Új index-kötetek a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban

A történet nem ma kezdődött. Inzsöl Richárd atya jó tíz évvel ezelőtt kezdett kutatásokba a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban. Előbb a helybeli premontreiek 19. századi történetéről keresett – és talált is – forrásokat, majd megírta tizenkilenc, 1788 és 1972 között született hosszúperesztegi származású pap és szerzetes rövid életrajzát a tőlünk is előkerült információk alapján.

Papi pályájának következő állomáshelyén a Sitkei Hírekben jelentette meg sorozatosan, a faluból elindult, egyházi pályára lépett személyek élettörténeteit. De felkutatta a gércei, vásárosmiskei és káldi születésű papok, szerzetesek adatait is...

E munka közben számtalanszor kellett forgatnia a levéltárunkban 1870-től rendelkezésre álló index-köteteken kívül az 1822-től vezetett püspöki kancelláriai protokollumokat is, melyekben egy-két mondatos iktatószöveggel tüntették fel a folyamatosan kiadott, illetve beérkező dokumentum tartalmát...

Richárd atya – mivel megelégelte, hogy adott esetben egyetlen személy kedvéért az összes iktatókönyvet végig kellett néznie- engedélyt kért, hogy a több mint 40 évnyi iktató könyvhöz mutatókat készíthessen. És atya megcsinálta! 2012 tavaszán előbb végigfényképezte az 1822-1869 közti (Bőle András, Balassa Gábor és Szenczy Ferenc püspöksége idejére eső) összes jegyzőkönyveket – ezek közül 36 latin nyelvű –, melyeket 1813 darab fotón sikerült rögzítenie, majd következett ezek feldolgozása. Külön technikát alkalmazott arra, hogy milyen módon gyűjtse ki, rendezze és egyesítse a különféle adatokat.

A fenti időszakhoz teljes hely- és névmutatót, az 1846–1848-as és 1861–1869-es évekhez pedig tárgymutatót is készített, melyek összesen körülbelül 2000 helynevet, közel 5000 személynevet, és nagyjából 1000 tárgyszót tartalmaznak. A helymutató feltünteti és visszakereshetővé teszi a mai Magyarország határain kívül eső települések jelenlegi német, szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, szlovén és egyéb nyelvű neveit, a korábban önálló települések mai közigazgatás szerinti besorolását és a névváltozatokat is. Névmutatója pedig minden esetben közli az adott személy 1822-1869 közti összes beosztását és egyházi címét, valamint a névváltozatokat és névváltoztatásokat. Végül a tárgymutatóban többek között a hivatali ügyek és az egyházi intézmények címszavai szerepelnek.

Ezek a segédletek elektronikus, és mostantól nyomtatott formában is rendelkezésre állnak kutatóink számára az Egyházmegyei Levéltárban, s a jövőben tervezzük online hozzáférésük biztosítását is.

Richárd atya több, mint két éves munkája felbecsülhetetlen értéket jelent számunkra, hiszen a fenti időszakra nézve óriási segítséget nyújt helytörténeti kutatóinknak, és a mi mindennapi feladataink végzését is nagyban megkönnyíti. Ezt a munkát a kutatószolgálat, valamint egyéb teendőink ellátása mellett munkaidőben a levéltár dolgozói nem tudták volna elvégezni.

Ennek hatalmas feladatnak befejeztével, atya jelenleg az 1870-80-as évekből hiányzó index-köteteink pótlását végzi hasonló mutatók készítésével, korábban pedig jegyzékkel látta el az eddig szintén segédlet nélkül lévő 1857-1870 közötti iskolai iratainkat, de már lefotózta „Intimata”-gyűjteményünk protokollumait is, melyeknek jövőben elkészülő mutatói a Szombathelyi Püspökség és az állami hivatalok közti levelezések kutatásához lesznek nélkülözhetetlenek. És mindeközben folyamatosan készíti a Székesegyházi Főplébánia halotti anyakönyveinek névmutatóit is. Január 1-jével kapott új lelkipásztori megbízatásához sok erőt, kegyelmet kívánunk, hűséges és kitartó levéltári munkájához pedig időt és energiát, hiszen egész egyházmegyénk számára nagy-nagy szolgálat az, amit felvállalt.

Pál Ferenc, mb. levéltárvezető  (martinus.hu)