A honlap megújítása a Nemzeti Együttműködési Alap (NEAO-KP-1-2021-2-1455) támogatásával valósult meg (2021/2022). Bővebben…
A főapátság kulturális területének munkatársaival július 1-jén kurátori vezetéssel megtekintettük a 400 tanév – Élő örökség a győri bencés gimnáziumban című kiállítást. A győri Szent Ignác-templom és a rendház tetőterében megnyílt gazdag és interaktív tárlat kurátora a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum munkatársa, Szlavkovszky Mariann volt. A látogatást kötetlen együttlét és közös ebéd zárta.
A kiállítással kapcsolatban a Szent Mór Bencés Perjelség honlapján lehet tájékozódni.
2026 júliusának utolsó hetében, 23. alkalommal rendezték meg az Ordasi Alkotótábort, ahol a résztvevő művészek hagyományosan egy héten át alkotnak, és munkáikat augusztusban, a falunaphoz köthető rendszeres kiállításokon mutatják be. A tábor kb. húsz fős résztvevő csapatának 2026. július 28-án este Lakatos Adél levéltáros (KFL) tartott előadást Mohács képzőművészeti reprezentációja címmel. Az előadás aktualitását a mohácsi csata közelgő 500. évfordulója adta, a jelenlévők betekintést kaptak a csatával és a főbb szereplőkkel kapcsolatos ábrázolások, képi emlékek világába és a történelmi emlékezet alakulásába.
kalocsakfl 2026. 07. 30., cs – 11:31 Hírek ElőadásAz első magyar nyelvű, teljes, katolikus bibliafordítás 400. évfordulóján a magyarországi piarista és a jezsuita gyűjtemények munkatársai olyan kamarakiállítást állítottak össze, amely a Szentírás, de főként a Káldi György által fordított magyar nyelvű Szentírás illusztrációival foglalkozik.
Az első magyar nyelvű, teljes, katolikus bibliafordítás éppen 400 éve, 1626-ban készült el Matthäus Formica bécsi nyomdájában, Káldi György jezsuita fordításában. Az irodalmi, nyelvészeti és hittudományi szempontból is jelentős esemény évfordulója alkalmából a jezsuita és a piarista rend magyarországi gyűjteményei valamint a budapest-belvárosi főplébánia olyan kamarakiállítást rendeztek, amely a Szentírás, de főként a Káldi György által fordított magyar nyelvű Szentírás illusztrációival foglalkozik.
A tablókon és a kiállított kötetek között megjelenik maga az 1626. évi első kiadás, amelyhez – titokzatos módon – kétféle címlap készült. Az első változatot ismeretlen okokból durván átalakították, és a legtöbb fönnmaradt példányba egy újravésett címlap került. Káldi György és a magyar jezsuiták lelkiségébe engednek bepillantást azok a lelkigyakorlatos könyvek, amelyekben a Loyolai Szent Ignác által előírt szemlélődést metszetes képek segítették, olyanok is, amelyek az Újszövetség egy-egy eseményébe vezették a lelkigyakorlatozót.
A kiállítás további tablói egy-egy jelentős hatású képes bibliát mutatnak be a 18. századtól a 20. századig. Köztük van a nürnbergi Christoph Weigel nagy, ökumenikus, barokk kori vállalkozása, amely egészoldalas metszetekkel, valamint latin és német versekkel vezette végig az érdeklődőt a Szentíráson. Ez egy korabeli magyar olvasónak annyira megtetszett, hogy anyanyelvén is írt hozzá verseket. Bucsánszky Alajos pesti könyvkiadó az 1848-as szabadságharc napjaiban készíttetett olyan fametszeteket, amelyeket többféle, olcsónak szánt bibliai kiadványhoz is felhasznált. Két kötet a kommunista diktatúra nehéz éveibe vezet. A Márton Lajos által illusztrált Újszövetség éppen 1950-ben, méghozzá a katolikus püspöki kar neheztelése ellenére jelent meg, a Frédéric-Antonin Breysse által rajzolt Jézus-képregényt pedig Török Jenő piarista 1962-ben csak Bécsben tudta magyarul kinyomtatni, hogy onnét juttassa el a magyar családokhoz.
A kiállítás végül kilép a könyvekből, és a bábok világába kalauzol. Vízvári László piarista 1994-ben Koós Iván tervei alapján Jézus példabeszédeit vitte bábszínpadra. Ezek közül a tékozló fiú történetének szereplői és helyszínei jelennek meg: a kocsmától a mulatóig és a disznóóltól az atyai házig.
Ha tudni szeretné, hogy mit távolítottak el a Káldi-Biblia címlapjáról, miről elmélkedtek Loyolai Szent Ignác követői, miért nem helyeselt a püspöki kar egy képes bibliakiadást, hogyan képzelte el Gaston Courtois atya a jó képregényt, és hogyan mulatott a tékozló fiú, látogassa meg kiállításunkat.
A vándorkiállítás első helyszíne a pesti belvárosi plébániatemplom altemploma, ahol szeptember végéig lesz látható. (A templom belépődíjas, de aki kifejezetten a Káldi-kiállítást szeretné látni, azoknak a belépés ingyenes.) A tervek szerint a kiállítás októbertől különféle piarista és jezsuita iskolákban lesz látható.
A közelmúltban jelent meg Nebojszki László: Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból (1-2.) című munkája, az Argumentum Kiadó - Országos Széchényi Könyvtár gondozásában. A kiadvány-sorozat újabb köteteiről a Bajai Honpolgár 2026. július-augusztusi számában jelent meg Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) könyvismertetője, a szöveget honlapunkon is közöljük, és egyben jó szívvel ajánljuk az egész sorozatot kutatóink, ill. a bácskai helytörténet iránt érdeklődők figyelmébe!
"Nem először esik szó a Bajai Honpolgárban a bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírásairól, melyek Nebojszki László évtizedes munkájának köszönhetően jelentek/jelennek meg (és remélhetőleg fognak még megjelenni). Felső-Bácska anyaga 2017-ben, Közép-Bácska 2021-ben, az Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból című rész pedig a közelmúltban látott napvilágot az Argumentum Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, közel kétezer oldalon (!), két vaskos kötetben. Az elsőben a német nyelvű forrás átiratát, a másodikban magyar fordítását találjuk.
Miért különleges ez a forrás? Készíttetője az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a bécsi igazgatás alatt létrehozott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, a szövegek írói viszont a helyi értelmiség képviselői (jegyzők, papok, orvosok, tanítók) voltak. Helyzetleírásaik egységes, az élet számos területére kiterjedő, tudományos igényű kérdések-szempontok alapján készültek, s ez az összegző igény már önmagában is jelzi, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Különféle népesség- és adóösszeírások, adatgyűjtések korábban is előfordultak, de ez alkalommal egy több mint húsz oldalas útmutató (részletes magyarázatokkal ellátott kérdőív) alapján kellett válaszokat adniuk, s a helyi elit képviselői pedig képességeikhez, lehetőségeikhez mérten igyekeztek megfelelni. Nem voltak könnyű helyzetben, sokszor rendes eszközeik sem voltak pl. az időjárási viszonyok, hőmérséklet/légnyomás/csapadék stb. rendszeres és pontos méréséhez. A központi, temesvári adminisztráció dicséretére szóljon: sikeresen „bevasalták” a kért leírásokat, de a politikai események hamarosan felülírták a kormányzóság szándékait, a jelentések beérkezése után nem sokkal ui. megszűnt ez a szervezet, és 1861-től a Magyarországhoz visszacsatolt területeken helyreállt a korábbi, vármegyei közigazgatás.
Így történt, hogy ez a Temesváron begyűjtött, német nyelvű iratanyag a kormányzóság megszűnése után alig néhány évtizeden belül tudományos-történeti forrássá válhatott. Elősegítette ezt a folyamatot, hogy közben nagyot lendült a történelem kereke, az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekben sokat változott, polgárosult a vidék, s a század végéről visszatekintve megállapítható, hogy valóban szerencsés időpontban, fordulóponton készültek az említett jelentések. Felidézik a régi, feudális kori Bácska településeinek életét-világát, de a polgárosulás hajnalának új igényei (pl. oktatás, gazdaság fejlesztése), és az ezzel kapcsolatos nehézségek is megtalálhatók bennük. Olvasásuknak már a 19. század végén is „íze volt”, s ez az íz a távolság növekedésével csak még különlegesebbé vált."
A könyvismertető teljes szövege itt tölthető le pdf formátumban:
19. századi településleírások immár harmadszor. Nebojszki László: Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból (1-2.)
A Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) a 2026. évi váci vándorgyűlése keretében tartotta meg tisztújító közgyűlését. A megújult héttagú Intézőbizottság (IB) tagja lett Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója.
A MELTE IB július 13-án tartotta második ülését, ahol az egyesület elnökévé Szatmári Juditot, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárának vezetőjét, az egyeseület titkárának pedig Dénesi Tamást választották.
Megtisztelő szakmai elismerés, gratulálunk!
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár számára savmentes dobozok, fényképek tárolására alkalmas tárolóeszközök beszerzése
Pályázati azonosító: 505111/04902
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár több mint 10 000 fényképet tartalmazó fotógyűjteménnyel rendelkezik a 19. század utolsó harmadától. Ezek egy része kiemelt, különgyűjteményként kezelt gyűjteménytest (PEL VI. 2.), másik része pedig személyi hagyatékokban (pl. Bezedeki Márton, Gosztonyi Gyula, Petrovich Ede, Szentkirályi István, Szőnyi Ottó) és a plébániai levéltárakban található. A gyűjtemény kivételes, egyedi és pótolhatatlan képek kollekciója, amely az egyházmegye püspökeiről, kanonokjairól, papjairól, a hívekről, egyes helyszíneiről, eseményeiről ad képet a különböző történeti korszakokból.
2026. július 6-8. között, Vácott rendezte éves vándorgyűlését és szakmai konferenciáját a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) és az Egyházi Muzeológusok Egyesülete (EME). A három napos rendezvény második napján, július 7-én, az Egyházi levéltárak és a közművelődés című szekcióban hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása "Mindent bele!?" 15 év közművelődési erőfeszítéseiről 20 percben című előadása, melynek vetített vázlatát elérhetővé tesszük honlapunkon.
Képek a MELTE honlapján: Véget ért az EME és a MELTE közös vándorgyűlése
Július 6–8. között a Püspökvác Látogatóközpontban tartotta szokásos közös vándorgyűlését és konferenciáját a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete és az Egyházi Muzeológusok Egyesülete.
Az első nap délutánján a két szervezet közgyűlésére került sor, amelyet ökumenikus istentisztelet követett, majd a résztvevők a püspöki palotát, a Váci Egyházmegyei Könyvtárt és a Püspöki és Káptalani Levéltárt látogatták meg.
Az EME és a MELTE közös vándorgyűlése és konferenciája,
Vác, 2026. július 6–8. (hétfő–szerda)
arca.melte.hu | Magyarországi egyházi levéltárak közös segédlete
matricula.hu | e-kutatás a magyarországi egyházi levéltárakban
