Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára

Honlap http://www.unitar.hu
Cím 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.
Telefon (1)311-4237
Fax (1)311-4237
E-mail muekonyv(contra)freemail.hu
Nyitvatartás kedd-péntek 10–12 óra (előzetes bejelentkezéssel)

Az egyház története [ Bibliográfia ]

A levéltár története [ Segédletek ]

Munkatársak

A magyarországi unitárius egyház története

Az unitárizmus a 16. században az akkori erdélyi fejedelemség területén, Kolozsváron keletkezett (az 1568-as tordai és az 1571-es marosvásárhelyi országgyűlések törvényesítették). Kezdetben Erdélyben terjedt el, majd a vele szomszédos alföldi területeken (Nagyvárad, Simánd, Belényes, Temesvár, Debrecen, Békés, Gyula, Hódmezővásárhely, Makó, Szeged), később Pécs központtal a távoli Baranyában is követőkre talált. Ezek az egyházközségek azonban az ellenreformációs törekvések következményeként a 17. század végéig elpusztultak.

Újabb – és azóta is folyamatosan élő – unitárius egyházi szervezkedés a 19. század második felében, azután kezdődött a mai Magyarország területén, hogy az 1848. év XX. tc. és az ezt megerősítő kiegyezés az unitárius vallást törvényesen bevett vallásfelekezetnek nyilvánította, és az ország valamennyi történelmi egyházával egyenrangúvá tette. Előbb a fővárosban, majd több vidéki helyen alakult unitárius gyülekezet, amelyek szervezetszerűen az erdélyi anyaegyházhoz csatlakoztak. 1902-ben az új gyülekezetekből megalakult a kolozsvári püspökség IX. (Duna-Tiszamenti) esperessége, és ez változó elnevezéssel ugyan, de napjainkig összefogója maradt az unitárius egyháznak Magyarországon.

Az I. világháború után, 1923-ban a IX. esperesi kör önálló egyházzá, püspöki vikáriátussá alakult át. 1940-45 között újra Kolozsvárhoz csatolták, majd 1947-től újra megalakult a magyarországi unitárius egyházkör püspöki helynöksége.1971-ben az Elnöki Tanács jóváhagyásával az egykori esperesség unitárius egyházzá alakult, élén püspökkel és főgondnokkal.

lapkezdet

A levéltár története

Az egyházi levéltár 1971-ben kezdte meg nyilvános szaklevéltárként működését. Az 1970-es és 1980-as években lezajlott iratrendezést követően az 1990-es évek elején az őrzésre korlátozódott a levéltár tevékenysége. 1994-ben kezdődött meg a levéltár korszerűsítése. 1997-ben kapott a önálló helyiségeket, ahol a biztonságosabb őrzés megvalósulhatott első lépésként, majd 1999-től indult meg a teljes fondrevízió, párhuzamosan az iratok jegyzékekkel való ellátásával. A fondrendezés, és feldolgozó tevékenység felsőfokú levéltárosi végzettségű munkatárs segítségével halad előre. 2001-ben kezdték meg az egyházközségi, 1980 előtti iratok beszállítását, feldolgozását. Az intézmény honlapja a könyvtárral közösen, 2002 óta működik, rajta a rendezett iratok jegyzékei is megtalálhatók.

Nyomtatott segédletek

  • Szász János, A Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára, A levéltári forráskiadás; Az egyházi levéltárak: A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár, 1981, szerk. Bán Péter, Budapest, 1983, 108-110. – (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei, 1).
  • A baptista, görögkeleti, izraelita és unitárius egyházak levéltári anyagának fondjegyzékei, szerk. Dóka Klára, Budapest, 1986 (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, 4), 38-41.


2008. lapkezdet