Egyházi levéltárak hírei

2024. április 18-án, A bácskai zsidóság sorsa 1941-1944 között címmel tudományos szimpóziumot tartottak Budapesten, az Óbudai Zsinagógában, a rendezvényen a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárat (KFL) Lakatos Adél levéltáros-történész képviselte.

A kerekasztal-beszélgetésre a Berésit (Kezdetkor) hittudományi szabadegyetem első szemeszterében került sor, melyet a Holokauszt 80. évfordulójának szenteltek (szervezői az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség, a Milton Friedman Egyetem és a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme Alapítvány). A sorozat első beszélgetését 2024. március 14-én tartották, akkor az áttért zsidó emberek egyházjogi státusza volt a téma.

Az április 18-án tartott beszélgetés résztvevői voltak: Dévavári Zoltán író-történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa, Lakatos Adél levéltáros-történész, a KFL munkatársa, valamint Negyela László moderátor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Múzeumi Gyűjteményének vezetője. A résztvevők a következő kérdésekre-felvetésekre keresték a választ: Hogyan sikerült a bácskai zsidóságnak a két világháború között megőriznie nyelvi (nemzeti) és vallási identitását? Mit jelentett a számukra a Bácska 1941. évi visszacsatolása? Hogyan élték meg a az 1941-1944 közötti időszakot?
A közösség története mellet az egyéni sorsok alakulása is nagy hangsúlyt kapott, a témával kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár is fontos forrásokat őriz. A 1941-1944 közti időszakban ugyanis az izraeliták számára ideig-óráig egyfajta menekülést jelentett a vallásváltoztatás, az ún. „kikeresztelkedés”. A Bácskában a római katolikus hitet felvenni szándékozók kérelmeivel a kalocsai érsekség központi hivatala is foglalkozott (ld. egyházkormányzati iratok, Baptismus, Conversio iratsorozatait, valamint a hivatal és az illetékes plébániák levelezéseit). A Politica tárgyszó alatt, külön sorozatban kapott helyet a Szent Kereszt Egyesület iratanyaga, melynek fővédnöke 1939-ben Zichy Gyula érsek lett, s az egyesület fontos tevékenysége volt a római katolikus egyházba lépő izraeliták vallásgyakorlatának támogatása és védelme.

• Konferencia
• Közművelődés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) és a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont 2024. április 17-én a Fenntartható Katolikus Iskolák, A katolikus egyházi iskolák fenntarthatóságának kérdései a múltban címmel tartott konferenciát a Ludovika Campuson.

Különleges ajándékot kaptunk a közelmúltban, egy 2024-es naptárat, melynek fotói Kerény (Kernyaja, németül Kernei, ma Kljajićevo) bácskai sváb település majd két évszázados múltjának (1765-1944) emlékeit tárják elénk, ma látható formájukban.

A naptár kiadója, Michael Mucha Németországban él (nagyszülei még Kerényben születtek), s a családi emlékezettől inspirálva szorgalmasan kutatja a bácskai település múltját, különösen szívesen gyűjti annak vizuális emlékeit (képanyagát, ábrázolásait). Az elmúlt években többször is járt Kljajićevoban, s ott fényképészként is elmerült nagyszülei és ősei világában, bejárva történeteik helyszínét.
A művészi igényességű, fekete-fehér képeken drámai módon találkozik a múlt és a jelen, s az elmúlás látványos jeleiként alkalmat adnak a megállásra, az elcsöndesedésre. A képek világából Michael Mucha honlapján további ízelítőt kaphatunk, ajánljuk őket a történelmi Bácska múltjával foglalkozók figyelmébe:
http://michaelmucha.de/fotografie.htm
http://michaelmucha.de/publikationen.htm

Kerény Zombor közelében fekszik, a török utáni időkben a bácskai sváb falut több más községhez hasonlóan a Magyar Királyi Kamara telepítette, a Kamara volt az 1767-ben alapított plébánia kegyura is (ettől az évtől kezdődően anyakönyveztek). Sarlós Boldogasszony temploma 1797-re épült fel. A 19. század elején már közel kétezer, német nyelvű lakosa volt, a plébános munkáját ekkor már káplánok is segítették. A népesség szépen gyarapodott, a 19. század közepén közel négyezer, a század végén pedig már több mint ötezer fős volt a település. A második világháború idején a jugoszláv partizánok német fogolytábort létesítettek a faluban, s a háborút követően a bácskai svábokat kollektív bűnösként kitelepítették. Helyükre a Balkán délebbi területeiről szerbeket telepítettek.

Kerény és más bácskai települések római katolikus épített örökségével kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár gazdag forrásanyagot őriz. Az érseki központ és a plébániák levelezését feltárva készült el a levéltár "Építés-felszerelés" segédlete, a válogatott iratokhoz jegyzék készült, digitalizált másolatuk az E-kutatás szolgáltatásban online is elérhető.

• Esemény

A Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított Év Levéltári Kiadványa 2023 díjak versenyen a Ismeretterjesztő kiadványok kategóriában I. helyezést ért el kiadványunk, a Jankovics Norbert szerkesztésében megjelent Veszprém város templomai / Churches of Veszprém című kötet.

Az ünnepélyes díjátadóra 2024. április 12-én 10 órától került sor Budapest Főváros Levéltárában (1139 Budapest, Teve utca 3-5.). Köszöntőt mondott Dr. Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke  Kötetünket – és valamennyi díjazott kiadványt – Dr. Csorba László egyetemi tanár méltatta.

A díjat intézményünk igazgatója, illetve partnerintézményünk, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főigazgatója, Dr. Almássy Kornél vették át. A díjátadón jelen volt továbbá a kötet szerkesztője, Jankovics Norbert, a szerzők közül Fülöp András és Héczey-Markó Ágnes, a grafikus-tördelő Kakuk Barbara, továbbá a Veszprémi Főegyházmegye képviseletében Tornavölgyi Krisztián irodaigazgató atya.

Havonta közzétett E-kutatási statisztikai adataink frissítése során vettük észre, hogy az E-kutatási témaválasztások összesített száma az elmúlt napokban lépte át a félmilliót. Ez a szám az online kutatási szolgáltatás nyitólapjainak használatára jellemző, és ott általában egy-egy település-plébánia választását jelenti (melynek állományában azután a dokumentumok böngészése megkezdődik). A levéltárakban történő, hagyományos kutatásoknál ez kb. a kutatási kérőlapok leadásának felel meg, azzal a kitétellel, hogy a digitális gyűjteményben egy-egy ilyen böngészés általában több levéltári állományt, gyakran több őrzőhelyet is érint.
14. éve működő E-kutatás szolgáltatásunkban a témaválasztások napi átlaga 103 (valamennyi naptári nappal, vagyis "non-stop" számítva). Helyi forgalomban, munkanapokkal kalkulálva ez arányosan kb. 150 témaválasztást jelentett volna, és naponta 40-50 kutatót kellett volna fogadnunk, 4-5 tonna irat megmozgatásával. Két-három levéltáros munkatárssal, kutatószobánk méreteit is figyelembe véve (ahol max. három főt tudunk egyszerre kiszolgálni), ez nyilvánvalóan lehetetlen lett volna.
Hagyományosan, helyben az online kutatóforgalom töredékét tudtuk volna csak kiszolgálni, így viszont a kutatások intenzitása kb. ötvenszeresére nőtt. Az E-kutatás jelentősége állományvédelmi szempontból is óriási: az említett forgalomnövekedés ui. az eredeti iratok mozgatása, használata nélkül történt.

• E-kutatás
• Esemény

A pannonhalmi szerzetesközösség több mint fél évszázada nyitja meg kapuit hívő világiak előtt, hogy a Szent Három Napot együtt ünnepeljék. A húsvéti találkozás elsősorban a közös imádságról és az egyéni elmélyülésről szól, amelyet spirituális programok kísérnek. Idén – több más program mellett – a levéltár-pedagógiai teremben rendezett előadás keretében a 800 éves harmadik pannonhalmi templom építtetőjével, Uros apáttal is megismerkedhettek az érdeklődők. A Levéltárunkban őrzött nagyszámú oklevél révén ugyanis Uros apát az Árpád-kor legjobban ismert egyházi személyisége.

The monastic community in Pannonhalma has opened their gates in front of the faithful lay people for more than fifty years so that they could celebrate the Paschal Triduum together. The Eastre meeting primarily emphasises shared prayers and private composedness in the context of spiritual programmes. This year, among many other programmes, within the framework of a presentation in the archival-pedagogic room, our interested guests could get acquainted with Abbot Uros, the builder of the 800-year-old third church in Pannonhalma.

Levéltár-látogatások időpontjai 2024-ben. Fókuszban Cserháti József (1914–1994), valamint az egykori jezsuita Pius Kollégium (1912–1948).

A 23. Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Verseny döntőjét március 26-an rendezték a Főapátságban. A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság által szervezett vetélkedő témája idén: Magyarország története az Árpád-korban. Ennek apropóját az adta, hogy a harmadik pannonhalmi szerzetestemplom ebben az évben ünnepli felszentelésének 800. évfordulóját. A rendezvényen kétszáz Kárpát-medencei középiskola hatszáz diákja vett részt. A döntőn a tizenegy legjobb eredményt elért csapat mérte össze tudását, közülük a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium csapata lett az első.