Szerzetesség a koraújkori Magyarországon

Tartalomátvétel
Összehasonlító rendtörténeti blog
Frissítve: 10 óra 14 perc

Szerzetesek asztalánál

cs, 07/20/2017 - 17:58

Saly Noémi; Rákossy Anna
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2017. 112 pp.

Mi közük a szerzeteseknek a gasztronómiához? Több, mint gondolnánk. A kora középkor óta szigorú szabályok szerint, olyan egészségesen étkeznek, hogy azt egy fitneszguru is megirigyelhetné, de szabályaik szerint nemcsak a test, hanem a szellem és lélek épségét is szolgálják. Készítenek bort, sört és gyógyító likőröket, kertjeikben a zöldségek és gyümölcsök mellett megterem sokféle fűszer- és gyógynövény, asztalukra olykor ünnepi finomságok, olykor – gyakrabban – böjti eledelek kerülnek. Az ő közvetítésükkel jutott el sok növényfajta és étel- vagy italkészítési eljárás Európa egyik végéből a másikba. A szakács testvérek az idők során nemcsak a kisebb-nagyobb közösségre, hanem szegények és betegek ezreire is főztek. Könyvtárak, levéltárak ritka kincsei a kolstorokban írt és használt szakácskönyvek, régi számadáskönyvek, konyhakönyvek. Érdemes hát odatelepednünk a szerzetesek asztalához.

Saly Noémi könyve a tavaly hasonló címmel megrendezett, és azóta több helyen bemutatott kiállítás kalauzaként készült. Sok képpel, közérthető, élvezetes stílusban vezeti végig az olvasót az európai és magyar szerzetesi gasztronómia világán. Elmondja, hogy kik a szerzetesek, mivel foglalkoznak, és hogy az életüket keretbe foglaló szábályok és szokások (Szent Ágoston Szent Benedek regulái) mit is mondanak az étkezésről. Ezt követően sorra járja az életük során fölmerülő különféle ételeket: a kenyeret, az ostyát, a bort, a sört, likőröket, gyógyteákat, fűszereket, zöldségeket, gyümölcsöket, a mézet, a húst, a halat és az olajat. Nem feledkezik meg arrról, hogy a mindezeknek önmagukon túlmutató, szimbolikus jelentésük is van, így a teológia- és kultúrtörténeti kalandozás során számos személy és étel fölbbukan: Jézus apostolai, a Paulaner sör, az „Egri víz”. a trappista sajt, a füredi savanyúvíz, Dom Pérignon francia bencés szerzetesen, a pezsgő föltalálója vagy a magyarszéki ostyasütő kármelita apácák.

A könyv legutolsó és leghosszabb fejezete a régi magyarországi szerzetesi szakácskönyveket mutatja be, illetve a számadás- és könyhakönyvek világába vezet be. Előbbiekből természetesen néhány  érdekes recept is bekerült a könyvbe.

Mivel a könyv megjelenésekor, 2017 nyarán a kiállítás éppen a Tihanyi Bencés Apátság múzeumában látható, az egyes fejezetekhez Rákossy Anna írt kiegészítéseket a tihanyi bencések egykori és mai étkezési és növénytermesztési szokásairól: szőlészetről, a kávé élvezetéről, gardafesztiválól és egyebekről.

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy némely ponton lehetett volna pontosítani a szövegen. Például a karthauziak nem tesznek külön fogadalmat a hallgatásra; olyan szavak, mint a fráter és a  rendház egyes szerzetesi közösségekben mást és mást jelentenek; az ostyát nem szentelik, hanem átváltoztatják; Kolozsvárott nem éltek minoriták; a gyöngyösi böjti vita 1636/1637-ben pedig nem elősorban a jezsuiták és a ferencesek, illetve a Hitterjesztési Kongregáció között folyt, hanem egy Itáliából érkezett ferences misszionárius, Fulgenzio da Jesi kifogásolta a közép-európai enyhébb böjti szokásokat, a tojás- és tejfogyasztást, amelyről a magyar klérusnak csak két év múlva sikerült fölmutatnia  a Hittani Kongregáció írásos engedélyét. De ezek tényleg csak apróságok.)

 

Mindennapi kenyerünk

v, 07/16/2017 - 00:15

Gasztronómiatörténeti kiállítás
Helyszín: Szeged-Alsóvárosi Ferences látogatóközpont
Időpont: 2017. június 10-től

Az érzékszervekre is ható kiállítás elsősorban a szerzetesi gasztronómia világába kalauzolja el a látogatókat, de a ferences szerzetesek javarészt azt ették, mint a környezetükben élő emberek, így Szeged gasztronómiájáról is számos érdekességet tudhatunk meg: milyen fontos szerepet játszott a Tisza a város életében; melyek azok az ételek, melyeket a törököknek köszönhetünk.

A kiállítás megtekintése során választ kaphatunk számos kérdésre. Mit és hogyan ettek a ferences szerzetesek? A keresztény ünnepeknek milyen speciális ételei és gasztronómiai szokásai alakultak ki? Van-e élet a krumplin túl: vajon mit ettünk Amerika felfedezése előtt? Miért hívják a templom búcsúját „uborkás búcsúnak”? De bepillantást nyerhetünk a szerzetesi ebédlőbe és a patikus testvér cellájába is.

Továbi információ

Történelem és Muzeológia (Miskolc) 2016:2

cs, 07/13/2017 - 10:00

Die Sakralisierung der Landschaft

cs, 07/06/2017 - 06:29

Inbesitznahme, Gestaltung und Verwendung im Zeichen der Gegenreformation in Mitteleuropa: Internationale Tagung

Helyszín: Stift Seitenstetten (NÖ)
Időpont: 2017.  október 11–13.
Rendezők: Diözesanarchiv St. Pölten, Verein Basilika Sonntagberg, Don Juan Archiv Wien

Részletes program: Die_Sakralisierung_Tagungsfolder
További információk és jelentkezés: http://www.dasp.at/tagung-seitenstetten
Részvétel: ingyenes

Kapcsolódó program

1517-1717 Von der Reformation zum Hochbarock: Sonderausstellung

Helyszín: Diözesanmuseum St. Pölten
Időtartam: 2017. május 5-október 31.

 

Romokból támadt barokk virágoskert

sze, 06/14/2017 - 07:33

A váci ferences templom és oltárai
Lachegyi Máté
Vác-alsóvárosi Szt. Miklós Plébánia, 2016. – 91, XLVIII pp.

Ismertetők

 

Luther

k, 06/13/2017 - 17:26

10 részes rajzfilmsorozat
készült a reformáció kezdetének 500. évfordulójára a Magyarországi Evangélikus Egyház megbízásából
rendező: Richly Zsolt; forgatókönyvíró: Lackfi János; főcímzene: Gryllus Dániel; producer: Fabiny Tamás
játékidő: 10×13 perc
2017

A film eredeti ötlete Richly Zsolt rajzfilmrendezőtől származik, akinek munkáin (pl. A kockásfülű nyúl) generációk nőttek fel Magyarországon. A Luther életéről szóló rajzfilm gondolatát alapos kutatómunka és anyaggyűjtés követte a reformátor életének és munkásságának legfontosabb helyszínein. A sorozat elsősorban a 12 éven felüli fiatal korosztály számára készült, de összetettsége és réteges értelmezési lehetőségei a felnőttek számára is élményt és információkat kínálnak. A megjelenítés a fametszet és a képregény ötvözésével hozza közel egymáshoz a középkort és mai, modern világunkat, ahogyan a reformáció 500. évfordulójára való készülésünk is egyszerre fókuszál a múlt eseményeire és a hagyományokra, és fordul hangsúlyos érdeklődéssel afelé, hogy milyen hatással van mindez az egyház jelenére és jövőjére.

A Luther életéről szóló tízrészes rajzfilmsorozat 13 perces epizódokból áll. Az első öt epizód magyar nyelven 2017 elejétől, a második öt epizód 2017 őszétől lesz kapható. A sorozat részei drámai ívűek, de pedagógiai célra is felhasználhatók. Az egyes epizódokhoz digitális tananyag készül, melynek feladatbankjából különböző korosztályok számára válogathatnak a pedagógusok, lelkészek az adott korosztállyal történő hittan- vagy egyéb szaktanórai feldolgozás, illetve gyülekezeti csoport igényeinek megfelelően.

Hivatkozások

A szabadkai ferences rendház műgyűjteménye

p, 06/09/2017 - 15:12

Kiállítás a szabadkai ferences kolostorban (I. emelet)
Kurátor: Korhecz Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum tanácsosa
Megtekinthető 2017. jún. 15. és 22. között, naponta 10-12 és 15–17 óráig, valamint külön bejelentkezéssel egész évben.

A kiállítást 2017. június 14-én 19 órai kezdettel fr. Wertheim Mátyás szegedi gvárdián nyitja meg.

A gyűjtmény abból az alkalomból lesz megtekinthető, hogy a szalvatoriánus rendtartomány 300 éve, 1717-ben hozott létre rezidenciát Szabadkán, azaz a ferencesek tartósan letelepedtek a városban. A 35 képből álló ferences portrésorozatot Mathias Hanisch késő barokk vándorfestő festette a 18. században. Restaurálásukkal dr. Korhecz Papp Zsuzsanna évek óta foglalkozott. A munkafolyamatról és a műtárgyak jelentőségéről 2017. június 18-án 12 órától előadást is tart a Szabdkai Városi Múzeumban.

Szerzetesség az Egyházban a Kárpát-medencében

p, 06/09/2017 - 10:22

Egyháztörténészek IV. Országos Találkozója

Időpont: 2017. június 29–30.
Helyszín: Pannonhalmi Főapátság
A konferencián csak előzetes regisztrációval lehetséges a részvétel. Regisztrálni június 25-ig itt lehet: https://leveltar.osb.hu/regisztracio

Program Június 29.
  • 10.00 Regisztráció
  • 10.30 Várszegi Asztrik OSB: Köszöntő
Plenáris előadások
  • 10.45 Baán Izsák OSB (Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél): Ki a szerzetes? A szerzetesség identitáskeresése egykor és ma
  • 11.15 Görföl Tibor (PPHF, főiskolai docens): Az evangéliumi tanácsok modern teológiái
I. szekció – levezető elnök: Várszegi Asztrik OSB
  • 14.00 Sarbak Gábor (MTA-OSZK Res Libraria Hungariae, Fragmenta Codicum Kutatócsoport): A pálos rend nemzetközi kapcsolatai a középkorban
  • 14.20 Deák Hedvig OP: (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, egyetemi tanár): Monachi, fratres, presbyteri. 13. századi vita a szerzetesi állapotról történelem és teológia határpontján
  • 14.40 Romhányi Beatrix (MTA-DE Lendület „Magyarország a középkori Európában” Kutatócsoport): Megkésettség vagy divatkövetés? Szempontok a 11-13. századi magyarországi monostorhálózat értékeléséhez közép-európai és európai összehasonlításban
  • 15.00 Szovák Kornél (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, egyetemi docens): Újabb adatok Tolnai Máté pannonhalmi főapátról
II. szekció – levezető elnök: Forgó András
  • 16.00 Molnár Antal (MTA BTK TTI-ELTE BTK, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens): A kora újkori szerzetesség – történet kutatásának főbb irányai
  • 16.20 Kádár Zsófia (ELTE BTK, tudományos segédmunkatárs): Jezsuita „apostolkodás” és annak fogadtatása. A 17. századi osztrák rendtartomány példája
  • 16.40 Siptár Dániel (Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár): Folytonosság és újjáépítés – szerzetesség a 17. századi Magyarországon
  • 17.15 Könyvbemutató
Június 30. III. szekció – levezető elnök: Gőzsy Zoltán
  • 9.00 Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, levéltárvezető): A kora újkori összehasonlító rendtörténet lehetőségei és közhelyei
  • 9.20 Dénesi Tamás (Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, igazgató): A Pannonhalmi Főapátság nemzetközi kapcsolatai a 17-18. században
  • 9.40 Vaderna Gábor (ELTE BTK Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézet, egyetemi adjunktus):  Unió és tolerancia – a bencés felvilágosodás hatása Magyarországon
  • 10.40 Pataki Katalin (Central European University, Budapest – Centre français de recherche en sciences sociales, Prága, doktori hallgató): Koldulórendi kolostorok feloszlatása II. József korában
  • 11.20 Fejérdy András (MTA TTI, tudományos munkatárs, PPKE BTK, tudományos főmunkatárs): A szerzetesi fegyelem helyreállításának ügye az 1822. évi magyar nemzeti zsinaton
  • 11.00 Magyar Marietta Mirjam OP (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, főiskolai tanársegéd): Szerzetesi reform a modernkori Magyarországon – fények és árnyak
IV. szekció – levezető elnök: Balogh Margit
  • 13.30 Bánkuti Gábor (PTE BTK-PPHF PEI, egyetemi docens): Polifónia vagy diszharmónia? Az intézményi heterogenitás kérdése a Katolikus Egyházban. A szerzetesrendek példája
  • 13.50 Kálmán Peregrin OFM (Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely, kegyhelyigazgató): A Leó-féle reform hatása a 20. századi magyar ferencesség lelkipásztori tevékenységére
  • 14.10 Klestenitz Tibor (MTA BTK TTI, tudományos munkatárs): A sajtóapostolok. Szerzetesek és a nyilvánosság viszonya a 20. század első felében
  • 14.30 Halász Tibor (ELTE BTK, egyetemi hallgató): Eszmény és valóság. A magyar ciszterciek megújulási törekvései a 20. században
  • 15.30 Udvardy Tamás (Budapesti Szent Család plébánia, plébános): A Szociális Missziótársulat és a Szociális Testvérek Társasága szétválási folyamatának elemzése
  • 15.50 Varga Lajos (váci segédpüspök): A jezsuiták tevékenysége és hatása a váci egyházmegyében a szétszóratás után
  • 16.10 Mihalik Béla (MTA BTK TTI, Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár, tudományos munkatárs, igazgató): „Két világ között”. Az emigráns magyar jezsuiták szellemi hazatérése (1965-1990)

16.45 Zárszó

Ferencesek Esztergomban

p, 06/09/2017 - 09:35

Helytörténeti kiállítás a a ferencesek esztergomi újratelepedésének 300. évfordulóján
Helyszín: Kákonyi Asztrik Kortárs Galéria (Esztergom, Bottyán János utca 10.)
Megtekinthető: 2017.  május 18. és július 28. között

A kiállításon áttekinthető, jól szerkesztett tablók, térképvázlatok, kéziratok, fényképek vezetnek végig az esztergomi ferences kolstor történetén.

A megnyitó 2017. május 18-án volt volt a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium udvarán. Ez vol egyben a kezdő eseménye annak az ünnepségsorozatnak  volt, amely a ferencesek Esztergomba történő visszaérkezésének 300. évfordulójáról emlékezik meg, és amelynek csúcspontja Szent Antal napján lesz.   A megnyitó a vendégeket Vereckei András művészettörténész köszöntötte köszöntőt mondott Dobszay Benedek OFM tartomámnyfőnük, közreműködött a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Énekkara, Pálmai Árpád karnagy vezetésével, valamint Bodon Gergely 12/b. oszátlyos tanuló.

A megnyitó beszédet mondott Fáy Zoltán, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár vezetője mondta. A ferencesek a 13. századtól voltak jelen a városban, az oszmán megszállás után azonban átmenetileg elhagyták Esztergomot.  A város fölszabadítása után a ferencesek lettek az első lelkipásztorok. Templomuk alapkövét 1700-ban helyezték el, majd pedig 1717. június 13-án nagy ünnepség keretében adták át a templomot és a kolostort. Végül beszélt a kolostor legújabb kori történetéről, a gimnázium alapításáról és a a kommunista diktatúra időszakáról.

Lásd még:

Tour de Franz

cs, 05/11/2017 - 14:47

Őrült utazás Ausztria és Svájc ferences kolostorain keresztül. Sajnos Németújvár és Kismarton kimaradt. Boldogasszony: 14:20-tól.

(„A Franciscan road movie”, produced by Alexdream pictures (www.vimeo.com/alexdreampictures) and Franciscan Province of S. Leopold in Austria with the dependent Custody of Switzerland)