MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Lakatos Bálint „Regesta Supplicationum”-járól a Vatikáni Rádióban

Interview of Péter Tusor in the Vatican Radio about the new volumen of the Research Group: Regesta Supplicationum, 1522–1523. — A vatikáni–magyar történeti sorozat, a Collectanea Vaticana Hungariae legújabb kötetét (CVH I/16), Lakatos Bálint kutatását ismertettük és népszerűsítettük Rómában, a Vatikáni Rádióban. Az interjú meghallgatható itt.

 

Előadás a krakkói II. János Pál Pápai Egyetemen

Viktor Kanász's lecture in Krakow about the murder of György (Martinuzzi) Fráter. — 2018. június 7-8-án rendezte meg a krakkói II. János Pál Pápai Egyetem Reforms, Institutions, Customs – Conflicts over the Course of History című nemzetközi doktorandusz-konferenciáját, ahol a kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor is előadást tartott Fráter György meggyilkolásásról, valamint az azt követő szentszéki vizsgálatról.

Képek: 1. 2. 3. 4. 5.
Program

Történészek története – könyvbemutató

On the 8th June 2018 one of our cooperating partners, the Újkor.hu presented their new volume that contains interviews with Hungarian historians, among them with the leader of the Fraknói Research Group, Péter Tusor. — Együttműködő partnerünk, az Újkor.hu tartott könyvbemutatót 2018. június 8-án: történészekkel készült interjúikból készült egy válogatás, melyben Tusor Péter Szőts Zoltán Oszkárnak adott 2014 decemberi interjúja is helyet kapott. 

Szőts-Rajkó Kinga bevezetője után Szőts Zoltán Oszkár az online folyóirat megalapításának körülményeiről, munkatársairól, rovatairól és honlapjáról beszélt. Kiemelte a portré rovatot, amelyben a lap 2014 júniusi megalakulása óta 192 cikk jelent meg, melyből 164 interjú, a többi korábbi történészek életrajza. E rovatot 2017 júniusában vette át Czeferner Dóra, aki személyes élményei megosztását követően a rovathoz kapcsolódó terveket, célokat vázolta, kifejtve egyben saját ars poeticáját. Fontosnak tartja olyan kérdéseket feltenni az interjúalanyoknak, amelyből a fiatal egyetemista olvasók építkezhetnek, továbbá a kutatásmódszertani kérdések előtérbe helyezését. Ezenkívül elsődlegesnek tartja akadémikusok és fiatal kutatók megszólaltatását, aktuális évfordulók kapcsán interjúk készítését, valamint külföldi, de magyar témával foglalkozók folytatott beszélgetések publikálását.

Végül a szerkesztők a kötet megszületésének hátterét tárták fel és a kötet szerzőit és az interjúk témakörét ismertették röviden. A Fakultás kiadóval nyert NKA pályázat keretében összesen 30 interjút jelentettek meg a lehető legszélesebb spektrumot lefedve (vidéki és budapesti kutatók, oktatók, levéltárosok, muzeológusok, online történettudománnyal kapcsolatos terek ismerői, stb.). A következők rajzolódnak ki belőle: a kutatók teljes életpályája, oktatás és kutatás összeegyeztetése, külföldi tapasztalatok és azok a kihívások, amelyekkel a 21. században a történettudománynak szembe kell néznie.

Képek 1. 2.
Program
Interjú

A bécsi magyar történeti sorozat bemutatója

2018. május 25-én délelőtt az MTA BTK TTI Tanácstermében a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI), a Collegium Hungaricum és az Osztrák Állami Levéltár mellett működő Magyar Levéltári Delegáció „Publikationen der Ungarischen Gesichtsforschung in Wien” (PUGW) közös kiadványsorozata eddig megjelent tizenöt kötetének bemutatójára került sor. Köszöntőjében Fodor Pál (MTA BTK, főigazgató) kiemelte a magyar tudományos eredmények világnyelven való publikációjának fontosságát, s a kiadványsorozat ebben való jelentős szerepét. Ezt követően felkérte a Szerkesztőbizottság – mely a bemutatót követően rögvest munkaülést is tartott – tagjai közül Fazekas Istvánt, Szabó Csabát és ifj. Bertényi Ivánt, hogy mutassák be a sorozatot.

Elsőként Fazekas István (ELTE BTK, egyetemi docens), egykori bécsi magyar levéltári delegátus (1995–2014) beszélt a bécsi kutatások fragmentáltságáról, s hívta fel a figyelmet a magyarországi és bécsi kutatások közti laza kapcsolatokra. E két problémára szeretett volna megoldást találni, amikor a Bécsben is gyakran kutató Tusor Péterrel együtt elhatározták, hogy elindítják a bemutatásra került sorozatot, melynek első kötete 2009-ben jelent meg. Az elindulásban kulcsszerepet játszott az első kötet szerzője, Fundarek Anna is. A PUGW az öt évvel korábban, 2004-ben útnak indult Collectanea Vaticana Hungariae (CVH) alter idemje. Ugyanazt a szerepet tölti be, csak éppen nem a vatikáni, hanem a bécsi magyar történeti kutatások vonatkozásában. A szembetűnő tipográfiai azonosság nem a véletlen műve: a PUGW mindenben – borítóterv, oldaldesign, betűtípus stb. – a CVH stíluslapjait használja. Sőt az első, harmadik és negyedik kötete teljes egészében annak szerkesztőségében készült. Egyedül a borító színe és illusztrációja más. Sárga helyett gyöngyszürke, a magyar és a pápai címer helyett a Szent Korona és a Rudolf-féle házikorona/osztrák császári korona együttese díszíti. Az illusztráció szintén Xantusz Géza csíksomlyói grafikus- és festőművész alkotása. A bécsi magyar történeti sorozat VIII. kötete továbbá a Lendület-program szakmai és számottevő anyagi közreműködésével készült, s vatikáni anyagot is tartalmaz.
Szabó Csaba (MNL, főigazgató), a BMTI korábbi igazgatója (2010–2015), akinek a sorozat életben tartása és  felfutása köszönhető az eddig megjelent kötetekről beszélt. Ezek forráskiadványok, monográfiák és tanulmánykötetek, nagyobbrészt konferenciakötetek, s mind olyan tematikájúak, melyek a magyar és német nyelvű történetírás számára is relevánsnak számítanak. A sorozat jelentőségét növelendő Szabó Csaba kiemelte, hogy sok fiatal kutató, doktorandusz számára ezek a kötetek jelentették a lehetőséget az első idegen nyelvű, külföldön napvilágot látó publikáció megjelentetésére. A nehézségekről szólva az anyagi támogatások megszerzésének, valamint a terjesztés problémáit emelte ki. Aláhúzta, hogy mind az osztrák, mind a német tudományos élet érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a hiánypótló és régóta várt seriest. Végül megfogalmazta azt az állítást, hogy a magyar eredmények idegen nyelvű publikálásának egyszerűbbé, elterjedtebbé tételéhez átfogó nemzeti kultúrpolitikai stratégiára lenne szükség.

Ifj. Bertényi Iván (BMTI, igazgató) a kiadványsorozat jövőjéről szólva ismertette a jelenleg kiadás alatt álló négy kötetet. Szintén felhívta a figyelmet a kiadás és terjesztés nehézségeire, majd zárásként felhívta a hallgatóság figyelmét a sorozatban való publikálás folyamatos lehetőségére.
A záró szavakat Fodor Pál mondta el, megismételve a köszöntőben elhangzott kijelentését az idegen nyelvű publikációk fontosságáról. Ezen túl kiemelte a bemutatott sorozat hiánypótló jellegét, valamint köszöntet mondott azoknak a személyeknek, akik bármilyen módon közreműködtek a sorozat létrehozásában.

A Publikationen der Ungarischen Gesichtsforschung in Wien I–XIV. kötete többek között letölthető a MEK-ről, illetve az MTA BTK TTI honlapjáról.

                                                                                                                                       Horváth Terézia

Meghívó
Képek: 1. 2. 3. 4. 5.

Regesta Supplicationum - A kutatócsoport 3. műhelyszemináriuma

There was the second workshop of the Fraknói Research Group, where Bálint Lakatos presented his volume (REGESTA SUPPLICATIONUM 1522–1523. The Supplications Relating to the Kingdom of Hungary. Approved under Pope Hadrian VI). — Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumának keretében 2018. május 18-án került sor Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, a Fraknói Kutatócsoport és az MTA–HIM–SZTE–MNL-OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kooperációjában  napvilágot látott kötet a VI. Adorján pápa uralkodása idején (1522–1523) keletkezett magyar vonatkozású kérvényeket tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magyar medievisztika e téren mutatkozó jelentős hiányosságának csökkentéséhez. Regesta Supplicationum. 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények. Feltárta, közreadja és a kísérőtanulmányt írta: Lakatos Bálint (Collectanea Vaticana Hungariae I/16.) Budapest–Róma, 2018.

            Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője köszöntötte a kutatási programját, a kötetbe foglalt eredményeket a katolikus egyetemi graduális oktatás keretében bemutató szerzőt, s az egybegyűlteket. Bevezető gondolataiban kiemelte a kötet historiográfiai jelentőségét, mely színvonalát és módszertani felépítését tekintve is irányadó lehet a későbbiekben e témával foglalkozni vágyó kutatók számára.

            A szerző a kötet bemutatása során felidézte a témával és a kérvényekkel, mint forrástípussal való több mint tíz évvel ezelőtti első találkozását, Vatikáni Titkos Levéltárban végzett kutatásának idejét, majd az évekig tartó feldolgozó, rendszerező munkát, melynek eredményeképp a bemutatott kötet megszületett. Ez után ismertette a supplicatiós kötetek műfaji, stílusbeli sajátosságait, kutatási nehézségeit külön kiemelve ezek közül a feldolgozandó anyag mennyiségéből adódó helyzetet, melynek eredményeképp egyetlen kutató számára sem lehetséges a teljes áttekintés, több olyan szakemberre lenne szükség, aki ezzel a forráscsoporttal foglalkozna. A kérvény benyújtása módjának ismertetése után a szerző kiemelte: magyar szempontból a 14–16. századra vonatkozóan hiánypótlónak számítanak ezek a források. Ezek feldolgozásában mégis jelentős hiány mutatkozik a magyar középkorkutatásban, melyet jól szemléltet, hogy a Jagelló-kor például majdnem teljes egészében feldolgozatlan.

            A VI. Adorján pontifikátusa alatt keletkezett 39 kérvénykönyvből 66 darab supplicatio szövegét gyűjtötte össze a szerző, melyeket magyar nyelvű regesztával, továbbá teljes szöveggel közölt kötetében. A kérvényekről összességében azt emelte ki bemutatójában, hogy benyújtóik főként klerikusok voltak, a fő ügykörök közé pedig a pappá szentelések, egyházi perek fellebbezései, búcsúk és diszpenzációk, valamint a megüresedett javadalmak ügyében benyújtott kérvények tartoztak. Az előkerült adatok főleg az egyes személyek életrajzi adataira, továbbá hely- és intézménytörténeti adalékokra nézve szolgálnak új, fontos információkkal.

Zárásként Lakatos Bálint köszönetet mondott mindazoknak, aki bármilyen formában hozzásegítették őt kötetének megjelenéséhez, majd végül arra buzdította a jelenlévőket, hogy lehetőség szerint törekedjenek arra, hogy maguk is kutatásokat folytathassanak a Vatikáni Titkos Levéltárban.

Horváth Terézia

Galéria
Videó (hamarosan)
Beszámolók (hamarosan)

Pázmányról az MTV „Mindenki Akadémiá”-ján

Péter Tusor's lecture about Péter Pázmány archbishop in the Hungarian Television (MTV). Előadás a Magyar Televízióban Pázmány Péterről, esztergomi érseki kinevezésének nagypolitikai összefüggéseiről, kapcsolódásairól a harmincéves háború (1618–1648) előzményeihez, a Vatikáni Titkos Levéltár diplomáciai iratai alapján. A felvétel 2018. május 18-án került adásba. Ekkor volt napra pontosan 400. évfordulója annak, hogy a magyar rendnek Pázmány Péter kulcsfontosságú közreműködésével magyar királlyá választották II. Ferdinándot. Az esemény jelentősen hozzájárul a végül 1918-ig fennálló Habsburg-berendezkedés megszilárdulásához Magyarországon.

Előadás a Castrum Bene egervári vándorgyűlésén

Viktor Kanász's lecture about the siege of Kanizsa in 1601. — Idén Várkutatás a határ két oldalán: Délnyugat-Magyarország és Horvátország tematikával Egerváron tartotta éves vándorgyűlését a Castrum Bene Egyesület május 11. és 13. között. 11-én a kutatócsoport segédmunkatársa, Kanász Viktor is az előadók között volt, és Kanizsa 1601-es ostromának itáliai (mantovai, modenai és vatikáni) forrásait ismertette, amelyek feldolgozásán Szovák Mártonnal együtt dolgoznak.

Program
Képek 1. 2. 3.
Ismertető: ZAOL

Részvétel a váci Althan-emlékkonferencián

József Török's lecture about foreign policy of Altan family in Vác. — A Kutatócsoport részéről Mons. Török József előadóként, Tusor Péter moderátorként kapcsolódott be a váci püspökség által Michael Friedrich von Althan püspöki kinevezésének 300. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián.

Program
Képek 1. 2.
vaciegyhazmegye.hu (interjú; képek) (folyamatban)

Könyvbemutató Pázmány szülővárosában

Presentation of the book "Péter Pázmány's Process of Enquiry. His Family, Catholicisation, Missions (With the Papers of the Pázmány–Tholdy Archives)" in Nagyvárad (Oradea). — 2018. május 8-án a Festum Varadinum program keretén belül került bemutatásra a Kutatócsoport egyik legújabb kötete, a Tusor Péter által jegyzett Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása. (A Pázmány–Tholdy archívum irataival).

A könyvbemutatónak szimbolikus helyszín adott otthont, ugyanis a Pázmány-kutatáshoz oly sok szállal kötődő nagyváradi püspökség palotájának díszterme várta a szép számban megjelenő érdeklődőket. 
Először Tőtős Áron, a rendezvény főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket, s méltatta a kötetet. Ezt követően Kanász Viktor mutatta be a mű váradi vonatkozásait, majd a szerző, Tusor Péter ismertette a Kutatócsoport munkásságát és kitért a vatikáni kutatások pozitivizmuskori nagyváradi kapcsolódási pontjaira. Szólt továbbá a kutatás során szerzett tapasztalatokról, eredményekről. Kiemelte, hogy a Pázmány család nem csak Váradhoz kötődött, hanem birtokai révén akkor még színmagyar közvetlen környékéhez is, így például Körösgyéreshez és Köröstarjánhoz, valamint az utóbbival átellenben fekvő Körös-parti  – a törökök által 1598-ban elpusztított – Panaszhoz. A Pázmányok nemesi előnevüket innen vették (Pazman de Panasz), és település a szülőváros Várad mellett a majdani bíboros szülőfalujának tekinthető. Végül Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, az esemény házigazdája ajánlotta a hallgatóság figyelmébe az új kötetet.

Galéria (hamarosan)
Képek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Videó
Beszámolók: ErdélyOnline, Bihari Napló, RomKat, Varad.org

Előadás Nagyváradon a III. Erdélyi Történettudományi Doktorandusz Konferencián

Viktor Kanász's lecture about György Fráter (Georgius Martinuzzi) in Nagyvárad (Oradea). The title of his lecture was Girolamo Martinengo, the nuncio to the court of Ferdinand and Process of György Fráter’s murder. — Kanász Viktor, a kutatócsoport segédmunkatársa 2018. május 5-én tartott előadást Girolamo Martinengo nuncius és a Fráter György meggyilkolása ügyében indított szentszéki vizsgálat címmel a Látószögek Erdély történetéről. III. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencián.

Program
Videó
Képek

 

Konferencia-előadás Egerben

  Máté Gárdonyi external member of the Fraknói Research Group lectured at a conference in Eger — Szmrecsányi Lajos egri érsek halálának 75. évfordulójára rendezett konferenciát az Egri Főegyházmegye 2018. május 3-án. A konferenciához előadásával és a délutáni második szekció elnökeként Gárdonyi Máté a Fraknói Kutatócsoport külső tagja is hozzájárult. Előadásában a kutatócsoport programadó tanulmánykötetében a Konzisztoriális Kongregációhoz 1928-ban benyújtott ad limina jelentésekhez kapcsolódva az egri érseknek egyházmegyéje állapotáról ekkor adott jelentését dolgozta fel. A tíz oldalas dokumentumban Szmrecsányi a statisztikai adatok mellett kifejtette véleményét a hívekről és a papságról is: a klérus fegyelme és a hitélet véleménye szerint kielégítő volt. Egyúttal rámutatott a legnagyobb nehézségekre is, amelyekkel meg kellett küzdenie: a polgári házasságok, a válás intézménye, valamint az, hogy a görögkatolikusok rítusváltoztatásának tiltása aposztáziákhoz vezethet. Ezt követően Gárdonyi Máté Cesare Orsenigo nuncius elemzését, főbb meglátásait vette sorra a jelentésről. A nuncius szerint a jelentés túl sematikus volt, nem ment részletekbe, de ez az érsek idős korával magyarázható. Többek között észrevételezte, hogy szükséges lenne egyházmegyei zsinat tartása, valamint az Egyházmegyei Takarékpénztár adóssága miatt nehéz helyzetbe került káptalan kapcsán megjegyezte, hogy a papság gazdasági szerepvállalása nem túl szerencsés.
Összességében Gárdonyi Máté rámutatott arra, hogy az ad limina jelentések kiválóan megvilágítják, melyek voltak a helyi hitélet szempontjából a legfontosabb belső egyházi szempontok.

Program
Képek 1. 2. 3. 4.

Regesta Supplicationum, 1522–1523

A new volume of Collectanea Vaticana Hungariae has been published. Vol. 16: „Regesta Supplicationum, 1522–1523. The Supplications Relating to the Kingdom of Hungary Approved under Pope Hadrian VI”, by Bálint Lakatos — A római Kúriához benyújtott (késő) középkori kérvények, a szupplikációk módszeres feltárása és feldolgozása a vatikáni magyar történeti kutatások kiemelt feladata. A „pápai kérvénykönyvek” magyar vonatkozásai mennyiségüket és forrásértéküket tekintve a legjelentősebb, külföldön keletkezett és őrzött Hungaricumok. Meghatározóan két szentszéki hivatalhoz nyújtottak be szupplikációkat, a Dataria Apostolicához és a Sacra Poenitentiaria Apostolicához. Utóbbi mintegy háromezer kérvényének feltérképezése kezdeményezésünkre, valamint az összes irat digitális lemásoltatása OTKA D 38 481-es posztdoktori programunk anyagi támogatásával már megtörtént. A Datária szupplikációinak feltárása módszertanilag nagyságrendekkel nagyobb kihívás. Az átnézendő kötetek száma sokszorosa a Penitenciária archívumában találhatóaknak.

Több régebbi, újabb részpublikáció mellett a magyar történettudomány érdemlegesen a következő munkákban közölt a Datárián regisztrált kérvényeket: Fraknói Vilmos–Lukcsics József: Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I–IV (1896–1907), Bossányi Árpád: Regesta Supplicationum… I–II (1916–1918), illetve Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei… I–II (1931–1938). Közülük kifejezetten szupplikációs mű egyedül Bossányié. A magyar vonatkozású újabb Regesta Supplicationum-kötet (1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények) kerek egy évszázad múltán jelent meg most Lakatos Bálintnak köszönhetően, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport és a Fraknói Kutatócsoport együttműködésének eredményeként. A historiográfiai jelentőségű mű első bemutatója, a kutatás és az eredmények ismertetése a Fraknói Kutatócsoport III. egyetemi műhelyszemináriuma keretében lesz (2018. május 18., du. 4 óra; PPKE BTK Sophianum, I. em., 111-es terem).

Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények

Classis Ivol. 16Lakatos Bálint

Regesta Supplicationum, 1522–1523. A VI. Adorján pápa uralkodása alatt elfogadott magyar vonatkozású kérvények, feltárta, közreadja és a kísérőtanulmányt írta LAKATOS BÁLINT (CVH I/16), Budapest–Róma, 2018. (pp. 288 + 3 képtábla + 1 térképmelléklet)

A Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött 15–16. századi, magyarországi vonatkozású források közül a pápákhoz írásban benyújtott és az egyházfő vagy megbízottja által elfogadott kérvények azaz szupplikációk feltárása és közzététele a magyar kutatás régi adóssága. Mivel az elfogadott és szignált szupplikációkat fizikai valójukban a pápai kancellárián nem őrizték meg, hanem szövegük lemásolása után kidobták őket, nagyon kevés eredeti kérvény maradt fenn. A szupplikációk szövege tömeges mennyiségben csak a Dataria Apostolicán vezetett, 1892 óta a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött, több ezer kötetből álló Registra supplicationum avagy olasz nevén Registri delle suppliche nevű sorozatban található 1342-től kezdve.

E kötet egy leendő alsorozat részeként a VI. Adorján pápa rövid, másfél éves pontifikátusa (1522–1523) alatt keletkezett összesen 39 vaskos regisztrum összesen 66 magyar vonatkozású szupplikációját tartalmazza. Bár a bemutatott időszak igen rövid, de egy keskeny ablakot mégis nyit a pápai–magyar összeköttetések horizontjára. A feltárt források túlnyomó része az esztergomi vagy a kalocsai egyháztartományba tartozó egyházmegyékhez kapcsolódó személyekre vonatkozik. Tárgyuk szerint az egyházi bírósági perek újratárgyalását, illetve a papszentelést kérő szupplikációk adják a talált anyag kétharmadát. Ez valószínűleg nem annyira a rövid időszaknak, hanem a magyarországi kérvényezők stratégiájának, illetve a magyarországi egyházi bíróságok munkájának tudható be. A pappá szentelésüket kérvényezők egyébként tömegesen 1523 márciusában fordultak a pápához; erre a szakirodalomban általában „papszentelési turizmusnak” nevezett jelenség adott évi példájaként tekinthetünk.

A szövegkiadást a téma szakirodalmát összefoglaló, a témát és a gyűjtött anyagot bemutató bevezető, illetve teljes körű személy- és helynévmutató kíséri, valamint levéltári jelzet-konkordancia egészíti ki.

http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/cvh_i-16_e-book.pdf

Interjú – MTV Ma Reggel

Róbert Oláh gave an interview about the history of Easter in the Hungarian Television (MTV)  — Húsvét reggel a kutatócsoport külső munkatársa, Oláh Róbert adott interjút az MTV Ma Reggel c. műsorában, amelyben a kereszténység fő ünnepének a történelmi hátteréről beszélt. Az interjú meghallgatható itt.