A Veszprémi Érsekség a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltárral közösen ismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg az egyházmegye több mint ezer éves múltjáról „Szent Mihály veszprémi egyháza” – veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története címmel. A kötet bemutatójára március 25-én került sor a Gizella hotelben. A Mindszenty80 emlékév során március 25-én, Mindszenty József veszprémi püspökké szentelésének 80. évfordulóján került sor a kiadvány bemutatására. A rendezvény kezdetén korabeli filmhíradóval idézték meg az akkori hangulatot. Ezt követően az esemény házigazdája, Dr. Karlinszky Balázs könyv- és levéltárigazgató köszöntötte a résztvevőket.
A kötet elsőként Dr. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia titkára, pápai káplán, volt veszprémi szeminarista méltatta. Kiemelte, hogy kecskemétiként csodálattal adózott a megmaradt középkori épületekkel, intézményekkel rendelkező veszprémi egyházmegye iránt, s rámutatott arra, hogy fontos olykor rácsodálkozni arra, amit természetesnek tekintünk. Kiemelte, hogy a kötet szerkezetéből adódóan azoknak is hasznos lehet, akik csak két percre tudják azt kézbe venni, és azoknak is, akiknek két órájuk is akad elmélyülni benne. A magyarázószövegekkel, az egyházmegye fontosabb templomainak ismertetésével, püspök- és intézményéletrajzokkal tagolt, illusztrációkkal gazdagon díszített könyvre büszke lehet az egyházmegye.
Ezt követően Dr. Takáts István érseki általános helynök nagyívű történeti áttekintését hallgathatták meg az érdeklődők. István atya kiemelte, hogy a veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) történetére több okból is büszkék lehetnek az utódok: a veszprémi bizonyíthatóan az egyik legkorábbi magyar egyházmegye; 1276-ban elpusztult káptalani iskolája egy korabeli királyi oklevél szerint színvonalában a párizsi egyetemmel vetekedett. Ugyancsak művelődéstörténeti jelentőségű esemény volt, hogy Karai László korábbi veszprémi kisprépost, későbbi budai prépost telepítette Budara 1471-ben azt a nyomdát, amelyben nem sokkal később az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum készült. Az 1515-ben tartott egyházmegyei zsinaton Beriszló Péter püspök az országban elsőként rendelte el az anyakönyvezést és a népnyelv liturgikus célú részleges használatát. Az első magyar nyelvű teológiai folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások is Veszprémben jelent meg 1820–1824 között Horváth János kanonok, későbbi székesfehérvári püspök jóvoltából. A veszprémi püspökök ősi jogát gyakorolva Hornig Károly veszprémi püspök koronázta meg 1916. december 30-án az utolsó magyar királynét, Isten Szolgálója Bourbon-Pármai Zitát. Végezetül a veszprémi egyházmegye büszke lehet arra, hogy papja Varga Béla kisgazdapárti politikus volt az 1945-ben szabadon megválasztott Nemzetgyűlés utolsó, és az 1990-ben összeülő szabad országgyűlés első elnöke.
Ezután Karlinszky Balázs, a kötet egyik szerkesztője ismertette a kiadvány szerkesztői koncepcióját. Kiemelte: a kiadó intézmény által a 2014-től szervezett egyháztörténeti konferenciák és az azokat követő konferencia-kötetek alapul vételével egy olyan szintézis létrehozása volt a cél, amely egyszerre olvasmányos, könnyen emészthető, de tudományosan is naprakész és releváns ismereteket ad át. Egyúttal megköszönte a kötetben közreműködő szerzők és grafikusok munkáját.
A rendezvény zárásaként ünnepélyes képátadásra is sor került. Dr. Udvardy György veszprémi érseki Kovács Gergely okleveles posztulátornak, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány – melynek egyik feladat a bíboros boldoggá avatási eljárásának támogatása – képviselőjének átadta Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bekeretezett, díszes protokollfotóját, amelyet már az egyházmegye oktatási intézményeibe is eljuttatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mindszenty József veszprémi püspökként indította el Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárását. Kovács Gergely az ajándékot megköszönve figyelemreméltónak tartotta, hogy a két személy összekapcsolódik és a veszprémi érsekség Mindszenty80 programsorozatának révén kanonizációs eljárásaik egymást erősíti.
