"Szent Mihály veszprémi egyháza” – könyvbemutató (2024.03.27.)

1 nap 4 óra ago

A Veszprémi Érsekség a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltárral közösen ismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg az egyházmegye több mint ezer éves múltjáról „Szent Mihály veszprémi egyháza” – veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története címmel. A kötet bemutatójára március 25-én került sor a Gizella hotelben. A Mindszenty80 emlékév során március 25-én, Mindszenty József veszprémi püspökké szentelésének 80. évfordulóján került sor a kiadvány bemutatására. A rendezvény kezdetén korabeli filmhíradóval idézték meg az akkori hangulatot. Ezt követően az esemény házigazdája, Dr. Karlinszky Balázs könyv- és levéltárigazgató köszöntötte a résztvevőket.

A kötet elsőként Dr. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia titkára, pápai káplán, volt veszprémi szeminarista méltatta. Kiemelte, hogy kecskemétiként csodálattal adózott a megmaradt középkori épületekkel, intézményekkel rendelkező veszprémi egyházmegye iránt, s rámutatott arra, hogy fontos olykor rácsodálkozni arra, amit természetesnek tekintünk. Kiemelte, hogy a kötet szerkezetéből adódóan azoknak is hasznos lehet, akik csak két percre tudják azt kézbe venni, és azoknak is, akiknek két órájuk is akad elmélyülni benne. A magyarázószövegekkel, az egyházmegye fontosabb templomainak ismertetésével, püspök- és intézményéletrajzokkal tagolt, illusztrációkkal gazdagon díszített könyvre büszke lehet az egyházmegye.

Ezt követően Dr. Takáts István érseki általános helynök nagyívű történeti áttekintését hallgathatták meg az érdeklődők. István atya kiemelte, hogy a veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) történetére több okból is büszkék lehetnek az utódok: a veszprémi bizonyíthatóan az egyik legkorábbi magyar egyházmegye; 1276-ban elpusztult káptalani iskolája egy korabeli királyi oklevél szerint színvonalában a párizsi egyetemmel vetekedett. Ugyancsak művelődéstörténeti jelentőségű esemény volt, hogy Karai László korábbi veszprémi kisprépost, későbbi budai prépost telepítette Budara 1471-ben azt a nyomdát, amelyben nem sokkal később az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum készült. Az 1515-ben tartott egyházmegyei zsinaton Beriszló Péter püspök az országban elsőként rendelte el az anyakönyvezést és a népnyelv liturgikus célú részleges használatát. Az első magyar nyelvű teológiai folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások is Veszprémben jelent meg 1820–1824 között Horváth János kanonok, későbbi székesfehérvári püspök jóvoltából. A veszprémi püspökök ősi jogát gyakorolva Hornig Károly veszprémi püspök koronázta meg 1916. december 30-án az utolsó magyar királynét, Isten Szolgálója Bourbon-Pármai Zitát. Végezetül a veszprémi egyházmegye büszke lehet arra, hogy papja Varga Béla kisgazdapárti politikus volt az 1945-ben szabadon megválasztott Nemzetgyűlés utolsó, és az 1990-ben összeülő szabad országgyűlés első elnöke.

Ezután Karlinszky Balázs, a kötet egyik szerkesztője ismertette a kiadvány szerkesztői koncepcióját. Kiemelte: a kiadó intézmény által a 2014-től szervezett egyháztörténeti konferenciák és az azokat követő konferencia-kötetek alapul vételével egy olyan szintézis létrehozása volt a cél, amely egyszerre olvasmányos, könnyen emészthető, de tudományosan is naprakész és releváns ismereteket ad át. Egyúttal megköszönte a kötetben közreműködő szerzők és grafikusok munkáját.

A rendezvény zárásaként ünnepélyes képátadásra is sor került. Dr. Udvardy György veszprémi érseki Kovács Gergely okleveles posztulátornak, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány – melynek egyik feladat a bíboros boldoggá avatási eljárásának támogatása – képviselőjének átadta Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bekeretezett, díszes protokollfotóját, amelyet már az egyházmegye oktatási intézményeibe is eljuttatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mindszenty József veszprémi püspökként indította el Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárását. Kovács Gergely az ajándékot megköszönve figyelemreméltónak tartotta, hogy a két személy összekapcsolódik és a veszprémi érsekség Mindszenty80 programsorozatának révén kanonizációs eljárásaik egymást erősíti.

vlvltr

Drei Augustiner-Gräber auf dem Schulhof

1 nap 19 óra ago
Johannes Maximilian Nießen, Betreuer der Bibliothek des Kaiser-Karls-Gymnasiums in Aachen (und Mitglied des Netzwerks Historische Schulbibliotheken), hat drei Grabplatten erforscht, die sich seit der Zeit der Augustiner noch heute an einer Mauer auf dem Schulhof des Aachener Traditionsgymnasiums befinden: Johannes Maximilian Nießen:  Die Aachener Gräber dreier in Rösrath tätiger Augustiner-Eremiten. Werkstattbericht zur Dokumentation lateinischer Grabinschriften auf dem Gelände des ehemaligen Konvents der Augustiner-Eremiten in Aachen. In: Streifzüge 2. Kleine Forschungen zur Geschichte Rösraths und seiner Umgebung. Geschichtsverein Rösrath e.V., Band 52, Rösrath 2023; S. … Drei Augustiner-Gräber auf dem Schulhof weiterlesen →
Felicitas Noeske

Online kutatható a kecskeméti gimnáziumi anyakönyvek teljes sorozata

3 nap 7 óra ago
Online kutatható a kecskeméti gimnáziumi anyakönyvek teljes sorozata szerkeszto 2024. 03. 25.

Mostantól a matricula.hu felületén, a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatási platformján teljes egészében elérhető a kecskeméti piarista gimnázium anyakönyveinek és érettségi törzskönyveinek sorozata a 18. század első felétől 1948-ig.

szerkeszto

Bódi Mária Magdolna öröksége – konferencia április 12-én (2024.03.18.)

1 hét 2 nap ago

A Veszprémi Érsekség és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 2024. április 12-én konferenciát rendez Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna emlékére a Veszprémi Érseki Főiskolán 14 órától kezdődően. A rendezvény fővédnökei Dr. Márfi Gyula emeritus érsek és Dr. Udvardy György érsek.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, az érdeklődők március 31-ig jelezhetik részvételüket az előbbi linken.

A konferencia programja a következő:
14.00. Köszöntők:
   Dr. Udvardy György érsek
   Dr. Márfi Gyula érsek

I. szekció
14.30. Karlinszky Balázs (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Rott Nándor püspök rétegpasztorációs programjának hatása Magdi életére
14.50. Varga Tibor László (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Lelkiatyák –Androsits István, Oross István, és Temesi József SJ életútjai
15.10. Kovács Gergely (Magyarországi Mindszenty Alapítvány): Mindszenty József veszprémi püspök szerepe a Bódi Ügy elindításában és az előzetes eljárás (1947–1950) anyagának jelentősége a mostani eljárásban

15.30. Szünet

II. szekció
15.50. Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága): Bánáss és Badalik püspökök szerepe a kanonizációs eljárásban (1945–1949, 1949–1957)
16.10. Marinelli, Cristiana: Vatikáni források Bódi Mária Magdolna boldoggá és szentté avatási eljárásához (olasz nyelven)
16.30. Kálmán Peregrin OFM: A vértanúság eszménye és vizsgálata Isten Szolgája P. Hajnal Zénó OFM esetében – kanonizációs eljárás az egykori Veszprémi Egyházmegye területéről

16.50. Szünet

III. szekció
17.10. Tóth Krisztina (Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség): Bódi Mária Magdolna szentéletű kortársai
17.30. Bojtos Anita (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum): Történészi munka a kanonizációs eljárásokban és a műfaj elméleti és gyakorlati sajátosságai
17.50. Nagy Brigitta (Magyarországi Mindszenty Alapítvány): Isten Szolgálója vértanúságának és égi közbenjárásának híre és személyes tapasztalásai
18.10. Zárszó

vlvltr

1848-ból származó kokárda levéltárunkban

1 hét 6 nap ago

Egy 1848-as országgyűlési kiadvány sarkán, pecsétviaszba nyomva őrződött meg a cocharda nationalis, vagy ahogy akkor hívták: nemzeti tarajka.

A francia forradalom terjesztette el a trikolórból készített kokárdát Európában. Eleinte a kakastollakból (coq=kakas) készült kalapdíszt hívták így, később már a redőzött szalagdíszekre is ezt az elnevezést használták.

Boros Zoltán

Könyvbemutató március 25-én: "Szent Mihály veszprémi egyháza." A veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története (2024.03.13.)

2 hét 1 nap ago
A Mindszenty80 emlékév kapcsán örömmel adunk hírt arról, hogy elkészült a veszprémi egyházmegye történetét bemutató ismeretterjesztő kiadvány. A "Szent Mihály veszprémi egyháza". A veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története című kötet bemutatója 2024. március 25-én lesz a veszprémi Gizella Hotelben.   A kötet széles körű szakmai összefogás eredményeképp jött létre, támaszkodva az Egyháztörténeti Bizottság által az elmúlt évtizedben szervezett konferenciákra és az ott elhangzottakból készített tanulmánykötetetekre. A kötet szerkesztői: Gárdonyi Máté egyháztörténész egyetemi tanár, a PPKE-HTK dékánhelyettese, valamint Karlinszky Balázs és Varga Tibor László voltak. A kiadvány elkészítésében közreműködtek S. Perémi Ágota tudományos főmunkatárs, főmuzeológus, Tóth Endre ny. régész, főmuzeológus, Jámbor Tamás és Szvitek Miklósné Győri Éva könyvtárosok, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársai: Fülöp András, Galamb Zsuzsa, Héczey-Markó Ágnes, Jankovics Norbert és Koppány András. A kötet grafikai munkái Kakuk Barbara és Léstyán Kinga keze munkáját dicséri.   A kiadványt a rendezvényen Dr. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, egyháztörténész; Dr. Takáts István érseki általános helynök atya és Dr. Karlinszky Balázs könyvtár- és levéltárigazgató, a kötet egyik szerkesztője mutatja be.
vlvltr

„to byluelde“ – Thomas von Aquin zum 750. Todestag (7. März 1274)

2 hét 6 nap ago
Am 7. März 1274 starb mit Thomas von Aquin einer der bedeutendsten Denker des Mittelalters. Dies ist Anlass genug, einen kurzen Blick in die älteste Inkunabel der Schulbibliothek des Ratsgymnasiums Bielefeld zu werfen, einer über 550 Jahre alten, frühen Ausgabe der Quaestiones de duodecim quodlibet. Thomas kam zum Jahreswechsel 1224/25 nahe Aquino in Italien zur Welt. Da er der Familientradition folgend Benediktinermönch werden sollte, schickten ihn seine Eltern zunächst ins Kloster von Montecassino und dann zum Studium nach Neapel. Dort allerdings in Kontakt zu … „to byluelde“ – Thomas von Aquin zum 750. Todestag (7. März 1274) weiterlesen →
Benjamin Magofsky

Az egyházi levéltárak online kutatási lehetőségeiről – előadás Kecskeméten (2024.03.07.)

2 hét 6 nap ago

A kecskeméti Helytörténeti-, családkutató és fotódigitalizációs műhely rendezvényén, 2024. március 7-én hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása Kutatási lehetőségek az egyházi levéltárakban címmel.
A négy hónapja alakult műhely tagjai kéthetente gyűlnek össze, tevékenységükben a családkutatás és a helytörténet is hangsúlyos. Ez alkalommal az egyházi levéltárak forrásainak feltárásáról, és az online kutatói szolgáltatásokról tájékozódhattak a résztevők.
A csoport tevékenységét a Cédrusnet Kecskemét Program, és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) is támogatja, rendezvényeiket a Széchelyi István közösségi házban tartják, a rögzített előadások felvételei elérhetők a CédrusNet Kecskemét honlapján.

Hírek: 
kalocsakfl

Sík Sándor kamarakiállítás a Nemzeti Színházban

3 hét 5 nap ago
Sík Sándor kamarakiállítás a Nemzeti Színházban szerkeszto 2024. 03. 02.

A budapesti Nemzeti Színház új felfogásban, Berettyán Nándor rendezésében, Rátóti Zoltán főszereplésével állította színpadra Sík Sándor piarista „István király" című színművét. Ehhez kapcsolódóan, a hivatalos bemutató előtti napon, 2024. március 1-én egy kiállítás is nyílt, amely március 20-ig volt látható.

szerkeszto

Podcast a pannonhalmi sörkultúráról

4 hét ago

2020-ban nyílt meg a főapátság sörfőzdéje, azonban a pannonhalmi bencések évszázadok óta aktív alakítói a magyarországi sörkultúrának. Levéltárunkban a sörkészítésre vonatkozó első dokumentumok a 11–12. századból maradtak fenn. A Babik Edit által a pannonhalmi sörfőzés múltjáról és jelenéről készített podcastban levéltárunk igazgatója mesél a tradíciókról.

Boros Zoltán

István király, ahogy Sík Sándor látta

1 hónap ago
István király, ahogy Sík Sándor látta szerkeszto 2024. 02. 27.

A budapesti Nemzeti Színház 2024. március 2-án, 85 év után ismét bemutatja Sík Sándor István király című drámáját. Ennek kapcsán arra keressük a választ: hogyan válhatott ez az ógörög mintákat követő tragédia a piarista költő legnépszerűbb színpadi művévé? És hogyan néztek ki a Sík Sándor által megszólaltatott keresztény és pogány magyarok az 1930-as évek színpadjain?

szerkeszto