Meghívó a 2009. évi gyulafehérvári konferenciára és közgyűlésre

Gyulafehérvári főegyházmegye milleniumi logo 2009

Idén 2009. július 6.– július 10. között Gyulafehérvárott kerül sor a MELTE éves konferenciájára, amely egyben egy közös egyházi gyűjteményi konferencia része. Vendéglátónk az ezeréves fönnállását ünneplő erdélyi katolikus főegyházmegye. A program részletei a honlapon olvashatók.

A részvételi díj az NKA támogatásának függvénye. Önköltséges ára a részvételnek nem csekély, 20 Euro/fő/nap az első tájékoztatás szerint, ebbe bele nem számítva az útiköltséget. Terveink szerint a támogatás esetén mintegy 10.000 Ft-os hozzájárulásra lesz szükség személyenként, amiben már az útiköltség is benne van (tervezünk csoportos utazási lehetőséget is Budapestről). A jelentkezési lapok postára adásának határideje: 2009. június 8. A jelentkezéseket követően az OIB újabb levelet küld a további tudnivalókkal kapcsolatban (végleges program, helyszín ismertetése, érkezés és regisztráció részletei, részvételi díj befizetése stb.).

További információk, a 2009. évi közgyűlés napirendje és a jelentkezési lapok.

OKM pályázatok

Megjelent a 2009. évi nyilvános magánlevéltári, illetve a veszélyeztetett levéltári anyag megmentését szolgáló támogatások pályázati felhívása. A beadási hatáidő a kiírástól számított 30. nap, tehát május 15. A részletek az OKM honlapján olvashatók:

Levéltár és nyilvánosság: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1669&articleID=232733&ctag=articlelist&iid=1

Veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentését szolgáló feladatok: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1669&articleID=232734&ctag=articlelist&iid=1

A Lelkiségtörténeti Műhely 2. konferenciája

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Karán működő Lelkiségtörténeti Műhely 2009. április 24-én (pénteken) tartja második konferenciáját az egyetem piliscsabai campusán (Quaestura, Tanácsterem). Szeretettel várják a téma iránt érdeklődőket.

Program

A nagyenyedi református levéltár sorsa jobbra fordul

A Nagyenyedi Egyházmegyei Levéltár megóvása égetően aktuális feladattá vált idén, 2008-ban, amikor a Vártemplom belsejét is renoválják. Az igen értékes anyag, Alsó-Fehér megye valamikori két református egyházmegyéjének (a XVIII. századtól a II. világháborúig) és a Hunyadi Református Egyházmegye levéltári anyagának töredékét is tartalmazza.

A magyar katolikus püspöki kar tanácskozásai 1949–1965 között

2008. december 11-én az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) tartották A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tanácskozásai 1949-1965 között című kétkötetes forráskiadvány bemutatóját, amelyet Borovi József gyűjteményének fölhasználásával Balogh Margit állított össze, és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) adott ki. A bőséges jegyzetanyag elkészítésében Gárdonyi Máté és Rosdy Pál működött közre.

Az esztergomi prímási palota története

Erdő Péter, Süllei László és Hegedűs András a könyvbemutatón

Esztergomban, a Szent Adalbert Központban mutatták be 2008. december 6-án Az esztergomi prímási palota története című kötetet, a Strigonium Antiquum sorozat hetedik tagját, amely, elsőként vállalkozik arra, hogy ismertesse az érseki rezidencia történetét, bemutatva a jelenlegi épületet és a benne működő gyűjteményeket. A könyvbemutatón Erdő Péter bíboros köszöntötte a jelenlévőket, a kötetet Vukov Konstantin, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be, és felszólalt Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója, a kötet szerkesztője is.

Szakmai nap az Országos Katolikus Gyűjteményi Központban

Katolikus levéltárosok és a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ) tagjai tartottak közös továbbképzést november 27-én Budapesten, hogy utóbbiak tapasztalata megkönnyítse az egyházi levéltárakban őrzött iskolák, szemináriumok, és teológiai főiskolák iratanyagainak föltárását.

A református egyház nyilatkozata a kormány költségvetési tervéről

A Magyarországi Református Egyház úgy látja, valótlan az az állítás, hogy az egyházak több pénzt, kapnak jövőre, mint ebben az évben. Csepregi András az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője a héten ismertette a kormány költségvetésének egyházakra vonatkozó számait. Az MTI-nek kiadott nyilatkozat fő üzenete az volt, hogy „több pénz jut az egyházaknak jövőre”. A nyilatkozat ezzel szemben a következő mondattal zárul: A 2008-as évben az OKM költségvetésében 26 milliárd 478 millió forint egyházi célú támogatás állt, míg 2009-ben a tervezet szerint 26 milliárd 30 millió. Tehát nem igaz, hogy több pénz jut az egyházaknak, hanem ezzel ellentétben, 448 millió forinttal kevesebb.

A székesfehérvári püspöki palota nyílt napja

szekesfehervar-nyiltnap2008.jpg

Idén is több mint ezer látogatója volt a székesfehérvári Püspöki Palotának az Európa-szerte népszerű Kulturális Örökség Napja rendezvény keretében. A Székesfehérvári Püspökség negyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a kulturális rendezvény kapcsán.

A félóránként induló csoportok Mózessy Gergely gyűjteményi igazgató vezetésével láthatták a püspöki arcképcsarnokot, a dísztermet, egy vendégszobát, illetve a püspöki kápolnát. Az egyházmegye történetének bemutatásán túl a látogatók megismerkedhettek azoknak a püspököknek az életével, akik sokat tettek a Katolikus Egyházért, a magyar kultúráért, s nem utolsósorban példaértékű szociális munkát végeztek.

Az egyházi iskolák államosítására emlékeztek

Konferencia keretében emlékeztek 2008. szeptember 3-án az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulójára Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola épületében. A tanácskozást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kezdeményezésére a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány rendezte.

Jó illatú áldozat volt az élete (megemlékezés Kormos Kászló sírjánál)

Dr. Kormos László (1919–1996) debreceni sírjánál, halálának szinte napra pontos tizedik évfordulóján, 2006. szptember 2-án Pál apostol szavait alkalmazta a felkért igehirdető. Gondolataira és szavaira az alábbiak szerint utalunk:

Nincs a keresztyénség és a tudomány között áthidalhatatlan válaszfal. Mutatja ezt az is, hogy az Újszövetségben „a keresztyén tudomány" kifejezés megtalálhatjuk. Ezen kívül még egy fontos tény, hogy már az első században jellemezte a keresztyénséget az írásbeliség. Az apostoli idők újszövetségi irodalma, aztán az ókori egyházatyák írásai rendszerbe foglalták a keresztyén tanítást, és a pogány bölcselettel szemben kifejlesztették a keresztyénség eszmei bázisait, vitairatokban pedig a védelmére keltek. Évszázadok teltek el a polémiák jegyében. A reformáció ezeknek az iratoknak újabb lendületet adott, és úgy látszott, hogy soha nem szakad végük. Mígnem 1857-ben, ezer teológus és 300 laikus részvételével a thüringiai üdülővárosban, Bad Blankenburgban létrehozták az első aliánsz konferenciát, hogy Jézus Krisztus imájára (Jn 17,21) fáradozzanak az evangéliumi felekezetek egységén. Az úgynevezett „kisegyházakon” kívül az evangélikus egyház képviselői körülbelül egyharmad részét tették ki a vállalt feladatért lelkesedő keresztyén hívőknek.

A XIX. században az interkonfessziós együttműködésnek újabb erőit mozgósították a sorra keletkező ökumenikus szervezetek. A keresztyénség komoly lépéseket tett a testvéri együttműködésre, olyan mértékben, amennyire Isten apró lépésekben engedeti nekik efelé haladni, és egymáshoz közelítve a különböző egyházak összefogásával egy korszakos fordulattal vállalni a keresztyéni szolgálatot. A munka kiteljesítése gazdagodott dr. Kormos László református lelkész és tudós férfi által, aki európai példák nyomán honosította meg közöttünk a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületét (MELTE).

Öt egyház képviseletében álljuk most körül tíz éve felhantolt sírdombját. A megjelentek személyében a keresztény/keresztyén tudományosság kollegiális testülete emlékezik a nagyszerű férfiúra, aki a konfesszionális hűséget és másokkal testvéries együttműködést vállalt. Elfogadta, szerette, és maradéktalanul követte saját vallásfelekezetét, gyakorolta kegyességi életét, de megbecsülte, tisztelte és támogatta azokét is, akik dogmatikai kérdésekben eltértek a saját nézetétől. Mi ennek az örökségnek jegyében mondunk Istennek hálás köszönetet „jó illatú” életéért. Sok áldozat volt ebben, mint az egykori jeruzsálemi arany oltáron bemutatott áldozatnak. A harmadik keresztyén évezredben szeretnénk ugyanazt a missziót betölteni, hogy szolgáljuk Isten országát, tevékenykedjünk buzgón saját egyházunkban, miközben tiszteljük, becsüljük, és szeretjük mások hitbéli megnyilvánulásait.

 

2006. szeptember 2.

Dr. Szebeni Olivér baptista lelkész, levéltáros

Fényképek

Tartalomátvétel