Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára

Honlap http://www.radayleveltar.hu
Cím 1092 Budapest, Ráday utca 28.
Telefon Telefon: (+36-1) 2165117
Fax –
E-mail rlarchiv(contra)helka.iif.hu
Nyitvatartás csütörtök 10-17 óra

Az egyházkerület története [ Bibliográfia ]

A levéltár története [ Segédletek | Kiadványsorozatok | Évkönyv ]

Munkatársak

Az egyházkerület története

Az egyházkerület a reformáció századában alakult ki. Alsódunamellékinek is nevezték, mert a Duna déli folyása mentén fekvő gyülekezeteket foglalta magába (megkülönböztetendő a felsődunamellékitől, amely utóbb a dunántúli egyházkerületbe olvadt be). Felsőbaranyai, ráckevei, pataji és pesti néven is emlegették, a püspök szolgálati helyétől függően. Keletkezését akkora lehet tenni, amikor Szegedi Kis István baranyai püspök 1563-ban Ráckevére települt, és gondozását a közelében fekvő részekre is kiterjesztette. Ő szerkesztette a baranyai kánonokat, melyeket átdolgozás után az 1576. évi hercegszőlősi zsinat egyházalkotmányként fogadott el.

Miután 1608-ban a baranyai kerület különvált, a dunamelléki kerületnek öt egyházmegyéje (tractus) volt (tolnai, vértesaljai, pesti, kecskeméti, solti). 1629-től hozzá tartozott a dunántúli egyházkerületből kivált külső-somogyi, 1714-től pedig ismét az alsó- és felsőbaranyai egyházmegyék is. A 17. század közepén 161 egyháza volt, 1796-ban 228, az első világháború idején pedig 287.

Területét érintő nagy változást jelentett 1920-ban az alsóbaranya-bácsi-szlavóniai egyházmegye túlnyomó részének Jugoszláviához csatolása, majd 1941-es visszatérése, és 1945-ben a korábbi határok újólagos megállapítása. Eközben a budapesti egyházmegyének 1932-ben, a pestkörnyékinek 1938-ban történt megalakításával az egyházmegyék száma kilencre növekedett. (1955-től ilyen formában megszűntek, helyettük észak- és délpesti egyházmegyék alakultak.) Miután az 1952. évi országos konvent újrarendezte a kerületek és az egyházmegyék határait, a külsősomogyi traktus nagy részét a dunántúli egyházkerület kebelezte be, a hatvani és gyöngyösi járás pedig az észak-pesti egyházmegye része lett.

Az egyházkerületben 1831-től Kecskeméten volt lelkészképző intézet és jogakadémia, majd 1855-ben az egyházkerület Pesten nyitott teológiai főiskolát (1865-ig a bányai evangélikus egyházkerülettel közösen), amely 1865-től a Kálvin téri református templomtól nyugatra fekvő épületben, majd 1912-től a Ráday utcában működött. 1993 óta a Károli Gáspár Református Egyetem része.

Bibliográfia
  • Tormássy János, A dunamelléki ref. egyházkerület története a reformációtól kezdve a jelen század elejéig, Sárospatak, 1867.
  • Földváry László, Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez, I-II, Budapest, 1898.


lapkezdet

A levéltár története

Az egyházkerületi levéltárat kezdetben maguk a püspökök kezelték, még a 19. század első felében is, bár akkor már a főjegyzőknél is gyűltek iratok. Az egyházkerületi jegyzőkönyvek sora 1626-tól maradt fönn (Protocollum Simandinum). A 18. század végéig ezekbe is maguk a püspökök jegyezték be a szinódusok határozatait és egyéb fontos dolgokat. Ebből a korból egyéb egyházkerületi irat alig maradt fönn, amely a püspöki székhely változásaival és a háborús viszonyokkal magyarázható. Igazgatási iratok az 1790-es évektől, az egyházmegyék jegyzőkönyvei az 1700-as évek második felétől vannak meg.

Az 1838-as pesti árvíz elől a levéltárat a pesti egyházközség Kálvin-téri házából Kecskemétre kellett menekíteni, ezért a következő évben megkezdték a szállítás során összekeveredett egyházkerületi iratok rendezését. A rendezés során 21 tárgyi (az ABC betűivel jelzett) csoportot alakítottak ki (iskolaügyek, repraesentatiók, tractusok ügyei, stb.), és az egészről darabszintű elenchust készítettek. Az 1840–1849. évi iratokat is bevezették az 1839-ben fölfektetett elenchusba, de (mivel kissé átrendezték az iratokat) a Q-betűig új elenchust is készítettek (Pethő-féle regestrum). Hasonlóképpen rendezték később az 1850–1859. évek iratait, de az 1860–1884 között keletkezett iratokat már csak évente három tárgyi csoportba rendezték. 1884-től kezdték meg az iratok hagyományos iktatását és tárgymutatózását.

A levéltár a 20. század elejétől számít nyilvános kutatóhelynek, miután a VKM 1904-ben a Ráday könyvtárral közös szervezetben közgyűjteménynek minősítette. Az intézmény 1913-ban nyílt meg a kutatók számára új helyén, a budapesti teológiai akadémiával közös Ráday utcai épületben. A könyvtár és a levéltár őrének tisztét Hamar István teológiai tanár látta el, aki könyvtárnoki és levéltárnoki képesítést is szerezvén elkezdte a levéltári anyag szakszerű feldolgozását.

Valódi tudományos műhellyé a levéltár 1951 és 1957 között vált, Pap László kollégiumi főigazgatósága idején, az általa támogatott Benda Kálmán levéltárosi tevékenysége nyomán. 1955-ben a könyvtárat is magában foglaló Ráday Gyűjtemény részévé vált, és ennek folyományaként a levéltárhoz került a Ráday könyvtár levéltári anyaga (kb. 150 fm), közte a Ráday család levéltára és protestáns ágensek ott őrzött iratai (Archivum agentiale). ARáday Gyűjteményen belül a levéltár önállóan működött, 1970-től szaklevéltárként, majd az 1995-től „nyilvános magánlevéltárként”. Eközben 1960-tól kezdve az egyházkerülethez tartozó különféle szervek anyagának begyűjtésével a levéltár anyaga nagymértékben megnövekedett. Az 1990-es évektől a hagyományos segédletek mellett több tízezer adatsornyi digitális segédletet is rögzítettek számítógépen.

Nyomtatott segédletek
  • Bán Imre, A gyöngyösi református egyházközség levéltára, in Egyháztörténet 1(1943), 389-405.
  • Benda Kálmán, A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, in Ráday Gyűjtemény Évkönyve 1955, 135-144.
  • Benda Kálmán, A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, in Levéltári Híradó 1955:3-4, 362-367.
  • Benda Kálmán–Németh Balázs, Értelmiségi családok levéltárának rendezése, Levéltári Híradó 6(1956):4, 53-69. – A Török család (1803–1883), az Imre család (1837–1946), és Bánffy Miklós (1744–1951) iratainak leltára.
  • Benda Kálmán, Ráday Pál politikai iratai 1703–1711, in Levéltári Közlemények 25(1954), 141-151.
  • Tollas Béla, A Ráday Levéltár kecskeméti fiókja, in Levéltári Híradó, 1957:1-2, p. 79-85.
  • Tollas Béla, 255 éves a Ráday Gyűjtemények kecskeméti fiókkönyvtára / Tollas Béla, in Református Egyház 8(1956), június. 11, 282-283.
  • Ladányi Sándor, A Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár (Ráday Levéltár) fondjegyzéke, in A magyarországi református egyház levéltári anyagának fondjegyzéke, szerk. Ladányi Sándor, Bp., 1976 (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, I), 9-93.
  • Ladányiné Kozma Borbála–Ladányi Sándor, A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének (Budapest) kéziratkatalógusa : 1850 előtti kéziratok / L. Kozma Borbála, Budapest : OSZK, 1982 [!1984] (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai, 3). – A Szemere-tár, valamint Ráday Pál és Ráday Gedeon iratainak katalógusa (a Ráday család levéltárában: C/64).
  • Dóka Klára, Protestáns egyházi levéltárak térképeinek katalógusa 1: Zsinati, Dunamelléki, Dunántúli Református Egyházkerületi levéltárak térképei, összeáll. Dóka Klára (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 2), 21-158.
  • Nagy Edit, A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, in Egyházi Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége magyarországi tagozatának megalakulása, szerk. Kormos László, Debrecen : [Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára], 1994, 57-59.
  • Kövy Zsolt, A Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár rövid története, in Egyházi Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége magyarországi tagozatának megalakulása, szerk. Kormos László, Debrecen : [Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára], 1994, 60-62.
  • Nagy Edit, A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának levéltára, in Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei I : Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények / Die Bestände der Archive der ungarischen Universitäten I : Universitätsarchive, die Archive der militärischen Hochschulen und Universitäten, die Archive der kirchlichen Hochschulen und Universitäten, szerk. Heilauf Zsuzsanna, Kiss József Mihály, Szögi László, Budapest, 1997, 211-212.
  • Dohi Tamás, A solti egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek tartalomjegyzéke (1817-1831), in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 12(2000): 1-4, 357-384.
  • A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárának repertóriuma, szerk. Nagy Edit, Bp. 2002.

A Ráday Gyűjtemény füzetei
  1. Monok István, A gyöngyösi református gyülekezet lelkipásztorai és tanítói, 1557-1710, Budapest, 1986.
  2. Ötszáz éves a kolozsvári Farkas utcai templom, szerk. K. Fogarasi Zsuzsa, Budapest : Ráday Gyűjtemény, 1986.

A Ráday Gyűjtemény tanulmányai
  1. Nagy Géza, Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéből, Budapest, 1985 [!1986].
  2. Csép Ibolya, Áprily Lajos, Budapest, 1987
  3. Marosvásárhely és vártemploma, szerk. Medvigy Endre, Budapest, 1990.
  4. Segesváry, Victor, A Ráday Könyvtár 18. századi története, Budapest, 1992.
  5. Lábadi Károly, Istennek hajlékai a Drávaszögben, Budapest, 1994.
  6. Rácz Erzsébet, Feljegyzések a vihar kapujában : Emlékezés Tildy Zoltánra, s. a. rend. Szatmári Judit, Budapest, 1995
  7. Lázár Andor, Visszaemlékezéseim, a szöveget gond. Németh Pál, Budapest, 1995.
  8. Péter Katalin, Papok és nemesek : Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból, Budapest, 1995.
  9. Hollóházy Ildikó, Csokonai vonzáskörében : Szilágyi Ferenc műveinek bibliográfiája, Budapest, 1998.

Ráday Gyűjtemény Évkönyve
  • 1(1955)—, szerk. Benda Kálmán, Für Lajos, stb.


2008. lapkezdet