A MELTE 2009. évi vándorgyűlése és közös egyházi gyűjteményi konferencia

Helyszín: Gyulafehérvár (Alba Iulia), az érsekség és a szeminárium (http://www.sis.uab.ro) épületei

Időpont: 2009. július 6-10. (hétfő-péntek)

Házigazda: Gyulafehérvári Főegyházmegye és annak gyűjteményi intézményei

 

Programtervezet

Július 6. hétfő (utazás)

18.00-22.00 érkezés, regisztráció, szobák elfoglalása, 20.00 vacsora. (A vonattal érkezőket az állomáson várják, számukra 22.15-ig regisztráció, majd szobák elfoglalása és 22.30-ig vacsora.)

Július 7. kedd (MELTE szakmai nap)

  • 9.00-9.30 Ünnepélyes konferencia megnyitó az Auditorium Magnumban, a három gyűjteményi egyesület tagságának részvételével (EKE, MELTE, EME), köszöntők
  • 10.00-14.00 Batthyanaeum, Vár, Egyetem, Restaurátor műhely, Múzeum, Érsekség, Levéltár, Teológia, Könyvtár meglátogatása két csoportban
  • 14.00-14.45 ebéd
  • 15.00-16:00 MELTE Közgyűlés
  • 16.00-16.15 szünet
  • 16.15-16.45 Dr. Lakos János (vezető szakfelügyelő, MOL): Az egyházi levéltári szakfelügyelet 10 éves tapasztalatai
  • 16.45-10.55 Dr. Szabadi István (Tiszántúli Ref. Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár, Debrecen, igazgató): Együttműködés a rendszerváltás után a Kárpát-medence református levéltáraiban
  • 16.55-17.05 Czenthe Miklós (Evangélikus Országos Levéltár, igazgató): Határon túli kutatók az evangélikus levéltárakban
  • 17.05-17.15 Vajk Ádám (Győri Egyházmegyei Levéltár, levéltáros), Dr. Lakatos Andor (Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, levéltárvezető): Győr-Burgenland és Kalocsa-Bácska intézményes és kutatói kapcsolatai
  • 17.15-18.00 Fórum, kerekasztal beszélgetés az elhangzottak, ill. a levéltárügy aktuális kérdései kapcsán. Meghívott résztvevők-vendégek: Künstler Ferenc (OKM Levéltári Osztály, főtanácsos), Tyekvicska Árpád (MLE, elnök)
  • 18.30-19.00 Ökumenikus istentisztelet a Székesegyházban
  • 19.00-10.00 Székesegyház és kripta megtekintése (Dr. Kovács András vezetésével)
  • 20:15-21:00 Vacsora

Július 8. szerda (közös gyűjteményi konferencia)

  • 9.00-9.25 Dr. Marton József (Hittudományi Főiskola, Gyulafehérvár, Egyháztörténeti Tanszék): Az erdélyi egyházmegye 1000 éve
  • 9.25-9.50 Dr. Ileana Dârjă (Batthyaneum Könyvtár, Gyulafehérvár, könyvtárigazgató): A Batthyanaeum könyvtár története
  • 9.50-10.15 Dr. Bíró Doina (Batthyaneum Könyvtár, Gyulafehérvár, könyvtáros): Battyhányi Ignác püspök
  • 10.15-10.40 Kurta József (Protestáns Teológiai Intézeti Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros): Református könyvtárügy
  • 10.40-11.05 Bíró Gyöngyi (Országos Széchényi Könyvtár, Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény, könyvtáros): A Kolozsvári Unitárius főiskola Régi Könyvtárának története
  • 11.05-11.30 szünet
  • 11.30-12.05 Mihály Ferenc (Szováta, múzeumi tárgyrestaurátor): Fából készült műalkotások az erdélyi templomokban
  • 12.05-12.30 H. Kolba Judit – Dr. Lovag Zsuzsa (a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum nyugdíjas munkatársai, Bp.): Erdélyi műkincsek felmérése, leltározása
  • 12.30-12.55 Horváth Iringó (Entz Géza Alapítvány, Kolozsvár, művészettörténész): Református kegytárgyak
  • 13.00-14.45 ebéd
  • 15.30-15.50 Dr. Szögi László (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, főigazgató): A gyulafehérvári érseki és főkáptalani levéltár
  • 15.50-16.10 Bernád Rita (Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár, levéltáros): Gyűjtőlevéltárak a Gyulafehérvári Főegyházmegyében
  • 16.10-16.30 Emődi András (Egyházmegyei Könyvtár és Levéltár, Nagyvárad): A váradi és szatmári egyházmegye könyvtár és levéltárügye
  • 16.30-16.45 szünet
  • 16.45-17.05 Dr. Sipos Gábor (Erdélyi Ref. Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára, Kolozsvár, igazgató): Református levéltárügy, erdélyi könyvtáros és levéltáros képzés
  • 17.05-17.25 Thomas Şindlariu (Erdélyi Szász Történeti Gyűjtemény, Nagyszeben): Evangélikus levéltárügy
  • 17.25-17.45 Molnár B. Lehel (Unitárius Levéltár, Kolozsvár, igazgató): Unitárius levéltárügy
  • 18.30-19.20 a Schola Gregoriana Monostoriensis és a kolozsvári református kántus közös gregorián hangversenye a székesegyházban

Július 9. csütörtök (szakmai kirándulás)

  • 8.00-12.00 buszos kirándulás: Magyarigen, Boroskrakkó útvonalon (kb. 50 km)
  • 12.00-13.45 ebéd
  • 14.00-20.00 buszos kirándulás: Vajdahunyad, Demsus, Őraljaboldogfalva útvonalon (kb. 250 km)

Július 10. péntek (hazautazás)

354 Maros / Mures Intercity (Gyulafehérvár 08.20, Budapest Keleti pályaudvar 14.47)

Beszámoló

„Viharnak kitett aprócska lángok vagyunk”
(Márton Áron, Erdély püspöke)

Erdély ősi központjában, a gyulafehérvári római katolikus püspökség (ma már érsekség) alapításának ezeréves ünnepségei alkalmából a magyarországi és erdélyi egyházi gyűjtemények idén együttes konferenciát tartottak Gyulafehérváron.

A gyulafehérvári székesegyház a magyar történelem máig megmaradt talán legjelentősebb építészeti emléke, hiszen a hasonló stílusú esztergomi, székesfehérvári, kalocsai, egri székesegyházak a történelmi pusztulás miatt nem maradtak meg. A reformáció és az erdélyi fejedelemség idején unitárius ill. református kézbe került templomot a katolikusok a Rákóczi-szabadságharc után kapták vissza. A magyar - azon belül különösen az erdélyi - történelem fontos szereplői vannak itt eltemetve: a törökverő Hunyadi János és fia László, Izabella királynő, János Zsigmond választott király, Martinuzzi Fráter György, az erdélyi fejedelmek közül Bethlen Gábor, I.Rákóczi György. A síremlékeket a történelem folyamán feldúlták, kirabolták, ezért helyüket pontosan nem mindig lehet meghatározni.

Gyulafehérváron Trianon előtt az akkor még csak 12 ezres város magyar és román lakosainak száma megegyezett, a ma már 63ezresre növekedett lakosságnak a magyarok elenyésző részét alkotják (1800 fő, 2,8%). Jelképezi ez az előző száz évben Dél-Erdélyben szórvánnyá változó magyarság helyzetét. Gyulafehérvár így nemcsak katolikus központnak, hanem a magyar kultúra fontos őrhelyének számít. Az erdélyi románok Gyulafehérváron a volt tiszti kaszinó épületében határozták el a Romániával való egyesülést. Az ősi katolikus székesegyház tőszomszédságába a tirgovistei fejedelemi templom mintájára bizánci stílusú ortodox katedrálist építettek, ahol 1922-ben királlyá koronázták I.Ferdinándot. A helyi hagyomány szerint ekkor mondták a magyarok a románoknak: magasabb székesegyházat építhettek, de régebbit nem!

Különleges tisztelet övezi Márton Áron, Erdély római katolikus püspökének emlékét, aki az 1938-1980 közötti nehéz évtizedekben kormányozta egyházmegyéjét. Mivel ellene szegült a román kisebbségellenes politikának rendületlenül kiállva üldözött egyháza és erdélyi magyar népe mellett, Márton Áron maga is súlyos üldözéseknek, börtönnek volt kitéve, majd hosszú ideig háziőrizetben volt. Különleges érzés volt Márton Áron erdélyi hitvalló püspök lakószobáiban járni, ahol a berendezés máig érintetlen 1980, a nagy püspök halála óta. A kis kerti lak is látható, ahol hosszú háziőrizete alatt sokszor tartózkodott. Már életében, de halála után is nagy tisztelet övezi személyét, sőt 1992-től szenttéavatási szertartása is megindult.

A gyulafehérvári püspökség könyv- és iratgyűjteménye, a Batthyányeum az egyik leggazdagabb kárpát-medencei tudományos gyűjteménynek számít. A magyar és európai kultúra jelentős kincseit őrző együttest gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök által 1791-ben alapította. A gyűjtemény kincseihez olyan európai rangú kincsek tartoznak, mint a 800-as évekből származó karoling evangeliárium, a Codex Aureus, továbbá 1200 történelmi kézirat, 600 ősnyomtatvány, 50ezer 16-18.századi kötet, 19ezer történelmi dokumentum. A román állam által 1949-ben elkobzott gyűjtemény tulajdonjoga felett a rendszerváltás óta jogi vita folyik az egyház és a román állam között. Mivel román részről nem hajlandóak lemondani róla, ezért az ügy az európai bíróságig is eljutott.

A konferencián meglátogattuk a katolikus püspöki palotában elhelyezett egyházmegyei levéltárat, amelynek mintaszerű rendezésén Szögi László, az ELTE tanára diákjaival hosszú éveken keresztül dolgozott. Márton Áron is működött egy ideig püspöki levéltárosként (1930-32). Előadásokat hallgattunk meg a többi erdélyi magyar egyházi levéltár állapotáról. A katolikus, református és unitárius levéltárosok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az elfogyó, meggyengülő gyülekezetekből, elhagyott parókiákról az iratokat, könyveket begyűjtsék, rendezzék. Az így megmentett iratanyagot a kutatásnak hozzáférhetővé téve Erdély magyar múltjának jelentős részét őrzik meg az enyészettől.

A konferencia alkalmat adott a környék magyar emlékeivel való ismerkedésre is. Szomorú állapotot mutattak a mára jórészt elnéptelenedő, elfogyó dél-erdélyi magyar szórványgyülekezetek. Ellátogattunk a magyarigeni református gyülekezetbe, ahol a tudós Bod Péter működött, Boroskrakkó 13.századi eredetű református templomába. Eljutottunk a híres nagyenyedi református kollégiumba, amelynek épülete, berendezése sajnos elég elhanyagolt állapotban van és felújításra szorul. Ezeknek a helyeknek a magyarsága az 1848-49-es szabadságharc idején a románok által végbevitt emberirtásokban csökkent le vészesen. Meglátogattuk a magyar történelem egyik meghatározó nagy családjának, a Hunyadiaknak vajdahunyadi várát, továbbá Demsus ősi román ortodox templomát, amely nem esik messze a dákok hajdani központjától, Sarmezegetusától. Végül a csodálatos középkori falfestményeket tartalmazó Őraljaboldogfalva református templomában jártunk, amely beázás miatt veszélyes állapotban van, komoly támogatásra lenne szükség. A lelkész elmondása szerint a szórvány-szolgálat itt e végvidéken különleges odaadást, elhivatottságot igényel, gyakran egy embernek is tart istentiszteletet, de tart alkalmakat román nemzetiségűeknek és más felekezetűeknek is.

Erdélyi utunk során a gazdag szakmai tapasztalatokon túl erőt meríthettünk az erdélyi magyaroknak a megmaradásba vetett hitéből, amely szembenéz a magyarságot érintő veszélyekkel és nehézségekkel. Példamutató lehet az anyaországiak számára, hogy itt a hit, kultúra, nemzeti értékek ápolása kéz a kézbe jár. Ezt az önfeláldozó ragaszkodást hirdeti a nagyenyedi református kollégium falára kitett emléktábla: „Mint égő fáklya, mely setétben lángol, s magát megemésztve másoknak világol”.

Czenthe Miklós

Egyházi gyűjtemények konferenciája Gyulafehérváron, Evangélikus Élet, 2009:30,
http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2009/30/19

Fényképek

Koltai András fényképei

Támogató

A rendezvény megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma támogatta.