Egyházi levéltárak hírei

Könyvbemutató a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

2018. október 30-án a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter is részt vett a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában tartott A „Reformáció MNL” projekt bemutatóval egybekötött záróünnepségén, ahol a „...mi úgymond mennyei polgárok vagyunk” - Válogatás a magyarországi protestantizmus történeti emlékeiből a Magyar Nemzeti Levéltárban című kötetet ismertette. Bemutatójában többek közt kiemelte, hogy a közel hetven dokumentumot tartalmazó kötet gyakorlatilag egy virtuális kiállítás, valamint Pásztor Lajos és Wolfgang Reinhard munkásságát kiemelve röviden felvázolta, hogy a magyarországi protestantizmus hogyan illeszkedik bele az európai konfesszionalizáció világába.

Program
 

Levéltári kutatás

Evangélikus Országos Levéltár -

Levéltári kutatás eogy-admin 2018. 10. 30., k - 17:16

A levéltárban bármely nagykorú magyar és külföldi állampolgár kutathat. Ehhez ki kell töltenie egy adatfelvételi és egy adatkezelési űrlapot.

Kutatási szándék esetén kérjük, hogy még beiratkozás előtt a téma megjelölésével írjon egy e-mailt az eol [at] lutheran.hu címre, hogy munkatársaink kellő tájékoztatást tudjanak nyújtani Önnek a lehetőségekről, felhasználható anyagokról.

A beiratkozáshoz személyazonosító igazolványra (nem EU-s állampolgárok esetében útlevélre) lesz szükség.

Részletes kutatási szabályzatunk lejjebb, a szabályzatok között található.

Eredményes kutatást kívánunk!

Formularium Ecclesiae Strigoniensis

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

CLASSIS I.4.Erdő Péter–Szovák Kornél–Tusor Péter

Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Collectanea Studiorum et Textuum, vol. I/4), edendo operi praefuerunt Petrus card. Erdő, Cornelius Szovák, Petrus Tusor, Budapest  2018 (lxxxiv + 880 pp., 8 facsim.)

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi azt a középkor végi formulagyűjteményt, melynek  mintakódexe a 18. században Pozsonyon keresztül vezető kalandos úton jutott mai őrzési helyére, a  gyulafehérvári Batthyány Ignác püspök alapította Bibliotheca Batthyanyana gyűjteményébe. A két kézirat értelemszerűen egymással is, de főképpen az esztergomi érseki szentszék bírósági működésével áll rendkívül szoros kapcsolatban.

Amikor a 16. század elején a két kódex szövegét megszerkesztették ill. lemásolták, a számos altípust képviselő és számos funkciót betöltő levélmintagyűjtemények szerkesztése nagy múltra tekinthetett már vissza a középkori Magyarországon. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ilyes fajta tevékenység az ösztönzést Itáliától nyerte: az észak-itáliai egyetemek 13. századi magyar hallgatóinak tanulmányaitól kezdve, a 14. század eleji pápai legátusok hivatali tevékenységének mintaadásán keresztül, a 15–16. század fordulója olasz helynökeinek munkálkodásáig bezárólag. Így az elméleti ismeretekre ráépültek a minták, végül a személyes gyakorlat alakította ki a rendszert. A világi és egyházi formuláskönyvek legfontosabb jellemzője kezdettől fogva a helyi bírósági gyakorlat jogrendjének és elveinek az írásban történő rögzítése volt. Ezt ugyan mindenkor befolyásolta a felsőoktatásban elsajátított elméleti joganyag, lényegében a jogszokás volt a bíróságok működésének az alapja, az egyes országok ebben a tekintetben szuverén jogterületnek számítottak. A formuláriumok kezdetei kezdetben partikuláris gyűjteményeket eredményeztek mindkét – a szekuláris és az egyházi – területen, a 15. század végének fejleménye volt a szintézisek megjelenése.

A két kódex – az esztergomi Nyási-gyűjtemény és a gyulafehérvári Beneéthy-kézirat – az egyházi jogéletben ugyanúgy a középkor végi szintézis képviselői, miként a pécsi Magyi-kódex a világi-közjegyzői gyakorlatban. A mintakéziratot 1512 előtt Beneéthy Máté, az esztergomi prímási szentszék jegyzője állította össze expediált iratok összegyűjtése és racionális csonkolása (= űrlapszerűvé tétele) útján, ezt az anyagot ismeretlen jegyző Nyási Demeter érseki helynök irodájában 1521 körül lemásolta, némiképp átszerkesztette, néhány darab elhagyása után számos darabbal kiegészítette. Bár az originális szerkesztőmunka a korábbi (minta)kézirat sajátja, a kiegészített változat a középkori esztergomi egyházkormányzat legteljesebb dokumentációját tartalmazza. Szövegkiadásunk első ízben tesz közzé kritikai kiadásban teljes szövegében egyházkormányzati kézikönyvet. Az editio alapját a Nyási-kódex képezi, apparátusa és függeléke ugyanakkor lehetővé teszi a mintakódex szövegállományának megismerését is. Mivel sem a Beneéthy-kódex, sem a Nyási-verzió önmagában nem hibátlan, a két változat folyamatos szem előtt tartásával a kiadók kísérletet tettek a Stylus Strigoniensis középkor végi rekonstrukciójára, a kérdéses helyek mélyreható mérlegelése útján hozták meg döntésüket a kínálkozó lehetőségek kérdésében. A kiadás ily módon a klaszszika-filológiában kimunkált szövegkonstrukciós gyakorlatot követi, ugyanakkor a többszintű apparátus segítségével a két kézirat teljes szövege nehézség nélkül  megismerhető belőle, ezeket tárja minimális történeti kommentárok kíséretében az olvasók elé, feltüntetve a párhuzamos helyeket és a nyomtatásban korábban napvilágot látott kivonatokat is.

A szöveg beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a használó megismerje az egyházkormányzat késő középkori mindennapjait, az egyházi bíráskodás gyakorlatát, a zsinattartás rendjét, a vizitációs ellenőrző tevékenység módszereit és körülményeit, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, a szerzetesi reform bonyolult összefüggéseit, a hívek ügyes-bajos szentszéki dolgait (végrendelet, kölcsön, kegyes adomány, búcsúnyerés, koldulási engedély, kiközösítés, feloldozás stb.), végezetül a liturgikus gyakorlat főbb kérdéseit. A színes kép a teljesség igényét is kielégíti, alig gondolható el olyan téma az egyházi élet területéről, melynek mintalevelét ne vették volna fel az összeállítók a gyűjteményekbe. A későbbiekben a szövegkötethez részletes kommentárkötet írását tervezik a szerzők, továbbá a helynöki tevékenység köréből korunkra maradt eredeti dokumentumok összegyűjtését és a mintagyűjteménnyel való szembesítését.

http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/cst_i-4_e-book_2-0_excerpta.pdf

A trencséni noviciátus anyakönyvének restaurálása

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával sikerült levéltárunk egyik legrégebbi dokumentumát, a trencséni noviciátus 1655-ben indult anyakönyvét restauráltatni. A restaurálási munkát a Pre-Con Kft. végezte el Hajdu Zsófia szakrestaurátor vezetésével, így ismét a gyűjtemény egy kiemelkedő darabja újulhatott meg.

A jezsuiták a 17. század közepén telepedtek meg a felső-magyarországi városban, Trencsénben, ahol néhány évvel később megnyitották magyarországi újoncházukat. A trencséni noviciátus 1655-től egészen a rend feloszlatásáig, 1773-ig működött. Ennek megfelelően az anyakönyv is 1772-ig tart. A rendkívül értékes dokumentum több száz jezsuita rendtag adatait tartalmazza, a belépés tényén túl származásukra, tanulmányaikra, társadalmi hátterükre, nyelvtudásukra is fontos adatokat közöl. A páterek adatait 1942-ben Petruch Antal nyomtatásban is közreadta, azonban a segítőtestvérek adatai abból a kötetből kimaradtak, így a trencséni anyakönyv ezért is felbecsülhetetlen dokumentuma a Társaság kora újkori történetének. Az utóbbi években a szlovákiai egyháztörténeti kutatás is kiaknázta a forrást, főként Libor Bernát munkásságának köszönhetően.

A kötet most teljes mértékben restaurálásra került. A restaurálás előtt a dokumentum kötése erősen kopott, sérült volt. A nyílások végigrepedtek, a kötet gerince kettétört, leszakadt a kötés többi részéről, csak egy ideiglenes ragasztás tartotta a helyén. A könyvtest fűzése viszonylag ép volt, de meglazult, emiatt néhány ív elmozdult a helyéről. A lapok anyaga jó megtartású, közepesen szennyezett, újnyomos és vízfoltos volt, viszont a hosszanti lapszélek rágcsáló által megrágottak, hiányosak voltak.

A restaurálás során a kötet új, félbőr kötést kapott. A restauráláshoz a dokumentumot előbb ívekre, majd lapokra szedték, ezt követően a teljes papíranyag tisztítására került sor ecsettel és radírporral. Ezután felületaktív anyag felhasználásával meleg vízben áztatták, és többszöri vízcserével öblítették. A papíranyagot a vizes kezelés utolsó fázisaként kalcium-hidroxid vizes oldatába merítették, így savtalanították. A vizes kezelés után a lapokat levegőn, préselés nélkül szárították.
A papíranyagot ezután japán papír felhasználásával kézileg és gépi öntéssel javították. A könyvtest újra alakítása során a restaurátorok a fűzést az eredeti módon végezték három befűrészelt kenderbindre, az eredeti kötés szerkezetének megfelelő segédelemek felhasználásával. A könyv gerincét is az eredetivel megegyező módon alakították ki.

      

Az így megújult trencséni noviciátusi anyakönyv továbbra is gyűjteményünk kiemelkedően fontos dokumentuma marad. A kötet digitalizálva elérhető a Jezsuita E-Levéltár szolgáltatás keretében is.

A restaurátori beszámoló ITT tölthető le.

Oltáregyletek a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében - előadás konferencián (2018.10.12.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2018. október 11-12-én, Szegeden rendezték az Eucharisztia és Úrvacsora a magyarországi vallási kultúrában 1. című konferenciát, a rendezvénynek az SZTE BTK adott helyet a 14. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia keretében. A találkozó második napján hangzott el Lakatos Adél levéltáros (KFL) előadása Oltáregyletek a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében 1897-1945 címmel, az előadás vázlatát honlapunkon pdf dokumentum formájában tesszük elérhetővé. A konferencia előadásai a későbbiekben külön kiadványban jelennek meg.

Könyvbemutató a Pázmányon

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel. Részben kutatási eredményei hathatósabb szakmai recepciója és integrációja érdekében, részben pedig a 'Lendületes' előzmények folyományaként. E megfontolás jegyében került sor 2018. október 17-én délután nagy érdeklődés mellett szervezett könyvbemutatót az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, valamint a Kubinyi András Történész Műhely, ahol a levéltár két legújabb kötete került bemutatásra.

Kanász Viktor és Karlinszky Balázs köszöntőjét követően Siptár Dániel (Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár) mutatta be a Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században című kötetet. Először A veszprémi egyházmegye múltjából című sorozat eddigi történetét, jellegét ismertette, majd a 16 tanulmányt tartalmazó konferencia-kötetről mondta el gondolatait. Az interdiszciplináris jellege mellett fontos pozitívumként emelte ki, hogy a szerkesztők szakítottak a régi, felekezeti központú megközelítéssel és a felekezeteket együtt tárgyalják, így rajzolva ívet a reneszánsz főpapságtól a protestáns könyvkultúráig.

A kötet három fejezetre oszlik. Az első hét tanulmány a veszprémi püspökség 16. századi történetét mutatja be a veszprémi püspökök életrajzai, a Zala megyei hiteleshelyek, a püspökség területén működő szerzetesrendek, a zirci uradalom, valamint Kanizsa protestáns és katolikus társadalmának bemutatásával. A következő fejezetben az egyházmegye területén működő protestáns felekezetek intézményesülését mutatja be, külön részletezve Beythe István és Samarjai Máté János ágendáját, a dunántúli prédikátorok, s különösképpen kanizsai Pálfi János működését, valamint a prezsbitériumok kiépülését, s végül pedig a korabeli templomépítészet változását. Végül az utolsó fejezetben három tanulmány keretében a 16–17. századi dunántúli könyvkultúrát mutatja be, megvizsgálva a reformáció előtti magyar nyelvű szövegek kutatási lehetőségeit, valamint a németújvári iskola és Esterházy Pál könyvtárait.

A kötetben a Kutatócsoport két tagjának, Nemes Gábornak és Kanász Viktornak az írása is olvasható. Nemes Gábor a kötet leghosszabb tanulmányában Pietro Osvalies bíboros veszprémi püspök életrajzát mutatja be, Kanász Viktor írásában pedig Kanizsa 16. századi egyháztörténetét, az új hitértelmezés helyi megjelenését, valamint a késő középkori egyházi struktúra felbomlását vizsgálta.

Siptár Dánielt Gárdonyi Máté Siófok-kiliti plébános (MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) követte, aki a „Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. című kötetet ismertette. A hallgatóságnak bemutatta a kötet előzményének számító Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. című kötetet, s kiemelte, hogy míg az a mű elsősorban a világháborús anyagi károkat mutatja be, addig a most megjelent munka sokkal inkább az egyházmegye papságának és a hívek bizonyos csoportjainak személyes helyzetét, körülményeit teszi megismerhetővé. A források időintervalluma 1944 és 1948 között helyezkedik el, s java részük a mindeddig kutatatlan volt.

A kötet először a frontharcok során elhunyt papok martyrologiumát (például Somlyai Ambrus ősi plébános halálát), majd Mindszenty József püspök tevékenységé, a hadifogságba került, valamint a személyes szabadságukban korlátozott papok történetét mutatja be. Ezt követően helyet kapnak a kötetben a hadifogoly- és internálótáborokkal kapcsolatos iratok, majd a püspökhöz írt kérelmek, az Erdélyből menekültek, vagy a Felvidékről kiutasítottak nyomán létrejött helyzet nyer érdekes megvilágítást. Gárdonyi Máté megállapította, hogy 1945 semmiféle határvonalat nem jelentett az egyházi személyekkel szembeni eljárások tekintetében.  Végül kijelentette, hogy a kötet nem csak az egyház- és helytörténészek számára lesz hasznos, hanem a korszak alulnézetét, s a köztörténet helyi lenyomatát is felismerhetjük benne, s láthatjuk, hogyan élték meg eme éveket vidéken.

A veszprémi egyházmegyetörténeti és a vatikáni kutatások a Monumenta romana episcopatus Vesprimiensis-nek köszönhetően rangos múltra tekintenek vissza, amelynek e kötetek méltó folytatását nyújtják.

A kötetek adatai:

„Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. (szerk.: Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 31.)

Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században (szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 32.)

Magyar Kurír
Újkor.hu
Galéria

„A kegyes Isten kedvezéséből…”

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

Szluha János Nepomuk SJ brazíliai misszionárius levelei
összeáll. Babarczi Dóra,

Készült a Jezsuita Kiadó, valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltára gondozásában.

Könyvbemutató

Időpont: 2018. november 20. 17 óra
Helyszín: Párbeszéd háza, Pedro Arrupe terem (Budapest, VIII., Horánszky utca 20., földszint)
A könyvet bemutatja: Forgó András (Pécsi Tudományegyetem, egyetemi docens)

Paul Shore a kanadai University of Regina professzorának előadása

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Lecture of Paul Shore in Budapest. — 2018. október 15-én kora este a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport meghívására Paul Shore, a kanadai University of Regina oktatója tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem budapesti, Sophianum épületében. Előadásának címe „Two Hungarian Jesuits and the Qur’an: Understanding, Misunderstanding, and Polemic” volt.

Előadásában Shore két magyar jezsuita a katolikus felkezet és az iszlám vallás közti hitvitában való szerepvállalását mutatta be, elemezte. Elsőként Szántó István (Stephanus Arator) Confutatio Alcorani című latin kéziratának vizsgálatával kapcsolatos eddigi ismereteit tárta a hallgatóság elé, kiemelve az e téren szükséges további kutatások fontosságát. Másodiknak Pázmány Péter immár magyar nyelven írt munkáját elemezte (Az mostan támadt új tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága és rövid intés a török birodalomról és vallásrúl).

A két művet összevetve az előadó kiemelte, hogy céljuk nem volt más, mint a keresztény hittételek igazolása a muszlimokkal szemben, illetve rámutatás a Koránban található – a két jezsuita szerint – nyilvánvaló tévedésekre. Fontos különbség köztük azonban, hogy Pázmány a magyar nyelvű közönségnek írt, míg Szántó feltehetően szélesebb körnek szánta latin nyelvű munkáját. Mindkét munka módszertani, szemléleti alapja a középkori hitvitázó iratokban gyökerezik. Külön kitért a Korán értelmezésének, fordításának nehézségeire, melyek mind a 17. században, mind napjainkban jelentősen megnehezítik a fordítást készítők munkáját. Zárásként megjegyezte: a két mű kizárólagos vizsgálata egyoldalúan mutatja be a keresztény-muszlim hitvitákat, hiszen csak a keresztény szempontú kritika található meg benne – az erre adott muszlim válasz nem.

Meghívó
Galéria
Videó
Újkor.hu (hamarosan)

Domonkos konferencia Szombathelyen

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A hétvégén Szombathelyen ünneplik alapításuk 150 éves évfordulóját a domonkos nővérek. Ennek keretében szombaton délután konferenciára és egy könyvbemutatóra kerül sor a püspöki palotában. (Letölthető program.)

A könyv - amely Vasáron, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményben készült - a nővérek 150 éves múltját és benne többek között a vasvári rendház és iskola történetét mutatja be, így bizonyára a vasváriak érdeklődésére is számot tarthat.

Domonkos konferencia Szombathelyen

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A hétvégén Szombathelyen ünneplik alapításuk 150 éves évfordulóját a domonkos nővérek. Ennek keretében szombaton délután konferenciára és egy könyvbemutatóra kerül sor a püspöki palotában. (Letölthető program.)

A könyv - amely Vasáron, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményben készült - a nővérek 150 éves múltját és benne többek között a vasvári rendház és iskola történetét mutatja be, így bizonyára a vasváriak érdeklődésére is számot tarthat.

Domonkos konferencia Szombathelyen

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A hétvégén Szombathelyen ünneplik alapításuk 150 éves évfordulóját a domonkos nővérek. Ennek keretében szombaton délután konferenciára és egy könyvbemutatóra kerül sor a püspöki palotában. (Letölthető program.)

A könyv - amely Vasáron, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményben készült - a nővérek 150 éves múltját és benne többek között a vasvári rendház és iskola történetét mutatja be, így bizonyára a vasváriak érdeklődésére is számot tarthat.

Előadások Nagykanizsán a Thúry György és kora című tudományos emlékülésen

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

2018. október 9-én a Thúry György Múzeum szervezésében Nagykanizsán a  Medgyaszay Házban rendezték meg a Thúry György és kora című tudományos emlékülést, ahol a Kutatócsoport két munkatársa, Kruppa Tamás és Kanász Viktor, valamint a Kutatócsoporthoz sok szállal kötődő Szovák Márton is el előadást tartott. 

Kruppa Tamás a tizenöt éves háború egyik legfontosabb mozzanatának, Kanizsa 1601-es sikertelen ostromának a történetét mutatta be az olasz, elsősorban vatikáni források segítségével, külön kitérve a Francesco Aldobrandini által vezetett pápai zsoldos hadsereg felvonulására és az ostrom során tanúsított helytállására.

Kanász Viktor Kanizsa 16. századi egyháztörténet ismertte, részletesen bemutatva a település késő-középkori egyházszervezetét, a protestáns hitértelmezés megjelenését és elerjedését, a lassan szétváló felekezet egymás mellett élését, valamint a protestáns lakosság hirtelen eltűnésének okait.

Szovák Márton előadásában egy eddig ismeretlen forrást, Federico Ghislieri haditervét mutatta be, melyet Kanizsa 1601-es sikertelen ostroma után állított össze a pápai segélycsapatok hadmérnökeként. A forrás átfogó bemutatása után az előadó a Kanizsa várát ismertető részeket és a fantáziadús támadóeszközöket felsoroló haditervet kommentálta.

A három előadó már régóta foglalkozik Kanizsa 1601-es ostromának itáliai, s elsősrban vatikáni forrásaival, amelyek kiadása a terveik között szerepel.

Program
Képek

Könyvbemutató Budapesten (2018.10.09.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Kubinyi András Történész Műhely és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár meghívja az érdeklődőket A veszprémi egyházmegye múltjából című könyvsorozat újabb köteteinek bemutatójára.
A rendezvényre 2018. október 17-én 17 órától kerül sor a PPKE BTK Sophianum épületében (Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1., 205-ös terem).
- Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században (szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 32.)
A kiadványt bemutatja: Siptár Dániel (Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár).
- „Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. (szerk.: Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 31.)
A kiadványt bemutatja: Gárdonyi Máté (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola).

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó - Egyházi levéltárak hírei csatornájára