Egyházi levéltárak hírei

Szakmai beszámoló a KFL 2017. évi működéséről (2018.02.15.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Elkészült intézményünk 2017-es szakmai beszámolója. A dokumentum a visszatekintés mellett a 2018-as tervekre is kitér, szövegét honlapunkon is elérhetővé-letölthetővé tettük Az intézmény/tevékenység/szakmai beszámolók oldalon, pdf formátumban. A beszámoló terjedelme 7 oldal, főbb pontjai a következők:

1.) Az állomány gyarapodása, mozgása, változásai
2.) Állományvédelem, restaurálás
3.) Feldolgozó munka (iratrendezés, segédletkészítés, digitalizálás)
4.) Kutató- és ügyfélszolgálat, közművelődés, iskolák
5.) Szakmai kapcsolatok, publikációk, honlap
6.) A működés személyi- és tárgyi feltételei, pályázatok-támogatások

A piaristák és a főváros

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Történeti konferencia a budapesti piarista gimnázium alapításának 300. évfordulója alkalmából

Időpont: 2018. február 21. szerda
Helyszín: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola díszterme (1052 Budapest, Piarista köz 1., 2. emelet)

A budapesti piarista gimnázium 2017-ben ünnepelt jubileuma számos ünnepségre, találkozóra és megemlékezésre adott alkalmat az elmúlt év során. Ezek közül tudományos szempontból kiemelkedik a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában látható Hitre, tudásra: A piaristák és a magyar művelődés című kiállítás és az ahhoz készült katalógus. A jubileumi évet lezáró konferencia elsősorban olyan, a kiállítás és a katalógus készítése során föltárt kutatási eredményeket mutat be, amelyek újdonságot jelentenek a piarista rend és Budapest történetének megismerésében.

PROGRAM

14:00 Köszöntő (Labancz Zsolt SchP tartományfőnök)
14:10–15:10 I. szekció (levezető: Koltai András)

  • Siptár Dániel (Jezsuita Rend Magyarországi Tartománya Levéltára, könyvtáros): A piaristák és a kegyes társulatok
  • Szekér Barnabás (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, levéltáros): A püspök, a királynő és a piaristák a váci nemesi konviktus alapításánál
  • Szabó Gábor István SchP (Eötvös Loránd Tudományegyetem, egyetemi hallgató): A magyar piaristák a biológiai tudományok terén

15:10–15:25 hozzászólások, szünet

15:25–16:25 II. szekció (levezető: Forgó András)

  • Borbás Péter (Piarista Múzeum, művészettörténész): Magyar piarista gyűjtők és gyűjtemények
  • Farbaky Péter (Budapesti Történeti Múzeum, főigazgató): A pesti piarista épületegyüttes (1717–1900)
  • Karácsony Rita (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Középülettervezési Tanszék): Hültl Dezső, a piarista rend építésze

16:25–16:40 hozzászólások, szünet

16:40–17:40 III. szekció (levezető: Ruppert József SchP)

  • Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, levéltáros): A piarista humor (Helyszínek és műfajok)
  • Maczák Ibolya (MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, tudományos főmunkatárs): A budapesti piarista gimnázium önképzőkörének történetéből
  • Völgyesi Orsolya (MTA BTK Történettudományi Intézet, tudományos főmunkatárs): Bulányi György és a debreceni katolikus kiscsoportok (1945–1952)

17:40–18:00 hozzászólások, beszélgetés

Részletes program (PDF)

 

Jezsuita jelenlét Győrben – sikeres kötetbemutató a Párbeszéd Házában

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

2018. január 10-én mutatták be a Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez című tudományos tanulmánykötet a Párbeszéd Házában. Az esemény házigazdája a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltára volt.

A bemutatott, fotókkal gazdagon illusztrált munka a győri Szent Ignác-templom használatba vételének 375. évfordulójára szervezett konferencián elhangzott előadások Fazekas István, Kádár Zsófia és Kökényesi Zsolt által gondosan szerkesztett és jelentősen kibővített változatát, összesen tíz tanulmányt foglal magába.

A kötetet P. Vízi Elemér SJ tartományfőnök és Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel köszöntője után Molnár Antal történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a Jezsuita Levéltár korábbi igazgatója, valamint Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa, a barokk művészet szakértője mutatta be a több, mint nyolcvan fős érdeklődő közönség előtt.

A kötet tartalmáról ízelítőül idézzük a fülszöveget:

„A győri Szent Ignác-templomban az első szentmisét 1641. július 31-én mutatták be, habár a templom felszentelésére csak 1643 nyarán került sor. Építtetői az 1626-ban a városba érkező jezsuiták voltak, akik a Jézus Társasága 1773. évi feloszlatásáig komoly lelkipásztori, missziós és oktató tevékenységet fejtettek ki a városban és környékén. A templomépület használatba vételének 375. évfordulóját a Szent Mór Bencés Perjelség 2016-ban tudományos konferenciával ünnepelte, amelynek szerkesztett, jelentősen kibővített és képekkel gazdagon illusztrált anyagát tartja a kezében az olvasó. A tanulmánykötet friss kutatási eredmények, újonnan feltárt történeti források alapján mutatja be a mai bencés rendház elődintézményét, az egykori jezsuita templomot és rendházat, annak művészeti koncepcióját, társadalmi beágyazottságát és kapcsolatrendszerét. Győr legalább annyira fontos volt a jezsuiták számára intézményi, oktatási és missziós központként, mint a Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság védelme szempontjából erődvárosként, és mint a reformáció és a török hódítás által megtépázott magyar katolikus egyházszervezet számára egy tekintélyes püspökség székhelyeként. Friss kutatási eredményeinket szeretettel ajánljuk a Győr városa, tágabban a kora újkori magyar egyház-, társadalom- és művészettörténet iránt érdeklődők figyelmébe.”

A kötet a Jézus Szíve templomban a Jezsuita Könyvesboltban vásárolható meg. A könyvbemutatóról a Magyar Kurír közölt hosszabb, fényképes beszámolót.

Erdők kezeléséről a 18. század végén - új forráskiadvány jelent meg Kalocsán (2018.02.05.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén címmel jelent meg levéltárunk új forráskiadványa. Bízunk benne, hogy sikerül eredményeket elérnünk a több mint kétszáz éves, latin nyelvű dokumentum „életre keltésében”, s a gazdagon illusztrált könyv a tudományos kutatókon kívül régiónk szélesebb olvasóközönségét is elérheti. Reményeink szerint szívesen és haszonnal forgatják majd történészek, erdészek, vadászok, természetvédők s a vidéket járó, erdőkedvelő emberek egyaránt.

tovább

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára