Egyházi levéltárak hírei

Előadás a Castrum Bene egervári vándorgyűlésén

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Viktor Kanász's lecture about the siege of Kanizsa in 1601. — Idén Várkutatás a határ két oldalán: Délnyugat-Magyarország és Horvátország tematikával Egerváron tartotta éves vándorgyűlését a Castrum Bene Egyesület május 11. és 13. között. 11-én a kutatócsoport segédmunkatársa, Kanász Viktor is az előadók között volt, és Kanizsa 1601-es ostromának itáliai (mantovai, modenai és vatikáni) forrásait ismertette, amelyek feldolgozásán Szovák Mártonnal együtt dolgoznak.

Program
Képek 1. 2. 3.
Ismertető: ZAOL

Részvétel a váci Althan-emlékkonferencián

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

József Török's lecture about foreign policy of Altan family in Vác. — A Kutatócsoport részéről Mons. Török József előadóként, Tusor Péter moderátorként kapcsolódott be a váci püspökség által Michael Friedrich von Althan püspöki kinevezésének 300. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián.

Program
Képek 1. 2.
vaciegyhazmegye.hu (interjú; képek) (folyamatban)

Megjelent új forráskiadványunk (2018.05.10.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Legújabb kötetünk „Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről II. címmel jelenik meg. A kiadvány a levéltár őrizetében lévő dokumentumokat tartalmazza 1944–1948 között a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeire vonatkozóan.
A 2011. esztendő tavaszán a veszprémi érseki levéltár munkatársainak szeme megakadt egy 1945-ben keletkezett aktán, amely méretével kitűnt a többi dokumentum közül. Ez az akta tartalmazta azokat az iratokat, amelyeket Mindszenty József veszprémi püspök felszólítására a plébániák küldtek az Egyházmegyei Hatóságnak az elszenvedett „háborús károkról”. Nem sokkal később vetődött fel, hogy a győri, szatmári, székesfehérvári és szombathelyi egyházmegyék második világháborús kárjelentéseinek mintájára e forrástípust a szélesebb közönség elé tárjuk. A következő évtől megkezdődött a levéltári sorozatok szisztematikus áttekintése a témakört érintő források felkutatása érdekében. Ennek eredményeképp közel kétezer oldalnyi átgépelt dokumentum állt rendelkezésünkre, melyek a háború anyagi és emberi veszteségeit, illetve a háború alatt meginduló azon politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokat mutatják be, amelyek a veszprémi püspökség történetét a mai napig meghatározzák. A forrásfeltáró munka eredményeként a második világháború lezárultának hetvenedik évfordulója alkalmából, 2015-ben jelent meg az anyagi károkat bemutató Folytonos fegyverropogás közepette című kötetünk, jelen kiadványunk első része. Mostani kötetünk a világháborús veszteségek emberi oldalát mutatja be, azokat az eseményeket, folyamatokat, melyek végzetesnek vagy egy életre meghatározónak tűntek egy személy, egy közösség, egy társadalmi réteg és az egész magyar társadalom számára. Két forráskiadványunk kiadása között pedig megjelent két, a korszakkal foglalkozó tanulmánykötetünk: 2016-ban a „Nehéz időkben dönteni kell”, illetve 2017-ben a „Rendületlenül a romok között”. A négy kiadvány együttesen mutatja be a veszprémi római katolikus egyházmegye 1939 és 1972 közötti történetét.

Parvistáktól a doktorokig

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Módszertani tudományos műhelykonferencia gimnázium- és egyetemtörténeti adatbázisokról

Időpont: 2018. május 23. szerda
Helyszín: Párbeszéd Háza (1085 Budapest, Horánszky utca 20.), Pedro Arrupe-terem

Program

9.30–9.45 Köszöntők

9.45–10.45 I. szekció: Egyetemtörténeti adatbázisok

  • Varga Júlia, PhD (főlevéltáros, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár): A nagyszombati jezsuita egyetem teljes hallgatói adatbázisának forrásai és készítése
  • Heilauf Zsuzsanna, PhD (múzeumigazgató, Tomory Lajos Múzeum): A kassai jezsuita egyetem hallgatói adatbázisának forrásai és feldolgozása
  • Szögi László, CSc (c. egyetemi tanár, MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport): A budai, a kolozsvári, az egri és a győri jezsuita akadémiák hallgatói adatbázisának régi és újabb forrásai és feldolgozásuk

10.45–11.05 Vita

11.05–11.30 Szünet

11.30–12.30. II. szekció: Gimnáziumtörténeti adatbázisok

  • Fazekas István, PhD (hab. egyetemi docens, kutatócsoport-vezető ELTE–NKFIH) – Ternovácz Bálint(tud. segédmunkatárs ELTE–NKFIH, segédlevéltáros BFL): Egyetemi továbbtanulás, egyházi és világi pályaívek a nagyszombati, pozsonyi és győri gimnáziumok 1656–1660 között végzett rétorainak példáján
  • Kádár Zsófia, PhD – Kökényesi Zsolt, PhD (tudományos munkatársak, ELTE–NKFIH): A nagyszombati és pozsonyi jezsuita gimnáziumokra és rendházakra vonatkozó szlovákiai forrásgyűjtés (Kutatási beszámoló)

12.30–12.50 Vita

12.50 Zárszó

Szervezők
  • Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltára
  • MTA Egyetemtörténeti Albizottsága
  • MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport
  • NKFIH K 116116 sz. „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” kutatócsoport
Információ

Könyvbemutató Pázmány szülővárosában

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Presentation of the book "Péter Pázmány's Process of Enquiry. His Family, Catholicisation, Missions (With the Papers of the Pázmány–Tholdy Archives)" in Nagyvárad (Oradea). — 2018. május 8-án a Festum Varadinum program keretén belül került bemutatásra a Kutatócsoport egyik legújabb kötete, a Tusor Péter által jegyzett Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása. (A Pázmány–Tholdy archívum irataival).

A könyvbemutatónak szimbolikus helyszín adott otthont, ugyanis a Pázmány-kutatáshoz oly sok szállal kötődő nagyváradi püspökség palotájának díszterme várta a szép számban megjelenő érdeklődőket. 
Először Tőtős Áron, a rendezvény főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket, s méltatta a kötetet. Ezt követően Kanász Viktor mutatta be a mű váradi vonatkozásait, majd a szerző, Tusor Péter ismertette a Kutatócsoport munkásságát és kitért a vatikáni kutatások pozitivizmuskori nagyváradi kapcsolódási pontjaira. Szólt továbbá a kutatás során szerzett tapasztalatokról, eredményekről. Kiemelte, hogy a Pázmány család nem csak Váradhoz kötődött, hanem birtokai révén akkor még színmagyar közvetlen környékéhez is, így például Körösgyéreshez és Köröstarjánhoz, valamint az utóbbival átellenben fekvő Körös-parti  – a törökök által 1598-ban elpusztított – Panaszhoz. A Pázmányok nemesi előnevüket innen vették (Pazman de Panasz), és település a szülőváros Várad mellett a majdani bíboros szülőfalujának tekinthető. Végül Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, az esemény házigazdája ajánlotta a hallgatóság figyelmébe az új kötetet.

Galéria (hamarosan)
Képek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Videó
Beszámolók: ErdélyOnline, Bihari Napló, RomKat, Varad.org

Előadás Nagyváradon a III. Erdélyi Történettudományi Doktorandusz Konferencián

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Viktor Kanász's lecture about György Fráter (Georgius Martinuzzi) in Nagyvárad (Oradea). The title of his lecture was Girolamo Martinengo, the nuncio to the court of Ferdinand and Process of György Fráter’s murder. — Kanász Viktor, a kutatócsoport segédmunkatársa 2018. május 5-én tartott előadást Girolamo Martinengo nuncius és a Fráter György meggyilkolása ügyében indított szentszéki vizsgálat címmel a Látószögek Erdély történetéről. III. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencián.

Program
Videó
Képek

 

Oktatástörténeti konferencia

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

A jezsuita rend szerepe megkerülhetetlen volt a magyarországi katolikus közép- és felsőfokú oktatás kora újkori történetében. Ezt vizsgálja módszertani szempontból a 2018. május 23-án a Párbeszéd Házában sorra kerülő “Parvistáktól a doktorokig” című történeti konferencia, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az MTA Egyetemtörténeti Albizottsága, az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoportja, az ELTE-n működő “Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” (NKFIH K116116) kutatócsoport szervezésében került sor a “Parvistáktól a doktorokig” című konferenciára, amely módszertani szempontból vizsgálja a gimnázium- és egyetemtörténeti adatbázisokat.

A rendezvény házigazdája a Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár, a konferencia 2018. május 23-án kerül megrendezésre a Párbeszéd Háza (1085 Budapest Horánszky utca 20.) Pedro Arrupe termében.

A konferencia részletes programja ITT érhető el.

Althann 1718–2018

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Történeti és kánojogi konferencia gr. Althann Mihály Frigyes váci püspöki kinevezésének 300. évfordulója alkalmából

Időpont: 2018. május 11. (péntek)
Helyszín: Vác, Püspöki palota

Program
  • 10.00 Dr. Beer Miklós megyéspüspök – megnyitó és köszöntés
  • 10.10 Dr. Szuromi Sz. Anzelm OPræm (PPKE, Budapest): Althann Mihály Frigyes és a Rota Romana
  • 10.30 Dr. Forró Katalin (TIM, Vác): Vác a XVIII. század elején
  • 10.50 Gr. Dr. Michael Robert von Althann SJ (PIB, Róma): Das Römische Kolleg zur Zeit von Kardinal Michael Friedrich Graf von Althann (Az Althannok és a Collegium Romanum, tolmácsolva)

11.30-11.45 kávészünet

  • 11.45 Dr. Török József (PPKE, Budapest): Az Althannok külpolitikája
  • 12.05 Dr. Tóth Tamás (PMI, Róma): Althann Mihály Frigyes váci püspöki kinevezése
  • 12.25 Dr. Völgyesi Levente (PPKE, Budapest): Althann Mihály Frigyes korának egyházpolitikai jogalkotása és joggyakorlata a Magyar Királyságban

12.45-13.45 ebéd

  • 13.45 Nagy Géza Balázs (VPKL, Vác): A Váci Egyházmegye kormányzata gr. Althann Mihály Frigyes idejében
  • 14.05 Dr. Varga Lajos segédpüspök: A Váci Szeminárium alapítása
  • 14.25 Laczhegyi Máté (Vác): Romokból támadt virágoskert: a Ferences Rend letelepítése Vácott, és a templomuk oltárain megjelenő barokk szentkultusz
  • 14.45 Dr. Koltai András (PMKL, Budapest): Althann Mihály Frigyes és a piaristák

15.05-15.20 kávészünet

  • 15.20 Lieber M. Katalin: (VPB-VPKL, Vác): A Rota Romana joggyakorlatának az érvényesülése a Váci Püspöki Bíróságon egy konkrét jogeset kapcsán
  • 15.40 Boros István (EK, Vác): A váci szemináriumi könyvtár kezdete
  • 16.00 Dr. Szirácsik Éva (MMgMK, Budapest): A régi püspöki palota Vácott az Althannok idején
  • 16.20 Dr. Beer Miklós megyéspüspök úr – zárszó és elbocsátás

A konferencián való részvétel ingyenes, ám előzetes regisztráció szükséges a részvételhez (iroda@vaciegyhazmegye.hu). A résztvevő pedagógusok 5 továbbképzési kreditpont megszerzéséről kaphatnak igazolást, ezt az igényt is előre jelezni kell.

További információ: http://vaciegyhazmegye.hu

Jubileumi koncert

Időpont: 2018. május 11. (péntek), 18 órától
Helyszín: Vác, Püspöki palota

Johann Ssebastian Bach, Antonio Vivaldi és Georg Friedrich Telemann művei
Concerto Armonico, Budapest
koncertmester: Homoki Gábor

A részvétel ingyenes, ám csak előzetes helybiztosítással látogatható (lonkay.marta@gmail.com).

Konferencia-előadás Egerben

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

  Máté Gárdonyi external member of the Fraknói Research Group lectured at a conference in Eger — Szmrecsányi Lajos egri érsek halálának 75. évfordulójára rendezett konferenciát az Egri Főegyházmegye 2018. május 3-án. A konferenciához előadásával és a délutáni második szekció elnökeként Gárdonyi Máté a Fraknói Kutatócsoport külső tagja is hozzájárult. Előadásában a kutatócsoport programadó tanulmánykötetében a Konzisztoriális Kongregációhoz 1928-ban benyújtott ad limina jelentésekhez kapcsolódva az egri érseknek egyházmegyéje állapotáról ekkor adott jelentését dolgozta fel. A tíz oldalas dokumentumban Szmrecsányi a statisztikai adatok mellett kifejtette véleményét a hívekről és a papságról is: a klérus fegyelme és a hitélet véleménye szerint kielégítő volt. Egyúttal rámutatott a legnagyobb nehézségekre is, amelyekkel meg kellett küzdenie: a polgári házasságok, a válás intézménye, valamint az, hogy a görögkatolikusok rítusváltoztatásának tiltása aposztáziákhoz vezethet. Ezt követően Gárdonyi Máté Cesare Orsenigo nuncius elemzését, főbb meglátásait vette sorra a jelentésről. A nuncius szerint a jelentés túl sematikus volt, nem ment részletekbe, de ez az érsek idős korával magyarázható. Többek között észrevételezte, hogy szükséges lenne egyházmegyei zsinat tartása, valamint az Egyházmegyei Takarékpénztár adóssága miatt nehéz helyzetbe került káptalan kapcsán megjegyezte, hogy a papság gazdasági szerepvállalása nem túl szerencsés.
Összességében Gárdonyi Máté rámutatott arra, hogy az ad limina jelentések kiválóan megvilágítják, melyek voltak a helyi hitélet szempontjából a legfontosabb belső egyházi szempontok.

Program
Képek 1. 2. 3. 4.

A Biblia színei című kiállítás megnyitója

Ráday Múzeum Kecskemét -

Az új tablókiállítás 2018. május 18-án, 16 órakor nyílik a Kálvin téren.

A Ráday Múzeum szeretettel meghívja Önt A Biblia színei című szabadtéri kiállítás megnyitójára, 2018. május 18-án, 16 órára.

Helyszín: a múzeum előtti tér, a Kálvin szobor mellett.

A vendégeket köszönti: dr. Fogarasi Zsuzsa
A tárlatot megnyitja: Mikulás Ferenc stúdióvezető
Közreműködik: Sipos Gábor Gergő gordonkaművész
A megnyitó alkalmával bemutatjuk a Ráday Múzeum felújított termeit.

A kiállítás anyagáról bővebben tájékozódhatnak látogatóink a tablók QR kódjainak segítségével.

A kiállítást szeptember 30-ig tekinthető meg.

Velics László kéziratai kerültek levéltárunkba

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

A Jezsuita Levéltár két értékes kéziratot vásárolt meg 2018 tavaszán a Honterus Antikváriumból. Mindkét dokumentum a 19–20. század jeles rendtörténeti írójához Velics Lászlóhoz kapcsolható, két később megjelent munkájának kézirata.

Velics László 1852-ben született Szécsényben, anyai nagybátyja Haynald Lajos kalocsai érsek volt. 1869-ben lépett be a rendbe, 1881-ben szentelték pappá. Élete nagy részét Kalksburgban élte le, magyar és francia nyelvet tanított. A kalksburgi jezsuita gimnáziumban egy szépművészeti gyűjteményt hozott létre, emellett rendszeresen tartott előadásokat a keresztény művészetekről. Miután 1907-ben X. Pius pápa elrendelte az egyházi műkincsek védelmét, Velics mintegy háromezer előadást tartott a Habsburg Monarchia országaiban papok és szeminaristák részére. Emellett kiterjedt művészettörténeti és rendtörténeti írói munkásságot is folytatott. Kiemelkedő rendtörténeti munkája volt a háromkötetes Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából című munka, valamint a Magyar jezsuiták a XIX. században. Velics László 1923-ban hunyt el Kalksburgban.

A most megvásárolt két dokumentum Velics megjelent művészettörténeti munkáinak eredeti kézirata. Az egyik a ndorelőadásaim az egyházi művészetről címet viseli, ez 1912-ben jelent meg, míg az Egyházművészeti ügyeinkről című munkája 1913-ban került nyomdába.

Ezenkívül szintén a Honterus Antikváriumból vásároltuk meg a Tomcsányi Lajos SJ (1846–1926)  által a magyar jezsuita rendtartomány nevében írt köszöntőverset az utolsó magyar király, IV. Károly koronázására.

Regesta Supplicationum, 1522–1523

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

A new volume of Collectanea Vaticana Hungariae has been published. Vol. 16: „Regesta Supplicationum, 1522–1523. The Supplications Relating to the Kingdom of Hungary Approved under Pope Hadrian VI”, by Bálint Lakatos — A római Kúriához benyújtott (késő) középkori kérvények, a szupplikációk módszeres feltárása és feldolgozása a vatikáni magyar történeti kutatások kiemelt feladata. A „pápai kérvénykönyvek” magyar vonatkozásai mennyiségüket és forrásértéküket tekintve a legjelentősebb, külföldön keletkezett és őrzött Hungaricumok. Meghatározóan két szentszéki hivatalhoz nyújtottak be szupplikációkat, a Dataria Apostolicához és a Sacra Poenitentiaria Apostolicához. Utóbbi mintegy háromezer kérvényének feltérképezése kezdeményezésünkre, valamint az összes irat digitális lemásoltatása OTKA D 38 481-es posztdoktori programunk anyagi támogatásával már megtörtént. A Datária szupplikációinak feltárása módszertanilag nagyságrendekkel nagyobb kihívás. Az átnézendő kötetek száma sokszorosa a Penitenciária archívumában találhatóaknak.

Több régebbi, újabb részpublikáció mellett a magyar történettudomány érdemlegesen a következő munkákban közölt a Datárián regisztrált kérvényeket: Fraknói Vilmos–Lukcsics József: Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I–IV (1896–1907), Bossányi Árpád: Regesta Supplicationum… I–II (1916–1918), illetve Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei… I–II (1931–1938). Közülük kifejezetten szupplikációs mű egyedül Bossányié. A magyar vonatkozású újabb Regesta Supplicationum-kötet (1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények) kerek egy évszázad múltán jelent meg most Lakatos Bálintnak köszönhetően, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport és a Fraknói Kutatócsoport együttműködésének eredményeként. A historiográfiai jelentőségű mű első bemutatója, a kutatás és az eredmények ismertetése a Fraknói Kutatócsoport III. egyetemi műhelyszemináriuma keretében lesz (2018. május 18., du. 4 óra; PPKE BTK Sophianum, I. em., 111-es terem).

Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Classis Ivol. 16Lakatos Bálint

Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények, feltárta, közreadja és a kísérőtanulmányt írta LAKATOS BÁLINT (CVH I/16), Budapest–Róma, 2018. (pp. 288 + 3 képtábla + 1 térképmelléklet)

A Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött 15–16. századi, magyarországi vonatkozású források közül a pápákhoz írásban benyújtott és az egyházfő vagy megbízottja által elfogadott kérvények azaz szupplikációk feltárása és közzététele a magyar kutatás régi adóssága. Mivel az elfogadott és szignált szupplikációkat fizikai valójukban a pápai kancellárián nem őrizték meg, hanem szövegük lemásolása után kidobták őket, nagyon kevés eredeti kérvény maradt fenn. A szupplikációk szövege tömeges mennyiségben csak a Dataria Apostolicán vezetett, 1892 óta a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött, több ezer kötetből álló Registra supplicationum avagy olasz nevén Registri delle suppliche nevű sorozatban található 1342-től kezdve.

E kötet egy leendő alsorozat részeként a VI. Adorján pápa rövid, másfél éves pontifikátusa (1522–1523) alatt keletkezett összesen 39 vaskos regisztrum összesen 66 magyar vonatkozású szupplikációját tartalmazza. Bár a bemutatott időszak igen rövid, de egy keskeny ablakot mégis nyit a pápai–magyar összeköttetések horizontjára. A feltárt források túlnyomó része az esztergomi vagy a kalocsai egyháztartományba tartozó egyházmegyékhez kapcsolódó személyekre vonatkozik. Tárgyuk szerint az egyházi bírósági perek újratárgyalását, illetve a papszentelést kérő szupplikációk adják a talált anyag kétharmadát. Ez valószínűleg nem annyira a rövid időszaknak, hanem a magyarországi kérvényezők stratégiájának, illetve a magyarországi egyházi bíróságok munkájának tudható be. A pappá szentelésüket kérvényezők egyébként tömegesen 1523 márciusában fordultak a pápához; erre a szakirodalomban általában „papszentelési turizmusnak” nevezett jelenség adott évi példájaként tekinthetünk.

A szövegkiadást a téma szakirodalmát összefoglaló, a témát és a gyűjtött anyagot bemutató bevezető, illetve teljes körű személy- és helynévmutató kíséri, valamint levéltári jelzet-konkordancia egészíti ki.

http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/cvh_i-16_e-book.pdf

Elkészült levéltárismertetőnk német nyelvű kiadása (2018.04.24.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Elkészült 2016 őszén megjelent levéltárismertető füzetünk (KFL Levéltárismertető) aktualizált, német nyelvű kiadása: Historischen Archiv der Erzdiözese Kalocsa (AEK) - Archivübersicht. A füzet nyomdai változatban csak kis példányszámban jelenik meg, az anyagot a közelmúltban készült angol nyelvű füzethez hasonlóan, elsősorban elektronikusan terjesztjük, ill. honlapunkon fogjuk használni, külföldi kutatóink tájékoztatására. A kiadvány hiánypótlónak nevezhető, mivel hasonló részletességű, német nyelvű ismertető eddig még nem jelent meg levéltárunk állományáról és tevékenységéről. Külföldi kutatóink száma az utóbbi években örvendetesen gyarapodott, elsősorban E-kutatás szolgáltatásunknak köszönhetően, közülük sokan német nyelvterületről kutatnak.

Online elérhetők az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (2018.04.21.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Online kutathatóvá váltak egyházlátogatási jegyzőkönyveink, az ún. „kánoni vizsgálatok” vagy „vizitációk” (VFL I.1.8.). A sorozat elejére sorolt gyűjteményes kötetekben (1–31. kötetek), az 1847. év előtt több plébánia vizitációja található, ezt követően pedig egy-egy település kánoni vizsgálata alkot egy önálló tételt, füzetet. Az 1930-as években készített vizitációs kötetek ismét több plébániát tartalmaznak. Jó böngészést kívánunk!

Szerverfrissítés: 10 ezer újabb bácskai anyakönyvi képfelvétel honlapunkon - Horgos, Magyarkanizsa, Zenta településekről (2018.03.28.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2018. március 28-án több mint 10 ezer képfelvétellel bővült levéltárunk e-kutatás szolgáltatása. A felvételek 2017 végén készültek, és négy bácskai plébánia anyakönyvi állományát egészítik ki, 43 eredeti anyakönyvi kötet képeivel (Horgos, Magyarkanizsa, Zenta-Felsőhegy, Zenta-Szent István). A feltöltött képanyag főként keresztelési anyakönyvi bejegyzésekről készült, és lehetőséget ad az eredeti anyakönyvek és a másodpéldányok összevetésére (a megjegyzés rovatokban ui. fontos különbségek, többlet-információk lehetnek a most feltöltött eredeti könyvekben, utólagos bejegyzések formájában). Összesen 10.592 képfájl készült, 43 anyakönyvi kötetről.

A kereszteltek (K) anyakönyveinek, illetve az Indexek-mutatók (I) feltöltött anyagának részletezése a következő:
Horgos K 1829-1896
Magyarkanizsa K 1831-1897
Zenta-Felsőhegy K 1892-1895
Zenta-Szent István K 1829-1895, IK 1865-1912, I-Meghaltak 1865-1949

A böngészhető képfelvételek száma e-kutatás rendszerünkben: 1.181.521

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára