Honlap www.opraem.hu
Cím 9300 Csorna, Soproni út 65.
Telefon 96/261-518/103
Fax 96/593-516
E-mail
Nyitvatartás előzetes egyeztetés szerint

A prépostság története [ Bibliográfia ]

A levéltár története [ Segédletek ]

Munkatársak

ArcaAz iratállomány leírását lásd a magyarországi egyházi levéltárak közös segédletében

 

A prépostság története

A premontrei, Szent Ágoston reguláját követő kanonokrendet 1121-ben alapította Szent Norbert. A rend hamarosan megtelepedett Magyarországon is, a 13. század elején már tucatnyi helyen volt prépostságuk. A csornai Szent Mihály arkangyal prépostság is talán egyike lehetett ezeknek, mert (a 18. századra visszavezethető hagyomány szerint) 1180-ban alapították, de első okleveles említése csak 1226-ból ismert. Kezdetben az Osl nemzetség monostora volt, majd a nemzetségből kivált Kanizsai család tagjai voltak kegyurai. A prépostság 1231-től végzett hiteleshelyi tevékenységet, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1874-ig.

A szerzetesi élet első megszakadása a 16. század derekán történt. 1542-től a csornai prépostságnak csak egyházi javadalmas kommendátorai voltak. A javadalom adományozási jogát a Kanizsai család kihalta után a Nádasdyak örökölték, majd Nádasdy Ferenc 1671. évi kivégzése után a prépostok kinevezési joga a királyra szállt. 1694-ben Franz von Schöllingen, az alsó-ausztriai Pernegg premontrei apátja szerzett rá királyi adományt. A birtokbavétel és a szerzetesi élet megindítása azonban csak 1702-ben történhetett meg, miután sikerült kifizetniük a javadalom tényleges birtokosát. Anyagi okokból azonban Csornát 1711-ben – a tartományi káptalan döntése alapján – Perneggtől az Olmütz melleti Hradisch (Hradisko) vette át és ettől kezdve prépostjait is ott választották. Csupán Kamenicky Ágoston prépost (1774–1786) kísérelte meg az önállósodást, aki emellett barokk stílusban megújíttatta a konvent és a templom épületeit. Munkáját II. József azon rendelete szakította félbe, amely 1786-ban ezt a kolostort is föloszlatta.

1802-ben I. Ferenc császár ismét visszaállította az immár önállósított csornai prépostságot, amelyhez a türjei és a jánoshidai megszűnt prépostságokat is hozzácsatolták. Cserébe a premontreiek elvállalták két gimnázium fönntartását. Ennek megfelelően a rend tagjai a lelkipásztori és a tudományos munka mellett 1808-tól a szombathelyi és keszthelyi gimnáziumokban tanítottak, sőt 1947-ben egy harmadik gimnáziumot is nyitottak Csornán. Ez azonban csak egy évet ért meg, mert 1948-ban a kommunista diktatúra államosította az egyházi iskolákat, majd 1950-ben internálta a csornai kanonokokat, és a prépostságot is megszüntette. A premontreiek csak 1989-ben térhettek vissza Csornára, amikor a rend még élő tagjai újraélesztették a közösséget, és 1990-ben ismét prépostot választottak.

Bibliográfia

  • Oszvald [Ferenc] Arisztid, A magyarországi középkori premontrei prépostságok, in A Gödöllői Premontrei Gimnázium Értesítője, 1938/1939 (kny: Bp., 1939).
  • Oszvald [Ferenc] Arisztid, Fejezetek a magyar premontreiek 800 éves múltjából, Gödöllő, 1940.
  • Oszvald Ferenc [Arisztid], Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez, in Művészettörténeti Értesítő, 6(1957), 231-254.
  • Premontreiek, írta Kovács Imre Endre, fényképezte Legeza László, Bp., 2002 (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében).
  • Matics Döme, A csornai premontrei prépostság története 1180–1526-ig, in A Csornai Premontrei Kanonokrend Keszthelyi Gimnáziumának Értesitője 1911/1912 (kny: Keszthely, 1912).
  • Belitzky János, A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetségi kegyuraság korában, in Regnum 1936, 61-92.
  • Horváth Tibor Antal, A csornai premontrei prépostság commendátorai a XVI-XVII. században, in A Csornai Premontrei Kanonokrend Keszthelyi Gimnáziumának Értesitője 1941/1942.
  • Horváth Tibor Antal, A csornai konvent hiteleshelyi működése, Keszthely, 1943.
  • Székely Zoltán: Egy későbarokk kolostor élete a tárgyak tükrében: A csornai premontrei prépostság 1786-ban, in Soproni Szemle 55(2001), 383-410.
  • Kovács Imre, Fejezetek a csornai prépostság történetéből, in Magyar egyháztörténeti évkönyv 1(1994), 185-202 = Rábaköz 1996, 3-16. – Ld. még: http://www.opraem.hu/tortenet.htm [2004].
A prépostság 1802–1808 között épült főhomlokzata nyugat felől Az 1999-ben berendezett levéltári helyiség A levéltári kiállítás látnivalóit Kovács Imre Endre atya magyarázza

lapkezdet

A levéltár története

A prépostság levéltári múltját alapvetően meghatározta, hogy egy 1231-ben hozott törvény szerint hiteleshely lett. Első ismert oklevélkiadványa 1247-ből ismert, tevékenysége elsősorban Sopron vármegye területére terjedt ki. Amikor a törökök 1529-ben, majd 1594-ben feldúlták Csornát, a levéltárat is súlyos veszteség érte. 1594-től a hiteleshelyi munka is szünetelt, 1656-ban azonban újra megindult és – az 1787–1810 közötti szünetet leszámítva (amikor a hiteleshelyi levéltárat is a győri székeskáptalanba szállították) – egészen 1874-ig folytatódott. A hiteleshelyi levéltár protokollumai 1535-től kezdve maradtak fenn.

A prépostság magánlevéltárának modern rendszere a 19. század második felétől alakult ki. Elsőként Pozsgay Dózsa rendezte és lajstromozta 1873-ban a levéltár legfontosabb iratait. 1884-től kezdték meg a préposti iratok iktatását, némely években azonban ez csak utólag készült el. A mindkét irategyüttesből kimaradt iratok rendezését és jegyzékelését 1937 és 1939 között Wagner Alajos levéltáros és irodaigazgató végezte el.

Miután 1950-ben a premontreieknek el kellett hagyniuk Csornát, a hiteleshelyi és a magánlevéltár anyagát 1951-ben a soproni állami levéltárba szállították. A kommunista diktatúra bukása után a prépostság 1996-ban kérte vissza iratait. A minisztérium 1997 elején döntött a magánlevéltári rész visszaadásáról és a nyilvános magánlevéltárrá minősítéséről, de az addig Sopronban rendezetlenül tárolt iratok csak rendezetten kerülhettek átadásra. Emiatt a levéltár első részét 1999 októberében, második részét (amely elsősorban a gazdasági iratokat tartalmazta) pedig csak 2004 novemberében szállították vissza Csornára. A hiteleshelyi levéltár viszont továbbra is Sopronban maradt.

Nyomtatott segédletek

  • Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban, XIII: Soproni Állami Levéltár, összeáll. Kecskeméti Károly–Radó József, Bp., 1968. – A csornai térképek katalógusa: 1536-1544.
A csornai konvent hiteleshelyi pecsétnyomója a 15. századból, amelyet a 18. századig használtak

Koltai András, 2004. lapkezdet