Veszprémi Érseki Levéltár

Szerverfrissítés – újabb plébániai anyakönyvek (2017. okt. 27.)

Újabb öt plébánia levéltárunkban őrzött anyakönyvit tettük E-kutatás szolgáltatásunk keretében online elérhetővé. Ezek: Bakonygyepes (VFL VI.8.), Badacsonytördemic (VFL VI.14.) , Gógánfa (VFL VI.51.), Magyarpolány (VFL VI.82.) és Sümeg (VFL VI.132.). Továbbra is várjuk szíves visszajelzéseiket, észrevételeiket. Eredményes kutatást kívánunk!

Meghívó

Tisztelettel hívunk minden érdeklődőt a veszprémi egyházmegye múltját feltáró, utóbbi években megjelent kiadványok együttes bemutatójára. A rendezvényre 2017. október 10-én 16.30-tól kerül sor a PPKE BTK budapesti épületében (VIII. ker., Mikszáth Kálmán tér 1., 206-os terem). A részletes program a mellékletben olvasható.

Könyvbemutató: Egyházmegyei zsinatok és tanácskozások Veszprémben

Veszprémben a középkori előzmények után több egyházmegyei zsinatot és tanácskozást rendeztek a 19–20. század folyamán. A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár iratanyagából származó forrásokat, amelyek megvilágítják az egyes gyűlések összehívásának hátterét, lebonyolításuk menetét, illetve magukat a határozatokat, Gárdonyi Máté főiskolai tanár gyűjtötte össze és dolgozta fel „A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790–2010” című OTKA-program keretében.
A kiadványt Adriányi Gábor akadémikus és Balogh Margit sorozatszerkesztő mutatja be a veszprémi Szaléziánumban 2017. szeptember 29-én 15.30-tól.
A rendezvény meghívója: MEGHÍVÓ

Szerverfrissítés – Pfeiffer János helytörténeti jegyzetei (2017. szept. 18.)

E-kutatás szolgáltatásunk keretében elérhetővé tettük Pfeiffer János püspöki levéltáros, egyháztörténész irathagyatékában fennmaradt plébániatörténeti jegyzeteket. A kézírásos feljegyzések Veszprém (VÉL VIII.31. I.41.), Somogy (VÉL VIII.31. II.13.) és Zala megye (VÉL VIII.31. II.14.) plébániáira vonatkozó, több hazai levéltárban gyűjtött adatokat tartalmaznak, amelyek a helytörténeti célú kutatások megkerülhetetlen segédletét nyújtják.
Bővítettük, illetve jobb minőségűre cseréltük továbbá az egyházmegyei körlevelek (VÉL I.1.2.) fényképeit, amelyek így az 1841–1950 közötti időszak iratait tartalmazzák.

"Rendületlenül a romok között."

2017. augusztus 30-án egyháztörténeti konferenciánk első napjának záró programjaként bemutattuk a 2016. évi konferenciánk előadásaiból készített tanulmánykötetünket. A tizenhat tanulmányt tartalmazó kiadvány címe: "Rendületlenül a romok között" A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között címet viseli. A kötetet Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense ismertette.

Beszámoló egyháztörténeti konferenciánkról

A változás évszázada – a hitélet változásai a 16. századi veszprémi egyházmegye területén címmel augusztus 30–31-én egyháztörténeti konferenciának adott otthont a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. A rendezvényt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte a Főiskola támogatásával, s az idei már a negyedik alkalom volt a testület által rendezett tudományos szimpóziumok sorában. A rendezvényt dr. Márfi Gyula érsek nyitotta meg, fővédnökként dr. Varga István rektor és Brányi Mária alpolgármester köszöntötte a résztvevőket.
A rendezvény célul tűzte ki, hogy bemutassa a század során hogyan változott meg a veszprémi püspökség területén a katolikus egyházszervezet, a társadalom, a kultúra és a hitélet; hogyan ment végbe a reformáció térhódítása a 16. században és a 17. század első harmadában. A korszak elején, 1515-ben még zsinatot tartottak az egyházmegyében. A korabeli püspökök az egyes uralkodók megbízásából külföldi diplomáciai küldetésekben vettek részt és aktív szerepet vállaltak a királyság irányításában, a székeskáptalan harminchat tagja biztosította az egyházkormányzat és papi utánpótlás zavartalanságát, a hívek pasztorálásában és a hitéletben pedig körülbelül hatszáz plébánia és mintegy száz szerzetesrendi intézmény működött közre. A 1600-as évek elejére a püspöki székváros, Veszprém többszöri oszmán elfoglalása következményeképp a főpásztorok székhelyüket Sümegre tették át – és akadt olyan is, aki soha nem lépett egyházmegyéje területére –, a székeskáptalan szétszéledt, melynek eredményeképp az egyházkormányzat felső és középső szintje, valamint a papi utánpótlás tulajdonképpen megszűnt. Ez magával hozta a plébániahálózat felbomlását, amelyre a legnagyobb csapást a Hódoltság folyamatos terjeszkedése mérte: Fejér, Pilis és Somogy teljesen, míg Zala és Veszprém megyék egyre növekvő régiói kerültek az oszmán hódítók kezébe. A szerzetesrendi intézmények kevés kivételtől eltekintve megszűntek, jövedelmeiket a királyság védelmére foglalták le, néhányat pedig egyenesen végvárrá alakítottak át. A 16. század középső harmadában megjelenő protestantizmus párhuzamosan létezett a megmaradt katolikus intézményekkel, az evangélikus-református felekezetek közötti válaszvonal pedig – a különböző hitvallások elfogadása révén – a 17. század első felében vált kontúrossá. A konferencián a folyamatok felvázolása mellett olyan általánosan jellemző esettanulmányokat is bemutattak, mint a hiteleshelyek sorsának alakulása Zala vármegyében, a templomépítészet felekezetváltással párhuzamosan előforduló jelenségei, az egyes protestáns ágendák előírásai, illetve a korszakvégi konfesszionalizáció lenyomatát őrző, főúri környezetben megőrződött könyvtárak könyvállománya.
A konferencia előadói között szerepeltek az országos, megyei és egyházi közgyűjtemények korszakkal foglalkozó könyvtárosai, levéltárosai és muzeológusai, a Történettudományi Intézet munkatársai, több világi és különböző felekezeti fenntartásban működő egyetemek oktatói és doktoranduszai. A szervezők a rendezvény első napjának estéjén a püspöki palota pincéjében borkóstoló keretében látták vendégül az előadókat. A két nap során elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben tárják majd az érdeklődők elé. Így történt ez a tavalyi konferencia anyagával is, amelyet „Rendületlenül a romok között”. A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között címmel az idei programba illesztve mutattak be a közönségnek. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap, a reformáció emlékévének rendezvényeit koordináló Reformáció Emlékbizottság, valamint Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósította meg a Veszprémi Főegyházmegye.

  

„A változás évszázada.” Egyháztörténeti konferencia, 2017. aug. 30–31.

Tisztelettel hívunk minden érdeklődőt a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár által 2017. augusztus 30-31-én szervezett egyháztörténeti konferenciára, amely a veszprémi püspökség Mohács utáni életét kívánja bemutatni. A 16–17. század története egyháztörténeti szempontok szerint kevéssé ismert, idei és terveink szerint jövő évi rendezvényünk – utóbbi fókuszpontja a 17. századra esne – éppen ezért lehetőséget kíván biztosítani a korszak és a terület kutatóinak eredményeik bemutatására. A rendezvényen a korábbiakhoz hasonlóan elsősorban új kutatási eredményeket tartalmazó előadások hangzanak el, amelyek az egyházmegye területén lévő intézmények és hívek életét mutatják be ebben az időszakban. A konferencia célja annak bemutatása, hogy a reformáció hatására hogyan változott meg a veszprémi püspökség területén a katolikus egyházszervezet, a társadalom, a kultúra és a hitélet, illetve hogyan ment végbe a reformáció térhódítása a 16. században és a 17. század első harmadában.

A rendezvény alkalmával bemutatjuk továbbá tavalyi, az egyházmegye 1945 és 1972 közötti történetét vizsgáló konferenciánk anyagából összeállított tanulmánykötetünket.

A konferencia meghívója itt érhető el.

A rendezvényen történő részvétel ingyenes. Aki az első nap során vacsorát, illetve a második napon ebédet kíván igénybe venni, levéltárunk e-mail címén aug. 21-ig tudja ez irányú igényét jelezni. Szállást önköltségi áron a Főiskola kollégiumában lehet kérni.