Egyházi levéltárak hírei

Domonkos vasárnap Vasváron

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

2018. december 16-án

Délelőtt:
A fél 10 órai szentmisét a plébániatemplomban Kostecki András domonkos atya mutatja be

Mise után a Zarándokszálláson könyvbemutató
- a Tanítvány folyóiratot és könyvsorozatát András atya,

- a Magyar Domonkos Rendtörténet újabb köteteit dr. Zágorhidi Czigány Balázs mutatja be



Délután 15 órától a Zarándokszálláson a Városnéző séták programjával folytatódik a rendezvény:
Nézzük meg együtt a Vasvári Múzeum és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény új szerzeményeit!

Könyvbemutató Gyulán

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A gyulai Nádi Boldogasszony Plébánia és a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény tisztelettel meghívja Önt Implom Lajos: Adatok a Szent Domonkos-rend magyarországi rendtartományának történetéhez című kötet bemutatójára 2018. december 7-én, pénteken délután 4 órára a gyulai Katolikus Házba (Gyula, Petőfi tér 1.)

Implom Lajos OP (1903–1969)
Gyulán született, 1925-ben belépett a domonkos rendbe, rendi tanulmányait Rómában végezte, itt szentelték pappá 1931-ben, előbb a rend grazi, majd  budapesti főiskoláján tanított, 1946-tól haláláig a rend magyar tartományának elöljárója.

Köszöntő: Kovács Péter esperes-plébános

Implom Lajos életútját ismerteti és a kötetet bemutatja: dr. Zágorhidi Czigány Balázs gyűjteményvezető

A domonkos rend 1948. évi gyulai letelepedésének történetét vázolja: Tokodi László OP domonkos szerzetes

A könyv – a Magyar Domonkos Rendtörténet további köteteivel együtt – a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható!

Letölthető meghívó.

 

Könyvbemutató Gyulán

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A gyulai Nádi Boldogasszony Plébánia és a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény tisztelettel meghívja Önt Implom Lajos: Adatok a Szent Domonkos-rend magyarországi rendtartományának történetéhez című kötet bemutatójára 2018. december 7-én, pénteken délután 4 órára a gyulai Katolikus Házba (Gyula, Petőfi tér 1.)

Implom Lajos OP (1903–1969)
Gyulán született, 1925-ben belépett a domonkos rendbe, rendi tanulmányait Rómában végezte, itt szentelték pappá 1931-ben, előbb a rend grazi, majd  budapesti főiskoláján tanított, 1946-tól haláláig a rend magyar tartományának elöljárója.

Köszöntő: Kovács Péter esperes-plébános

Implom Lajos életútját ismerteti és a kötetet bemutatja: dr. Zágorhidi Czigány Balázs gyűjteményvezető

A domonkos rend 1948. évi gyulai letelepedésének történetét vázolja: Tokodi László OP domonkos szerzetes

A könyv – a Magyar Domonkos Rendtörténet további köteteivel együtt – a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható!

Letölthető meghívó.

 

Harmónium-avatás

Evangélikus Országos Levéltár -

Harmónium-avatás

Kiszely János (1885–1938) ceglédi kántortanító harmóniumát ( A. W. Karn & Co., Woodstock, Kanada) és fényképét unokája, Pálfiné Bányai Katalin ajándékozta az Evangélikus Országos Gyűjteménynek.

A hangszert a teljes restaurálása után a Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár előterében helyeztük el, és 2018. december 3-án avatjuk fel Kertész Botond tudományos főmunkatársunk közreműködésével.

eogy-admin 2018. 11. 28., sze - 11:02

Családkutatók látogatása Kalocsán (2018.11.24.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2018. november 24-én (szombaton) délelőtt mintegy 30 családkutató érkezett Kalocsára az ország számos pontjáról, hogy látogatást tegyen levéltárunkban. A délelőtti szakmai program 10 órakor kezdődött a Katona István-házban (Hunyadi u. 2.), a résztvevők először beszámolót hallhattak a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár forrásairól, az E-archivum használatának lehetőségeiről és eredményeiről, majd sétát tettek a levéltári raktárakban, és néhány kiemelt dokumentumot külön is megtekintettek. A program – melynek résztvevői nagyrészt a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) tagjai voltak, ebéd után a Szentháromság téri látnivalók (Főszékesegyház, Érseki Könyvtár, Múzeum) megtekintésével folytatódott, és 16 óra tájban fejeződött be. A Levéltári Séta szervezője Beszeda László volt, a sorozat előző állomása (októberben) a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár volt.

Hírek: 

Ismeretterjesztő előadások Családtörténet-kutatásról és a jezsuiták kalocsai sikertörténetéről (2018.11.20.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából országszerte számos konferencia várta az érdeklődőket, levéltárunk a közelmúltban tartott programokon két ismeretterjesztő előadással vett részt. Lakatos Andor levéltárvezető „Családtörténet-kutatás a 21. század elején – Célok, források, eredmények” című előadása a Tomori Szabadegyetem szeniortagozatán hangzott el Budapesten, 2018. november 14-én, majd 2018. november 20-án, a Tomori Pál Főiskola „Határtalan tudomány” konferenciáján az „Országos hírű nagygimnázium egy alföldi kisvárosban – jezsuita sikertörténet Kalocsán (1860-1920)” című előadással vett részt.

Hírek: 

Kalocsa és szállásai anyakönyvi adatbázis működése technikai okokból szünetel (2018.11.21.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Sajnálattal értesítjük kutatóinkat, hogy Kalocsa és szállásai anyakönyvi adatbázisa (http://kalocsa.asztrik.hu) működése technikai okokból, bizonytalan ideig szünetel. A 170 ezer anyakönyvi bejegyzést tartalmazó adatbázis 2013 őszétől működött az Arcanum Adatbázis Kft. szerverén, az Arcanum által fejlesztett felületen. 2018. november elején a szolgáltató szerver meghibásodott, javítására kísérleteket tettek az elmúlt hetekben, de a rendszert sajnos nem sikerült helyreállítani. Az adatbázis internetes szolgáltatásának forrása NKA-támogatás volt, a projekt öt éves fenntartási időszaka az Arcanumnál lejárt, a jövőben így levéltárunknak saját erőforrásból kell majd valamilyen publikációs megoldást keresnie. Egy újabb internetes szolgáltatás felépítése minden bizonnyal hosszabb időt, több hónapot vesz majd igénybe, a megoldás kidolgozásának idejére kutatóink megértését, türelmét kérjük!

Konferencia Mátyás királyról és az Egyházról Pécsett

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Conference about Matthias Corvinus and his church in Pécs. —  Mátyás király születésének 575. és trónra lépése 560. évfordulója alkalmából rendezett emlékév egyik kiemelkedő eseménye volt a 2018. november 15-én Pécsett, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székházában Mátyás király és az Egyház címmel megrendezésre kerülő tudományos konferencia. Szervezői az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága II. Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok Szakbizottsága, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egyháztörténeti Kutatóközpont, társszervezői az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Szent István Tudományos Akadémia voltak. A konferenciát Udvardy György pécsi megyéspüspök beszéde nyitotta meg.

Az előadások a Magyar Királyság szentszéki képviseletével, különféle pápai folyamodványokkal, Mátyás korában élt klerikusok karrierútjával és tanulási lehetőségeivel, káptalanok, prépostságok személyi összetételével, a késő középkori szerzetesi reformokkal és Mátyás király egyházi építkezéseivel foglalkoztak.

Program
Videók: Fedeles Tamás, Tusor Péter, Szovák Kornél, Horváth Terézia
Galéria
Újkor.hu
Magyar Kurír

Húsz éve halt meg Lukács László SJ

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

Húsz éve, 1998. november 16-án hunyt el Rómában Lukács László SJ atya, aki a rendszerváltást követően, a kettészakadt magyar provincia újraegyesítését követően Nemesszeghy Ervin tartományfőnök kérésére újjászervezte a Jezsuita Rendtörténeti Levéltárat és Könyvtárat.

Lukács László 1910. október 27-én született az Abaúj-Torna vármegyei Mecenzéfen. Középfokú tanulmányait a jezsuiták pécsi gimnáziumában, a Piusban végezte. 1931-ben lépett be a jezsuita rendbe, bölcseleti tanulmányait Budapesten, teológiai stúdiumait Szegeden végezte, majd ugyanitt történelem-földrajz szakot végzett és doktori fokozatot szerzett. Rövid ideig a kalocsai jezsuita gimnáziumban tanított, de az iskolák államosítását követően külföldre távozott, 1948 végén már Rómában volt, ahol a rend központi római levéltárában (ARSI) kezdett dolgozni. Itt nyolc éven át gyűjtötte a jezsuiták magyarországi történetére vonatkozó forrásokat.

Első írásai elsősorban a rend oktatástörténetére vonatkoztak, ezért azt a feladatot kapta, hogy a jezsuita pedagógia eredetét és fejlődését kutassa. 1957-től átkerült a rend Történeti Intézetébe (IHSI), ahol négy évtizeden át dolgozott. A jezsuita pedagógiatörténet 1616-ig tartó fejlődéséről hét kötetet publikált a Monumenta paedagogica sorozatban. Feldolgozta az osztrák rendtartomány katalógusait a kezdetektől a rend 1773. évi feloszlatásáig, ennek eredménye lett a Catalogi Provinciae Austriae kilenc kötete, illetve a háromkötetes történeti névtár, a Catalogus generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae S. I. (1551–1773).

Magyar vonatkozású cikkei közül kiemelkedik az önálló magyar rendtartomány létrehozására tett kora újkori kísérlet történetének feltárása (A független magyar jezsuita rendtartomány kérdése és az osztrák abszolutizmus. 1649–1773. Szeged, 1989). Emellett rendkívül fontos volt a Pázmány Péter esztergomi érsek személyére vonatkozó kutatásokhoz kapcsolódó írása is (Jezsuita maradt-e Pázmány mint érsek? ).

Már nyolcvanéves elmúlt, amikor 1991-ben bekapcsolódott a Jezsuita Levéltár újjászervezésében. Az ő javaslatára kezdődött meg az 1950 után szétszóródott történeti archívumnak a felkutatása. Így került vissza számos személyi hagyaték és a Régi Társaságra vonatkozó forrásgyűjtés az Esztergomi Prímási Levéltárból, illetve előkészítette a Rómában elhunyt rendtörténészek (Fejér József, Őry Miklós) hagyatékának hazaszállítását is. 1992-ben ő lett az újjászervezett levéltár vezetője, ezt követően idejét megosztva folytatta munkáját Rómában és Budapesten. A római levéltárból számos másolatot és saját gyűjteményét is hazahozta, ezzel is pótolva a korábbi rendi archívum elpusztult anyagait.

A rendi archívumot 1998-ban bekövetkezett halálig ápolta nagy gonddal. Ő indította el azokat a folyamatokat, amelynek köszönhetően a 21. századba átlépve egy új, nyitott és rendezett jezsuita gyűjtemény jött létre, a levéltár mellett rendtörténeti könyvtárral és művészeti gyűjteménnyel.

Konferenciaelőadás Debrecenben a tudomány-népszerűsítésről

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

The lecture of Viktor Kanász about the science communication in Debrecen. — 2018. november 13-14-én az Újkor.hu – A velünk élő történelem online történelmi folyóiratot kiadó Újkor Alapítvány a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelmi Intézetével és a Járom Kulturális Egyesülettel együttműködve A tudomány mindenkié – Konferencia a tudományos ismeretterjesztésről címmel műhelykonferenciát rendezett a Tudomány Ünnepe keretében. November 13-án délután egy módszertani szekciót szerveztek, melyet egy kerekasztal-beszélgetés zárt. Az előadásokban a következő kérdésekre keresték a választ: Milyen a jó ismeretterjesztő írás? Mire kíváncsiak az olvasók? Hogyan lehet érdekessé tenni egy kutatási témát? Hogyan őrizhetjük meg az előadás vagy írás szakmaiságát?

Ennek kererében mutatta be Kanász Viktor a Fraknói Kutatócsoport tudomány-népszerűsítő tevékenységét Fraknói Vilmostól az Instagramig – Egyháztörténet és tudomány-népszerűsítés című előadásában. Hangsúlyozta,  hogy a Kutatócsoport elsődleges célja névadójának szellemiségét követve a magyar egyháztörténetre vonatkozó források feltárása a vatikáni, római és egyéb egyházi gyűjteményekben, de emellett kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel. Ennek megfelelően pedig a szakma eredményeinek széleskörű ismertetése is fontos számára, többek közt a pápaság és a katolikus egyház története iránti nagy érdeklődésre való tekintettel. Ennek terén 2012 óta egyre bővülő, széleskörű tevékenységet fejt ki.

Az előadó így bemutatta a Kutatócsoport különböző szakmai rednezvényeit (konferenciák, könyvbemutatók), kitért a Fraknói Nyári Akadémiák nagy sikerére, valamint az egyetemi hallgaósággal való együttműködés lehetőségeire, amiben a Kubinyi András Történész Műhely fontos szerepet játszik. Majd bemutatta, hogy a Kutatócsoport eredményei többször megjelentek országos újságokban és a közmédia adásaiban, s több munkatárs is adott már ismeretterjesztő interjút többek közt a húsvét, a tordai zsinat, a katolikus ifjúsági világtalálkozó, de még a Valentin nap egyházi vonatkozásai kapcsán is.

A fő hírközlő eszköz mégis a jelen formájában 2014 óta üzemelő honlap. Ennek fő célja a tudományos tartalomszolgáltatás, legfontosabb rovata a „Kiadványok”, ahol a Fraknói Kutatócsoport legfontosabb, kötet-szerűen publikált eredményei online, szabadon elérhetőek, gyakorlatilag a megjelenéssel egyidőben. Itt azonban nem csak a Kutatócsoport kiadványait, hanem minden egyéb híreit is megtalálhatják az érdeklődők. E rendszert próbálta első körben más hírközlő oldalakkal való komolyabb együttműködés kiépítésével bővíteni a Kutatócsoport. Így épült ki az együttműködés a Magyar Kurírral, a Vatikáni Rádióval, valamint az Újkor Alapítvánnyal, ahol rendszeresen beszámolnak a Kutatócsoport eredményeiről, utóbbiban pedig folyamatosan írnak népszerűsítő cikkeket a munkatársak.

A tudományos ismerettterejsztés másik fóruma szintén online térben van, ez a közösségi média. Először Youtube-fiókot hozott létre a Kutatócsoport, melyre a fontosabb magyar és idegen nyelvű (elsősorban angol és olasz) eseményeink felvételeit töltjük fel. Jelenleg 79 videó található. Ezt követően idén év elején jött létre a Kutatócsoport Instagram és Twitter oldala, amin eleddig majdnem félszáz poszt került fel.  Végül október elején született meg hosszas fontolgatás után a facebook-oldal. Így a klasszikus médialehetőségek mellett a közösségi média formabontó felhasználásával a szűkebb kutatói körön kívül is tud a Kutatócsoport kommunikálni, s eredményeit közérthető formában eljuttatni minden érdeklődő számára.

Mindez persze nem felejteti, hogy egy egyetemen működő, pályázati-kiválósági alapon létrejött, 5 éves ciklusokban működő akadémiai kutatócsoport elsődleges feladata a módszeres és versenyképes alapkutatás, a szakami utánpótlásnevelés, és részvétel az egyetemi oktatásban. Ennek eredményes működésének alapja éppúgy a jól szervezett csapatmunka, miként a tudománynépszerűsítésé. Egyszóval nemcsak a kutatásban, hanem a tudománynépszerűsítésben is jelszavunk a Viribus Unitis.

Program
PPT

Falkoner Xavér Ferenc budai barokk festő

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Időszaki kiállítás
Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma (1014 Budapest, Szent György tér 2., Budavári Palota, E épület )
Időpont: 2018. november 15-től

Kurátor: Korhecz Papp Zsuzsanna, festő-restaurátor (Szabadkai Városi Múzeum / Gradski muzej Subotica)

A neves budai festőcsalád egyik jeles tagja, Falkoner Xavér Ferenc (1737–1792) Budán kívül elsősorban különböző ferences templomok számára dolgozott. A kiállításon látható többek között a dunaföldvári templom Szt. Antal oltárképe, a bajai kolostori refektórium ferences szentjei (1776), valamint az egykori budai klarissza templom Szt. Klára oltárképe.

A bajai refektóriumból származó képsorozat a kiállítás központi részét alkotja. A terem formájához igazodó, enyhén íves képek kereteit ferences szerzetesek faragták, négyet rokokó, négyet pedig copf stílusban. Szűz Mária, mint a Jótanács anyja mellett hét ferences szentet ábrázolnak (Sienai Szt. Bernardin, Kapisztrán Szt. János, Páduai Szt. Antal, Solanói Szt. Ferenc, Assisi Szt. Ferenc, Marchiai Szt. Jakab, Szt. Bonaventura). A portrék alján lévő kronosztihonok mutatják a képek keletkezési évszámát: 1776.

Az összesen 20 festményt bemutató kiállítás korábban a Szabadkai Városi Múzeumban és a bajai Türr István Múzeumban is látható volt. Többségüket a kurátor azonosította mint Falkoner műveit, és restaurálásuk is neki köszöhető. Segítségére voltak még Kóródi Katalin és Bajzik Anna , valamint Molnár Imre, aki a rokokó és copf stílusú kereteket restaurálta.

Szluha János Nepomuk SJ levelei – Könyvbemutató a Párbeszéd Házában

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Jezsuita Kiadó és a Jezsuita Levéltár közös kiadásában megjelentek Szluha János Nepomuk SJ brazíliai misszionárius levelei. A forrásközlést Babarczi Dóra rendezte sajtó alá, és ő is írt a forráskiadványhoz bevezető tanulmányt. A “Kegyes Isten kedvezéséből…” Szluha János Nepomuk SJ brazíliai misszionárius levelei című kötet bemutatójára 2018. november 20-án kedden, 17 órától kerül sor a Párbeszéd Házában.

A könyvbemutatón Sajgó Szabolcs SJ köszöntőjét követően Forgó András, a Pécsi Tudományegyetem docense mutatja be a kötetet, amely egyedülálló forrása a dél-amerikai jezsuita misszió utolsó évtizedének és a magyar misszionáriusok ottani működésének. Bár Szluha János Nepomuk (1723-1803) levelei eddig sem voltak ismeretlenek a történetírás és a jezsuita rendtörténet számára, a Magyar Ferences Levéltárban őrzött leveleket, a Holovics Flórián SJ által készített átírásokat és fordításokat Babarczi Dóra vetette először össze, és készítette elő azokat egy bilingvis, magyar-latin nyelvű kiadásra. Ehhez egy alapos bevezető tanulmányt is írt, amely tágabb történeti és jezsuita rendtörténeti kontextusba helyezi Szluha leveleit.

A forráskiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Jezsuita Levéltár és a Jezsuita Kiadó közös kiadásában, a Kiadó által indított Rendtörténet sorozatban jelent meg. A kötet bemutatójára 2018. november 20-án 17 órától kezdődika Párbeszéd Háza Pedro Arrupe termében. A meghívó ITT letölthető!

Rejtély a kulcsra zárt szobában – Nyomozós játék a Ráday Múzeumban

Ráday Múzeum Kecskemét -

Szeretettel várunk minden érdeklődő, játszani vágyó, a gondolkodtató feladatokat kedvelő családot, csapatot, kis közösséget programjainkra.

2018. október 12.,26., november 9., 16. – 18 óra

Interaktív kaland a 19. században, a Muraközy János festőművész szívét rabul ejtő, titokzatos hölgy nyomában.

1892-őt írunk. Muraközy János, a kecskeméti művész és gazdasági tanácsnok nemrég hunyt el. Felesége, Gyenes Sára fogadja a nyomozókat, aki férje titkos szobájába szeretne bejutni. S ha végre feltárul az ajtó, vajon mit rejtenek a fiókok, ládák, dobozok? Levelezések, haditudósítások, naplóbejegyzések, és sok-sok fejtörő nyomán a játékosok fényt deríthetnek Muraközy életének homályba vesző részleteire, s azt is megtudhatják, kihez írta utolsó szerelmes sorait. A játékot első sorban a 20-30 éves korosztály tagjainak ajánljuk, de szeretettel várunk minden érdeklődőt. A nyomozáson maximum 6 fő vehet részt.

Időtartam: maximum 90 perc.

Maximum 6 fős csapatok jelentkezését várjuk.

Jegyárak: 2000 Ft/csapat + a belépőjegy ára: felnőtteknek 400 Ft/fő, diákoknak és nyugdíjasoknak 200 Ft/fő

Bejelentkezés: radaymuzeum.bencsik [at] gmail.com
Telefon: 76/486-226

A nyomozós játék előre meghirdetett időpontjai: 2018. november 23., november 30., december 7. és december 14.

Médiatámogatónk a Szuperinfo.

Formularium Ecclesiae Strigoniensis - A Fraknói Kutatócsoport római bemutatkozása

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Presentation of the book in Rome about the formularium of the Esztergom's archdiocese. — 2018. november 7-én délután öt órai kezdettel került sor a hazai katolikus és akadémiai tudományosság egyik legjelentősebb új eredményének prezentálására Rómában. A katolikus egyetem egyháztörténeti sorozatában megjelent Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Collectanea Studiorum et Textuum, vol. I/4; Budapest 2018; lxxxiv + 880 oldal) közreadói Erdő Péter bíboros, Szovák Kornél és Tusor Péter egyetemi docensek. A munkatársak sorában Sarbak Gábor és Mayer Gyula mellett népes pázmányos fiatal kutatói csapat nevei sorakoznak: Horváth Terézia, Porubszky Ádám, Kanász Viktor, Tóth Krisztina, Somogyi Szilvia.

A 16. század elején Esztergomban az érseki szentszéki bíróság működése során két fontos kódex keletkezett, Nyási Demeter érseki vikárius és segédpüspök formuláskönyve (1521 körül) és Beneéthy Máté prímási szentszéki jegyző gyűjteménye (1512 előtt). A közreadók a két kódex alapján, közel ezer nyomtatott oldalon tettek kísérletet az esztergomi érseki bíráskodás és egyházkormányzat középkorvégi gyakorlata, a Stylus Strigoniensis, filológiailag kritikai igényű rekonstrukciójára. A kötet az egyetemes egyháztörténetnek és kánonjogtörténetnek is páratlanul értékes forrása.  A szerdai római bemutatón – melynek a klaretiánus szerzetesek (CMF, Cordis Mariae Filii) a római Gianicolón található patinás jogi intézete adott otthont – ezt a szempontot hangsúlyozta és helyezte szélesebb egyházjogi kontextusba az esemény két relátora, Rev. Prof. Javier Belda Iniesta, a murciai katolikus egyetem dékánja, valamint  Prof. Manuel Jésus Arroba Conde CMF, a lateráni pápai egyetem volt dékánja. Házigazdaként egyúttla ő köszöntette az eseményen megjelenő Erdő Péter bíborost, aki a klaretiánus intézetbe úgyszólván hazaérkezett, hiszen fiatal pap korában sokat dolgozott annak könyvtárában római doktori disszertációján neves kánonjogász professzorok, mint például Xaverio Ochoa és Aloisio Diez CMF tutorálásával.

A kódexkiadás munkálataiban tevékenyen résztvevő, a többéves projekt megvalósulását  kánonjogi szaktudásával folyamatosan segítő esztergomi érsek felszólalásában többek között szólt az 1526 előtti magyar egyházi életről és annak forrásadottságairól, a kiadásra került kódexkéziratok kalandos sorsáról, elődei szerepéről fennmaradásukban, továbbá e formuláskönvvek helyéről, jelentőségéről az észak- és dél-európai egykorú egyházi bíráskodásban. A kötetből vett gyakorlati példákkal színesítve kifejtette: a most megjelent középkorvégi szövegek beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy az utókor 500 év távlatából is részleteiben megismerhesse a hazai egyházi élet Mohács előtti mindennapjait: az egyházi bíráskodás, részben egyházkormányzat gyakorlatát stb. Külön méltatta munkatársai, a projektben résztvevő pázmányos kutatók teljesítményét.

Az eseményen Tusor Péter angol nyelven olvasta föl a társkiadó Szovák Kornél szövegét. Röviden szólt a hazai formuláskönyvek középkori előzményeiről, az itáliai hatásokról. Aláhúzta, hogy az esztergomi főszékesegyházi könyvtárban őrzött Nyási- és a gyulafehérvári Battyhaneumban találhaó Beneéthy-kódexben a középkorvégi magyar kereszténységről megörökített színes kép a teljesség igényét is kielégíti. Kifejtette, hogy alig gondolható el olyan téma az egyházi élet területéről, melynek ítélkezési „mintalevelét” ne vették volna fel a kódexösszeállítók. A zsinattartás rendje, a vizitációs ellenőrző tevékenység módszerei és körülményei, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban felmerülő kérdések, a szerzetesi reform bonyolult összefüggései, a hívek ügyes-bajos szentszéki dolgai (végrendelet, kölcsön, kegyes adomány, búcsúnyerés, koldulási engedély, kiközösítés, feloldozás stb.), végezetül liturgikus gyakorlat főbb kérdéseit mind-mind számos irattal képviseltetik magukat a gyűjteményben.

Tusor Péter szerint az Esztergomi Egyház Formuláskönyve annak evidens bizonyítéka, hogy a protestáns reformáció áttörése előtti időszakban milyen jól szervezett és felülről gondosan kontrollált egyházi életnek volt színtere a Hunyadi- és Jagelló-kori Magyar Királyság. Meggyőződése, hogy az angol és magyar nyelvű bevezető tanulmányokkal, többször jegyzetapparátussal, különféle mutatókkal ellátott tartalmas kötetet forráskiadvány jellegéből adódóan minden bizonnyal hosszú évtizedekig haszonnal forgathatják majd a magyar középkor és kora újkor iránt érdeklődő egyháztörténészek és kánonjogászok egyaránt.

Az bemutató végén élénk szakmai diskurzus bontakozott ki a magyar bíboros és a bemutatón megjelenő reprezentatív nemzetközi, egyházi és világi hallgatóság között. Zárásként a bíboros fogadást adott az esemény tiszteletére.

 

A római bemutatót – a kötetet a Gondolat Kiadó részvételével megjelentető – MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezte, a Lateránai Pápai Egyetem és a Murciai Katolikus Egyetem Kánonjogi Nemzetközi Tanszéke (UCAM-PUL Cátedra Internacional Conjunta Inocencio III), a Klaretiánus Kánonjogi Intézet (Instititum Iuridicum Claretianum), valamint a Pápai Magyar Intézet közreműködésével. A kutatásokat és a kötet megjelentetését a PPKE és az MTA támogatta.

 

 

Galéria
Program
Bemutató füzet
Magyar Kurír (hamarosan)
Videó

Újabb plébániai anyakönyvek elérhetők online (2018.11.08.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Ezúttal tizenegy plébánia kutatható anyakönyveiről készített fényképeket tesszük közzé e-kutatás szolgáltatásunk keretében. Az érintett plébániák: Alsópáhok (VFL VI.011.), Bezeréd (VFL VI.034.), Iszkáz (VFL VI. 063.), Nagykapornak (VFL VI.091.), Nemesbük (VFL VI.095.), Somlószőlős (VFL VI.129.), Somlóvásárhely (VFL VI.130.), Szentgyörgyvár (VFL VI.137.), Ukk (VFL VI.149.), Zalacsány (VFL VI.168.) és Zalagyömörő (VFL VI.169.). Jó böngészést kívánunk!

Előadások a nagyváradi Posticumban tartott konferencián

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

The lectures of Máté Gárdonyi and Krisztina Tóth in Nagyvárad. — 2012-től kezdődő hagyományba illeszkedik a nagyváradi Posticumban tartott nemzetközi konferenciák sorozata, mely 2018. november 8–10. között immár a hatodik alkalommal adott lehetőséget a részt vevő magyar és román egyháztörténetet kutató történészek eszmecseréjére. A rendezvény, melyen a Fraknói Kutatócsoport két tagja, Gárdonyi Máté és Tóth Krisztina vettek részt Önértelmezés, szerep és cselekvőség a 18–20. századi egyházi társadalomban címmel került megrendezésre. Interdiszciplináris megközelítésben azt vizsgálta, hogy egy-egy egyházi személy pályáján hogyan érvényesültek az eltérő pozíciókból fakadó lehetőségek, kötöttségek, illetve állásfoglalásaikban hogy érvényesültek az eltérő pozíciókból fakadó lehetőségek, határok és ezt hogy határozta meg az eltérő pozíciójuk az egyházszervezeten belül.

November 8-án a konferencia a nagyváradi püspöki palota reprezentatív dísztermében könyvbemutatókkal kezdődött. Ezek közül a Teológia és történettudomány. Antalógia az egyháztörténet-írás elméleti kérdéseiről című 2018-ban megjelentet kötetről szólót Gárdonyi Máté tartotta. Meglátása szerint a szerkesztők jó érzékkel válogatták ki a címben megjelölt témák nemzetközileg elismert szakértőitől (Yves Congar, Hubert Jedin, Walter Kaspar, stb.) a tanulmányokat, melyek egymásra is reflektálnak, a fordítók szabatos, gördülékeny megfogalmazást, egységesített terminológiát használtak.

Másnap a tanácskozás a Posticumban folytatódott. Ezen szintén előadott Gárdonyi Máté Péteri tisztség és személyes habitus. VI. Pál pápasága címmel. Előadása elején a pápa péteri tisztségéből eredő hatalma, személyes habitusa és megnyilatkozásainak hierarchiája kérdését vetette fel: lehet-e magánvéleménye egy egyházfőnek? Majd arra kereste a választ, hogy hogyan lett az elfeledett pápából szent VI. Pál. Rámutatott személyének kettős értékelésére: egyrészt a pápa, aki az erényeket hősies fokon gyakorolta, az isteni gondviselés választotta erre a feladatra, másrészt a pápa, aki összeesküvés áldozata vagy részese. E két megközelítés, a szentéletrajz és összeesküvés elmélet is pszeudotörténetírás. Ezt követően VI. Pál és a II. Vatikáni Zsinat kapcsolatát, a zsinati határozatok saját képre formálásának mikéntjét, pápai megnyilatkozásainak szintjeit (enciklikák, apostoli buzdítások) vizsgálta. Végül Mindszenty és VI. Pál, illetve Aldo Moro és VI. Pál kapcsán mérlegelte a pápai megnyilatkozásokat.

A konferencia harmadik napján Tóth Krisztina Grősz József pasztorális stratégiáiról beszélt. Előadása elején Grősz karrierútját vázolta fel, hogy érthetővé váljon, miért érdemes szerepével, cselekvési mintázatával foglalkozni, majd azt tekintette át milyen programot hirdetett apostoli adminisztrátorként, püspökként, illetőleg érsekként. Ezt követően három nagyobb téma köré építette fel mondandóját, melyek összevetésre kínáltak alkalmat segédpüspöki, püspöki és érseki működése szempontjából. Az aktív, cselekvő katolicizmus előmozdítása (szegényügy, patronázs, AC, egyesületek, lelki élet elmélyítése), gondoskodás a hívek közvetlen lelkipásztori ellátásáról (papi/püspöki funkciók, lelkipásztori állomáshelyek számának növelése, papnevelés, különböző nemzetiségű hívek lelki szükségleteiről gondoskodás), illetve a főpásztor személyes helytállásán, példamutatásán keresztül (II. világháború, diktatúra évei). E témaköröket a konferencia kérdésfelvetései mentén vizsgálta: milyen pozícióban mit tehetett meg Grősz József, milyen korlátjai voltak cselekvéseinek.

Program
Képek 1. 2. 3. 4.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára