Királyhágómelléki Református Egyházkerület Levéltára

Arhiva Eparhiei Reformate de pe linga Piatra Craiului

Honlap
Cím RO-3700 Oradea / Nagyvárad, Str. Jean Calvin / Kálvin János utca 1.
Telefon +40-59-431-710
Fax +40-59-431-710
E-mail partium(contra)rdsor.ro
Nyitvatartás információ a fönti címeken

Az egyházkerület története [ Bibliográfia ]

A levéltár története

Munkatársak

Az egyházkerület története

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület református egyházai a 16. század óta a Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartoztak. Az első világháború után azonban az 1920. évi trianoni békeszerződéssel meghúzott magyar-román határ kettévágta az egyházkerületet. Ezért 1921-ben a Romániához tartozó 183 egyházközségből nagyváradi székhellyel létrejött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek első választott püspöke Sulyok István (1921–1944) lett, de a román állam csak 1926-tól ismerte el funkciójában.

Az 1940. évi bécsi döntést követően az egyházkerület legnagyobb része ismét magyar fennhatóság alá került, és ezért önállósága megszűnt de 1945-ben ismét visszaállt a korábbi állapot. Nagyváradi Református Egyházkerület néven éledt újjá. de püspökét, Csernák Bélát, most sem ismerte el a román kormány, így 1947-ben lemondott. Helyére Arday Aladár nagyszalontai lelkész került. Az 1948-ban történt kommunista hatalomátvétel után súlyos egyházüldözés vette kezdetét. Minden egyházi tulajdont államosítottak, és az 1950-es években számos lelkészt letartóztattak. Helyettük olyanok kerültek vezető tisztségekbe, akik hajlandók voltak kiszolgálni a diktatúrát, mint a kor egyik rosszhírű alakja, Papp László püspök (1967–1989).

1989 decemberében a Tőkés László vezette temesvári református gyülekezet hősies helytállása forradalomhoz, és a Ceausescu-féle diktatúra bukásához vezetett. Papp László nagyváradi püspököt megfosztották tisztségétől, helyére Tőkés Lászlót választották, és a kerület is visszanyerte korábbi nevét.

Bibliográfia

  • Csernák Béla, Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki egyházkerület együttműködése a történelem folyamán, Nagyvárad, 1929.
  • Eszenyei Béla–Eszenyeiné Széles Mária, A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, in Erdélyi egyházaink évszázadai, szerk. Barabás Zoltán–Miklós László–Bodó Barna, Bukarest, 1992 (Romániai Magyar Szó zsebkönyvek), 185-244.
  • Molnár János, A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története, 1920–1942, Nagyvárad, 1999.
  • Molnár János, A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története, 1944–1989, Nagyvárad, 2001.
  • Tibori János, Levéltári források a Királyhágómelléki Református Egyházkerület történetéhez a két világháború közötti negyedszázadból, Debrecen, 2001 (Editiones Archivii Districtus Transtibiscani Ecclesiae Reformatae Hungaricae, 11).


Levéltári raktárrészlet  

lapkezdet

A levéltár története

Az 1920 után megalakult egyházkerület levéltárának iratanyaga meglehetősen heterogén összetételű. A püspökség hivatalainak 1920-tól keletkezett iratanyaga képezi törzsanyagát, ám számos további irategyüttessel gyarapodott az idők folyamán. Az egyházkerület egyházmegyéinek régi levéltári anyagát nagyrészt a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltára őrzi, az egyházközségeknél maradt levéltári anyagot pedig a román állam 1973/1974-ben lefoglalta.

Az archívum rendszerváltás utáni újjászervezése 1999-ben kezdődött meg, többszöri költöztetés után 2001/2002-re került mai őrzési helyére, a régi püspöki székház két helyiségébe. Tény, hogy a kezdetektől egészen a közelmúltig a levéltár ügye háttérbe szorult, nem beszélhetünk sem szerves fejlődésről, sem módszeres állományfeldolgozásról, segédletek sem készültek, humán szakos végzettségű, levéltárosi gyakorlattal (vagy képzéssel, részképzéssel) rendelkező levéltárosa is csak az utóbbi időben volt a gyűjteménynek. Mindazonáltal Fazakas Márta levéltárosságának idején (2001–2006) sikerült megfelelő mennyiségű Salgó-polcrendszert beszerezni, így az állomány nagy része szabványos levéltári dobozokba és polcokra került, az elhelyezés körülményei kedvezően alakultak. 2014-től ismét van alkalmazottja a levéltárnak, a rendezési munkálatokkal (dobozolás és középszintű rendezés) párhuzamosan a hangsúly áttevődött az egyházközségek levéltárainak fokozatos számbavételére és (tételes) digitalizálására. Ez utóbbi munkálatok a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár (Debrecen) támogatásával zajlanak. 2016. májusáig több mint 160 ezer felvétel készült a vidéki gyűjteményekben, melyek az 1973/1974-ben véghezvitt államosítási akciót egymáshoz képest egészen eltérő veszteségekkel (10-90 % közötti) zárták. A mai Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén lévő egyházközségek és esperességek írott örökségét tehát az egykori anyaintézmény levéltára (Debrecen) mellett legalább hat területi állami levéltárban (Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Zilah, Arad, Temesvár), a KREL gyűjteményében és a ma is létező parókiális levéltárakban őrzik.

 

A KREL jelenlegi összetételéről (kb. 200 fm) az alábbi összesítés ad vázlatos képet:

  • A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1923-1943 közötti levéltári állománya (1,5 fm)
  • A Nagyváradi Református Egyházkerület 1945(1948)-1989 közötti iratállománya: gazdasági levéltár, igazgatási iratok és a műszaki osztály iratai (összességében 64 fm)
  • A nagyváradi egyházközség történeti iratállományának töredékei (18. század végétől, 21 fm)
  • A Lippa-Radnai Egyházközség iratai (1890-től, 2 fm)
  • az utóbbi időben begyűjtött parókiális levéltárak (6 fm)
  • A Lugosi Helynökség iratai (1941-1948) 2 fm
  • A Szatmári és Nagykárolyi Egyházmegyék esperesi levéltárainak töredéke (18. század elejétől, 30 fm)
  • A Máramaros-Ugocsai Egyházmegye esperesi levéltárának töredéke (17. századtól, 2 fm)
  • 1989 utáni levéltári állomány:
    • KREK Igazgatótanácsi Hivatalának iratai (1990-2009. 28 fm)
    • Püspöki Hivatal iratai (1990-2008, 7 fm)
    • Gazdasági Hivatal iratai (1995/2000-2011, 13 fm)
  • Nyomtatványok (elsősorban egyházmegyei jegyzőkönyvek, oktatási intézmények évkönyvei, sajtó stb., a 19. század derekától kezdődően, 10 fm)

2008-2016. lapkezdet