"Szent Mihály veszprémi egyháza” – könyvbemutató (2024.03.27.)

1 nap 6 óra ago

A Veszprémi Érsekség a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltárral közösen ismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg az egyházmegye több mint ezer éves múltjáról „Szent Mihály veszprémi egyháza” – veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története címmel. A kötet bemutatójára március 25-én került sor a Gizella hotelben. A Mindszenty80 emlékév során március 25-én, Mindszenty József veszprémi püspökké szentelésének 80. évfordulóján került sor a kiadvány bemutatására. A rendezvény kezdetén korabeli filmhíradóval idézték meg az akkori hangulatot. Ezt követően az esemény házigazdája, Dr. Karlinszky Balázs könyv- és levéltárigazgató köszöntötte a résztvevőket.

A kötet elsőként Dr. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia titkára, pápai káplán, volt veszprémi szeminarista méltatta. Kiemelte, hogy kecskemétiként csodálattal adózott a megmaradt középkori épületekkel, intézményekkel rendelkező veszprémi egyházmegye iránt, s rámutatott arra, hogy fontos olykor rácsodálkozni arra, amit természetesnek tekintünk. Kiemelte, hogy a kötet szerkezetéből adódóan azoknak is hasznos lehet, akik csak két percre tudják azt kézbe venni, és azoknak is, akiknek két órájuk is akad elmélyülni benne. A magyarázószövegekkel, az egyházmegye fontosabb templomainak ismertetésével, püspök- és intézményéletrajzokkal tagolt, illusztrációkkal gazdagon díszített könyvre büszke lehet az egyházmegye.

Ezt követően Dr. Takáts István érseki általános helynök nagyívű történeti áttekintését hallgathatták meg az érdeklődők. István atya kiemelte, hogy a veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) történetére több okból is büszkék lehetnek az utódok: a veszprémi bizonyíthatóan az egyik legkorábbi magyar egyházmegye; 1276-ban elpusztult káptalani iskolája egy korabeli királyi oklevél szerint színvonalában a párizsi egyetemmel vetekedett. Ugyancsak művelődéstörténeti jelentőségű esemény volt, hogy Karai László korábbi veszprémi kisprépost, későbbi budai prépost telepítette Budara 1471-ben azt a nyomdát, amelyben nem sokkal később az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum készült. Az 1515-ben tartott egyházmegyei zsinaton Beriszló Péter püspök az országban elsőként rendelte el az anyakönyvezést és a népnyelv liturgikus célú részleges használatát. Az első magyar nyelvű teológiai folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások is Veszprémben jelent meg 1820–1824 között Horváth János kanonok, későbbi székesfehérvári püspök jóvoltából. A veszprémi püspökök ősi jogát gyakorolva Hornig Károly veszprémi püspök koronázta meg 1916. december 30-án az utolsó magyar királynét, Isten Szolgálója Bourbon-Pármai Zitát. Végezetül a veszprémi egyházmegye büszke lehet arra, hogy papja Varga Béla kisgazdapárti politikus volt az 1945-ben szabadon megválasztott Nemzetgyűlés utolsó, és az 1990-ben összeülő szabad országgyűlés első elnöke.

Ezután Karlinszky Balázs, a kötet egyik szerkesztője ismertette a kiadvány szerkesztői koncepcióját. Kiemelte: a kiadó intézmény által a 2014-től szervezett egyháztörténeti konferenciák és az azokat követő konferencia-kötetek alapul vételével egy olyan szintézis létrehozása volt a cél, amely egyszerre olvasmányos, könnyen emészthető, de tudományosan is naprakész és releváns ismereteket ad át. Egyúttal megköszönte a kötetben közreműködő szerzők és grafikusok munkáját.

A rendezvény zárásaként ünnepélyes képátadásra is sor került. Dr. Udvardy György veszprémi érseki Kovács Gergely okleveles posztulátornak, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány – melynek egyik feladat a bíboros boldoggá avatási eljárásának támogatása – képviselőjének átadta Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bekeretezett, díszes protokollfotóját, amelyet már az egyházmegye oktatási intézményeibe is eljuttatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mindszenty József veszprémi püspökként indította el Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárását. Kovács Gergely az ajándékot megköszönve figyelemreméltónak tartotta, hogy a két személy összekapcsolódik és a veszprémi érsekség Mindszenty80 programsorozatának révén kanonizációs eljárásaik egymást erősíti.

vlvltr

Bódi Mária Magdolna öröksége – konferencia április 12-én (2024.03.18.)

1 hét 2 nap ago

A Veszprémi Érsekség és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 2024. április 12-én konferenciát rendez Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna emlékére a Veszprémi Érseki Főiskolán 14 órától kezdődően. A rendezvény fővédnökei Dr. Márfi Gyula emeritus érsek és Dr. Udvardy György érsek.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, az érdeklődők március 31-ig jelezhetik részvételüket az előbbi linken.

A konferencia programja a következő:
14.00. Köszöntők:
   Dr. Udvardy György érsek
   Dr. Márfi Gyula érsek

I. szekció
14.30. Karlinszky Balázs (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Rott Nándor püspök rétegpasztorációs programjának hatása Magdi életére
14.50. Varga Tibor László (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Lelkiatyák –Androsits István, Oross István, és Temesi József SJ életútjai
15.10. Kovács Gergely (Magyarországi Mindszenty Alapítvány): Mindszenty József veszprémi püspök szerepe a Bódi Ügy elindításában és az előzetes eljárás (1947–1950) anyagának jelentősége a mostani eljárásban

15.30. Szünet

II. szekció
15.50. Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága): Bánáss és Badalik püspökök szerepe a kanonizációs eljárásban (1945–1949, 1949–1957)
16.10. Marinelli, Cristiana: Vatikáni források Bódi Mária Magdolna boldoggá és szentté avatási eljárásához (olasz nyelven)
16.30. Kálmán Peregrin OFM: A vértanúság eszménye és vizsgálata Isten Szolgája P. Hajnal Zénó OFM esetében – kanonizációs eljárás az egykori Veszprémi Egyházmegye területéről

16.50. Szünet

III. szekció
17.10. Tóth Krisztina (Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség): Bódi Mária Magdolna szentéletű kortársai
17.30. Bojtos Anita (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum): Történészi munka a kanonizációs eljárásokban és a műfaj elméleti és gyakorlati sajátosságai
17.50. Nagy Brigitta (Magyarországi Mindszenty Alapítvány): Isten Szolgálója vértanúságának és égi közbenjárásának híre és személyes tapasztalásai
18.10. Zárszó

vlvltr

Könyvbemutató március 25-én: "Szent Mihály veszprémi egyháza." A veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története (2024.03.13.)

2 hét 1 nap ago
A Mindszenty80 emlékév kapcsán örömmel adunk hírt arról, hogy elkészült a veszprémi egyházmegye történetét bemutató ismeretterjesztő kiadvány. A "Szent Mihály veszprémi egyháza". A veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története című kötet bemutatója 2024. március 25-én lesz a veszprémi Gizella Hotelben.   A kötet széles körű szakmai összefogás eredményeképp jött létre, támaszkodva az Egyháztörténeti Bizottság által az elmúlt évtizedben szervezett konferenciákra és az ott elhangzottakból készített tanulmánykötetetekre. A kötet szerkesztői: Gárdonyi Máté egyháztörténész egyetemi tanár, a PPKE-HTK dékánhelyettese, valamint Karlinszky Balázs és Varga Tibor László voltak. A kiadvány elkészítésében közreműködtek S. Perémi Ágota tudományos főmunkatárs, főmuzeológus, Tóth Endre ny. régész, főmuzeológus, Jámbor Tamás és Szvitek Miklósné Győri Éva könyvtárosok, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársai: Fülöp András, Galamb Zsuzsa, Héczey-Markó Ágnes, Jankovics Norbert és Koppány András. A kötet grafikai munkái Kakuk Barbara és Léstyán Kinga keze munkáját dicséri.   A kiadványt a rendezvényen Dr. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, egyháztörténész; Dr. Takáts István érseki általános helynök atya és Dr. Karlinszky Balázs könyvtár- és levéltárigazgató, a kötet egyik szerkesztője mutatja be.
vlvltr

Püspöklexikon az interneten (2024.02.15.)

1 hónap 1 hét ago
A bécsi egyetem nagyszabású nemzetközi vállalkozásba kezdett, amikor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy összeállítja a Habsburg-birodalom 1804–1918 közötti püspökeinek életrajzi lexikonát. A munkát még Erwin Gratz (+2011) kezdeményezte; Rupert Klieber fogta össze, magyarországi partnerük a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport volt. Az összefogás első, nagyközönség számára is látható eredménye a Berlinben, német nyelven Rupert Klieber és Tusor Péter szerkesztésében 2020-ban megjelent, a történeti Magyarország egyházmegyéire koncentráló kötet lett.   A kezdetektől tervezett magyar nyelvű változat egyházmegyénként haladva, önálló füzetekként, egyelőre elektronikus dokumentumként érhető el. A veszprémi füzet szerzői Balogh Margit, Forgó András, Lovász Zsolt és Rétfalvi Balázs voltak, a szerkesztés feladatát Szirtes Zsófia, Tusor Péter és Rupert Klieber végezte. A veszprémi füzet itt található meg:   https://institutumfraknoi.hu/kiadvany/%09cst/veszpremi_egyhazmegye_dioecesis_vesprimiensis . A vállalkozás egészéről, a magyar és a német kiadás egymáshoz való viszonyáról itt találnak részletes tájékoztatót: https://institutumfraknoi.hu/index.php/hirek/puspoklexikon_1804_1918_adrianyi_szekesfehervar_gyor_pannonhalma .
vlvltr

Konferenciafelhívás (2024.01.30.)

1 hónap 4 hét ago

EGYHÁZ-LÁTOGATÁS

Helyzetkép, kérdések, tanulságok a veszprémi római katolikus egyházmegye templomainak adatgyűjtése nyomán

A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, mint projektgazda és a Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2024 szeptemberének végén rendezi meg a „Veszprém megyei templomok adatbázisa” című, 2020–2024 között megvalósuló OTKA K pályázat (K 134806) záró konferenciáját Veszprémben. A rendezvényen a kutatócsoport tagjai számolnak be a munkák során kirajzolódott új kutatási irányokról, témákról, tanulságokról, illetve várjuk előadóként mindazok jelentkezését, akik a projekt témájában (templomépítészet, egyházművészet, levéltári forráskutatás, művészettörténet, műemlékvédelem) és különösen az alábbi témakörökben új kutatási eredménnyel tudnak jelentkezni, elsősorban a veszprémi egyházmegye Balatontól északra eső területeit érintően:

1) személyek (alkotók, tervezők, megrendelők, műemléki szakemberek; tevékenység, életmű – vonatkozó jelentős új információk), műhelyek:

  • eddig kevéssé ismert templomokban alkotó művészek bemutatása;
  • a templomi üvegablakok mesterei;
  • liturgikus berendezéseket gyártó műhelyek a 18–19. század végéig;
  • barokk kőfaragóműhelyek és kutatásuk;
  • a II. világháború előtti és utáni aktív képzőművészek életművének veszprémi egyházmegyei vonatkozásai;
  • újonnan feltárt, feldolgozott iratcsoportok templomépítészeti és művészettörténeti vonatkozásai (mecenatúra, hagyatékok, a püspökség egyháztörténeti bizottsága működésének bemutatása stb.);
  • a II. világháború utáni templomépítészet a Veszprém vármegyében (pl. Vándor Ferenc egyházmegyei főépítész, illetve más építészek, műemlékes tervezők tevékenysége stb.);
  • Zákonyi Ferenc és a balatonfüredi turisztikai hivatal ösztönző és szervező szerepe a műemlékvédelemben;
  • Körmendy József felsőörsi plébános, püspöki levéltáros és a műemlékvédelem;
  • az egyházmegyei templomok kutatásában érintett régészek, műemlékes kutatók bemutatása;

2) folyamatok (tipológiai, stiláris, művészettörténeti jelenségek elemzése):

  • templomtitulus-váltások a középkor és a barokk kor között; a későbbiekben bekövetkező cserék (egyedi) okai;
  • a templomok hódoltság kori használatát követő és az első 18. századi, gyakran a barokk kori átépítéséket megelőző renoválások: előfordulások, jellemzői;
  • 18. századi templomépítések, különös tekintettel Padányi Biró Márton püspök tevékenységére;
  • a liturgikus berendezés változása II. vatikáni zsinat előtt és után – esettanulmányok;

3) műemléki érték (műemléki védettség, állagvédelem, kutatások, megújítások):

  • az egyházmegyei templomokhoz kapcsolódó szórvány műtárgyak azonosítása;
  • „védelemre javasolt”: az 1910–1930-as évek templomai;
  • a Balaton-felvidéki templomromok festett vakolatai – esettanulmányok;
  • állapot, karbantartás, aktuális fenntartói viszonyok, pályázati rendszer és műemlékvédelem (templomok használatban és romok);
  • új régészeti kutatások, feltárások az egyházmegye templomaiban, templomromjain.

A rendezvényre 2024. március 15-ig várjuk az előadójelöltek jelentkezését, amely 1500–2000 karakteres rezümé megküldésével történik a plakáton szereplő emailcímre. Az előadás-tervezetek befogadásáról 2024. március 25-ig értesítjük a jelentkezőket. Mivel a konferencia alkalmával szeretnénk kézbe adni a befogadást nyert előadások írásos, 25–40.000 karakter terjedelmű, 5–10 illusztrációt tartalmazó tudományos közleménnyé szerkesztett változatát, ezért ezek leadási határidejét is meghatározzuk előre (2024. május 31.).

   

 

 

vlvltr

Szerverfrissítés: Elérhetők az 1933. év anyakönyvi másodpéldányai (2024.01.04.)

2 hónap 3 hét ago

A mai naptól – a megszokott módon év elejétől – elérhetővé tettük a kutatási korlátozás alá nem eső, 90 évnél régebbi anyakönyvi másodpéldányok fényképeit. E-kutatás szolgáltatásunk révén tehát idén megtekinthetők már az 1933. év anyakönyvi másodpéldányok (VFL I.1.24.a.) keresztelési, esketési és halálozási bejegyzései is a korabeli veszprémi római katolikus egyházmegye valamennyi plébániája tekintetében. Jó böngészést kívánunk!

Kategória: Szerverfrissítések
vlvltr

Év végi zárvatartás

3 hónap 2 hét ago

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy levéltárunk 2023. december 16. és 2024. január 7. között zárva tart. Kutatókat ezt követően először 2023. január 8-án, hétfőn fogadunk a rendelkezésre álló időpontok függvényében: https://vefleveltar.hu/foglalasok. A téli szünet idején e-kutatás szolgáltatásunk a már regisztrált felhasználok részére továbbra is működni fog, azonban új felhasználók regisztrációját a 2023. december 21. és 2024. január 3. közötti időszakban várhatóan nem fogjuk tudni rögzíteni. A beérkezett regisztrációkat tehát 2024. január 4-től dolgozzuk fel. Az aktiválást meggyorsíthatja, ha fizetős szolgáltatás igénybevétele esetén elektronikus formában elküldik a befizetést igazoló banki bizonylatot. Kérjük szíves megértésüket, és áldott ünnepet kívánunk valamennyi kutatónknak, olvasónknak!

vlvltr
Ellenőrizve
3 óra 29 perc ago
Feliratkozás a következőre: Veszprémi Érseki Levéltár hírcsatorna