MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Könyvbemutató a Pázmányon

A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel. Részben kutatási eredményei hathatósabb szakmai recepciója és integrációja érdekében, részben pedig a 'Lendületes' előzmények folyományaként. E megfontolás jegyében került sor 2018. október 17-én délután nagy érdeklődés mellett szervezett könyvbemutatót az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, valamint a Kubinyi András Történész Műhely, ahol a levéltár két legújabb kötete került bemutatásra.

Kanász Viktor és Karlinszky Balázs köszöntőjét követően Siptár Dániel (Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár) mutatta be a Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században című kötetet. Először A veszprémi egyházmegye múltjából című sorozat eddigi történetét, jellegét ismertette, majd a 16 tanulmányt tartalmazó konferencia-kötetről mondta el gondolatait. Az interdiszciplináris jellege mellett fontos pozitívumként emelte ki, hogy a szerkesztők szakítottak a régi, felekezeti központú megközelítéssel és a felekezeteket együtt tárgyalják, így rajzolva ívet a reneszánsz főpapságtól a protestáns könyvkultúráig.

A kötet három fejezetre oszlik. Az első hét tanulmány a veszprémi püspökség 16. századi történetét mutatja be a veszprémi püspökök életrajzai, a Zala megyei hiteleshelyek, a püspökség területén működő szerzetesrendek, a zirci uradalom, valamint Kanizsa protestáns és katolikus társadalmának bemutatásával. A következő fejezetben az egyházmegye területén működő protestáns felekezetek intézményesülését mutatja be, külön részletezve Beythe István és Samarjai Máté János ágendáját, a dunántúli prédikátorok, s különösképpen kanizsai Pálfi János működését, valamint a prezsbitériumok kiépülését, s végül pedig a korabeli templomépítészet változását. Végül az utolsó fejezetben három tanulmány keretében a 16–17. századi dunántúli könyvkultúrát mutatja be, megvizsgálva a reformáció előtti magyar nyelvű szövegek kutatási lehetőségeit, valamint a németújvári iskola és Esterházy Pál könyvtárait.

A kötetben a Kutatócsoport két tagjának, Nemes Gábornak és Kanász Viktornak az írása is olvasható. Nemes Gábor a kötet leghosszabb tanulmányában Pietro Osvalies bíboros veszprémi püspök életrajzát mutatja be, Kanász Viktor írásában pedig Kanizsa 16. századi egyháztörténetét, az új hitértelmezés helyi megjelenését, valamint a késő középkori egyházi struktúra felbomlását vizsgálta.

Siptár Dánielt Gárdonyi Máté Siófok-kiliti plébános (MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) követte, aki a „Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. című kötetet ismertette. A hallgatóságnak bemutatta a kötet előzményének számító Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. című kötetet, s kiemelte, hogy míg az a mű elsősorban a világháborús anyagi károkat mutatja be, addig a most megjelent munka sokkal inkább az egyházmegye papságának és a hívek bizonyos csoportjainak személyes helyzetét, körülményeit teszi megismerhetővé. A források időintervalluma 1944 és 1948 között helyezkedik el, s java részük a mindeddig kutatatlan volt.

A kötet először a frontharcok során elhunyt papok martyrologiumát (például Somlyai Ambrus ősi plébános halálát), majd Mindszenty József püspök tevékenységé, a hadifogságba került, valamint a személyes szabadságukban korlátozott papok történetét mutatja be. Ezt követően helyet kapnak a kötetben a hadifogoly- és internálótáborokkal kapcsolatos iratok, majd a püspökhöz írt kérelmek, az Erdélyből menekültek, vagy a Felvidékről kiutasítottak nyomán létrejött helyzet nyer érdekes megvilágítást. Gárdonyi Máté megállapította, hogy 1945 semmiféle határvonalat nem jelentett az egyházi személyekkel szembeni eljárások tekintetében.  Végül kijelentette, hogy a kötet nem csak az egyház- és helytörténészek számára lesz hasznos, hanem a korszak alulnézetét, s a köztörténet helyi lenyomatát is felismerhetjük benne, s láthatjuk, hogyan élték meg eme éveket vidéken.

A veszprémi egyházmegyetörténeti és a vatikáni kutatások a Monumenta romana episcopatus Vesprimiensis-nek köszönhetően rangos múltra tekintenek vissza, amelynek e kötetek méltó folytatását nyújtják.

A kötetek adatai:

„Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. (szerk.: Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 31.)

Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században (szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 32.)

Magyar Kurír
Újkor.hu
Galéria

Paul Shore a kanadai University of Regina professzorának előadása

Lecture of Paul Shore in Budapest. — 2018. október 15-én kora este a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport meghívására Paul Shore, a kanadai University of Regina oktatója tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem budapesti, Sophianum épületében. Előadásának címe „Two Hungarian Jesuits and the Qur’an: Understanding, Misunderstanding, and Polemic” volt.

Előadásában Shore két magyar jezsuita a katolikus felkezet és az iszlám vallás közti hitvitában való szerepvállalását mutatta be, elemezte. Elsőként Szántó István (Stephanus Arator) Confutatio Alcorani című latin kéziratának vizsgálatával kapcsolatos eddigi ismereteit tárta a hallgatóság elé, kiemelve az e téren szükséges további kutatások fontosságát. Másodiknak Pázmány Péter immár magyar nyelven írt munkáját elemezte (Az mostan támadt új tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága és rövid intés a török birodalomról és vallásrúl).

A két művet összevetve az előadó kiemelte, hogy céljuk nem volt más, mint a keresztény hittételek igazolása a muszlimokkal szemben, illetve rámutatás a Koránban található – a két jezsuita szerint – nyilvánvaló tévedésekre. Fontos különbség köztük azonban, hogy Pázmány a magyar nyelvű közönségnek írt, míg Szántó feltehetően szélesebb körnek szánta latin nyelvű munkáját. Mindkét munka módszertani, szemléleti alapja a középkori hitvitázó iratokban gyökerezik. Külön kitért a Korán értelmezésének, fordításának nehézségeire, melyek mind a 17. században, mind napjainkban jelentősen megnehezítik a fordítást készítők munkáját. Zárásként megjegyezte: a két mű kizárólagos vizsgálata egyoldalúan mutatja be a keresztény-muszlim hitvitákat, hiszen csak a keresztény szempontú kritika található meg benne – az erre adott muszlim válasz nem.

Meghívó
Galéria
Videó
Újkor.hu (hamarosan)

Előadások Nagykanizsán a Thúry György és kora című tudományos emlékülésen

2018. október 9-én a Thúry György Múzeum szervezésében Nagykanizsán a  Medgyaszay Házban rendezték meg a Thúry György és kora című tudományos emlékülést, ahol a Kutatócsoport két munkatársa, Kruppa Tamás és Kanász Viktor, valamint a Kutatócsoporthoz sok szállal kötődő Szovák Márton is el előadást tartott. 

Kruppa Tamás a tizenöt éves háború egyik legfontosabb mozzanatának, Kanizsa 1601-es sikertelen ostromának a történetét mutatta be az olasz, elsősorban vatikáni források segítségével, külön kitérve a Francesco Aldobrandini által vezetett pápai zsoldos hadsereg felvonulására és az ostrom során tanúsított helytállására.

Kanász Viktor Kanizsa 16. századi egyháztörténet ismertte, részletesen bemutatva a település késő-középkori egyházszervezetét, a protestáns hitértelmezés megjelenését és elerjedését, a lassan szétváló felekezet egymás mellett élését, valamint a protestáns lakosság hirtelen eltűnésének okait.

Szovák Márton előadásában egy eddig ismeretlen forrást, Federico Ghislieri haditervét mutatta be, melyet Kanizsa 1601-es sikertelen ostroma után állított össze a pápai segélycsapatok hadmérnökeként. A forrás átfogó bemutatása után az előadó a Kanizsa várát ismertető részeket és a fantáziadús támadóeszközöket felsoroló haditervet kommentálta.

A három előadó már régóta foglalkozik Kanizsa 1601-es ostromának itáliai, s elsősrban vatikáni forrásaival, amelyek kiadása a terveik között szerepel.

Program
Képek

Nemzetközi pápaságtörténeti konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében

Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport rangos nemzetközi szimpóziumot szervezett 2018. szeptember 27–28-án Budapesten. A rendezvény, miként címe (The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome) is mutatja, azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán. A tanácskozásnak a Magyar Tudományos Akadémia székházában a 2. emeleti Képes terem adott otthont. Társszervezője a Viterbói Egyetem bölcsészkaráról (DISUCOM) Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete volt. Közreműködésével a Fraknói Kutatócsoport már korábban is szervezett nemzetközi konferenciákat: Rómában, a Falconieri-palotában Gli archivi della Santa Sede e il Regno d’Ungheria (2007), Budapesten pedig The Papacy and the Local Churches (2013) címmel. Több kötet: Az Apostoli Szentszék levéltárai és Magyarország (15–20. sz.). Tanulmányok Pásztor Lajos, a Vatikáni Titkos Levéltár magyar levéltárosának emlékére (Budapest–Róma 2008); Il papato e le chiese locali (Viterbo, 2014), The Baroque Papacy (Viterbo, 2016), továbbá az egyes országok bíboros protektorságáról szervezett viterbói és római nemzetközi szemináriumok, vendégprofesszori látogatások is tanúskodnak az együttműködésről.

A tanácskozás megnyitását követően Silvano Giordano OCD, a római Gregoriana professzora a spanyol monarchia és a római Kúria kapcsolattartásának módjáról beszélt a 17. század elején. Előadásából az egy időpontban, egymás hivatali idejét átfedve Rómában szolgáló rendes követek, rendkívüli követek, bíboros protektorok, a Rota Romana ügyhallgatóinak világa is megelevenedett a képviselet legalsó, munkás szintjét képviselő, a kúriai hivatalokba nap mint nap talpaló ágensek mellett. Az este másik előadója Bertrand Marceau volt (École Française de Rome), aki a francia Rota-auditor, Louis de Bourlémont karrierútját és XIV. Lajos római ágenseként folytatott tevékenységét vázolta a formálódó francia abszolutizmus és az európai nagyhatalmi szerepét épp elveszítő Egyházi Állam konfliktusai összefüggésében.

A rendezvény második napján három szekcióban követték egymást az előadások, a koncepció szerint előbb a legjelentősebb, legnagyobb országok képviselőiről volt szó: spanyol és portugál és a valamilyen módon hozzájuk kötődő ágensekről, majd a tengeren túli országok római képviseletéről, végül a további európai államok kerültek sorra.

Az első szekció első előadója Ignasi Fernandez Terricabras volt, a Barcelonai Autonóm Egyetem docense. Kapcsolódva Silvano Giordano előző napi előadásához, a párhuzamosan egymás mellett működő római spanyol képviselők közül a Spanyol Inkvizíció ágenseinek szerepét vizsgálta. E tisztség a 16. századtól létezett, a 17. században 7 ilyen képviselő volt hivatalban és fő tevékenységük az volt, hogy védték a spanyol általános inkvizítort és az inkvizíciós tanácsot a római dikasztériumok esetleges beavatkozásától. Egészen XI. Incéig a spanyol inkvizíció nem volt a római Sanctum Officium alá rendelve, meghatározóan állami szervként működött! A következő előadó James Nelson Novoa Skype-on keresztül Kanadából, az ottawai egyetemről kapcsolódott be a tanácskozásba és a római portugál képviselet hivatalos elismeréséről, majd a 16. századi római portugál ágensekről beszélt. Végül a szekciót a sevillai egyetemről Igor Pérez Tostado diavetítéssel kísért előadása zárta, melyben az angol–spanyol kapcsolatok egy érdekes fejezetét vizsgálta: a Stuartok ágenseinek tevékenységét, mely Rómára is kiterjedt.

A második szekcióban Matteo Binasco, aki a sienai egyetem tanára, a 17. századi ír ágensek történetét ismertette. Benedetta Albani, aki Frankfurtból érkezett, egy olyan témát tárgyalt, amely eddig meglehetősen elhanyagolt területe volt a kutatásnak: Spanyol-Amerika püspökei és a Szentszék kapcsolattartását római ágenseik és prokurátoraik segítségével. Előadásához szemléletes térképet is kapcsolt, amelyen az új világgal az érintkezések intenzitását mutatta be a Reg. Suppl. dioc. és Reg. Suppl. Indiarum vatikáni levéltári fondok segítségével. Végül Matteo Sanfilippo előadásában a 17–18. századra koncentrált, kitekintéssel a 19. századra: a francia kolóniák, a brit korona területei és az Egyesült Államok képviseletét és az ehhez kapcsolódó változatos ágensi teendőket vázolta.

A délutáni szekció előtt az előadóknak kulturális programon is lehetőségük nyílt részt venni: olasz nyelvű vezetéssel megtekintették a magyar Szent Koronát és a Parlamentet, majd a Duna parton tértek vissza az Akadémia épületébe megcsodálva a megkapó budai panorámát.

Végül az utolsó szekcióban négy előadó egy-egy középkelet-európai témakört tárgyalt. Gaetano Platania a Vatikáni Apostoli Könyvtár Barberini fondja alapján a lengyel ágensek feladatait elemezte. Rámutatott, hogy a 17. század második felére szerepük megváltozott: a diplomáciai képviselet helyett egyre inkább az adminisztratív jellegű ügyek kerültek előtérbe, melynek a lehető legrövidebb időn belül történő keresztülvitelét próbálták elérni a kúria bonyolult útvesztőin keresztül. A következő előadó, Alessandro Boccolini a lengyel témát folytatva, egy XVII. században élt ágens, Paolo Doni apát, a lengyel uralkodó, II. János Kázmér római és nápolyi képviselője tevékenységét vette górcső alá. Végül az utolsó két előadó a Fraknói Kutatócsoport tagjai: Fedeles Tamás és Tusor Péter voltak. Előbbi diavetítéssel kísért előadásában a magyar királyság késő középkori római diplomáciai képviseletét ismertette, arra fókuszálva, hogy milyen státusú és nemzetiségű személyek kaptak követi megbízást, milyen képzettséggel rendelkeztek és milyen elvárásokat támasztottak velük szemben. Végül Tusor Péter a 17. századi püspökkari ágensekről beszélt, akiket kezdetben az esztergomi érsek küldötteiként tartottak számon, majd 1639-től már az egész magyar egyház állandó képviselői lettek Rómában a század végéig. Előadásában körvonalazta feladataikat, hatáskörüket, valamint hangsúlyos hírszolgálatukat is.

A konferencia folyamán minden szekció végén lehetőség nyílt az eszmecserére, kérdések feltételére. A tanácskozás eredményeként jövőre tanulmánykötet fog megjelenni Viterbóban, amely részletesen bemutatja, hogy akár az európai kontinensről, akár a brit szigetekről, akár pedig az Újvilágból milyen kihívásokkal kellett szembesülni a kora újkor folyamán, ha az Örök Városból rendszeres hírekhez kívántak jutni, és ott hatékony érdekképviseletet kívántak működtetni a helyi egyházi vezetők, szervezetek, közösségek.

A PPKE és az MTA által támogatott rendezvényt az Akadémia palotájának reprezentatív éttermében vacsora zárta, ahonnan a résztvevők ráláthattak az esti fényekben tündöklő budai várra.

Tóth Krisztina
Fotók: Kanász Viktor

Plakát 1. 2.
Galéria
Videók: 1. nap, 2. nap
Magyar Kurír
Újkor.hu
 

 

Könyvbemutató a Kájoni János Közösségi Házban

Presentation of the book in Budapest about the diary of Kelemen Király OFM. — A pasaréti ferences kultúrházban került sor 2018. szeptember 10-én Király Kelemen OFM 1944-től 1947-ig írt naplójának bemutatására, melyet a Fraknói kutatócsoport külső munkatársa, Sági György szerkesztett. A napló eredetileg 44 éve Clevelandben látott napvilágot, de most jegyzetekkel és függelékkel ellátva Magyarországon is megjelenhetett.

Dobszay Benedek OFM tartományfőnök köszöntő levelének felolvasása után Cságoly Ferencné, akit rokoni szálak fűztek a naplóíróhoz, személyes élményeit ismertette a napló megtalálása és kiadása kapcsán. Ezt követően a kutatócsoport vezetője, Tusor Péter mutatott rá a kötet szakmai értékeire, kiemelve, hogy több mint 500 lábjegyzetből álló tudományos jegyzetapparátus és a korabeli hierarchikus viszonyokba betekintést engedő rövid életrajzok segítik az olvasó tájékozódását. Sági György személyes élményeit, az őt leginkább megérintő témákat osztotta meg a közönséggel: Király Kelemen OFM kiugrási kísérlettel, illetve az általa mélyen tisztelt Mindszentyvel és Zadravecz Istvánnal kapcsolatos gondolatait. Török József a Fraknói kutatócsoport senior kutatója pedig a különféle korszakban íródott naplók (Grősz József naplója, Csepregi Imre naplója, stb) és személyes élményei kontextusába helyezte a kötet tartalmát. Kálmán Peregrin OFM az ismertetést Mindszenty egykori ajánlásával zárta.

 

Képek 1. 2. 3. 4. 5.
Magyar Kurír

"Erőgyűjtés és újrakezdés" - Tusor Péter előadása Veszprémben

Péter Tusor's lecture in Veszprém.Veszprémi vonatkozású püspöki processusok a vatikáni levéltárban címmel tartott a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter 2018. szeptember 6-án előadást a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága által szervezett „Erőgyűjtés és újrakezdés – a veszprémi egyházmegye a 17. században” című konferencián a veszprémi Szaléziánumban.

 

Program
Képek 1. 2. 3.
VeszprémTV
VEOL

 

IV. Fraknói Nyári Akadémia

The fourth Fraknói Summer Academy was organized in Vasvár and Szombathely from 2 to 5 August with scientific lectures concerning church history. — Az előző évek hagyományai nyomán idén negyedik alkalommal került megrendezésre a Fraknói Nyári Akadémia a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Kubinyi András Történész Műhely szervezésében. Az augusztus 2. és 5. között lezajlott Akadémiának ez évben a Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény adott otthont. Idén a Kutatócsoport tagjai mellett az Akadémia megrendezését támogató Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem oktatói és hallgatói, továbbá más intézményekből érkező történészek és levéltárosok vettek részt (pl. MNL OL, Kolozsvári Ferences Rendtartományi Levéltár, Győri Egyházmegyei Levéltár, Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport). Az elmúlt évekhez hasonlóan az Akadémia kurátorai Tusor Péter és Gárdonyi Máté, igazgatója pedig Kanász Viktor volt.

A kurátorok rövid megnyitója után Szovák Kornél nyitóelőadása következett, aki az esztergomi formuláskönyv kiemelkedő forrásértékét mutatta be rámutatva arra, hogy milyen értékes adatok találhatók benne a papnevelésre, a búcsúengedélyekre és az esztergomi delegált bíráskodásra vonatkozóan. Az este folyamán Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatója Vasvár nevezetességeivel (domonkos kolostor és templom, régi plébániatemplom, a káptalani templom helye) ismertette meg az Akadémiára érkezőket, majd az egykori vasvári káptalan közelében borkóstoló zárta a programot.

A második napon, pénteken egész napos előadássorozatra került sor. Elsőként Horváth Terézia Szovák Kornél nyitóelőadásának tematikáját továbbvíve szintén rámutatott a formuláskönyvek kutatásának magyar medievisztikában nem elhanyagolható jelentőségére (Szentszéki bíráskodás és az esztergomi formuláskönyv). Őt Orsós Julianna követte A Nyulak-szigeti domonkos rendi apácák jogérvényesítése Nagyváradra menekülésük után című előadásával, melyben elsősorban az apácák birtokaikért folytatott harcát ismertette az általa feldolgozott kamarai források adatai alapján.

A délelőtti szekció folytatásaként Madarász Fanni az angol Tudor dinasztia – elsősorban VII. és VIII. Henrik – egyházpolitikájának főbb vonásait ismertette, részletesen kitérve az utóbbi uralkodó idején jelentős politikai hatalommal bíró Wolsey bíboros szerepére (Tudor egyházpolitika az 1520-as években). Kanász Viktor és Szovák Márton Kanizsa várának 1601. évi ostromával kapcsolatban osztották meg új kutatási eredményeiket, melyekre a Vestigia kutatócsoport olaszországi kutatásainak köszönhetően tettek szert (A pápai hadsereg Kanizsa 1601-es ostrománál, egy kutatás távlatai). A szekció zárásaként a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jelenlévő tagjai mutatták be röviden saját kutatási témáikat.

A délutáni szekciót Fazekas Ibolya nyitotta Az egri egyházmegye állapota Pyrker László vizitációs jelentése alapján előadásával, melyben a szabolcsi főesperesség legfontosabb 18. századra vonatkozó adatait ismertette. Őt követte Tóth Krisztina előadása, aki a Szombathelyi Egyházmegye néhány jeles Horthy-korszak-beli egyházi személyiségének nyilvános – elsősorban Trianonnal és a revíziós politikával kapcsolatos – megnyilatkozásait elemezte (Egyháziak a köz színpadán Vas megyében a Horthy-korszakban). Jonica Xénia a Kolozsváron kialakulóban lévő Erdélyi Ferences Rendtartomány levéltárának iratgyűjtési, rendszerezési munkáját, illetve terveit ismertette előadásában (Kihívások és eredmények a Szent István Királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány iratanyagának mentése, feldolgozása kapcsán). Az utolsó előadást Nemes Gábor tartotta, aki Pietro Isvalies bíboros magyarországi működését, valamint olasz kíséretének tagjait mutatta be a hallgatóságnak (Cardinalis Reginus. Pietro Isvalies bíboros és Magyarország).

Zárásként A papképzés múltja és jelene címmel Gárdonyi Máté által moderált kerekasztalbeszélgetésre került sor Török József és Fedeles Tamás részvételével. Fedeles Tamás a papképzés és papszentelés középkori körülményeit, feltételeit, míg Török József saját szemináriumi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ezt követően a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény épületének, levéltári és muzeális értékeinek megtekintése zárta a napi programot, ahol szintén a gyűjtemény igazgatója, Zágorhidi Czigány Balázs kalauzolta az érdeklődőket.

Szombaton pihentetőbb, kötetlen programra került sor, melynek keretében a Vasvár mellett húzódó Katonák útján a résztvevők Bejcgyertyánosra tettek gyalogtúrát, ahol a Szovák család vendégszeretetét élvezve járták be a települést, és itt rendezték meg az Akadémia egyik hagyományos programját, az egyháztörténeti kvízt.

Utolsó nap a püspöki székhelyen, Szombathelyen folytatódtak az Akadémia programjai, ahol a résztvevőknek lehetőségük nyílt Rétfalvi Balázs igazgató, a Fraknói Kutatócsoport doktorjelöltje vezetésével a Szombathelyi Püspöki Levéltár épületének és gyűjteményének megtekintésére. Ezt követően Székely János megyéspüspök fogadta a Püspöki Palotában az Akadémia résztvevőit, s intézett hozzájuk szép exhortációt. Az épületben ő és Rétfalvi Balázs kalauzolta végig a hallgatóságot, majd az Akadémiát püspöki szentmise zárta.

Az értékes előadásokon túl – melyeket rendszerint vita, és építő jellegű hozzászólások zártak – a fennmaradó időben természetesen folyamatos lehetőség volt, ha kötetlenebb formában is szakmai párbeszédekre, melyek során a jelenlévők további ismereteknek köszönhetően bővíthették tudásukat. A Fraknói Nyári Akadémia célja most is a professzionális akadémiai kutatás, az egyetemi oktatás és a katolikus éthosz funkcionális egységének  megteremtése volt, mintaképző jelleggel. Míg az előző évek alkalmait a Lendület-program keretében a Magyar Tudományos Akadémia, az idei rendezvényt már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatta.

Horváth Terézia

Program
Galéria
Videók: Megnyitó, Könyvbemutató
PPKE
Újkor.hu
Magyar Kurír
 

Nikápolytól a déli harangszóig - Fedeles Tamás előadása az MTV „Mindenki Akadémiá”-ján

Lecture of Tamás Fedeles about the fight on the late medieval Hungary against the Ottoman Empire in the Hungarian Television (MTV).  — A Kutatócsoport főmunkatársa, Fedeles Tamás a Magyar Televízió Mindenki Akadémiája című műsorában tartott előadást vatikáni kutatásairól, a késő középkori Magyar Királyság oszmán-ellenes harcairól, valamint a III. Callixtus pápa által elrendelt déli harangszó történetéről.

Videó