Szerzetesség a koraújkori Magyarországon

A premontrei rendtörténeti konferencia új időpontja

A „900 éves a premontrei rend című művelődéstörténeti konferencia szervezői kitűzték a márciusban a koronavírus-járvány miatt elhalasztott esemény új időpontját:

Gödöllői Premontrei Apátság és Iskolaközpont
2020. szeptember 10–12. (csütörtök–szombat)

Amennyiben a járványhelyzet esetlegesen nem teszi lehetővé, hogy személyesen találkozzanak, akkor a konferenciát ugyanebben az időpontban, az online térben rendezik meg.

További információ:
https://www.premontreiek.hu/aktualis/konferencia

250 éves a buda-országúti ferences templom

A budai Országút (Landstrasse) külvárosban 1707-ben építtettek kápolnát az ágostonos-redi szerzetesek Szent István vértanú tiszteletére. Ennek helyén épült föl 1752 és 1770 között a Nöpauer Máté terve szerint a ma is álló templom, amelyet Zbisko Károly szepesi prépost, esztergomi segédpüspök szentelt föl 1770. szeptember 23-án. 1785 óta a templomot és a mellette álló kolostort a ferencesek használják, mivel II. József császár a Fő utcából, a Szent Ferenc Sebei templom mellől ide költöztette a kapisztránus rendtartomány budai kolostorát.

A templom felszentelésének 250. évfordulója alkalmából 2020. szeptember 12-én szombaton templomtörténeti előadására és egy jubileumi kiadvány bemutatójára kerül sor.

16 órától dr. Farbaky Péter építész, művészettörténész, főmuzeológus, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója tart előadást a templomban „Házad ékessége – a 250 éves országúti ferences templom építéstörténete és művészeti kincsei” címmel.

Ezt követően, 17 órától kerül sor az „Országúti ferencesek – Templom és közösség 250 éve” című, a templomszentelés évfordulójára megjelenő templom- és plébániatörténeti könyv bemutatójára. A könyv a helyszínen megvásárolható.

A következő hetekben további jubileumi programokra is sor kerül, többek között:

  • szeptember 23., szerda 18 óra – Ünnepi szentmise, hangverseny és kiállításmegnyitó a 250. évforduló napján. A szentmise után elhangzik Mozart Koronázási miséje
  • november 14., szombat 10 óra – A Budai Ferences Könyvtár titkai – meglepő tények és érdekességek Buda egyik legrégebbi könyvtáráról (előzetes regisztráció szükséges)

További részletek és regisztráció

Magyar jezsuita misszionáriusok Latin-Amerikában

A Kossuth Rádió „Regényes történelem” című műsorában 2020. július 31-én Vágner Mária szerkesztő beszélgetett Kőszeghy Péter irodalomtörténésszel és Szeljak György kulturális antropológussal. Idézetek hangzottak el Zakariás János jezsuita leveleiből.

A jezsuiták Latin-Amerikában a 17. század elejétől hozták létre missziós településeiket, ahol az indiánokat megkeresztelték, letelepítették, új mesterségekre tanították, a haszon egy részét pedig újabb fejlesztésekre fordították. Csakhogy a portugál és spanyol hódítók jobban szerették volna, ha ez a haszon őket gazdagítja. Ez pedig a 18. század közepén a jezsuita misszionáriusok kiűzetéséhez vezetett. A tragikus sorsú atyák között magyarok is voltak. Mintegy 20-an működtek az Indiákon, Kaliforniától Paraguayon és Perun át egészen Chiléig, némelyiküknek tudományos munkája is jelentős volt.

Az utolsó elbeszéléshez megjegyzendő, hogy Dél-Amerikában nincs tigris, csak jaguár, krokodilfajok is csak Közép-Amerikában élnek, attól délebbre kajmánok.

A műsor meghallgatható:

Lásd még:

A premontrei örökség

producer Bazsik Ádám
rendezte Huszár Domonkos
shoeshine.hu, ODPictures
2020

A premontrei rend 2021-ben ünnepli fennállásának 900 éves évfordulóját. Az évfordulóra három éven át tartó munka eredményeképpen készült el A premontrei örökség című, egész estés dokumentumfilm, mely megrendítő valóságában ábrázolja a rend közösségét, csendes és alázatos munkáját társadalmunk mindennapjaiban.

Magyarországon már az alapító, Szent Norbert életében jelen voltak a premontreiek, sorsuk összefonódott az ország történelmével. Mit csinálnak ma, a 21. században? A Csornai Premontrei Prépostság, a Gödöllői Premontrei Apátság, a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság és a Premontrei Női Kanonokrend tagjai, szám szerint negyvenen alkotják a Magyar Premontrei Cirkáriát. Ünnepélyes közösségi imádság, lelkipásztorkodás, tanítás és szegénygondozás jelöli meg életüket. A film ezen értékeknek ad testet és bemutatja, hogy a rend tagjai hogyan valósítják meg ezeket az eszméket a mindennapokban.

A koronavírosos járványhelyzetre való tekintettel nyilvános bemutató vetítés helyett a film online bemutatójja 2020. május 3-án, 20.00 órától történt a www.premontreiek.hu weboldalon.

Készítői bíznak abban, hogy a közreadott film értékes gyümölcsöket terem; otthonainkban, családi környezetben, nyugalomban való megtekintése új ajtókat nyit Istenre és a világra, s közelebb hozza az immár 900 éves premontrei rendet a 21. századi emberhez.

Lásd még:

A győri jezsuita gimnázium diáksága

Anyakönyvi adattár (1630–1773)
Fazekas István – Kádár Zsófia – Kökényesi Zsolt
Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, 2020.
(Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon 1.) – I-II. kötet

A jezsuiták legkorábban indított magyarországi iskolái közé tartozott a győri gimnázium, amelyben a tanítást 1628 novemberében kezdték meg. A diákok névsorát őrző anyakönyv három kötete 1630-tól 1773-ig a Jézus Társaság féloszlatásáig folyamatos. Ezekből információkat szerezhetünk az egyes diákok tanulmányi előmeneteléről, származási helyéről, nemzetiségéről és felekezetéről – esetenként ezek változásairól. A bejegyzések a nyilvántartásba felvett személyek későbbi pályafutásáról, tanulmányairól, olykor az elhalálozásáról is tájékoztatnak.

Az anyakönyvek alapján a „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” (ELTE–NKFIH) munkacsoport közel ötvenezer beiratkozást és 20595 tanuló adatait adja közre. Az egyes tanulókra vonatkozó adatokat (elvégzett évfolyamok, náció, származási hely, társadalmi státus, felekezet, életkor) egymás alá rendezve, az első beiratkozás sorrendjében közöljük A tájékozódást névmutató is segíti. Ezzel egy olyan adattár válik elérhetővé, amely a családtörténet, helytörténet, arisztokráciatörténet vagy más szakterületek művelői számára fontos segédletül szolgálhat. A diákság jellemzését, a tanulókról megismerlulő adatok statisztikai elemzését részletes bevezető tanulmányban dolgoztuk fel.

Immáron minden eddiginél teljesebb képet kapunk arról, hogy mekkora volt a győri gimnázium területi vonzáskörzete, a társadalom mely rétegei képviseltették magukat a diákság soraiban, a történelem viharai hogyan csapódtak le a végvári iskolában. Választ kaphatunk arra, hogy mennyire volt elvárás a diákok felé a katolikus egyházhoz való tartozás vagy az áttérés. Az adattár tanúsága alapján el lehet helyezni a győri gimnáziumot a kora újkori magyarországi jezsuita oktatási intézmények sorában: egy kulcsfontosságú, országos vonzáskörzetű, nagy diáklétszámú, töretlenül fejlődő iskolát ismerhetünk meg, amelybe nem csak a városból, a megyéből és a nyugat magyarországi régióiből, de a királyság és a társországok egész területéről, még a hódoltságból is érkeztek diákok: nemesek és polgárok, arisztokraták és jobbágyok egyaránt.

Az adattár – a a pozsonyi és nagyszombati iskolák adattárával együtt – 2019 szeptemberétől már elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon, most alapos bevezető tanulmánnyal és elemzésekkel kibővítve, két kötetben, nyomtatásban is megjelent, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Jezsuiták és conquistadorok harca az indiánokért

a XVII-XVIII. században
Bartusz-Dobosi László
Budapest, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2020. – 112 pp.

Jézus Társaságának egyik célja kezdettől fogva „a hit védelme és terjesztése” volt. A jezsuita misszionáriusok hamarosan a világ szinte minden tájára eljutottak, de tevékenységük talán sehol sem nem hagyott olyan komoly nyomot, mint Dél-Amerikában. A megérített indiánok számára a jezsuiták önálló közösségeket, úgynevezett redukciókat hoztak létre Argentína, Paraguay, Bolívia, Brazília és Kolumbia területén, ahol keresztény oktatással próbálták a helyi civilizációt összegyeztetni az európai kultúrával. Ez azonban nem nyerte el a gyarmati vezetők tetszését, akik az indiánokban elsősorban jogfoszott munkaerőt láttak, és ez az ellentét végül a redukciók, sőt a jezsuita rend feloszlatásához vezetett.

A könyv ezt a jezsuita missiós tevékenységet mutatja be, és rövid életrajzokat közöl arról a két tucat magyar jezsuitáról is, akik a XVII-XVIII. században a dél-amerikai indiánok között szolgáltak misszionáriusként.