Honlap www.reformatus.hr
Cím Horvátország, 31 327 Bilje, Kopács, Petőfi Sándor u. 4.
Telefon 00(385)31-752-002
Fax 00(385)31-752-002
E-mail reformatorska.krscanska.crkva(contra)os.t-com.hr
Nyitvatartás információ a fönti címeken

Az egyház története

A levéltár története [ Segédletek ]

Munkatársak

A horvátországi református egyház története

Kelet-Szlavónia a 16. század közepén a magyarországi reformáció egyik bölcsője volt, és a török hódoltság után, a 18. századtól ismét virágzó református gyülekezetek működtek ezen a vidéken. A Trianoni békével Magyarországtól a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt 58 református egyházközség 1922-re szervezte meg külön egyházát, amelyet a jugoszláv állam csak 1930-ban ismert el. 1933-ban választottak püspököt Ágoston Sándor, az addigi főesperes személyében. A második világháború időszaka alatt a drávaszögi és a bácskai reformátusok a Magyarországi Református Egyház részei lettek, majd a háborút követően is azok maradtak. A bosszú azonban nem maradt el. Faragó Ferenc hercegszőlősi lelkészt a partizánok számos más magyarral együtt kivégezték. A titói Jugoszláviában a reformátusok viszonylagos jómódban és szabadon élhettek, de az 1991-ben kezdődő szlavóniai háború ismét sok szenvedést hozott az egyházra. Kórogy és Szentlászló templomát földig rombolták, sokan külföldre menekültek. Az országban mindössze két református lelkész maradt.

Az önállóvá vált Horvátországban élő reformátusok első zsinati ülése 1993-ban volt Rétfalun, de később a visszatérő menekültek és az otthon maradottak közötti megosztottság oda vezetett, hogy 1999-ben két külön egyházszervezet alakult: a hagyományosan református, a magyarságát nevében is fölvállaló Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HRMKE), amely a reformátusság mintegy 60 százalékát egyesíti, valamint a szabadegyházi irányba hajló Horvátországi Megreformált Keresztyén Egyház.

lapkezdet

A levéltár története

Az 1991. évi szlavóniai háború során a horvátországi református levéltárak sem kerülhették el a pusztítást. Nagy veszteségeket szenvedtek a kopácsi és szentlászlói, kisebbeket a bellyei, hercegszőlősi, vörösmarti és a csúzai parokiális levéltárak. Egyes helyeken azonban rendezve vannak és sértetlenül megmaradtak (pl. Csúza). A jugoszláviai szuperintendencia központi levéltára viszont Szerbiában (Feketics) maradt. Ezek után kezdődött meg az 1990-es évek végén a Magyar Református Keresztyén Egyház Levéltárának megszervezése Kopácson. Felújították az e célra kiszemelt épületet, tárolórendszerek készültek, és megkezdődött a egyházközségi iratok begyűjtése és földolgozása is.

Nyomtatott segédlet

  • A kopácsi Szuperintendensi Levéltárban őrzött levéltári anyag jegyzéke, 2005-2006, szerk. Ajvári Ábel–Hamarkay Ede–Keresztes Dániel, Erdőkertes, 2006.

2008. lapkezdet