Egyházi levéltárak hírei

Veszprémi római katolikus templomok adatbázisa (2021.05.17.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

A TOP-7.1.1-16-H-073-3 (Helyi örökség, termékek, gasztronómiai és egyéb hagyományok bemutatása, helyi identitást erősítő tevékenységek, helyi büszkeség, közösséghez tartozás erősítése, városrészi és városrészek közötti közösségfejlesztés elősegítése a „Veszprém az Élhető Város” Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiában foglalt közösségi szemléletformálás révén) konstrukció keretében a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár által megvalósítandó, 2022. áprilisáig tartó fejlesztés egy online felület kialakítását foglalja magában, amelyen mindenki számára könnyen kereshető és elérhető módon megtalálhatóvá válnak a városban és Budapesten található közgyűjteményekben (Veszprém Megyei Levéltár, Laczkó Dezső Múzeum, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, illetve Magyar Építészeti Múzeum Műemléki Dokumentációs Központ) őrzött, a veszprémi római katolikus templomok történetére vonatkozó legfontosabb történeti források. A feltárt adatokat, információkat a létrehozandó honlapon túl szervezett tematikus séták során és egy diákoknak szóló rajzpályázat révén kívánjuk a szélesebb közönséggel megismertetni.

A projekt során vizsgált épületek zöme országosan védett műemlék, azonban Veszprém város területére még nem készült el a műemléki topográfia. A megyei múzeum munkájaként a megyei régészeti topográfia 1959-ben jelent meg, ez azonban korlátozott levéltári forrásanyagra támaszkodott és értelemszerűen nem tartalmazta az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit.

Az egyházmegyei levéltár az elmúlt években elkezdte feldolgozni a gyűjteményében lévő építéstörténeti vonatkozású iratokat, részben a terv- és fotóanyagot. Ezeket kapacitásaik függvényében töltik fel az e-sematizmus (http://sematizmus.vefleveltar.hu), illetve e-kutatás szolgáltatásuk (https://vefleveltar.hu/tartalom/e-kutatas-ismerteto) internetes felületére ahol a források képként jelennek meg. Megkezdték a legfontosabb forráscsoportok tanulmányokkal kísért publikálását is. E kutatástörténeti helyzet indokolja a szakirodalom és az eddigi eredmények áttekintését, a képi és szöveges források feltárásának folytatását, a helyszíni bejáráson alapuló leírások és jelenlegi állapotok képi dokumentálásának elkezdését.

Mindennek egységes szempontrendszerű feldolgozása egy korszerű és internetes adatbázisba rendezése olyan alapkutatási feladat, amely hiánypótló, és bázisául szolgálhat további egyháztörténeti, művészettörténeti és interdiszciplináris kutatásoknak.

A program meghatározásában törekedtünk a társtudományok kutatási területeinek és módszereinek ötvözésére új információk érdekében. Vizsgálódásunk a műemléki topográfiáktól eltérően nem csak a védett emlékeket, de minden, Veszprém város mai közigazgatási területén megtalálható templom alapadatait vizsgálja. Indokolja ezt a kutatást befogadó intézmény profilja, illetve a már létező, egyházigazgatási adatokat történeti kontextusban tartalmazó adatbázis, amelyhez jelen pályázatunk csatlakozik és kiegészít.

A fejlesztés célcsoportjai között megtalálhatók Veszprém város polgárai, azon belül is a tematikus séták révén érintett közoktatásban tanuló diákok, esetleg nyugdíjas-szervezetek; a rajzpályázat révén ismét csak a veszprémi diákság. Az online adatbázis pedig korra, nemre, társadalmi státuszra való tekintet nélkül mindenki számára elérhető, s az adatbázis ingyenes közzétételével az esélyegyenlőségi szempontoknak is eleget kívánunk tenni.

Veszprémnek minden adottsága – elhelyezkedése, történelme, hagyományai, kulturális élete és kínálata, vonzó természeti és épített környezete, gazdasági stabilitása – megvan ahhoz, hogy lakói büszkék legyenek veszprémiségükre, kötődjenek városukhoz. Az erős identitásnak kimagasló szerepe van egy-egy település népességmegtartó, és -vonzó erejében, továbbá a helyi közösségek összetartozás érzésének erősségében, kezdeményező-, alkotó aktivitásuk intenzitásában. Ezen túl közvetetten még a gazdasági döntések meghozatalában (pl. letelepedési vagy éppen adott esetben helyben maradási helyszín) is szerepet játszhat. A templomok mint egy-egy közösség szellemi otthonai fizikai valójukkal jelképezik egy-egy városrész közösségét, helyi identitását. A helyi identitás, büszkeség és kötődés erősebbé tételéhez szükséges a veszprémi múlt, jelen és jövő értékeit a helyi közösségekben tudatosítani, sőt ezáltal ösztönözni őket a további helyi értékek megteremtésére.

Május 20-án kezdődik a Szent Ignác emlékév

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

Arturo Sosa jezsuita generális 2019-ben hirdette meg a Szent Ignác megtérésének 500. évfordulóján kezdődő jubileumi emlékévet a rendalapító tiszteletére.

1521. május 20-án Íñigo López de Loyola lábát ágyúgolyó találta el, és ez a sérülés indította el azon a hosszú és kanyargós úton, amely többek között a Lelkigyakorlatok megírásán és a Jézus Társasága megalapításán át végső soron magához Jézus Krisztushoz vezette.

Az Egyház Ignác földi halálának, azaz mennyei születésének napját, július 31-ét évről évre megünnepli, hiszen 1622. március 12-én XV. Gergely pápa a szentek sorába iktatta a jezsuiták atyját. Ennek az eseménynek a 400. évfordulója szintén a most kezdődő emlékév folyamán köszönt ránk. A világszerte megtartott ünnepségsorozat 2022. július 31-én, Szent Ignác napján ér véget. A cél a konkrét történelmi személy példáján keresztül utat találni Krisztus felé, vagy ahogy az emlékév nemzetközi mottója kifejezi: “mindent új szemmel látni Krisztusban.”

A magyarországi jezsuiták – akik a jubileum jelmondatát így fogalmazták meg: “Megtalálni Istent mindenben” – maguk is számtalan programmal és kiadvánnyal készülnek az előttünk álló bő egy esztendőre. Részletes információ ezekről itt olvasható.

A levéltár ezek közül elsősorban egy, a hazai jezsuiták történetét bemutató, a széles olvasóközönségnek szánt, gazdagon illusztrált kötet kiadásában érintett, melyről további híreket hamarosan ugyanitt közölni fogunk.

A történelem iránt érdeklődőknek ajánljuk emellett Szent Ignác új magyar nyelvű életrajzát, a fiatalabbaknak a szent életét bemutató rajzfilmet, valamint a megtérés lelki folyamatába is bepillantást engedő őszi kiállítást a Párbeszéd Házában. Különösen izgalmasnak ígérkezik “A misszió – De mit adtak nekünk a jezsuiták?”  című társasjáték a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya és a Múlt-kor történelmi magazin közös fejlesztésében. Mindezekről folyamatosan bővülő információkat a fenti linken lehet majd találni az emlékév folyamán, de a legfontosabb fejleményekről itt is igyekszünk beszámolni.

Schervitz Mátyás (1702–1771) budai festő

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

A Szabadkai Városi Múzeumban 2021. április 30. óta látogatható a Schervitz Mátyás (1702–1771) budai festőt bemutató kiállítás.

A horvát származású Shervitz (más forrásokban Scherovitz, Xeravich, Tarvitz) a 18. századi Buda egyik legtehetségesebb mestere volt. A budai horvátok plébániatemplomában, a Szent Ferenc Sebei templomban, ahol eltemették, a szószék alatt ma is látható emléktáblája, amely szerint „a tekintélyes helyzet … halála után, és amíg élt, kiemelte őt a többi festő közül” („Sors honorata, etiam post fata / Mathiae Xeravich, quae eum dum viveret caeteris excellere pictoribus fecit”).

Ennek ellenére művészetéről kevesett lehetett tudni, mert nem voltak ismert, szignált művei. Megismerése a kiállítás létrehozójának, Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai restaurátornak és művészettörténésznek köszönhető, aki Schervitz keze nyomát felismerve, darabonként gyűjtötte össze az életmű darabjait.

Schervitz Budán született, és származása miatt a budai illír (horvát) katolikus közösséghez tartozott, amelynek plébániáját a boszniai (később kapisztránus) ferences atyák vezették a Szent Ferenc Sebei templomban. Így nem meglepő, hogy ő festette a templom főoltárképét (1756), szentélyfreskóját, és dolgozott a rendtartomány más templomaiban is. (A templomot a kiállításon egy rövidfilm mutatja be.)

Ugyanezt a témát, Szent Ferenc stigmatizációját később megfestette a dunaföldvári és a zombori ferences templomok számára is. (A szabadkai kiállításon mindkét kép látható). Dunaföldváron a Szent Annát ábrázoló főoltárkép is az ő munkája. Kiderült, hogy keze munkáját őrzi a pesti domonkos templom főoltárképe, amely a rendalapítót ábrázolja, valamint a budai kapucinus főoltárának Szent Erzsébet ábrázolása (amely 1945-ben sajnos elpusztult).

Az életmű fönnmaradt darabjaihoz tartozik a váci ferences templom Őrangyal oltárképe, valamint egy Szent Ivót, az ügyvédek és pereskedők védőszentjét ábrázoló festmény az óbuda-kiscelli trinitáriusok templomából. Utóbbi a kegyhely fölszámolása után az óbudai plébániatemplomba került. Ezek a képek a kiállításon frissen restaurált, régi szépségükbe visszahelyezett formában láthatók, csakúgy, mint a kapucinusok budai, illetve a piaristák váci kolostorából származó kisebb képek (Szent Ágoston, illetve Kalazanci Szent József).

A 2021. április 29-én tartott megnyitón Mihajlović Anikó, a múzeum igazgatónője elmondta, hogy a kiállítás immár a hatodik abban a tíz éve tartó sorozatban, mellyel Korhecz Papp Zsuzsanna a budai (és délvidéki) barokk művészeket tárja elénk. Ezután Lángi József festő-restaurátor mutatta be a festőt, illetve az életművet föltámasztó Korhecz Papp Zsuzsannát. A kiállítást, amely csak június 4-ig látogatható, Szabadka város, Szerbia művelődésügyi minisztériume, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Europetrol támogatta.

Lásd még:

Közlemény a nyitva tartásról (2021.05.07.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Tájékoztatjuk kutatóinkat, hogy a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár 2021. május 10-től, korlátozott mértékben ismét a kutatók rendelkezésére áll.
A kutatás csak a 194/2021. (IV. 26.) Kormányrendelet értelmében védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára lehetséges az igazolvány és egy személyazonosságot igazoló okmány (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) bemutatását követően.
A kutatóteremben egyszerre egy fő tartózkodhat. A kutatóteremben a távolságtartás szabályai érvényesek, továbbá belépéskor kézfertőtlenítő, illetve a kutatás teljes időtartama alatt maszk használata kötelező.
Kérjük kutatási szándékát előzetesen emailben jelezze, s várja meg az ezzel kapcsolatos visszajelzésünket! Visszajelzésünk nélkül nem áll módunkban kutatókat fogadni!
A veszprémi érsekségi megbízással rendelkező kutatók a levéltár idén esedékes ideiglenes helyre történő költözése miatt elsőbbséget élveznek a kutatási időpontok foglalásánál.

Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 05. 07., p - 11:29 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A kormányközeli konzervatív napilap, a Budapesti Hírlap a következőképpen jellemezte Károlyi Gyulát, amikor 1932-ben lemondott a miniszterelnöki posztról: „Soha nem volt államférfi, akitől idegenebb volna a filmromantikának az a vadregényes elképzelése, mely a kormányzati politikát elszánt és agyonverhetetlen intrikusokkal, hataloméhes Macchiavelli-figurákkal népesíti be, akik éjjel és nappal csalafintaságokon törik a fejüket, akik egyesítik magukban a kígyó simaságát, a róka ravaszságát, a tigris vérszomját és minden szavuk arra való, hogy csapóajtókat és farkasvermeket takarjanak. Életének már elhajló korában eljött egy magyar úr, akinek nyilván sem több díszre, sem több méltóságra nem volt szüksége, mint amennyi addig is ékesítette, a hízelgést megvetette, a hatalom vágya nem bántotta, – eljött, hogy amennyiben tőle telik, segítsen hazáján, annak legválságosabb pillanataiban.” [Nyugodt lelkiismerettel. Budapesti Hírlap, 1932. szeptember 23. 1.] Amellett, hogy ezt az idealizált jellemzést fenntartásokkal kell kezelnünk, a forrásokból egy mértéktartó életet élő, keresztény-konzervatív és nemzeti irányultságú, arisztokrata származásának megfelelő világképpel rendelkező, a közéleti témákat is e szemszögből megközelítő, mindazonáltal gyakorlatias ember képe bontakozik ki előttünk. Károlyi Gyula életét és karrierútját tekintem át a továbbiakban.

Külső link Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus Kulcsszavak XX. század

Oroszlán a végvárban. Thury György históriája

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Oroszlán a végvárban. Thury György históriája Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 05. 07., p - 11:27 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Johann Nel az 1580-as évek elején készítette el híres metszetét, amelyen a Magyarországot megjelenítő nőt török katonák kínozzák, levágott karjait pedig a kutyák marcangolják. Mindeközben a lovag alakjában feltűnő Germánia Hungária segítségére siet. A kép jobb oldalán az oszmánellenes harc nevezetes királyai és hősei kaptak helyet: II. Lajos, Hunyadi Mátyás és Jagelló I. Ulászló, Bakics Pál, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, s legfelül pedig Thury György. Az eset közel sem egyedi, a korszakban szerte Európában feltűnik Thury György alakja a különböző híradásokban és hadi beszámolókban. De ki volt a 450 éve éppen e napon elhunyt vitéz kapitány, s minek köszönhette példátlan népszerűségét?

Külső link Oroszlán a végvárban. Thury György históriája Kulcsszavak kora újkor

2021. május – 105 éve történt

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

„[…] munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben elhatároztuk, hogy egyházi ünnepeink megtartásában is a Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt fogjuk alkalmazni egyházmegyéinkben.”
(Miklósy István püspök)

A hajdúdorogi egyházmegye nagyon tisztelendő papságának

Krisztusban kedvelt Fiaim!

Szem előtt tartva azon kötelességemet, hogy a vezetésemre és gondjaimra bízott egyházmegye híveinek lelki üdvét munkáljam, s annak elérését a kor és szociális viszonyok által követelt intézkedésekkel is előmozdítsam, munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben alapos megfontolás tárgyává tettem a görög szertartásunk által előírt ünnepek megülése idejének kérdését.

Tagadhatatlan tény, hogy a kizárólag egyházi ünnepeink megtartásánál alkalmazott Julián-naptár használata sok tekintetben káros hatású úgy híveinkre, mint szertartásunkra.

Eltekintve attól, hogy a Julián-naptár az ezen kérdésben egyedül mérvadó tudományos megállapításoknak egyáltalában nem felel meg, a helyes időszámítás alapjául el nem fogadható, és így a kulturális haladás mellett tarthatatlan: az egyházi ünnepek beosztásánál való alkalmazása híveinkre annyi szociális hátránnyal van egybekötve, hogy annak kiküszöbölése immár elodázhatatlan.

A Julián-naptárnak az egyházi ünnepek megtartásában való használata hátrányait elsősorban latin szertartású testvéreink és más vallású polgártársaink körében nagy számban elő híveink, földmíveléssel, iparral, kereskedelemmel foglalkozó, közhivatalban működő görögkatolikus testvéreink érzik, de azok a mai szociális egymásrautaltság és sűrű érintkezés folytán a kizárólag görögkatolikusok által lakott vidékeken élő híveink körében is mindinkább érezhetőkké válnak. A Julián-naptár használata az egyházi ünnepek megtartásában bizonyos elszigeteltséget von maga után, melynek káros hatásai híveinkre nézve a gazdasági és a szociális élet minden más vonatkozásában el nem tagadhatók.

Ezért kell nap nap után szomorúan tapasztalnunk, mint tünedezik sok hívünk lelkéből a görög szertartás iránti hűséges ragaszkodás, és ugyancsak szomorúan kell megállapítanunk, mily nagy veszteségek érték szertartásunkat a Julián-naptár használata miatti szertartásváltoztatások által.

Innen magyarázható, hogy a legutóbbi évtizedek folyamán ismételten foglalkoztak püspökeink a Julián-naptár kiküszöbölésével és a Gergely-naptár bevezetésével.

Mindezeket megfontolva és a szem előtt tartva a nemzetek apostolának intelmét – „Attendite vobis et universo gregi, in quo vos Spiritus Sanctus posuit episcopos regere Ecclesiam Dei” (ApCsel. 20,28) –, munkácsi és eperjesi püspöktársaimmal egyetemben elhatároztuk, hogy egyházi ünnepeink megtartásában is a Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt fogjuk alkalmazni egyházmegyéinkben.

Ezen püspöki jogunknál fogva hozott egyértelmű határozatunkban az a megfontolás vezetett bennünket, hogy a Julián-naptár nem képezi magasztos görög szertartásunk szerves alkotórészét, és így további alkalmazása nem indokolt, sőt kiküszöbölése a görög szertartás hű megőrzése végett és híveink jól felfogott javának előmozdítására ajánlatos.

Ezen, püspöktársaimmal hozott egyöntetű megállapodás alapján egyházmegyémre vonatkozólag a következőket rendelem el:

1. A görög szertartás által előírt összes ünnepek egyházmegyémben ezentúl mindig a Gergely-naptár szerint tartassanak meg.

2. A Gergely-naptár szerinti ünneplés Keresztelő Szent János születésének ünnepével kezdődjék, mely már a folyó évben a Gergely-naptár szerinti június 24-én tartassék meg, s ezen ünneptől kezdve az év összes többi ünnepei is a Gergely-naptár szerint ülessenek meg.

3. Az ezen tárgyban híveimhez intézett és mellékelten megküldött pásztorlevelem egyházmegyém valamennyi templomában a folyó évi, Gergely-naptár szerinti június 4-ére eső vasárnapon szentmise közben teljes szövegében olvastassék fel a híveknek, s ott, ahol annak szüksége mutatkozik, a hívek anyanyelvén külön is tolmácsoltassék.

4. A többtemplomos hitközségek lelkészei és az oldallagos adminisztrátorok a június 4-ére következő vasárnapon olvassák fel a pásztorlevelet azon templomokban, amelyekben június 4-én nem volt istentisztelet.

Végül 5., elrendelem, hogy a Gergely-naptár bevezetése folytán módosuló officiumokat legközelebb kiadandó, szolgálati pótutasításom szerint végezzék.

Jelen rendeletemmel, melyet Krisztus Urunk földi helytartójának, XV. Benedek pápának is tudomására hoztam, és arra apostoli áldását kértem, egy sokat tárgyalt, nagy jelentőségű kérdés nyer végleges megoldást.

Meg vagyok győződve, hogy egyházmegyém papsága örömmel fogja fogadni atyai rendelkezésemet, és az itt-ott netalán aggodalmaskodó hívek megnyugtatásának módját meg fogja tudni találni.

Elvárom lelkészkedő papságomtól, hogy részint pásztorlevelemben felhozott, részint közvetetlen tapasztalatból merített érvek hangoztatásával meg fogja értetni híveimmel, hogy a Gergely-naptár használatának elrendelése magasztos görög szertartásunk megszilárdítása, s az ő javukra történt.

Fogadják egyébiránt főpásztori áldásomat, melynek adása mellett vagyok

Nyíregyházán, 1916. május 4-én

Krisztusban szerető atyjok:
István püspök

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára I–1–b. 3. téka; VI. 25–27. oldal

A domonkos rend fáklyavivői

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

A domonkos rend magyarországi rendtartománya 2021-ben emlékezik alapításának 800 éves évfordulójára, amely egyben Szent Domonkos halálának 800. évfordulója is. A jubileum kapcsán az EWTN (Bonum) TV előadássorozatot indított a rend nevezetes egyéniségeiről, amely március 12-től péntekenként a „Délelőtt” műsorban látható. A sorozat célja, hogy a különböző szerzetesi életutak példáján tárja fel a domonkos lelkiség sokszínűségét és életszerűségét minden korban. Az előadók között találjuk Kostecki Andrzej vikáriust, Kőrösiné Merkl Hilda világi közösség vezetőt, Zágorhidi Czigány Balázs múzeumigazgatót, Deák Hedvig elöljárót, Szabó S. Bertalan atyát.

Az előadások utólag is megtekinthetők az alábbi helyen:
http://domonkosok.hu/2021/03/01/a-domonkos-rend-faklyavivoi/

Az évforduló további tervezett programjai:

  • 2021. június 14. A magyar domonkos rend 800 éve (1221–2021): Szent István Tudományos Akadémia és a domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény tudományos konferenciája (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karának díszterme, Budapest, Szentkirályi utca 28.)
  • 2021. július 29-31. Vasvári domonkos szeminárium: 800 éves a magyar domonkos hagyomány. Nyári egyetem fiataloknak a domonkos rendtörténet, lelkiség, liturgia és filozófia témakörében (Vasvár, Dominikánus ház, Kossuth utca 1.)
  • 2021. augusztus 6. Szent Domonkos ünnepe: a „Szerzetesrendek a Kárpát-medencében” című sorozat új kötetének bemutatója (Budapest, Sopron, Debrecen)
  • 2021. november 19. Margit, a magyar domonkosok szentje: kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Lásd még:

 

 

 

 

NAMPI: Szerzetesek digitális arca

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

A proszopográfia a történettudomány egyik sajátos, régóta művelt területe. Hosszú, kitartó gyűjtés és átgondolt rendszerezés szükséges ahhoz, hogy a régmúlt emberek életrajzi adatai biztos választ tudjanak adni a történészek fontos kérdéseire. A számítástechnika alkalmazása ezen a területen is egyre újabb lehetőségeket kínál. A történészek már régóta digitális adatbázisokba gyűjtik a proszopográfiai adatokat. A koraújkori Európa katolikus szerzeteseinek és szerzetesnőinek adatait tartalmazó források is azok közé tartoznak, amelyek izgalmas adatbázissá alakíthatók. A szerzetesi közösségek ugyanis szerteágazó, egész Európát átívelő kapcsolatokkal rendelkeztek, tagjaik társadalmi és földrajzi szempontból is különféle származásúak voltak, a róluk készült korabeli nyilvántartások pedig pontosak és rendezettek. Sok olyan kutatói vállalkozás folyt az utóbbi években, amelyek ezeket alakította át digitális tartalommá.

Az eddig munkáknak azonban voltak komoly korlátai. A szűk fókuszcsoport, a speciális források, valamint az elfogadott adatstruktúra és technikai szabványok hiánya miatt az adatbázisok egyedi jellegűek, és ez megnehezíti az adatbázisok összehasonlítását és megosztását. Ezeket a hátrányokat tervezi túllépni a NAMPI (Nuns and Monks – Prosopographical Interfaces) projekt, amelyt az Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie der Wissenschaften) támogatásával indult meg 2019 végén. (Egyébként a proszopográfia és a interfész részben ugyanazt a jelentést hordozzák, mivel a görög proszopon és az angol face egyaránt ‘arcot’ jelent magyarul.)

A NAMPI azt a célt tűzte ki, hogy létrehozzon egy Resource Description Framework (RDF) formátumú szemantikus adatbázist, amely a Pasin és Bradley által létrehozott  és a CIDOC-CRM múzeumi ontológiai modelleken alapul, és ezek segítségével teszi lehetővé a koraújkori apácák és szerzetesek életének pontos ábrázolását.

Az adatstruktúrát egy jól dokumentált, REST API (alkalmazásprogramozási felület) más kutatók számára is használhatóvá teszi majd, de ezen alapul egy saját internetes adatbázis, amely a tervek szerint mintegy 82 000 személy adatait fogja tartalmazni a korábban elkészült ProDomo és Germania Sacra projektek által létrehozott adatbázisokból valamint további feldogozásra kerülő forrásokból (többek között a linzi és innsbrucki orsolyiták fogadalmas könyveiből és a gamingi karthauziak fogadalmait számon tartó, nemrég fölfedezett katalógusból).

Ezáltal a NAMPI közvetlenül is hozzájárul ahhoz megismerhetővé tegye a koraújkori apácák és szerzetesek életét a kutatók és a nagyközönség számára, és ezáltal fejlessze ismereteinket múltunkról és kulturális örökségünkről.

A domonkos rend fáklyavivői

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

Az idei évben emlékezünk a domonkos rend magyarországi rendtartománya alapításának 800 éves évfordulójára.
A jubileum kapcsán az EWTN-Bonum TV előadás sorozatot indított "A domonkos rend fáklyavivői" címmel, amely péntekenként a "Délelőtt" műsorban látható.
Az előadások visszanézhetők a domonkos rend weboldalán, a nyitó előadás Boldog Magyar Pálról, a rendtartomány alapítójáról az alábbi linken érhető el: http://domonkosok.hu/2021/03/01/a-domonkos-rend-faklyavivoi/

Ugyanott megtekinthetők a további előadások is, a főoldalon pedig az egyéb jubileumi események.
Itt olvasható a jubileumi év programja, amelyek a járványhelyzet függvényében valósulhatnak meg!

Szerverfrissítés: újabb 11 ezer kép (összesen 128 ezer képfelvétel) plébániáink építéssel-felszereléssel kapcsolatos forrásairól (2021.04.27.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2021. április 27-én újabb 11 ezer képfelvétellel bővítettük E-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatásunk építés-felszerelés anyagát, így összességében 118 ezer képfelvétel kutatható 123 plébániánk építési-felújítási munkáiról (templomok, plébánia-épületek, kápolnák, temetők, kálváriák, útszéli keresztek stb.), valamint azok felszereléséről (harangok, orgonák, oltárok, képek, szobrok, liturgikus tárgyak-öltözetek stb.), elsősorban az 1867-1945 közötti időszakból. A közzé tett forrásanyaggal továbbra is segíteni, ösztönözni szeretnénk a helytörténeti kutatásokat.

A kulturális örökségünk fontos részét jelentő, épített- és tárgyi egyházi emlékekkel kapcsolatos helytörténeti- és művészettörténeti kutatások legtöbbször a különféle épületek, építmények létrehozására és felújítására, ill. azok felszerelésére-berendezésére vonatkoznak (pl. tervek, árajánlatok, megrendelések, vásárlások, leltárak stb.) Hasonló iratokban gazdagnak mondható az Érseki Hivatal plébániai iratállománya (KFL.I.1.b.), melynek elérhetőségét a források válogatásával és digitalizálásával igyekszünk javítani. A feldolgozó munka részeként, folyamatosan készül az „építés-felszerelés” elnevezésű kutatási segédletünk, mely Excel-tábla formájában tartalmazza a feltárt iratok jellemző adatait (jelzet, tételszám, dátum, irat jellegének meghatározása, említett tervező, kivitelező, művész nevek felsorolásával). Az elmúlt években több mint 120 iratsorozatról készült hasonló leírás (a jegyzék jelenleg közel 9 ezer leírási tételt tartalmaz), a források digitalizálása is folyamatosan halad, és terveink szerint a jövőben is folytatódik a munka (néhány kivételtől eltekintve alfabetikus rendben, az ábécé K utáni részével).
Az említett Excel-tábla kutatási segédletként honlapunkon is elérhető-letölthető a következő néven:
KFL-I-1-b_Epites-felszereles_jegyzek_2021-04-26_web.xlsx
A jegyzékben szereplő jelzetet, tételszámokat a képek elnevezései is tartalmazzák, a leírás és a források tartalma így könnyen kapcsolható, összevethető.
A képanyag a következő útvonalon érhető el a Matricula-Historia-online tartalmában:
Plébánia neve/ Kotet_Volumen/ Epites-felszereles_Constructio-renovatio-supellex/
A jelenlegi alkalommal feltöltött települések/plébániák sora a következő:
Akasztó, Kúla, Kúla-Szent Rókus, Küllőd, Likasegyháza, Ludaspuszta, Madaras, Magyarkanizsa, Martonos, Martonos-Kőröspart, Mátételke, Mélykút (12 plébánia-iratsorozat, összesen 10.738 képfelvétel).

Emlékeztetőül, összességében a következő plébániák építés-felszerelés anyaga kutatható:
Ada, Adorján, Akasztó, Andrásfalva, Apatin, Apatin-Szt-Sziv, Bács, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsod, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bácsjózseffalva, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentgyörgy, Bácsszentiván, Bácsszőllős, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bácsújlak, Baja-Belváros, Baja-Kórház, Baja-Rétipuszta, Baja-Szent-Antal, Baja-Szent-István, Baja-Szent-János, Baja-Szent-József, Baja-Szent-Szív, Bajmok, Bajsa, Bátmonostor, Bátya, Bereg, Bezdán, Bócsa-Szent-Imre, Bogyán, Bogyiszló, Boróc, Borota, Csantavér, Császartöltés, Csátalja, Csávoly, Csengőd, Cservenka, Csikéria, Csonoplya, Csúrog, Dávod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Dunacséb, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Fajsz, Felsőhegy, Felsőszentiván, Foktő, Gádor, Gara, Géderlak, Gombos, Gunaraspuszta, Hajós, Hercegszántó, Hódság, Homokmégy, Horgos, Horgos-Királyhalom, Jánoshalma, Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Rokkanttelep, Kalocsa-Szt-Imre, Kalocsa-Szt-Péter, Kalocsa-Vegyes, Katymár, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kerény, Kevi, Kishegyes, Kiskőrös, Kisszállás, Körtes, Kucora, Kunbaja, Kúla, Kúla-Szent Rókus, Küllőd, Likasegyháza, Ludaspuszta, Madaras, Magyarkanizsa, Martonos, Martonos-Kőröspart, Mátételke, Mélykút, Mozsor, Öregcsertő, Palona, Rém, Sajkásgyörgye, Sajkáslak, Szabadka-Szt-György, Szabadka-Szt-Péter, Szabadka-Szt-Rókus, Szabadka-Szt-Teréz (feudális kori iratanyag is), Szabadka-vegyes, Szilágyi, Tiszakálmánfalva, Újvidek-Belváros, Wekerlefalva, Zombor (feudális kori iratanyag is), Zsablya.

A feltöltött 123 iratsorozat képállománya 121 plébániához kapcsolódik, és két esetben, Szabadkán és Zomborban tartalmaz a jelzett 1867-1945 közötti időszaknál korábbi, feudális kori forrásokat.
A feltöltött képfelvételek száma 127.930
E-kutatás szolgáltatásunkban összesen 1.782.376 képfelvétel érhető el.
Eredményes böngészést, jó kutatást kívánunk!

Hírek: 

Restaurálások a Nyíregyházi Egyházmegye Levéltárának állományában

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

Művelődéstörténeti adalékok a protokollumok vezetéséről

Protokollum: püspöki körlevelek gyűjteménye.

Olsavszky Manuel püspök rendelkezett arról, hogy a cirkulárékat (’körleveleket’) az úgynevezett protokollumba kell bemásolni, hogy a tartalma feledésbe ne merüljön. [1]

A körlevelek a püspöki kancellárián készültek, és leírták annyi példányban, ahány esperesi kerületet érintett, és továbbították az esperesek címére. Az esperesek elolvasták, bemásolták egy könyvbe, és a hívek felé kihirdették a rájuk vonatkozó részt. (1751-es adatok szerint Olsavszky püspökségének idejében 675 parókia volt az összeírt 10 vármegyében.)

A püspöki körlevelek a formájukat tekintve a középkori okleveles gyakorlatnak megfelelően készültek. Három részre tagolódtak: bevezető; világosan elkülönített tényként kezelt tárgy; és a befejezés, mely az intézkedés megszegéséért járó büntetést is meghatározta, és főpásztori áldás.

A levéltár állományában lévő protokollumok arról tanúskodnak, hogy ezek a kötetetek gyakran – a püspöki rendelkezéseken kívül – egyéb művelődéstörténeti vagy helytörténeti szempontból érdekes információt is tartalmaznak egy-egy görögkatolikus templommal vagy egyházközséggel kapcsolatban. Az alábbiakban a Boteh Bt. papír-, könyvrestaurátor műhely (2500 Esztergom, Lőrinc u. 17.) által restaurált nyírpilisi protokollumot mutatjuk be eredeti állapotában, ill. az állagmegóvást követően.

1.1.) Nyírpilisi protokollum: 1810–1842; Restaurálás előtti állapot (NYEL II–15–c. II. 15. oldal) 1.2.) Nyírpilisi protokollum: 1810–1842; Restaurált állapot (NYEL II–15–c. II. 15. oldal) 2.1.) Nyírpilisi protokollum: 1810–1842; Restaurálás előtti állapot (NYEL II–15–c. II. 47. oldal) 2.2.) Nyírpilisi protokollum: 1810–1842; Restaurált állapot (NYEL II–15–c. II. 47. oldal)

[1] […] a körlevelek tartalma az egyszeri elolvasás után feledésbe ne merüljön […] In: Udvari István / Ruszin (Kárpátukrán) hivatalos írásbeliség a XVIII. századi Magyaroroszágon. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. 13. oldal

Kereshető e-anyakönyvi adatbázis a levéltár honlapján (2021.04.21.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár internetes dokumentummegtekintő, ún. "E-kutatás" szolgáltatása fontos mérföldkőhöz érkezett. A regisztráció után elérhető weboldalon eddig is kényelmesen otthonról, szabadidőben voltak böngészhetők többek között az anyakönyvekről készített digitális fényképek. A most elkészült fejlesztés eredményeképpen az anyakönyvi oldalakról készített fényképekhez tizenöt plébánia esetében már kereshető adattartalom társul az 1895. szeptember 30-cal záródó időszakig. A megújuló e-kutatás szolgáltatás hátterét Baló Árpád győri nyugdíjas villamosmérnök több évtizedes adatfeldolgozó munkája jelenti, aki átírta és táblázatokban rögzítette csaknem egész Veszprém megye katolikus anyakönyveinek adatsorait. Ezek az adatokat most az informatikai lehetőségeknek köszönhetően összekapcsoltuk a fényképekkel, így a feldolgozott és közzétett anyakönyvek esetében már név szerinti keresésre nyílik lehetőség. A munka eredményeképp az alábbi plébániák anyakönyvi bejegyzései lettek kereshetők: Devecser, Ganna, Gyulafirátót, Hajmáskér, Magyarpolány, Márkó, Nemesvámos, Noszlop, Pápa, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tapolca, Veszprém, Vigántpetend, Vöröstó (összesen 15 db). Baló Árpád anyakönyvi adatokat feldolgozó munkájára épült a fejlesztés, amelyet Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros (jelenleg a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke) több éven át támogatott, az informatikai feladatokat Koprivanacz László látta el. A projekt a Miniszterelnökség támogatásával, a Bethlen Gábor Alap Zrt. közreműködésével valósult meg a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár weboldalán. A projekt záró online sajtótájékoztatón az érdeklődőket Dr. Takáts István általános helynök, levéltári főigazgató köszöntötte, a megújuló szolgáltatást Vajk Ádám és Dr. Koltai András, a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének titkára és elnöke mutatták be. A sajtótájékoztató a Veszprémi Érsekség YouTube csatornáján megtekinthető. Kérjük, hogy az adatbázis működésével kapcsolatos észrevételeiket, segítő javaslataikat levéltárunk ismert elérhetőségein tegyék meg bátran.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára