MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Regesta Supplicationum - A kutatócsoport 3. műhelyszemináriuma

There was the second workshop of the Fraknói Research Group, where Bálint Lakatos presented his volume (REGESTA SUPPLICATIONUM 1522–1523. The Supplications Relating to the Kingdom of Hungary. Approved under Pope Hadrian VI). — Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumának keretében 2018. május 18-án került sor Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, a Fraknói Kutatócsoport és az MTA–HIM–SZTE–MNL-OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kooperációjában  napvilágot látott kötet a VI. Adorján pápa uralkodása idején (1522–1523) keletkezett magyar vonatkozású kérvényeket tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magyar medievisztika e téren mutatkozó jelentős hiányosságának csökkentéséhez. Regesta Supplicationum. 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények. Feltárta, közreadja és a kísérőtanulmányt írta: Lakatos Bálint (Collectanea Vaticana Hungariae I/16.) Budapest–Róma, 2018.

            Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője köszöntötte a kutatási programját, a kötetbe foglalt eredményeket a katolikus egyetemi graduális oktatás keretében bemutató szerzőt, s az egybegyűlteket. Bevezető gondolataiban kiemelte a kötet historiográfiai jelentőségét, mely színvonalát és módszertani felépítését tekintve is irányadó lehet a későbbiekben e témával foglalkozni vágyó kutatók számára.

            A szerző a kötet bemutatása során felidézte a témával és a kérvényekkel, mint forrástípussal való több mint tíz évvel ezelőtti első találkozását, Vatikáni Titkos Levéltárban végzett kutatásának idejét, majd az évekig tartó feldolgozó, rendszerező munkát, melynek eredményeképp a bemutatott kötet megszületett. Ez után ismertette a supplicatiós kötetek műfaji, stílusbeli sajátosságait, kutatási nehézségeit külön kiemelve ezek közül a feldolgozandó anyag mennyiségéből adódó helyzetet, melynek eredményeképp egyetlen kutató számára sem lehetséges a teljes áttekintés, több olyan szakemberre lenne szükség, aki ezzel a forráscsoporttal foglalkozna. A kérvény benyújtása módjának ismertetése után a szerző kiemelte: magyar szempontból a 14–16. századra vonatkozóan hiánypótlónak számítanak ezek a források. Ezek feldolgozásában mégis jelentős hiány mutatkozik a magyar középkorkutatásban, melyet jól szemléltet, hogy a Jagelló-kor például majdnem teljes egészében feldolgozatlan.

            A VI. Adorján pontifikátusa alatt keletkezett 39 kérvénykönyvből 66 darab supplicatio szövegét gyűjtötte össze a szerző, melyeket magyar nyelvű regesztával, továbbá teljes szöveggel közölt kötetében. A kérvényekről összességében azt emelte ki bemutatójában, hogy benyújtóik főként klerikusok voltak, a fő ügykörök közé pedig a pappá szentelések, egyházi perek fellebbezései, búcsúk és diszpenzációk, valamint a megüresedett javadalmak ügyében benyújtott kérvények tartoztak. Az előkerült adatok főleg az egyes személyek életrajzi adataira, továbbá hely- és intézménytörténeti adalékokra nézve szolgálnak új, fontos információkkal.

Zárásként Lakatos Bálint köszönetet mondott mindazoknak, aki bármilyen formában hozzásegítették őt kötetének megjelenéséhez, majd végül arra buzdította a jelenlévőket, hogy lehetőség szerint törekedjenek arra, hogy maguk is kutatásokat folytathassanak a Vatikáni Titkos Levéltárban.

Horváth Terézia

Galéria
Videó (hamarosan)
Beszámolók (hamarosan)

Előadás a Castrum Bene egervári vándorgyűlésén

Viktor Kanász's lecture about the siege of Kanizsa in 1601. — Idén Várkutatás a határ két oldalán: Délnyugat-Magyarország és Horvátország tematikával Egerváron tartotta éves vándorgyűlését a Castrum Bene Egyesület május 11. és 13. között. 11-én a kutatócsoport segédmunkatársa, Kanász Viktor is az előadók között volt, és Kanizsa 1601-es ostromának itáliai (mantovai, modenai és vatikáni) forrásait ismertette, amelyek feldolgozásán Szovák Mártonnal együtt dolgoznak.

Program
Képek 1. 2. 3.
Ismertető: ZAOL

Részvétel a váci Althan-emlékkonferencián

József Török's lecture about foreign policy of Altan family in Vác. — A Kutatócsoport részéről Mons. Török József előadóként, Tusor Péter moderátorként kapcsolódott be a váci püspökség által Michael Friedrich von Althan püspöki kinevezésének 300. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián.

Program
Képek 1. 2.
vaciegyhazmegye.hu (interjú; képek) (folyamatban)

Könyvbemutató Pázmány szülővárosában

Presentation of the book "Péter Pázmány's Process of Enquiry. His Family, Catholicisation, Missions (With the Papers of the Pázmány–Tholdy Archives)" in Nagyvárad (Oradea). — 2018. május 8-án a Festum Varadinum program keretén belül került bemutatásra a Kutatócsoport egyik legújabb kötete, a Tusor Péter által jegyzett Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása. (A Pázmány–Tholdy archívum irataival).

A könyvbemutatónak szimbolikus helyszín adott otthont, ugyanis a Pázmány-kutatáshoz oly sok szállal kötődő nagyváradi püspökség palotájának díszterme várta a szép számban megjelenő érdeklődőket. 
Először Tőtős Áron, a rendezvény főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket, s méltatta a kötetet. Ezt követően Kanász Viktor mutatta be a mű váradi vonatkozásait, majd a szerző, Tusor Péter ismertette a Kutatócsoport munkásságát és kitért a vatikáni kutatások pozitivizmuskori nagyváradi kapcsolódási pontjaira. Szólt továbbá a kutatás során szerzett tapasztalatokról, eredményekről. Kiemelte, hogy a Pázmány család nem csak Váradhoz kötődött, hanem birtokai révén akkor még színmagyar közvetlen környékéhez is, így például Körösgyéreshez és Köröstarjánhoz, valamint az utóbbival átellenben fekvő Körös-parti  – a törökök által 1598-ban elpusztított – Panaszhoz. A Pázmányok nemesi előnevüket innen vették (Pazman de Panasz), és település a szülőváros Várad mellett a majdani bíboros szülőfalujának tekinthető. Végül Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, az esemény házigazdája ajánlotta a hallgatóság figyelmébe az új kötetet.

Galéria (hamarosan)
Képek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Videó
Beszámolók: ErdélyOnline, Bihari Napló, RomKat, Varad.org

Előadás Nagyváradon a III. Erdélyi Történettudományi Doktorandusz Konferencián

Viktor Kanász's lecture about György Fráter (Georgius Martinuzzi) in Nagyvárad (Oradea). The title of his lecture was Girolamo Martinengo, the nuncio to the court of Ferdinand and Process of György Fráter’s murder. — Kanász Viktor, a kutatócsoport segédmunkatársa 2018. május 5-én tartott előadást Girolamo Martinengo nuncius és a Fráter György meggyilkolása ügyében indított szentszéki vizsgálat címmel a Látószögek Erdély történetéről. III. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencián.

Program
Videó
Képek

 

Konferencia-előadás Egerben

  Máté Gárdonyi external member of the Fraknói Research Group lectured at a conference in Eger — Szmrecsányi Lajos egri érsek halálának 75. évfordulójára rendezett konferenciát az Egri Főegyházmegye 2018. május 3-án. A konferenciához előadásával és a délutáni második szekció elnökeként Gárdonyi Máté a Fraknói Kutatócsoport külső tagja is hozzájárult. Előadásában a kutatócsoport programadó tanulmánykötetében a Konzisztoriális Kongregációhoz 1928-ban benyújtott ad limina jelentésekhez kapcsolódva az egri érseknek egyházmegyéje állapotáról ekkor adott jelentését dolgozta fel. A tíz oldalas dokumentumban Szmrecsányi a statisztikai adatok mellett kifejtette véleményét a hívekről és a papságról is: a klérus fegyelme és a hitélet véleménye szerint kielégítő volt. Egyúttal rámutatott a legnagyobb nehézségekre is, amelyekkel meg kellett küzdenie: a polgári házasságok, a válás intézménye, valamint az, hogy a görögkatolikusok rítusváltoztatásának tiltása aposztáziákhoz vezethet. Ezt követően Gárdonyi Máté Cesare Orsenigo nuncius elemzését, főbb meglátásait vette sorra a jelentésről. A nuncius szerint a jelentés túl sematikus volt, nem ment részletekbe, de ez az érsek idős korával magyarázható. Többek között észrevételezte, hogy szükséges lenne egyházmegyei zsinat tartása, valamint az Egyházmegyei Takarékpénztár adóssága miatt nehéz helyzetbe került káptalan kapcsán megjegyezte, hogy a papság gazdasági szerepvállalása nem túl szerencsés.
Összességében Gárdonyi Máté rámutatott arra, hogy az ad limina jelentések kiválóan megvilágítják, melyek voltak a helyi hitélet szempontjából a legfontosabb belső egyházi szempontok.

Program
Képek 1. 2. 3. 4.

Regesta Supplicationum, 1522–1523

A new volume of Collectanea Vaticana Hungariae has been published. Vol. 16: „Regesta Supplicationum, 1522–1523. The Supplications Relating to the Kingdom of Hungary Approved under Pope Hadrian VI”, by Bálint Lakatos — A római Kúriához benyújtott (késő) középkori kérvények, a szupplikációk módszeres feltárása és feldolgozása a vatikáni magyar történeti kutatások kiemelt feladata. A „pápai kérvénykönyvek” magyar vonatkozásai mennyiségüket és forrásértéküket tekintve a legjelentősebb, külföldön keletkezett és őrzött Hungaricumok. Meghatározóan két szentszéki hivatalhoz nyújtottak be szupplikációkat, a Dataria Apostolicához és a Sacra Poenitentiaria Apostolicához. Utóbbi mintegy háromezer kérvényének feltérképezése kezdeményezésünkre, valamint az összes irat digitális lemásoltatása OTKA D 38 481-es posztdoktori programunk anyagi támogatásával már megtörtént. A Datária szupplikációinak feltárása módszertanilag nagyságrendekkel nagyobb kihívás. Az átnézendő kötetek száma sokszorosa a Penitenciária archívumában találhatóaknak.

Több régebbi, újabb részpublikáció mellett a magyar történettudomány érdemlegesen a következő munkákban közölt a Datárián regisztrált kérvényeket: Fraknói Vilmos–Lukcsics József: Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I–IV (1896–1907), Bossányi Árpád: Regesta Supplicationum… I–II (1916–1918), illetve Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei… I–II (1931–1938). Közülük kifejezetten szupplikációs mű egyedül Bossányié. A magyar vonatkozású újabb Regesta Supplicationum-kötet (1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények) kerek egy évszázad múltán jelent meg most Lakatos Bálintnak köszönhetően, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport és a Fraknói Kutatócsoport együttműködésének eredményeként. A historiográfiai jelentőségű mű első bemutatója, a kutatás és az eredmények ismertetése a Fraknói Kutatócsoport III. egyetemi műhelyszemináriuma keretében lesz (2018. május 18., du. 4 óra; PPKE BTK Sophianum, I. em., 111-es terem).

Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények

Classis Ivol. 16Lakatos Bálint

Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények, feltárta, közreadja és a kísérőtanulmányt írta LAKATOS BÁLINT (CVH I/16), Budapest–Róma, 2018. (pp. 288 + 3 képtábla + 1 térképmelléklet)

A Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött 15–16. századi, magyarországi vonatkozású források közül a pápákhoz írásban benyújtott és az egyházfő vagy megbízottja által elfogadott kérvények azaz szupplikációk feltárása és közzététele a magyar kutatás régi adóssága. Mivel az elfogadott és szignált szupplikációkat fizikai valójukban a pápai kancellárián nem őrizték meg, hanem szövegük lemásolása után kidobták őket, nagyon kevés eredeti kérvény maradt fenn. A szupplikációk szövege tömeges mennyiségben csak a Dataria Apostolicán vezetett, 1892 óta a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött, több ezer kötetből álló Registra supplicationum avagy olasz nevén Registri delle suppliche nevű sorozatban található 1342-től kezdve.

E kötet egy leendő alsorozat részeként a VI. Adorján pápa rövid, másfél éves pontifikátusa (1522–1523) alatt keletkezett összesen 39 vaskos regisztrum összesen 66 magyar vonatkozású szupplikációját tartalmazza. Bár a bemutatott időszak igen rövid, de egy keskeny ablakot mégis nyit a pápai–magyar összeköttetések horizontjára. A feltárt források túlnyomó része az esztergomi vagy a kalocsai egyháztartományba tartozó egyházmegyékhez kapcsolódó személyekre vonatkozik. Tárgyuk szerint az egyházi bírósági perek újratárgyalását, illetve a papszentelést kérő szupplikációk adják a talált anyag kétharmadát. Ez valószínűleg nem annyira a rövid időszaknak, hanem a magyarországi kérvényezők stratégiájának, illetve a magyarországi egyházi bíróságok munkájának tudható be. A pappá szentelésüket kérvényezők egyébként tömegesen 1523 márciusában fordultak a pápához; erre a szakirodalomban általában „papszentelési turizmusnak” nevezett jelenség adott évi példájaként tekinthetünk.

A szövegkiadást a téma szakirodalmát összefoglaló, a témát és a gyűjtött anyagot bemutató bevezető, illetve teljes körű személy- és helynévmutató kíséri, valamint levéltári jelzet-konkordancia egészíti ki.

http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/cvh_i-16_e-book.pdf

Interjú – MTV Ma Reggel

Róbert Oláh gave an interview about the history of Easter in the Hungarian Television (MTV)  — Húsvét reggel a kutatócsoport külső munkatársa, Oláh Róbert adott interjút az MTV Ma Reggel c. műsorában, amelyben a kereszténység fő ünnepének a történelmi hátteréről beszélt. Az interjú meghallgatható itt.

Részvétel a Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciáján

Terézia Horváth, Viktor Kanász and Ádám Porubszky lectured at the conference "Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciája"  — A Kubinyi András Történész Műhely 2018. március 21. és 23. között szervezte meg a Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciáját. A nagy érdeklődés által övezett programon a kutatócsoport több munkatársa is részt vett.

A kutatócsoport vezetője, Tusor Péter a Középkori és kora újkori magyar történelem szekciójának elnöki tisztét látta el.

Horváth Terézia, a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportja segédmunkatársának az előadásban a 16. század elején keletkezett, szentszéki bíráskodásban használt - jelenleg az Egyháztörténeti Kutatócsoport munkatársai által Szovák Kornél szakmai vezetése alatt kiadás alatt álló - Beneéthy- és Nyási-formuláskönyvek tartalmi összehasonlítása történt meg. Ennek eredményeként a két kézirat egymáshoz való eddig is ismert szoros kapcsolatán túl sikerült válaszokat adni az eltérések lehetséges okaira is. A vizsgálat során gyakorlati használathoz köthető formulabővülés figyelhető meg, mely egyszerre növeli a két kötet forrásértékét, s gazdagítja új lehetséges szemponttal azok kutatását.

Kanász Viktor, a Fraknói kutatócsoport segédmunkatársa Kanizsa 16. századi egyházi viszonyait mutatta be. Kiemelte, hogy a témát csak a katolikus egyház és társadalom történetébe ágyazva érdemes csak vizsgálni, megcáfolva a kanizsai protestantizmus koraújkori eltűnésének okaként elterjedt "Habsburg-ellenreformáció" mítoszát, s külön részletezve a Haym Kristóf kapitánysága alatti vallási villongások, és a haditanács erre adott válaszainak tanulságait. Végezetül bemutatta, hogy Kanizsa tekintetében (sem) tudjuk a reformációt fix időponthoz kötni, sokkal inkább - a konfesszionalizáció tézisét felhasználva - a felekezeti elkülönülés évtizedes folyamatát, s a lassan kialakuló felekezetek egymás mellett élését hangsúlyozta.

Porubszky Ádám, a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportjának másik segédmunkatársa a Közép-Európa középkori történelmében oly meghatározó Cillei család megítélését mutatta be a magyar és a szlovén történetírásban. Magyar részről kiemelte a korabeli krónikák híradása kapcsán kialakult, és a XX. századig szinte egyedüli, végtelenül negatív képet, amit az elmúlt évtizedek kutatása kezd lebontani, árnyalni. Szlovén részről pedig részletesen bemutatta, hogy a nemzeti ébredés korában milyen fontos szerepet kapott a család megítélése, ugyanis a szlovén állam egyik előfutárát látták bennük, s a szlovén nemzeti zászlóra is felkerült a család jelképe. Ezt követően elemezte a kommunista korszak történetfelfogását, valamint az utóbbi évtizedek kutatási irányait.

A konferencia programja
Képek 1. 2. 3.
Képgaléria 1. 2.
Beszámolók: Újkor.hu