Digitális formában is hozzáférhetővé tettük a Piarista Rend Magyar Tartományának történeti névtárát, amely 1998-ban jelent meg nyomtatásban. Elkészülte annak idején a rendtörténet egyik legnagyobb hiányosságának pótlását jelentette, és azóta is alapvető kézikönyvnek számít. Megjelenése közel évtizedes csapatmunka eredménye volt, hiszen a cédulákat, amelyekre Léh István (1890–1983), a piarista novíciusok szinte „örökös” magisztere gyűjtötte az életrajzi adatokat, először adatbázissá, majd nyomtatott kötetté kellett alakítani.

Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

A magyarországi piarista rendtartomány jövőre készül 300 éves születésnapjára. Ezért José Pascual Burgués piarista, a rend központi levéltárának (Archivio Generale delle Scuole Pie) vezetője úgy döntött, hogy érdemes lenne a spanyol nyelven olvasó tág piarista közösség számára is bemutatni a rend történetét Magyarországon, abban az országban, ahol a Kalazanci Szent József fiai annyira meghatározó szerepet játszottak, de amely különös nyelve és egyedi sorsa miatt sokak számára ismeretlen, sőt megfejthetetlen tájnak számít.

Múzeumunk második digitális kamarakiállítás a piarista rend, illetve a magyar piaristák Mária-tiszteletét szeretné felvázolni. Ehhez ismét metszetgyűjteményünket hívtuk segítségül, hogy Szűz Mária életéből vett jeleneteket, hozzá kötődő szimbólumokat, illetve magyar vonatkozású kegyképeket mutathassunk be.

• ismertető
• belépés

Kedves Diákok! A Kegyesség és RAJZtudomány című, a magyar piaristák és a rajzművészet öt évszázados kapcsolatát feldolgozó kiállításhoz kötődően a Piarista Múzeum karikatúra-pályázatot hirdet, amelynek témája lehet a piarista rend, illetve az iskolátok múltjához vagy jelenéhez kötődő érdekes, jelentős esemény vagy akár személyek humoros grafikai megfogalmazása.

Izgalmas nyelvújítási kvízt állítottunk össze Hanák János piarista szerzetes 19. század közepén kitalált, igen kreatív és humoros, magyaros állatnevei alapján. Kitaláljátok, hogy mi lehet a cicabó, a gór ugrány, a hátrahorg vagy a foltos nyakorjány? A játékot 5-99 éves korig mindenkinek ajánljuk, de vigyázat, nem olyan egyszerű! Kivéve azoknak, akik pontosan emlékeznek mindenre a jubileumi kiállításból, mert ott kicsit más köntösben már szerepelt.

Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

Ebben a különleges helyzetben, amikor liturgiákon is csak online módon tudunk részt venni, szerettünk volna valami apró dologgal mi is hozzájárulni a nagyheti események közvetlenebb megéléséhez. Metszetgyűjteményünket segítségül hívva egy digitális kamarakiállítást hoztunk létre, ahol a képeken keresztül végigelmélkedhető, végigkövethető Krisztus szenvedéstörténete.  A tartalom művészettörténeti, teológiai csemegeként is fogyasztható, különleges 17-19. századi metszetek, illetve egyéb műtárgyak szerepelnek a válogatásban. A virtuális tárlat elérhető (regisztráció nélkül is):

A Magyarország piarista múltjából című piarista rendtörténeti könyvsorozatunk első 11 kötete teljes terjedelmében elérhetővé vált a tegnapi naptól a Piarista Központi Könyvtár elektronikus könyvtárában, PDF formában. A könyvek 2007 és 2017 között jelentek még a Piarista Rend Magyar Tartománya kiadásában, és a Központi Levéltárban készültek (az 5. kötet kivételével, amelynek műhelye a szegedi piarista gimnázium volt, és egyelőre még nem hozzáférhető).

Debrecen piaristáinak missziója az epidémia idején annyira egyedülálló a provincia történetében, hogy karakterisztikus vonásait kár volna a hevenyészett képből is kihagyni. A piaristák Debrecenben nem szívesen fogadott vendégek. Erdélynek és a Partiumnak a Diploma Lepoldinum óta megszüntetett különállása politikai egyezkedésre kényszeríti a várost a bécsi udvar hatalmaival, ha autonóm jogainak érvényt akar szerezni. Az 1715-ös országgyűlésen biztosított szabad királyi város jelleg lényegében jogi üzlet.