Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár

Honlap archivum.asztrik.hu
Cím 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Telefon 78/467-363, 30/602-2191
Fax 78/465-280
E-mail archivum(contra)asztrik.hu
Nyitvatartás hétfő-péntek 8-16 óra között
A főegyházmegye története [Bibliográfia]
A levéltár története [Segédletek | Kiadványsorozat]
Munkatársak  

ArcaAz iratállomány leírását lásd a magyarországi egyházi levéltárak közös segédletében

 

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye története

Szent István király föltehetően 1002-ben, az első püspökségek között szervezte meg a kalocsai egyházmegyét, melynek élére Asztrik személyében a király egyik legfontosabb támasza került. Nagy szerepe lehetett abban, hogy a püspökség – minden bizonnyal még Szent István életében – érseki rangra emelkedett. A középkori érsekség központja eleinte Kalocsa volt, majd az érsekek az 1090-es évektől egy évszázadon át Bács várában tartózkodtak. Így alakult ki az 1968-ig megőrzött kettős név: kalocsa-bácsi érsekség. A főegyházmegye területe elsősorban Pest és Solt megye déli részére, valamint Bács és Bodrog megyékre terjedt ki, ezért eleinte a dél-magyarországi térítés, majd később a török elleni védekezés egyik központjaként töltött be fontos szerepet. Tomori Pál érsek 1526-ban, fővezérként a mohácsi csatamezőn vesztette életét. 1529-ben Kalocsa is az oszmán hódítók kezére került. Ettől kezdve a kalocsai érseki címet egy-egy, a királyi Magyarország területén fekvő egyházmegye püspöke viselte.

A török kiűzése (1691) után az egyházmegye településszerkezete és lakossága jelentősen megváltozott. Ezért a 18. század kalocsai érsekei, akik közül Csáky Imre (1710–1733) még csak ideiglenesen, majd Patachich Gábor (1733–1745) már véglegesen visszaköltözött Kalocsára, elsősorban telepítési akciókkal, új templomokkal, iskolákkal segítették a falvak újjáépülését. Kalocsa városában 1733-tól szeminárium, 1765-től piarista gimnázium működött, valamint fölépült a barokk székesegyház és az érseki palota. 1738-tól működött az újjászervezett káptalan.

A 19. század püspökei szociális célú alapítványokkal gyarapították az egyházmegyét. Kollonich László érsek (1787–1817) hagyatékából jött létre az ún. egyházmegyei nagy alap (a plébániák, tanítók és a szeminárium segítésére), Klobusiczky Péter érseksége (1822–1843) alatt épült fel a kalocsai kór- és aggház. Nádasdy Ferenc (1845–1851) betegápoló apácák működését biztosította, és a pusztai tanítókat segélyező alapítványt hozott létre. Az 1848/1849-es szabadságharc alatt több plébános is a szerb vérengzések áldozata lett, így az érsek és papjai a magyar kormány oldalára álltak, a káplánok egy része pedig fegyvert is fogott. Hat papot a császári hadi törvényszék várbörtönre ítélt. Kunszt József érsek (1852-1866) 1865-ben a piarista gimnáziumot a jezsuitákra bízta, továbbá letelepítette a városban a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővéreket. Haynald Lajos érseket (1867–1891) diplomáciai érzéke, szervezőkészsége miatt a magyar katolikus egyház „látható fejének” nevezték. Tudományos érdeklődésének egyik jele a jezsuita kollégiumban általa létesített korszerű csillagvizsgáló.

Az első világháború után az egyházmegye plébániáinak kétharmada Magyarország határán kívülre került. 1923-ig a bácskai részeket a kalocsai érsek helynöke kormányozta, majd a Szentszék létrehozta a Szabadkai (Bácsi) Apostoli Adminisztratúrát, amelyből később, 1968-ban püspökség lett. 1941–1944 között ugyan a bácskai részeket ismét kalocsai érseki megbízott kormányozta, de a háború végén elszabadult erőszakhullámban a partizánok számos papot és hívőt öltek meg, másokat pedig menekülésre kényszerítettek. A magyarországi kommunista diktatúra ebben az egyházmegyében is 1948-ban államosította az iskolákat, 1951 és 1956 között pedig Grősz József (1943–1961) érsek is börtönbe került. Az esztergomi érseki szék betöltetlensége miatt ő is, majd utódai, Hamvas András (1964–1969) és Ijjas József (1969–1987) látták el a Magyar Püspökkari Konferencia elnöki tisztét is.

1993-ban II. János pál pápa rendelkezése folytán az egyházmegye észak felé új területekkel gyarapodott, sőt neve is megváltozott. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye ettől kezdve Bács-Kiskun megye területével azonos.

Bibliográfia

  • Horvath Michael, Natales archi-episcopatus Colocensis et Batsiensis ecclesiarum canonice unitarum, Budae, 1746.
  • Katona Stephanus, Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae, I-II, Colocae, 1800.
  • Winkler Pál, A kalocsai és bácsi érsekség: Történeti összefoglalás, Kalcosa, 1926 (Árpád-könyvek, 4-5).
  • Katona István, A kalocsai érseki egyház története, I-II, ford. Takács József, a fordítást ellenőrizte, sajtó alá rendezte, az előszót és a kiegészítő jegyzeteket írta, Thoroczkay Gábor–Tóth Gergely, Kalocsa, 2001–2003.
  • A Kalocsai Érsekség évezrede, írta Török József, fényképezte Legeza László, Budapest, 1999.
  • Érdújhelyi Menyhért, A kalocsai érsekség a renaissance-korban, Zenta, 1899.
  • Molnár Antal, A kalocsai érsekség a török korban, in Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez, Bp., 2004 (METEM-könyvek, 45), 41-79.
  • Winkler Pál, A kalocsai és bácsi érseki főkáptalan története alapításától 1935-ig, Kalocsa, 1935.
  • Udvardy József, A kalocsai főszékeskáptalan története a középkorban, Budapest, 1992 (METEM-könyvek, 3).
  • Udvardy József, A kalocsai érsekek életrajzai (1000-1526), Köln, 1991 (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae, 11).
  • A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923, szerk. Lakatos Andor, Kalocsa, 2002 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai, 3).
Katona István kanonok, történetíró egykori háza, ahol a gazdasági levéltár raktára található A kalocsai káptalan pecsétjének rajza III. Károly király pecsétadományozó oklevelén, 1739 (KFL.VIII.B.II.3). A Crux Tolosana rajza Mária Terézia királynő oklevelén, amelyben ennek viselésére jogosította föl a káptalan tagjait, 1779 (KFL.VIII.B.II.7).

lapkezdet

A levéltár története

A középkori érseki és káptalani levéltárak szinte teljes egészében elpusztultak a törökök 1529-es bevonulását követően, az oklevelek néhány darabját sikerült csak – gyűjtés útján – az újkori érsekeknek megszerezniük. Az újkori érseki levéltár iratanyaga csak Patachich Gábor érsek idejétől (1733–1745) nevezhető folyamatosnak. 1733-tól maradtak fönn az érsekeknek protokollumai, amelyekhez mutató is készült. A levéltár 1765-ben, Batthyány József érsek alatt (1760–1776) a szeminárium új épületében kapott helyet, ekkoriban készült el első rendszeres lajstroma is. A 19. század elején berendezésével együtt az érseki palota nyugati szárnyának földszinti végébe költöztették, anyaga nagyrészt ma is ott található. Többszöri változtatás után a 19. század második felében alakult ki az érseki hivatal végleges (folyószámos, tárgyszavas) iratkezelési rendje, ebbe a rendszerbe illesztették be a régebbi iratokat is. Az anyag módszeres középszintű rendezése az 1990-es években készült el.

A káptalani levéltár 18. századtól induló anyagát a főszékesegyházban, a káptalani sekrestye feletti helyiségekben tárolták, innen költöztették át 1950 körül az érseki palotába. A káptalan testületére vonatkozó magániratokon kívül megtalálhatók benne az alapítványkezelői tevékenység és a káptalani uradalom iratai is, továbbá – külön egységként – a hiteleshelyi levéltár. Utóbbit az 1950. évi államosítást követően 1973 januárjában Kecskemétre, a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba szállították, ahonnét az érsek és a nagyprépost kérésére 1997 szeptemberében került vissza Kalocsára.

A gazdasági levéltárat az érseki uradalom szerveinél (jószágkormányzóság, mérnöki hivatal, ügyvédi iroda, számvevőség, stb.) fölhalmozódott iratok alkotják az egyházmegye török hódoltság utáni újjászervezésétől az 1945-ös földreformig. Térképgyűjteményének segítségével nyomon követhetőek az érseki birtokviszonyok változásai. A gazdasági levéltár anyaga az egykori mérnöki hivatal pajtájában található iratok begyűjtésével, illetve az érseki levéltár uradalmi iratainak leválasztásával, 1986-ban került jelenlegi tárolási helyére, Katona István kanonok, történetíró házába. 1986-1999 között Kalocsa városa kezelte, majd 2000-től az épülettel együtt ismét egyházi tulajdonba került és a főegyházmegyei levéltár része lett.

Az intézmény honlapja 2002 óta működik. Oldalain a nyomtatott segédleteknél jóval bőségesebb, sokrétűbb információk találhatóak a levéltár iratairól.

Nyomtatott segédletek

  • Lakatos Andor, A Kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár bemutatása, in Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete Konferenciája: Nyíregyháza, 1997. augusztus 27., szerk. Janka György, Nyíregyháza, 1998, (A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai, 2), 75-82. – Az érseki levéltár fondjegyzéke: 80-82.
  • Kalocsai Főegyházmegye, összeáll. Dóka Klára, 2. kiad., Budapest, 1998 (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa, 1).
  • Lakatos Andor, A Kalocsai Érseki Hittudományi Főiskola levéltára, in Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei I: Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények, szerk. Heilauf Zsuzsanna–Kiss József Mihály–Szögi László, Budapest, 1997, 181-185.
  • Lakatos Andor, A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára: Repertórium, függ. Lakatos Adél, Kalocsa, 1998 (Kalocsai Múzeumi Értekezések, 4).
  • Lakatos Andor–Lakatos Adél–Szabó Attila A Kalocsai Érseki Levéltár: Levéltárismertető, Kalocsa, 2001.
  • Szabó Attila, A kalocsai Sárköz plébániái: Levéltári ismertető, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 12(2000):1-4, 273-296.
  • Bán Péter, A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár iratainak rendszere, in, Levéltári Szemle 38(1988):3, 39-43.
  • A kalocsai Érseki Tartomány térképeinek katalógusa: I: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár térképei No. 1-től No. 470-ig, összeáll. Dóka Klára, munkatársai Bán Péter, Kuczy Károly; II: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár térképei No. 471-től No. 826-ig – A Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár és a kapcsolódó intézmények térképei No. 827-től No. 895-ig, összeáll. Dóka Klára, munkatársai Bán Péter, Kuczy Károly, Lotz Antal, Budapest, 1990 [!1991] (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 13-14).
  • Kuczy Károly, A Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára [1-3.], in Bács-Kiskun megye múltjából 11(1992), 383-464; 12(1993), 385-425; 13(1994), 235-280.
  • Dóka Klára, A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárról, in Levéltári Szemle 57(2007):3, 59-70.
  • A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár Térképtára 1749-1945 [DVD-ROM], szerk. Lakatos Andor, Arcanum, Budapest, 2009.

A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai

  1. Lakatos Andor–Sarnyai Csaba Máté, 1848/49 és ami utána következett…: Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848–1851 közötti anyagából, Kalocsa, 2001. – http://mek.oszk.hu/04600/04628/
  2. Lakatos Andor–Lakatos Adél–Szabó Attila A Kalocsai Érseki Levéltár: Levéltárismertető, Kalocsa, 2001.
  3. A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923, szerk. Lakatos Andor, Kalocsa, 2002.
  4. Patachich Ádám érsek emléke: Zajezdai báró Patachich Ádám, kalocsai érsek (1776-1784) halálának 220. évfordulója alkalmából rendezett konferencia és kiállítás emlékkönyve, Kalocsa, 2004. november 17., szerk. Lakatos Adél, Kalocsa, 2005.
  5. A Kalocsai Érseki Kincstár: Ismertető füzet, szerk. Lakatos Adél–Lakatos Andor, Kalocsa, 2008.
  6. Krisztus követségében: Missziók és misszionáriusok: Ismertető füzet, szerk Fischerné Grócz Zita, Lakatos Adél, Matula Imre, Kalocsa, 2010.
  7. A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) levéltárismertető, szerk. Lakatos Andor, Kalocsa, 2013.
  8. Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltára: Forráskiadvány, szerk. Lakatos Adél, Kalocsa, 2013.

Lakatos Andor, 2008. lapkezdet