Hírolvasó

Tusor Péter történész: Nem várhatók negatív dokumentumok XII. Piusz pápa II. világháborús szerepéről

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Tusor Péter történész: Nem várhatók negatív dokumentumok XII. Piusz pápa II. világháborús szerepéről Szerző Tusor Péter Kanász Viktor 2019. 03. 14., cs - 09:11 Hely Vatikáni Rádió Indexkép Leírás

Mindszenty József bíboros esztergomi érsekké való kinevezése, az 1956-tal kapcsolatos római történészek állásfoglalása, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi területek egyházkormányzati kezelése, az 1940-50-es évekbeli püspöki kinevezések: a magyar történelem számos kérdése tisztázódik annak köszönhetően, hogy kutathatóvá válik az 1939 és 1958 közötti időszak, XII. Piusz pápaságára vonatkozóan. Erről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Tusor Péter történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport alapító vezetője.

Külső link Tusor Péter történész: Nem várhatók negatív dokumentumok XII. Piusz pápa II. vi… Kulcsszavak XX. század Archivio Segreto Vaticano

„A Szószéket is hatalmukba akarták keríteni” – egyháztörténeti konferencia, 2019. március 21. (2019.03.10.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

A Tanácsköztársaság kikiáltásának centenáriumán rendezendő egyháztörténeti konferenciánkon ezúttal a veszprémi egyházmegye határain túl lépve azt vizsgálják felkért előadóink, hogy milyen hatást gyakorolt a kommün a hazai római katolikus egyházmegyék papságának és híveinek életére. A rendezvényen referátumok hangzanak el a plébániai Historia Domusokban megörökített eseményekről, az egyes intézmények 1919-es életéről, illetve olyan személyek életútjáról, akik hivataluknál fogva elszenvedői voltak a „dicsőséges 133 napnak”.

A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága által szervezett, 2019. március 21-én konferencia helyszíne a veszprémi várban található Szaléziánum lesz. (Veszprém, Vár utca 31.) 

A rendezvény részletes programja itt érhető el.

 

 

 

 

Ankündigung: Grundkurs für ArchivarInnen am 23.-27. September 2019 im ÖStA in Wien

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Im Herbst 2019 findet wieder ein „Grundkurs für Archivarinnen und Archivare“ statt. Veranstaltet wird er vom VÖA - Verband Österreichischer Archivarinnen und Archivare. Er vermittelt Grundkenntnisse über die Archivarbeit und dient der Qualifizierung all jener, die ein Archiv verantwortlich betreuen oder in einem Archiv mitarbeiten, jedoch über keine Fachausbildung verfügen.
Nächster Termin:  23.-27. September 2019
Ort: Österreichisches Staatsarchiv, Nottendorfer Gasse 2, 1030 Wien.

Kategorien: VeranstaltungshinweiseTerminvorschau

Was tun mit den alten Noten? Rückschau auf den Workshop Musikarchive in Stift Melk 1./2. März 2019

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Am 1. und 2. März 2019 veranstaltete das Referat für die Kulturgüter der Orden gemeinsam mit dem Stift Melk und der Österreichischen Akademie der Wissenschaften (ÖAW) einen „Crashkurs zum Musikarchivar“. Es freut uns, dass die Veranstaltung auf großes Interesse gestoßen ist und viele TeilnehmerInnen aus der österreichischen Ordenslandschaft vertreten waren – wie etwa von den Ursulinen, dem Kloster Nonnberg, den Karmeliten, der Missionskongregation der Dienerinnen des hl. Geistes und von den Stiften Heiligenkreuz, Herzogenburg, Rein, Schlägl und St. Florian.

Kategorien: TermineRückblickAus Archiven, Bibliotheken und SammlungenMusikarchive

Egy eltűnt irat nyomában – az Érsekcsanádi Plébánia 1838-as alapítása kapcsán (2019.03.06.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Kozma Róbert könyvtáros, helytörténeti kutató küldte el levéltárunk számára Klobusiczky Péter kalocsa-bácsi érsek 1838. augusztus 24-én kelt, a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalannak címzett ünnepélyes oklevelének szövegét, mely a Csanádi Plébánia alapításáról szól. A latin szöveg átírása az Érsekcsanádi Plébánia levéltárában őrzött, 19. század végi másolat felhasználásával készült, az eredeti dokumentum ui. jelenleg nem található levéltárunkban (sem a Főkáptalani Levéltárban, sem a Sükösdi és Érsekcsanádi plébániákra vonatkozó iratanyagokban). A dolog érdekessége, hogy az Érsekcsanádi Plébánia másolati példányát az Érseki Levéltárban készítették 1896-ban, az akkor még meglévő eredeti segítségével, viszont a másolaton szereplő iktatószám egy üresen maradt bejegyzésre hivatkozik az Érseki Hivatal 1896-os iktatókönyvében, így az akta további sorsáról és elhelyezéséről sajnos nincs információnk.
Az 1838. augusztus 24-én kelt alapító oklevél latin szövegét és annak magyar fordítását (Babcsányi Judit, Historia Fordítás) egy pdf dokumentumban csatoljuk. A közlés engedélyezését ezúton is köszönjük Kozma Róbernek és Babcsányi Juditnak.
A kalocsai konzisztóriumi jegyzőkönyv tanúsága szerint az érseki szentszék 1838. augusztus 23-án tartott ülésén határoztak a Csanádon lakó lelkipásztor ellátásáról (lakóhelyéről, jövedelméről stb.), a protokollum latin nyelvű bejegyzésének másolatát csatoljuk.
Az alapítást megelőzően természetesen történtek egyeztetések a csanádi hívekkel, az ott illetékes érseki uradalmi szervezettel, valamint a Sükösdi Plébániával is (Csanád ennek leányegyháza-filiája volt a korábbi időkben). A hívek magyar nyelvű kérelmező levele 1838. május 27-én kelt, ezt követően egészen őszig tartott az egyeztetés, melynek dokumentumait (az Érseki Hivatal Érsekcsanádi Plébániára vonatkozó iratanyagából) másolatban közöljük.
Letölthető dokumentumok (pdf-ek):
- A Csanádi (ma: Érsekcsanád) Plébánia 1838. augusztus 24-én kelt alapítólevelének szövege latin átírásban és magyar fordításban
- A kalocsai szentszéki jegyzőkönyv 1838. augusztus 23-án kelt, 887. sz. bejegyzése a csanádi helyben lakó lelkipásztor ellátásáról
- Egyeztető levelezés az érsekség, a csanádi hívek és az uradalmi szervezet között a helyben lakó lelkipásztor ellátásáról, 1838 május-szeptember.
 

 

Hírek: 

Új kiadványunk sikere

Pannonhalmi Főapátsági Levéltár -


A Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett „Az év levéltári kiadványa" 2018. évi pályázatán a monográfiák és tanulmánykötetek kategóriájában 3. díjat kapott levéltárunk kiadványa, a Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. Szerk. Dénesi Tamás – Boros Zoltán. Pannonhalma, 2018. Az ünnepélyes díjátadóra 2019. március 7-én kerül sor Budapest Főváros Levéltárában.

A kötet megvásárolható az apátsági termékek budapesti boltjában, és megrendelhető itt.

Pápa a sokhagyományú város - Kávéházi beszélgetések

Dunántúli Református Egyházkerület -

A Pannonia Reformata Múzeum ad otthont a Pápai Művelődéstörténeti Társaság által szervezett beszélgetéssorozatnak 2019. március 14-én, 17:30-kor. Az alkalom vendégei: Mayerné Pátkai Tünde, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma igazgatóhelyettese és Vadász Márta, az intézmény vezető vallástanára. Részletek a tovább mögött.

Gedenknachmittag zum 15. Todestag von Kardinal König: 14.3.2019 im Haus St. Katharina

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Am Donnerstag, 14. März 2019 findet um 15.00 Uhr im Haus St. Katharina (Wien-Gumpendorf) ein Nachmittag im Zeichen von Kardinal König anlässlich seines 15. Todestages statt.

Zu den Programmpunkten gehören eine Gesprächsrunde zum Thema „Kardinal König – seine Spuren in meinem Leben“ mit Wegbegleitern und eine Filmvorführung.
Ein Raum der Wohnung, in der der Kardinal beinahe zwei Jahrzehnte gelebt hat, wurde fast unverändert belassen. Im Rahmen der Veranstaltung wird auch die exklusive Besichtigung des Kardinal König Gedenkzimmers (siehe Fotos) möglich sein.

Kategorien: Nachrichten aus den OrdenVeranstaltungenVeranstaltungshinweiseTerminvorschau

A hónap dokumentuma: Laskai Osvát nagyböjti prédikációs gyűjteménye

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

A Rendtörténeti Könyvtár régi könyves állományának féltett kincse az intézmény legrégebbi kötete, Laskai Osvát ferences szerzetes 1506-ban megjelent prédikációs gyűjteménye. A Quadragesimale Bigae salutis című, nagyböjti beszédeket tartalmazó kötetet az elzászi Hagenauban, azaz a Német-Római Császárság egyik birodalmi városában (ma Haguenau, Franciaország) adták ki.

Laskai Osvát (1450k–1511) és művei

Laksai Osvát (Osvaldus de Lasko), a 15–16. század fordulójának Temesvári Pelbárt (1435k–1504) mellett a legkiemelkedőbb obszerváns ferences teológusa és hitszónoka volt Magyarországon. Feltételezések szerint 1440–50 között született a Baranya megyei Laskón. Első ismert állomáshelye 1493-ban a Bihar megyei Szalárd kolostora volt, melynek az elöljárói (gvárdiáni) címét viselte. Ezt követően az esztergomi őrség (custodia, 6–10 kolostorból álló ferences közigazgatási egység) őre lett (1495), 1497-ben pedig a központi jelentőségű pesti kolostor élén találjuk. Ennek gvárdiánjaként választották meg ebben az évben a magyarországi obszerváns vikáriátus vezetőjének. Két ciklus után 1501-ben ért véget első vikáriusi megbízatása, majd 1507-ben két évre újra őt választották. A kettő között – ha nem is végig – újra pesti gvárdiánként tevékenykedett. Élete utolsó két évét valószínűleg a budai kolostorban töltötte.

Legjelentősebb műveiként két prédikációgyűjtemény-sorozatot tartunk számon. A három kötetben megjelent Biga salutis (Az üdvösség szekere) még az 1497 előtti években, talán évtizedekben írt prédikációit tartalmazza. Az egyes kötetekbe az egyházi ünnepek különböző fajtái szerint rendezte össze szónoklatait: az 1497-ben megjelent Sermones de sanctis c. kötetbe a szentek ünnepnapjaira, az 1498-ban kiadott Sermones dominicales-ba a vasárnapokra szánt beszédeket helyezte el. Ugyanebben az évben látott először napvilágot a sorozat harmadik tagja, a könyvtárunkban is megtalálható nagyböjti prédikációgyűjtemény a Quadragesimale. 1516-ig mindhárom kötetet többször is újra megjelentették, a szóban forgó harmadikat például 1501-ben, 1506-ban és 1516-ban. A kiadás meglepő helyszínére az ad magyarázatot, hogy egy német kiadó, az augsburgi Johannes Ry(n)mann ekkortájt Magyarországra jött új, közlésre alkalmas művek felkutatására. Ő vitte magával Pestről Laskai kéziratait, majd Heinrich Gran nyomdásszal együttműködve jelentette meg őket Temesvári Pelbárt munkáihoz hasonlóan. 1507-ben napvilágot látott Laskai Gemma fidei című újabb gyűjteménysorozatának első, nagyböjti kötete is, de ennek folytatására a szerzetes újabb vikáriusi megbízatása majd halála miatt már nem került sor.

A Quadragesimale Bigae salutis

A biga szó a két lóval húzott, kétkerekű római harci szekeret jelenti. A furcsa címadást Laskai a Sermones dominicales előszavában azzal indokolta, hogy az egyes alkalmakra rendszerint két-két prédikációt közölt a kötetekben, de a teológia különféle területein fennálló hasonló kettősségekre szintén utalt: Isten- és emberszeretet, törvény és próféták, Krisztus isteni és emberi természete. Ebből a szempontból azonban kivételes a harmadik kötet, mivel ennek fő témája a Tízparancsolat, és egy-egy parancshoz négy prédikáció tartozik. Az első parancsról szóló további néggyel együttvéve tehát Laskai a mű első felének közel 300 oldalán összesen 44 beszédet szerepeltet. Továbbá a teljes sorozatnak ez az egyetlen darabja, amelyben a szerző kifejezetten utal rá, hogy szóban elmondott prédikációkról van szó, ahogy ezt azok szóhasználata és stílusa is mutatja. Munkájának második felében száz oldalon 88, köztük több, a ferences rendhez kötődő csodát beszél el Exempla sive miracula címmel. A kötet végén abc-rendbe szedett tárgymutató szerepel a prédikációkhoz.

Idősebb, teológiailag mélyebb műveket jegyző rendtársával, Temesvári Pelbárttal szemben Laskai Osvát inkább a szociális kérdésekre volt feltűnően érzékeny. Nagyböjti prédikációiban például a kortárs magyarországi ferencesek körében tapasztalható fegyelmi problémákra is gyakran reflektált. Az egyik történetéből kiderül, hogy egyes szerzetesek a rendi engedelmességgel a Krisztushoz és országához való hűséget állították szembe. „Én, sze­retett atyám, engedelmességemmel Krisztus urunknak köteleztem el magam, érette és országá­ért, de bizony kevesek értik ezt…” – válaszolta egy fráter az őt épp megintő gvárdiánnak. Ugyanebben a beszédében név szerint is megemlített egyes aposztata (rendből kilépett) testvéreket.

Könyvtárunk kötete

A nálunk őrzött kötet előlapján három possessori bejegyzés található: Chrystophorus Coriarius neve, egy 1546-as évszám a C.L. monogrammal, valamint a Monasterium Schyrensis helyjelölő bejegyzés. Ez utóbbi alapján biztosra vehető, hogy korábban a bajorországi Scheyernben található bencés kolostor könyvtára mondhatta magáénak.

A kötet állapota a 2014-ben történt restaurálás előtt

2014 őszéig a könyv jelentősen sérült állapotban volt, gerince teljesen elvált, fatáblás kötése meggyengült, erősen megkopott, a táblákat valaha összefogó fémkapcsok leszakadtak, elvesztek. A könyvlapok sötét vízfoltokkal szennyezettek voltak, több helyen rovarrágás nyoma is mutatkozott rajtuk. A kötet fűzése megtört, emiatt a könyvtest szétnyílt, az elülső kötéstábla le is vált. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával és a Pre-Con Bt. restaurátorműhelyének köszönhetően azonban a rossz állapotban lévő, több mint 500 éves kötet visszanyerte régi fényét. A teljes restaurálás során a könyvtestet kiemelték a kötésből, majd ívekre és lapokra szedték, a papíranyagot és a kötést egyaránt megtisztították. A sérüléseket, apró rovarrágásokat kézi javítással, japán papír felhasználásával javították ki. Ezt követően az eredetivel megegyező módon újrafűzték, és kialakították a könyvtest gerincét. A kijavított fatáblák felhasználásával betáblázták, majd az eredeti bőrborítást visszaillesztették a táblákra. A hiányzó kapcsokat analógiák alapján a kötet korának megfelelően készítették el és szerelték fel. A restaurált könyv ez által kezelhetővé, raktározása és kiállítása biztonságossá vált.

Régisége, antikva-jellege, valamint a possessori bejegyzések alapján feltételezhető könyvtár- és könyvtörténeti érdekessége által a kötet méltán sorolható könyvtárunk legértékesebb kincsei közé.

Siptár Dániel

Felhasznált irodalom:

Horváth Richárd OCist: Laskai Ozsvát. Budapest, 1932.

Szűcs Jenő: Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformáció hátterében. Irodalomtörténeti Közlemények 78. (1978) 409-435.

Pál József: Temesvári Pelbárt munkásságának hatása és kutatásának története. Irodalomtörténeti Közlemények 120. (2016) 191-206.

Az év levéltári kiadványa (2019.03.04.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

A Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett „Az év levéltári kiadványa" 2018. évi pályázatán a monográfiák és tanulmánykötetek kategóriájában 1. díjat kapott levéltárunk kiadványa, a Folyamatosság és változás: Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században, szerk. Karlinszky Balázs – Varga Tibor László. Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 32.)

Az ünnepélyes díjátadóra 2019. március 7-én 10:30 órától kerül sor Budapest Főváros Levéltárában (1139 Budapest, Teve utca 3–5.). Köszöntőt mond Dr. Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke és Dr. Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

A díjátadó programja

Europa baut eine Zeitmaschine – Big data der Vergangenheit wird real

International Centre for Archival Research (ICARUS) -

Die Europäische Kommission hat entschieden: Das Time Machine-Projekt kommt als eines von sechs exzellenten Projekten mithilfe einer großzügigen Anschubfinanzierung in die nächste Ausarbeitungsphase. Zur Erstellung eines detaillierten, strategischen Vorschlages für die nächsten 10 Jahre stellt die EU 1 Million Euro zur Verfügung. Ziele sind die Erstellung und Nutzbarmachung großer Datenmengen – Stichwort „Big Data of […]

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára