Egyházi levéltárak hírei

Nyári szünet a VFL kutatószolgálatán (2018.06.22.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy levéltárunk 2018. július 2. és 8., valamint július 16. és 29 között zárva tart. Kutatókat ezt követően először 2018. július 31-én, kedden fogadunk. Ezen időszak alatt e-mailen tudjuk kérdéseiket megválaszolni.

A nyári szünet idején e-kutatás szolgáltatásunk a már regisztrált felhasználók részére természetesen továbbra is működni fog, azonban az új felhasználók regisztrációja néhány munkanap késedelmet szenvedhet. Kérjük szíves megértésüket!

A kulcsrazárt szoba titkai, Muraközy János élete és festészete című kiállítás megnyitója

Ráday Múzeum Kecskemét -

A kulcsrazárt szoba titkai, Muraközy János élete és festészete című kiállítás nyílik a Ráday Múzeumban.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2018. június 20-án, szerdán 17 órára “A kulcsrazárt szoba titkai, Muraközy János élete és festészete” című kiállítás megnyitójára.

  • A kiállítást megnyitja: Szemereyné Pataki Klaudia polgármester
  • Muraközy János életútját ismerteti: Székelyné Kőrösi Ilona muzeológus
  • A Muraközy család nevében beszédet mond: Muraközy János
  • A vendégeket köszönti: dr. Fogarasi Zsuzsa igazgató

Muraközy János (Kecskemét, 1824. febr. 8 - Kecskemét, 1892. szept. 2.) ügyvéd, festőművész, a 19. század második felében Kecskemét város egyik vezető tisztségviselője. A kecskeméti református főiskolán Jókai diáktársa és barátja. Életre szóló barátságukat Jókai több regényében megörökítette, hősei alakjának ihletőjeként.

Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, előbb nemzetőr századosként, majd gerillakapitányként, végül honvéd századosi rangot töltött be. Emiatt a szabadságharc leverését követően, 1855-ig emigrációba kényszerült. A bujdosás évei után hivatalnokként dolgozott, 1878-tól pedig gazdasági tanácsnok lett Kecskeméten. A parcellázások és a városi szőlőtelep létrehozása révén jelentős szerepe volt a Kecskemét-környéki szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztésében. Tanácsai alapján kezdte meg a város a szikrai puszta parcellázását, és ott a később híressé vált városi szőlőtelep létesítését.

Muraközy János Pesten Marastoni Jakab festőiskolájába járt, míg Bécsben Karl Rahlnál tanult tovább. Festményeit 1914-ben állították ki Kecskeméten. Képei hiteles lélekábrázolást, impresszionista színkezelést mutatnak. Művei jelentős részét most a Ráday Múzeum 2008. június 20-án nyíló új, állandó kiállítása tárja a látogatók elé.

Szerverfrissítés: újabb 48 ezer bácskai anyakönyvi képfelvétel honlapunkon (2018.06.15.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2018. június 15-én több mint 48 ezer képfelvétellel bővült levéltárunk e-kutatás szolgáltatása. A felvételek 2018 tavaszán készültek, és tizennyolc bácskai plébánia anyakönyvi állományát egészítik ki, közel 300 eredeti anyakönyvi kötet képeivel (Apatin, Bács, Bácskeresztúr, Bácsordas, Bácsszentiván, Bácsújlak, Gombos, Hódság, Militics, Őrszállás, Ószivác, Palona, Paripás, Szentfülöp, Szilberek, Szond, Vajszka, Veprőd).

tovább

Túl a háromszázezredik e-kutatói témaválasztáson... (2018.06.12.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

E-kutatás szolgáltatásunk nyitólapjainak használata alapján látható, hogy a témaválasztások száma az elmúlt napokban érte el és haladta meg a 300 ezret. A szolgáltatás 90 hónapja alatt ez napi 110-es átlagot jelent, vagyis egy-egy kutatónk naponta átlagosan 3-4 települést, ill. nagyobb levéltári egységet böngészett. Az említett számok hosszú távon is kiemelkedő forgalom-növekedést jeleznek, melyet nyilvánvalóan az internetes hozzáférés eredményezett. Levéltárunkban, helyben max. 3 kutatót tudunk kiszolgálni egy napon, és 10 raktári kérésnél több még nem fordult elő, miközben e-kutatóink átlagos száma naponta 31, a kutatói témaválasztásoké pedig 110. Az e-kutatók által "virtuálisan kezelt" iratok tömege naponta több ezer kilogramm, a dokumentumok valós mozgatása ebben a nagyságrendben fizikailag elképzelhetetlen lett volna.

Előadás a krakkói II. János Pál Pápai Egyetemen

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Viktor Kanász's lecture in Krakow about the murder of György (Martinuzzi) Fráter. — 2018. június 7-8-án rendezte meg a krakkói II. János Pál Pápai Egyetem Reforms, Institutions, Customs – Conflicts over the Course of History című nemzetközi doktorandusz-konferenciáját, ahol a kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor is előadást tartott Fráter György meggyilkolásásról, valamint az azt követő szentszéki vizsgálatról.

Képek: 1. 2. 3. 4. 5.
Program

Szűz Mária tiszteletéről Sükösdön (2018.06.07.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A sükösdi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Általános iskola pedagógusai számára tartottak előadást levéltárunk munkatársai (Lakatos Adél és Lakatos Andor) 2018. június 7-én. A program címe: "Mária-enciklopédia" - Szűz Mária tiszteletének emlékezete és üzenete a 21. század elején volt. Az elhangzott előadások vetített vázlatát pdf formátumban tesszük elérhetővé-letölthetővé honlapunkon.

Történészek története – könyvbemutató

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Együttműködő partnerünk, az Újkor.hu tartott könyvbemutatót 2018. június 8-án: történészekkel készült interjúikból készült egy válogatás, melyben Tusor Péter Szőts Zoltán Oszkárnak adott 2014 decemberi interjúja is helyet kapott. 

Szőts-Rajkó Kinga bevezetője után Szőts Zoltán Oszkár az online folyóirat megalapításának körülményeiről, munkatársairól, rovatairól és honlapjáról beszélt. Kiemelte a portré rovatot, amelyben a lap 2014 júniusi megalakulása óta 192 cikk jelent meg, melyből 164 interjú, a többi korábbi történészek életrajza. E rovatot 2017 júniusában vette át Czeferner Dóra, aki személyes élményei megosztását követően a rovathoz kapcsolódó terveket, célokat vázolta, kifejtve egyben saját ars poeticáját. Fontosnak tartja olyan kérdéseket feltenni az interjúalanyoknak, amelyből a fiatal egyetemista olvasók építkezhetnek, továbbá a kutatásmódszertani kérdések előtérbe helyezését. Ezenkívül elsődlegesnek tartja akadémikusok és fiatal kutatók megszólaltatását, aktuális évfordulók kapcsán interjúk készítését, valamint külföldi, de magyar témával foglalkozók folytatott beszélgetések publikálását.

Végül a szerkesztők a kötet megszületésének hátterét tárták fel és a kötet szerzőit és az interjúk témakörét ismertették röviden. A Fakultás kiadóval nyert NKA pályázat keretében összesen 30 interjút jelentettek meg a lehető legszélesebb spektrumot lefedve (vidéki és budapesti kutatók, oktatók, levéltárosok, muzeológusok, online történettudománnyal kapcsolatos terek ismerői, stb.). A következők rajzolódnak ki belőle: a kutatók teljes életpályája, oktatás és kutatás összeegyeztetése, külföldi tapasztalatok és azok a kihívások, amelyekkel a 21. században a történettudománynak szembe kell néznie.

Képek 1. 2.
Program
Interjú

Könyvismertető forráskiadványunkról a Bajai Honpolgárban (2018.06.04.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A Bajai Honpolgár 2018. júniusi (331.) számában könyvismertető jelent meg forráskiadványunkról "A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén" címmel. Nebojszki László figyelmét, írását ezúton is köszönjük, bízunk benne, hogy ezzel is terjedni fog a könyv híre, és szélesebb körben sikerül eljutnunk az érdeklődő Olvasókhoz.

A Biblia színei című tablókiállítás megnyitójának szövege

Ráday Múzeum Kecskemét -

Mikor értesültem a felkérésről, két dolog jutott eszembe:
a Biblia Pauperum és a vásári táblaképek mutogatása.

A Biblia Pauperum (a szegények bibliája): mint tudjuk a középkorban sok képpel és kevés szöveggel magyarázták a bibliai történeteket a szerzeteseknek, és az írni, olvasni nem tudó egyszerű embereknek, laikusoknak.

Ugyanezt a célt szolgálta a táblaképek mutogatása a piaci, a vásári attrakciók, ahol első sorban nem bibliai, hanem világi történeteket képekben ábrázolva meséltek el, néha énekkel kísérve.

És most itt állok, nem is messze a hajdani kecskeméti piacok helyszínétől, az írásos és a verbális kommunikáció háttérbe szorulásának egyúttal a vizualitás előre törésének időszakában, bibliai témájú festmények előtt. Egy mai szegények bibliája képei előtt, amelyeket nemcsak az anyagiakban, hanem a lelkiekben is szegény kecskeméti emberek is nézhetik.

A közművelődés történelme során nagy változást jelentett, amikor a bibliai történéseket ábrázoló képek a templomokból a múzeumokba kerültek.
Napjainkban egy újabb nagy paradigmaváltást élünk meg, amikor az elektronika segítségével az interneten, okos telefonokon, filmszínházak vetítővásznain ezek a képek is elérhetőkké válnak számunkra.

A másik megjegyzésem az élmény fogalmához kapcsolódik. Tapasztaljuk, hogy ma már minden: az oktatás, a múzeumok látogatása, a sportesemények rendezése nem a megszokott formában történik, hanem újszerű megoldásokkal, élményekkel párosulva valósulnak meg.
De ahogyan itt is látjuk, nemcsak a képek, hanem a hozzájuk tartozó ismertető szövegek – a fiatal generációra is gondolva – a legmodernebb kommunikációval, QR- kóddal is elérhetőek.
Ezért is nagyon helyénvaló a Ráday Múzeum kezdeményezése, hogy ne csak a grafittik, az anyagi fogyasztás képei, a termékek és a politika reklámjai, hanem a lelkünk épülését elősegítő vizualitás is megjelenjen a köztéren.

Biztos vagyok abban, hogy ezeket a képeket itt az utcán sokkal többen meg fogják tekinteni, mintha az épület falain belül lettek volna kiállítva.

Nyolc reprodukciót láthatunk.
Három alkotótelepről: a nagybányai, a szolnoki és a kecskeméti művésztelep munkáiból.

Ferenczy Károly (Nagybányáról) három képpel van jelen;
Fényes Adolf (Szolnokról) két képét láthatjuk;
Iványi-Grünwald Béla (Kecskemét);
Koszta József és
Barta Ernő (Szolnok) egy-egy művét szemlélhetjük.

És kik szerepelnek a képeken?
Ábrahám és Izsák
Mózes, Áron és Húr
József és testvérei,
Tamás és Jézus,
valamint Mária és Szent József.

De nézzük a képeket!!!!

Barta Ernő: Menekülés Egyiptomba.
1920, olaj, vászon. 80x60 cm.
Barta Németországban tanult, majd a szolnoki művésztelepen és Budapesten alkotott. Fényes Adolf munkássága gyakorolt hatást festészetére.
Hoseás próféta 11.1.
„Mikor még gyermek volt Izrael, megszerettem őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.” (Máté is idézi)
A Szent családnak menekülnie kell, hogy elkerülje a betlehemi gyermekgyilkosságot. (Mt 2,16-18.) De így teljesedik be az írás, lásd Hóseás próféta jövendölését.
A képzőművészeti ábrázolásokon Mária általában szamárháton ül, ölében tartja gyermekét, míg József vezeti vagy kíséri őket.
Barta ezt a hagyományos formai és ikonográfiai megoldást választotta.
Talán havas a táj. Két fa keretet ad a figuráknak. Háttérben talán Betlehem, Jézus szülővárosa.

Ferenczy Károly: Ábrahám áldozata.
1901, olaj, vászon. 143,5x167,5 cm
(I. Mózes 22, 14.)
Mindenki által ismert a történet, amikor Isten próbára teszi Ábrahámot. Kéri, hogy fiát, Izsákot áldozza fel.
A kép feloldja a feszültséget.
Izsák modellje Ferenczy fia volt, míg az angyal egy osztálytársa. Ábrahám, pedig egy öreg cigány.

Érdekesség, hogy gyermekei szerint Ferenczy nem volt vallásos, a történetek mitikus nagybányai tájba illesztése izgatta.
Ferenczyt a szabadban történő festés érdekli. A naturalizmus elveinek megfelelően a természet hű követése volt a központi törekvése. Az emberi alakok és a táj egységére törekedet.
Ez a festői elképzelése Münchenben indult el és Nagybányán teljesedett ki.

Ferenczy Károly: Józsefet eladják a testvérei.
1900, olaj, vászon.
Jól ismert genezis történet (I. Mózes 37.12-36).
A bibliai történet szerint az apjuk, Jákób szeretetére féltékeny testvérek eladják a szülők által kedvelt ártatlan Józsefet az izmaelitáknak, 20 ezüst pénzért.
Mint tudjuk, később Egyiptomba került, felügyelő lett.
Mikor testvéreivel találkozott mondta: Ti rosszat tervezetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt.
Karaván fehér burnuszos kereskedői között az irigyelt köntöstől megfosztott, meztelen felsőtestű Józsefet látjuk.
Felülnézet, esti fényviszonyok, háttérben hatalmas síkság, ami nyugalmat áraszt. Kontraszt: közömbös emberek között, két sötét bőrű figura között.
Itt is Ferenczy fia, Valér volt József modellje.
A nagyméretű képet végig a természetben festette. 193 x 227 cm.

Ferenczy Károly: A hegyi beszéd I.
1896, olaj, vászon. 135 x 201 cm
MT 5-7, Lk 6.20-49
Képzőművészeknél gyakori téma (Pieter Brughel monumentális műve).
Jézus többek között a bebocsájtás feltételeiről beszél, miközben félprofilból látjuk. A hallgatók kortalanok.
„És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.”
És az aggódásról: Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek és mit igyatok…
A kép Nagybányán készült.

Fényes Adolf: A zsidók megverik Amalik seregét.
1915, olaj, vászon. 71x100 cm
Sámuel I. 15.10-12
A zsidó származású Fényes Adolf (Kecskemét 1867. – Budapest 1945.) 1914-ig a szegény emberek festője volt, sötét tónusú, kissé szentimentális, realista képeket festett.
1914-től rendszeresen olvassa Bibliát.
1918-ban hetven, Ótestamentumi témát feldolgozó kiállításon mutatja be képeit.
Témaválasztásában nyilvánvalóan közrejátszott az I. világháború borzalma. De nemcsak nála, hanem Pór Bertalannál, Kmetty Jánosnál, és Egry Józsefnél is ezt tapasztaljuk.
Szolnokon tölti a nyarakat.
Mózes imádkozó mozdulattal a kezeit az ég felé tartja. Áron és Húr segíti.
A kompozíció mozgalmas.

Másik Fényes Adolf kép: Betlehemi csillag.
1915, olaj, vászon. 33 x 44 cm
Bölcsek érkeznek Betlehembe, hogy meglátogassák a zsidók királyát, aki a jövendölésnek megfelelően megszületett.
Nem a megszokott betlehemi környezetben látjuk őket, havas dombos vidékre érkeztek. A magyar, illetve az európai, téli karácsonyi ünnepkörhöz fűzhetjük a történetet.

Iványi-Grünwald Béla: A hitetlen Tamás
1920-as évek, olaj, vászon. 85 x 95 cm
Iványi a nagybányai művésztelep egyik alapítója, plein air festészet követője volt. Később neo-impresszionistaként, röviden neosként emlegetették őket.
1909-ben elfogadta Kecskemét város meghívását az újonnan alakuló művésztelep vezetésére.
(János 20-28.)
A témát feldolgozták nagyon sokszor. A XV. századi novgorodi ikonon épp úgy megtaláljuk, mint Cavaraggio és Rembrandt képein.
Tamás nem akar hinni a szemének, hogy a Mester él. Ekkor Jézus így szólt hozzá: „hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. Tamás pedig így kiáltott: Én uram és én Istenem!
„Boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn. 20:24–29)
A hitet nem kapja az ember, csak ha igényt tart rá.

Koszta József: Háromkirályok. (A napkeleti bölcsek)
1906-1907, olaj, vászon. 120x127cm
Péter 2. levele 1-19
Koszta a Munkácsy tradíció folytatója. Munkácsy utánzás, Munkácsy külsőségek nélkül, szemléletileg állott közel elődjéhez. (Rabinovszky Máriusz.)
Rómában ösztöndíjasként több vallásos kompozíciót festett. A kép első változatát a római Fraknói- villa falára festette.
Ennek a munkának táblakép változatát méltán nevezik „Paraszt Madonnának”. Nincs dicsfény, közvetlenség és természetesség árad a képből. Nincs arany, tömjén és mirha.”

Mikulás Ferenc

A bécsi magyar történeti sorozat bemutatója

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

2018. május 25-én délelőtt az MTA BTK TTI Tanácstermében a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI), a Collegium Hungaricum és az Osztrák Állami Levéltár mellett működő Magyar Levéltári Delegáció „Publikationen der Ungarischen Gesichtsforschung in Wien” (PUGW) közös kiadványsorozata eddig megjelent tizenöt kötetének bemutatójára került sor. Köszöntőjében Fodor Pál (MTA BTK, főigazgató) kiemelte a magyar tudományos eredmények világnyelven való publikációjának fontosságát, s a kiadványsorozat ebben való jelentős szerepét. Ezt követően felkérte a Szerkesztőbizottság – mely a bemutatót követően rögvest munkaülést is tartott – tagjai közül Fazekas Istvánt, Szabó Csabát és ifj. Bertényi Ivánt, hogy mutassák be a sorozatot.

Elsőként Fazekas István (ELTE BTK, egyetemi docens), egykori bécsi magyar levéltári delegátus (1995–2014) beszélt a bécsi kutatások fragmentáltságáról, s hívta fel a figyelmet a magyarországi és bécsi kutatások közti laza kapcsolatokra. E két problémára szeretett volna megoldást találni, amikor a Bécsben is gyakran kutató Tusor Péterrel együtt elhatározták, hogy elindítják a bemutatásra került sorozatot, melynek első kötete 2009-ben jelent meg. Az elindulásban kulcsszerepet játszott az első kötet szerzője, Fundarek Anna is. A PUGW az öt évvel korábban, 2004-ben útnak indult Collectanea Vaticana Hungariae (CVH) alter idemje. Ugyanazt a szerepet tölti be, csak éppen nem a vatikáni, hanem a bécsi magyar történeti kutatások vonatkozásában. A szembetűnő tipográfiai azonosság nem a véletlen műve: a PUGW mindenben – borítóterv, oldaldesign, betűtípus stb. – a CVH stíluslapjait használja. Sőt az első, harmadik és negyedik kötete teljes egészében annak szerkesztőségében készült. Egyedül a borító színe és illusztrációja más. Sárga helyett gyöngyszürke, a magyar és a pápai címer helyett a Szent Korona és a Rudolf-féle házikorona/osztrák császári korona együttese díszíti. Az illusztráció szintén Xantusz Géza csíksomlyói grafikus- és festőművész alkotása. A bécsi magyar történeti sorozat VIII. kötete továbbá a Lendület-program szakmai és számottevő anyagi közreműködésével készült, s vatikáni anyagot is tartalmaz.
Szabó Csaba (MNL, főigazgató), a BMTI korábbi igazgatója (2010–2015), akinek a sorozat életben tartása és  felfutása köszönhető az eddig megjelent kötetekről beszélt. Ezek forráskiadványok, monográfiák és tanulmánykötetek, nagyobbrészt konferenciakötetek, s mind olyan tematikájúak, melyek a magyar és német nyelvű történetírás számára is relevánsnak számítanak. A sorozat jelentőségét növelendő Szabó Csaba kiemelte, hogy sok fiatal kutató, doktorandusz számára ezek a kötetek jelentették a lehetőséget az első idegen nyelvű, külföldön napvilágot látó publikáció megjelentetésére. A nehézségekről szólva az anyagi támogatások megszerzésének, valamint a terjesztés problémáit emelte ki. Aláhúzta, hogy mind az osztrák, mind a német tudományos élet érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a hiánypótló és régóta várt seriest. Végül megfogalmazta azt az állítást, hogy a magyar eredmények idegen nyelvű publikálásának egyszerűbbé, elterjedtebbé tételéhez átfogó nemzeti kultúrpolitikai stratégiára lenne szükség.

Ifj. Bertényi Iván (BMTI, igazgató) a kiadványsorozat jövőjéről szólva ismertette a jelenleg kiadás alatt álló négy kötetet. Szintén felhívta a figyelmet a kiadás és terjesztés nehézségeire, majd zárásként felhívta a hallgatóság figyelmét a sorozatban való publikálás folyamatos lehetőségére.
A záró szavakat Fodor Pál mondta el, megismételve a köszöntőben elhangzott kijelentését az idegen nyelvű publikációk fontosságáról. Ezen túl kiemelte a bemutatott sorozat hiánypótló jellegét, valamint köszöntet mondott azoknak a személyeknek, akik bármilyen módon közreműködtek a sorozat létrehozásában.

A Publikationen der Ungarischen Gesichtsforschung in Wien I–XIV. kötete többek között letölthető a MEK-ről, illetve az MTA BTK TTI honlapjáról.

                                                                                                                                       Horváth Terézia

Meghívó
Képek: 1. 2. 3. 4. 5.

Szerverkarbantartás 2018. május 31-én (2018.05.25.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2018. május 31-én (csütörtökön), várhatóan 10-14 óra között szerverkarbantartási munkálatokat végzünk, melyek idején levéltárunk honlapja és e-kutatás szolgáltatása sajnos nem lesz elérhető. A jelzett időben terveink szerint sor kerül majd nyolc éves szolgáltató szerverünk hardverének cseréjére, és bizonyos szoftverfrissítésekre is, az újrainduló szolgáltatás a felhasználói megjelenést tekintve változatlanul üzemel tovább.  Bízunk benne, hogy hosszabb leállásra nem lesz szükség, s a karbantartás valóban csak néhány órás üzemzavart okoz majd.

Regesta Supplicationum - A kutatócsoport 3. műhelyszemináriuma

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

There was the second workshop of the Fraknói Research Group, where Bálint Lakatos presented his volume (REGESTA SUPPLICATIONUM 1522–1523. The Supplications Relating to the Kingdom of Hungary. Approved under Pope Hadrian VI). — Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumának keretében 2018. május 18-án került sor Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, a Fraknói Kutatócsoport és az MTA–HIM–SZTE–MNL-OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kooperációjában  napvilágot látott kötet a VI. Adorján pápa uralkodása idején (1522–1523) keletkezett magyar vonatkozású kérvényeket tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magyar medievisztika e téren mutatkozó jelentős hiányosságának csökkentéséhez. Regesta Supplicationum. 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények. Feltárta, közreadja és a kísérőtanulmányt írta: Lakatos Bálint (Collectanea Vaticana Hungariae I/16.) Budapest–Róma, 2018.

            Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője köszöntötte a kutatási programját, a kötetbe foglalt eredményeket a katolikus egyetemi graduális oktatás keretében bemutató szerzőt, s az egybegyűlteket. Bevezető gondolataiban kiemelte a kötet historiográfiai jelentőségét, mely színvonalát és módszertani felépítését tekintve is irányadó lehet a későbbiekben e témával foglalkozni vágyó kutatók számára.

            A szerző a kötet bemutatása során felidézte a témával és a kérvényekkel, mint forrástípussal való több mint tíz évvel ezelőtti első találkozását, Vatikáni Titkos Levéltárban végzett kutatásának idejét, majd az évekig tartó feldolgozó, rendszerező munkát, melynek eredményeképp a bemutatott kötet megszületett. Ez után ismertette a supplicatiós kötetek műfaji, stílusbeli sajátosságait, kutatási nehézségeit külön kiemelve ezek közül a feldolgozandó anyag mennyiségéből adódó helyzetet, melynek eredményeképp egyetlen kutató számára sem lehetséges a teljes áttekintés, több olyan szakemberre lenne szükség, aki ezzel a forráscsoporttal foglalkozna. A kérvény benyújtása módjának ismertetése után a szerző kiemelte: magyar szempontból a 14–16. századra vonatkozóan hiánypótlónak számítanak ezek a források. Ezek feldolgozásában mégis jelentős hiány mutatkozik a magyar középkorkutatásban, melyet jól szemléltet, hogy a Jagelló-kor például majdnem teljes egészében feldolgozatlan.

            A VI. Adorján pontifikátusa alatt keletkezett 39 kérvénykönyvből 66 darab supplicatio szövegét gyűjtötte össze a szerző, melyeket magyar nyelvű regesztával, továbbá teljes szöveggel közölt kötetében. A kérvényekről összességében azt emelte ki bemutatójában, hogy benyújtóik főként klerikusok voltak, a fő ügykörök közé pedig a pappá szentelések, egyházi perek fellebbezései, búcsúk és diszpenzációk, valamint a megüresedett javadalmak ügyében benyújtott kérvények tartoztak. Az előkerült adatok főleg az egyes személyek életrajzi adataira, továbbá hely- és intézménytörténeti adalékokra nézve szolgálnak új, fontos információkkal.

Zárásként Lakatos Bálint köszönetet mondott mindazoknak, aki bármilyen formában hozzásegítették őt kötetének megjelenéséhez, majd végül arra buzdította a jelenlévőket, hogy lehetőség szerint törekedjenek arra, hogy maguk is kutatásokat folytathassanak a Vatikáni Titkos Levéltárban.

Horváth Terézia

Galéria
Videó (hamarosan)
Beszámolók (hamarosan)

Pázmányról az MTV „Mindenki Akadémiá”-ján

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Előadás a Magyar Televízióban Pázmány Péterről, esztergomi érseki kinevezésének nagypolitikai összefüggéseiről, kapcsolódásairól a harmincéves háború (1618–1648) előzményeihez, a Vatikáni Titkos Levéltár diplomáciai iratai alapján. A felvétel 2018. május 18-án került adásba. Ekkor volt napra pontosan 400. évfordulója annak, hogy a magyar rendnek Pázmány Péter kulcsfontosságú közreműködésével magyar királlyá választották II. Ferdinándot. Az esemény jelentősen hozzájárul a végül 1918-ig fennálló Habsburg-berendezkedés megszilárdulásához Magyarországon.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára