„Elektronikus nyilvántartási rendszerek a levéltárban" címmel rendezett műhelybeszélgetést 2011. ápr. 14-én a Veszprém Megyei Levéltár. A levéltár teljesen megtelt előadótermében sorban bemutatkoztak a Magyarországon kifejlesztett levéltári programok. Az e-Archívumot, a Magyar Országos Levéltár nyilvántartó rendszerét Puzsár Imre, a Registrumot, Budapest Főváros Levéltára iratnyilvántartó programját Breinich Gábor, Veszprém megyei Levéltár rendszerét Boross István és a levéltár többi munkatársai mutatták be.
Kiderült, hogy bár a fejlesztések célja egységes, kiindulópontjuk és logikájuk nagyon is különböző. Az e-Archívumot kizárólag a jogszabályilag előírt nyilvántartások elkészítésére fejlesztették ki. A Registrum azzal céllal készült, hogy a BFL különféle segédleteit egységesen tudják leírni az ISAD/G szabvány segítségével. A Veszprém megyei Levéltár belső ügyviteli rendszere (HiLER) pedig azért készült, hogy az addig papíron vezetett legfontosabb nyilvántartásokat (fond- és szervnyilvántartás, statisztikák, kutatók nyilvántartása, kutatási iratforgalom, stb.) számítógéppel vezethessék.
Délután Pintér Milán (a veszprémi Pannon Egyetem végzős hallgatója) bemutatott egy raktári áttekintő jegyzékek adatbázisba rögzítését szolgáló kísérleti programot is, ezt azonban több bírálat érte amiatt, hogy egyáltalán nem vette figyelembe a nemzetközi szabványokat, csakis a hazai gyakorlaton alapult. Végül Sipos András ismertette az év elején a Levéltári Kollégium által létrehozott Szabványügyi Bizottságot, és annak terveit. Ismertette a létező nemzetközi szabványokat (ISAD/G, ISAAR, ISDF, ISDIAH), azok számítógépes adatcsere-formátumait (EAD, EAC, EAG), valamint a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) ezek alapján megalkotott ingyenes programját, az AtoM-ot. Ennek egyébként Magyarországon először két egyházi levéltárban működik kísérleti verziója, a Magyar Zsidó Levéltárban és a Piarista Levéltárban. Említette, hogy idén elindult a szabványokat szintén messzemenőkig hasznosító Európai Levéltári Portál is.
Az előadásokat követő eszmecsere nyomán kiderült, hogy egyik rendszer professzionális (tovább)fejlesztése sincs napirenden, mert sehol nincs olyan szakmai intézmény, amely ezt finanszírozni tudná, bár Veszprémben a Pannon Egyetemmel együttműködve próbálkoznak ezzel, mert egy jó rendszerre már azonnal szükség lenne. A fejlesztésnek raádásul az is akadálya, hogy jelenleg nincs teljes egység a nemzetközi szabványok és a magyarországi gyakorlat között. Az sem dőlt még el, hogy az Elektronikus levéltár projekt milyen szoftverrel fog üzemelni. Kihívások és feladatok tehát bőven vannak.
Részletesebb beszámoló és előadások prezentációi megtekinthetők a Veszprém Megye Levéltár honlapján
.
