Szakmai nap az Országos Katolikus Gyűjteményi Központban

Katolikus levéltárosok és a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ) tagjai tartottak közös továbbképzést november 27-én Budapesten, hogy utóbbiak tapasztalata megkönnyítse az egyházi levéltárakban őrzött iskolák, szemináriumok, és teológiai főiskolák iratanyagainak föltárását.

Varga Júlia, az ELTE levéltárának igazgatóhelyettese előadásában ismertette azokat az átfogó kutatási irányokat, amelyek a történeti Magyarország felsőoktatási intézményeinek hallgatóságát, illetve magyar diákok külföldi egyetemrejárását igyekeznek feltérképezni. Elsődlegesen az egyetemi anyakönyvekre – azok hiányában, vagy túlzott szűkszavúsága esetén más fellelhető forrásokra (pl. rektori naplókra, vizsga- vagy szigorlati jegyzékekre) – támaszkodva sorra jelentek meg az elmúlt években az egyes tanintézetek hallgatóságáról nyomtatott adattárak; melyek mögött jól használható, ám ezidáig publikálatlan adatbázisok állnak. A teológiai képzés trianoni országhatáron túlra került intézményeinek egy részéről (pl. gyulafehérvári, nagyváradi, kolozsvári teológiai főiskoláiról) szintén készültek hasonló feldolgozások. Ennek letisztult módszertanával, nehézségeivel, problémáival ismerkedtek az egyházi levéltárosok.

Zsidi Vilmos, az MFLSZ elnöke, a Corvinus Egyetem Levéltárának vezetője azokat a kutatási terveket ismertette, melyek a középfokú oktatási intézményekre és diákjaikra készülnek kiterjeszteni a vizsgálódást. E munka egyelőre tervezési fázisban van, de már látszik, hogy az adatbázisépítés elsődlegesen az 1777 és 1848 közti időszakra vonatkozóan képzelhető el: korábban túl heterogén az intézményrendszer és kevés a forrás; később pedig nyomtatásban megjelent értesítők segítségével viszonylag könnyen rekonstruálható a diákság. A közeljövőben készül el egy felmérés, mely a tanintézeteket, valamint forrásaik fellelhetőségét és jellegét összegzi, hogy a feldolgozás egységes szempontrendszerét ki lehessen alakítani.

A levéltáros szakma jól érzékeli, hogy növekszik a társadalmi érdeklődés a személyes adatok, őseink életútja, pályája iránt. Az ismertetett és tervezett feltáró munka új távlatokat nyit: többet igyekszik nyújtani annál, mint amit az átlagos családfakutatók igényelnek.

Mózessy Gergely/Magyar Kurír