Schulbibliotheken ohne Kant sind leer – Immanuel Kant zum 300. Geburtstag (22. April 1724)
Fenntartható katolikus iskolák
Egy letűnt korszak emlékei - fotók Kerényből (2024.04.18.)
Különleges ajándékot kaptunk a közelmúltban, egy 2024-es naptárat, melynek fotói Kerény (Kernyaja, németül Kernei, ma Kljajićevo) bácskai sváb település majd két évszázados múltjának (1765-1944) emlékeit tárják elénk, ma látható formájukban.
A naptár kiadója, Michael Mucha Németországban él (nagyszülei még Kerényben születtek), s a családi emlékezettől inspirálva szorgalmasan kutatja a bácskai település múltját, különösen szívesen gyűjti annak vizuális emlékeit (képanyagát, ábrázolásait). Az elmúlt években többször is járt Kljajićevoban, s ott fényképészként is elmerült nagyszülei és ősei világában, bejárva történeteik helyszínét.
A művészi igényességű, fekete-fehér képeken drámai módon találkozik a múlt és a jelen, s az elmúlás látványos jeleiként alkalmat adnak a megállásra, az elcsöndesedésre. A képek világából Michael Mucha honlapján további ízelítőt kaphatunk, ajánljuk őket a történelmi Bácska múltjával foglalkozók figyelmébe:
http://michaelmucha.de/fotografie.htm
http://michaelmucha.de/publikationen.htm
Kerény Zombor közelében fekszik, a török utáni időkben a bácskai sváb falut több más községhez hasonlóan a Magyar Királyi Kamara telepítette, a Kamara volt az 1767-ben alapított plébánia kegyura is (ettől az évtől kezdődően anyakönyveztek). Sarlós Boldogasszony temploma 1797-re épült fel. A 19. század elején már közel kétezer, német nyelvű lakosa volt, a plébános munkáját ekkor már káplánok is segítették. A népesség szépen gyarapodott, a 19. század közepén közel négyezer, a század végén pedig már több mint ötezer fős volt a település. A második világháború idején a jugoszláv partizánok német fogolytábort létesítettek a faluban, s a háborút követően a bácskai svábokat kollektív bűnösként kitelepítették. Helyükre a Balkán délebbi területeiről szerbeket telepítettek.
Kerény és más bácskai települések római katolikus épített örökségével kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár gazdag forrásanyagot őriz. Az érseki központ és a plébániák levelezését feltárva készült el a levéltár "Építés-felszerelés" segédlete, a válogatott iratokhoz jegyzék készült, digitalizált másolatuk az E-kutatás szolgáltatásban online is elérhető.
Hírek:Az Év Levéltári Kiadványa 2023, I. helyezés (2024.04.15.)
A Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított Év Levéltári Kiadványa 2023 díjak versenyen a Ismeretterjesztő kiadványok kategóriában I. helyezést ért el kiadványunk, a Jankovics Norbert szerkesztésében megjelent Veszprém város templomai / Churches of Veszprém című kötet.
Az ünnepélyes díjátadóra 2024. április 12-én 10 órától került sor Budapest Főváros Levéltárában (1139 Budapest, Teve utca 3-5.). Köszöntőt mondott Dr. Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke Kötetünket – és valamennyi díjazott kiadványt – Dr. Csorba László egyetemi tanár méltatta.
A díjat intézményünk igazgatója, illetve partnerintézményünk, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főigazgatója, Dr. Almássy Kornél vették át. A díjátadón jelen volt továbbá a kötet szerkesztője, Jankovics Norbert, a szerzők közül Fülöp András és Héczey-Markó Ágnes, a grafikus-tördelő Kakuk Barbara, továbbá a Veszprémi Főegyházmegye képviseletében Tornavölgyi Krisztián irodaigazgató atya.
Veröffentlichung der digitalen Missivenedition (St. Gallen)
Félmillió kutatási témaválasztás honlapunkon... (2024.04.12.)
Havonta közzétett E-kutatási statisztikai adataink frissítése során vettük észre, hogy az E-kutatási témaválasztások összesített száma az elmúlt napokban lépte át a félmilliót. Ez a szám az online kutatási szolgáltatás nyitólapjainak használatára jellemző, és ott általában egy-egy település-plébánia választását jelenti (melynek állományában azután a dokumentumok böngészése megkezdődik). A levéltárakban történő, hagyományos kutatásoknál ez kb. a kutatási kérőlapok leadásának felel meg, azzal a kitétellel, hogy a digitális gyűjteményben egy-egy ilyen böngészés általában több levéltári állományt, gyakran több őrzőhelyet is érint.
14. éve működő E-kutatás szolgáltatásunkban a témaválasztások napi átlaga 103 (valamennyi naptári nappal, vagyis "non-stop" számítva). Helyi forgalomban, munkanapokkal kalkulálva ez arányosan kb. 150 témaválasztást jelentett volna, és naponta 40-50 kutatót kellett volna fogadnunk, 4-5 tonna irat megmozgatásával. Két-három levéltáros munkatárssal, kutatószobánk méreteit is figyelembe véve (ahol max. három főt tudunk egyszerre kiszolgálni), ez nyilvánvalóan lehetetlen lett volna.
Hagyományosan, helyben az online kutatóforgalom töredékét tudtuk volna csak kiszolgálni, így viszont a kutatások intenzitása kb. ötvenszeresére nőtt. Az E-kutatás jelentősége állományvédelmi szempontból is óriási: az említett forgalomnövekedés ui. az eredeti iratok mozgatása, használata nélkül történt.
Gymnasium Carolinum in Osnabrück übergab vom Verschimmeln bedrohten historischen Buchbestand an das Landesarchiv
Húsvéti vendégek a pannonhalmi levéltárban
A pannonhalmi szerzetesközösség több mint fél évszázada nyitja meg kapuit hívő világiak előtt, hogy a Szent Három Napot együtt ünnepeljék. A húsvéti találkozás elsősorban a közös imádságról és az egyéni elmélyülésről szól, amelyet spirituális programok kísérnek. Idén – több más program mellett – a levéltár-pedagógiai teremben rendezett előadás keretében a 800 éves harmadik pannonhalmi templom építtetőjével, Uros apáttal is megismerkedhettek az érdeklődők. A Levéltárunkban őrzött nagyszámú oklevél révén ugyanis Uros apát az Árpád-kor legjobban ismert egyházi személyisége.
Easter Guests in Our Archives
The monastic community in Pannonhalma has opened their gates in front of the faithful lay people for more than fifty years so that they could celebrate the Paschal Triduum together. The Eastre meeting primarily emphasises shared prayers and private composedness in the context of spiritual programmes. This year, among many other programmes, within the framework of a presentation in the archival-pedagogic room, our interested guests could get acquainted with Abbot Uros, the builder of the 800-year-old third church in Pannonhalma.
Levéltár-látogatások 2024-ben – fókuszban Cserháti József, valamint az egykori Pius Kollégium
Levéltár-látogatások időpontjai 2024-ben. Fókuszban Cserháti József (1914–1994), valamint az egykori jezsuita Pius Kollégium (1912–1948).
The Best Pupils of the History Competition Visited Our Archives
The finals of the 23rd Cultura Nostra History Competition of the Carpathian Basin was held in the Archabbey on 26 March. This year, the theme of the contest organised by the Rákóczi Association and the Pannonhalma Archabbey was the history of Hungary in the Arpadian Age. The reason for this was provided by the fact that the third monastic church in Pannonhalma celebrates the 800th anniversary of its consecration this year. Six hundred secondary school pupils of the Carpathian Basin took part in the programme.
Történelmi verseny lejobbjai látogattak levéltárunkba
A 23. Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Verseny döntőjét március 26-an rendezték a Főapátságban. A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság által szervezett vetélkedő témája idén: Magyarország története az Árpád-korban. Ennek apropóját az adta, hogy a harmadik pannonhalmi szerzetestemplom ebben az évben ünnepli felszentelésének 800. évfordulóját. A rendezvényen kétszáz Kárpát-medencei középiskola hatszáz diákja vett részt. A döntőn a tizenegy legjobb eredményt elért csapat mérte össze tudását, közülük a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium csapata lett az első.
Lélekcsiszoló és festő
Curilović Ottokár (1904–1961)
Frohe Ostern 2024
Beitrag zu historischen Schulbibliotheken im Forum Classicum erschienen
"Szent Mihály veszprémi egyháza” – könyvbemutató (2024.03.27.)
A Veszprémi Érsekség a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltárral közösen ismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg az egyházmegye több mint ezer éves múltjáról „Szent Mihály veszprémi egyháza” – veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története címmel. A kötet bemutatójára március 25-én került sor a Gizella hotelben. A Mindszenty80 emlékév során március 25-én, Mindszenty József veszprémi püspökké szentelésének 80. évfordulóján került sor a kiadvány bemutatására. A rendezvény kezdetén korabeli filmhíradóval idézték meg az akkori hangulatot. Ezt követően az esemény házigazdája, Dr. Karlinszky Balázs könyv- és levéltárigazgató köszöntötte a résztvevőket.
A kötet elsőként Dr. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia titkára, pápai káplán, volt veszprémi szeminarista méltatta. Kiemelte, hogy kecskemétiként csodálattal adózott a megmaradt középkori épületekkel, intézményekkel rendelkező veszprémi egyházmegye iránt, s rámutatott arra, hogy fontos olykor rácsodálkozni arra, amit természetesnek tekintünk. Kiemelte, hogy a kötet szerkezetéből adódóan azoknak is hasznos lehet, akik csak két percre tudják azt kézbe venni, és azoknak is, akiknek két órájuk is akad elmélyülni benne. A magyarázószövegekkel, az egyházmegye fontosabb templomainak ismertetésével, püspök- és intézményéletrajzokkal tagolt, illusztrációkkal gazdagon díszített könyvre büszke lehet az egyházmegye.
Ezt követően Dr. Takáts István érseki általános helynök nagyívű történeti áttekintését hallgathatták meg az érdeklődők. István atya kiemelte, hogy a veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) történetére több okból is büszkék lehetnek az utódok: a veszprémi bizonyíthatóan az egyik legkorábbi magyar egyházmegye; 1276-ban elpusztult káptalani iskolája egy korabeli királyi oklevél szerint színvonalában a párizsi egyetemmel vetekedett. Ugyancsak művelődéstörténeti jelentőségű esemény volt, hogy Karai László korábbi veszprémi kisprépost, későbbi budai prépost telepítette Budara 1471-ben azt a nyomdát, amelyben nem sokkal később az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum készült. Az 1515-ben tartott egyházmegyei zsinaton Beriszló Péter püspök az országban elsőként rendelte el az anyakönyvezést és a népnyelv liturgikus célú részleges használatát. Az első magyar nyelvű teológiai folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások is Veszprémben jelent meg 1820–1824 között Horváth János kanonok, későbbi székesfehérvári püspök jóvoltából. A veszprémi püspökök ősi jogát gyakorolva Hornig Károly veszprémi püspök koronázta meg 1916. december 30-án az utolsó magyar királynét, Isten Szolgálója Bourbon-Pármai Zitát. Végezetül a veszprémi egyházmegye büszke lehet arra, hogy papja Varga Béla kisgazdapárti politikus volt az 1945-ben szabadon megválasztott Nemzetgyűlés utolsó, és az 1990-ben összeülő szabad országgyűlés első elnöke.
Ezután Karlinszky Balázs, a kötet egyik szerkesztője ismertette a kiadvány szerkesztői koncepcióját. Kiemelte: a kiadó intézmény által a 2014-től szervezett egyháztörténeti konferenciák és az azokat követő konferencia-kötetek alapul vételével egy olyan szintézis létrehozása volt a cél, amely egyszerre olvasmányos, könnyen emészthető, de tudományosan is naprakész és releváns ismereteket ad át. Egyúttal megköszönte a kötetben közreműködő szerzők és grafikusok munkáját.
A rendezvény zárásaként ünnepélyes képátadásra is sor került. Dr. Udvardy György veszprémi érseki Kovács Gergely okleveles posztulátornak, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány – melynek egyik feladat a bíboros boldoggá avatási eljárásának támogatása – képviselőjének átadta Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bekeretezett, díszes protokollfotóját, amelyet már az egyházmegye oktatási intézményeibe is eljuttatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mindszenty József veszprémi püspökként indította el Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárását. Kovács Gergely az ajándékot megköszönve figyelemreméltónak tartotta, hogy a két személy összekapcsolódik és a veszprémi érsekség Mindszenty80 programsorozatának révén kanonizációs eljárásaik egymást erősíti.
Drei Augustiner-Gräber auf dem Schulhof
Online kutatható a kecskeméti gimnáziumi anyakönyvek teljes sorozata
Mostantól a matricula.hu felületén, a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatási platformján teljes egészében elérhető a kecskeméti piarista gimnázium anyakönyveinek és érettségi törzskönyveinek sorozata a 18. század első felétől 1948-ig.
Közlemény: ügyfél- és kutatószolgálat szünetelése