A magyar katolicizmus és Trianon

4 nap 4 óra ago
A magyar katolicizmus és Trianon Kanász Viktor 2023. 02. 04., szo - 14:38 CLASSIS I 5 Sági György

Sági György (szerk.): A magyar katolicizmus és Trianon (CST I/5), Budapest 2023. 350 p. + 2 melléklet (térképek)

Jelen tanulmánykötet elõzménye az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport által szervezett azon tudományos konferencia, mely az I. világháborút lezáró békediktátumra emlékezett meg 2021. június 23-án. Trianon nem csupán a magyar állam, hanem a hazai egyházszervezet: egyházmegyék és a különféle szerzetesrendi tartományok destrukcióját is jelentette. A problémakör számos tekintetben érinti Magyarország és a római Szentszék kapcsolatait, ugyanakkor több dimenzióban túl is mutat ezeken.

Az állam, egyház és társadalom sokrétû viszonyrendszere tárul elő az I. fejezetben. IV. Károly visszatérési kísérleteiről vatikáni források alapján alkothatunk képet. Lorenzo Schioppa apostoli nuncius jelentései új narratíva keretében mutatják be az utolsó Habsburg-uralkodó illúzióit trónja visszaszerzésére. (Hamerli Petra) A két világháború közötti katolikus nagygyűlések vizsgálatából megtudhatjuk, hogy például Klebelsberg Kuno szerint nem csak azoké a felelősség Trianon miatt, „akik a kommunizmus útját egyengették”, hanem mindenkié, aki nem szállt szembe ezzel „kellő erővel”. Krüger Aladár a nemzetietlen liberalizmust ostorozta, gróf Károlyi József pedig a Bánffy Dezső-féle magyarosítási politika erőtlenségét hangoztatta, valamint aláhúzta a nemzetiségek felekezeti intézményi hátterének jelentőségét. (Gianone András) A magyar katolicizmus későbbi feje, Pehm József gyakorlati revizionista papként jelenik meg a kötetben, aki az elcsatolások regionális következményeit Zalában többek között lelkészségek (kuráciák) alapításával enyhítette. (Balogh Margit)

A II. fejezet a Szent István/László-i, illetve tereziánus és posztjozefinista egyházszervezet lebontásának kezdeteit járja körül. Annak a folyamatának, melyre 2008-ban XVI. Benedek „Slovachiae sacrorum Antistites” kezdetű bullája tett pontot, eltüntetve a Kárpát-medence korábbi egyházszervezetének maradék körvonalait. Az 1920-as évek eleji sajtóvisszhang elemzésébõl megtudhatjuk, hogy a hazai közvélemény a felvidéki püspökök kapcsán kedvezőbb bánásmódot várt az Apostoli Szentszéktől a magyarság számára. 1924-től pedig több budapesti lapban is kifogásolták a vatikáni döntéseket. (Klestenitz Tibor) A békediktátum egyházkormányzati következményeinek problémakörét a kettészakított kalocsa–bácsi főegyházmegye sorsa jeleníti meg a kötetben. A bácskai apostoli kormányzóság felállítása nem választható el Budanovich (Budanović) Lajos szabadkai plébános egyéni ambícióitól, akinek egyházmegyelapítási törekvései mindvégig összhangban álltak a szerb nacionalizmus érdekeivel. A vatikáni levéltári kutatási adatokban bővelkedő írásból részletesebben az 1940-es évekig követhetjük a fejleményeket. (Tóth Tamás) Hasonlóan fontos és izgalmas kérdést tárgyal a fejezet zárótanulmánya. Korabeli források adataira támaszkodva a hajdúdorogi egyházmegye megalapításának hatását mutatja be a magyar–román viszonyra a trianoni békeszerzõdést megelőző 20–25 évben. (Véghseő Tamás)

Amikor Trianonnak az évezredes magyar egyházszervezetre gyakorolt katasztrofális következményeiről beszélünk, abba nem csak az egyhámegyéket, hanem a szerzetesrendek különféle egységeit: tartományait, kongregációit stb. is bele kell értenünk. A III. fejezet erre a területre összpontosít eddig ismeretlen források feltárásával és elemzésével. Trianonnak a kalocsai iskolanővérek életében mutatkozó hatása kapcsán például arról olvashatunk, hogy már egész korán kísérlet történt a bácskai rendházak önálló provinciába szervezésére. Rómában 1925-ben döntés is született erről, amit végül csak 1960-ban hajtottak végre. (Sági György) A piaristák esetében a csehszlovák modus vivendi megkötésével, 1930-ra megvalósult a „szlovenszkói” rendtartomány létrehozatala. Tagjait a csekély számú szlovák piaristák alkották. (Szekér Barnabás) E fejezetből sem hiányzik a görögkatolikus téma. Jelesül a máriapócsi baziliták megújulásának és útkeresésének bemutatása Trianont követően, elsősorban a korabeli sajtótermékek segítségével. (Földvári Katalin)

A kötetet a „Trianon és az Egyház” témával foglalkozó szakirodalmat felvonultató historiográfiai összegzés zárja, s alkotja egyúttal a IV. fejezetet. (Tóth Krisztina) A centenárium kapcsán Trianonról folyó kurrens tudományos diskurzus meghatározóan állam- és társadalomközpontú. Jelen tanulmánykötet jelentősége abban áll – ha csak jelzésszerűen is –, de ehhez odaemeli az egyháztörténeti szempontot is. A tanulmányokat rövidítésjegyzék, majd a szerzők felsorolása, illetve a névmutató követi, végül pedig a magyar és angol nyelvű rezümék zárják a kötetet.

Kanász Viktor

Gemenc - könyvajánló (2023.01.31.)

1 hét 1 nap ago

 Gemenc. Ártéri erdő a sárközi Duna-völgyben címmel jelent meg Szarvas Pongrác könyve a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. kiadásában, 2022-ben. Az ismeretterjesztő kiadvány hiánypótló, mivel sokoldalúan, a teljességre törekedve, de mégis tömören foglalja össze a Gemenccel kapcsolatos témákat-tudnivalókat.
A könyv impresszumát, tartalomjegyzékét és bevezetőjét honlapunkon is közzétesszük pdf formátumban, a kiadvány megvásárolható a kiadónál (az elérhetőséget ld. az impresszumban), szeretettel ajánljuk kutatóink figyelmébe!

Hírek: 
kalocsakfl

Szakmai beszámoló a KFL 2022. évi működéséről (2023.01.31.)

1 hét 1 nap ago

Elkészült intézményünk 2022-es szakmai beszámolója, melynek szövegét honlapunkon is elérhetővé-letölthetővé tettük A Levéltár/ Tevékenység, feladatok/ Szakmai beszámolók oldalon, pdf formátumban. A beszámoló terjedelme 5 oldal, főbb pontjai a következők:

1.) Az állomány gyarapodása, mozgása, változásai
2.) Állományvédelem, restaurálás
3.) Feldolgozó munka (iratrendezés, segédletkészítés, digitalizálás)
4.) Kutató- és ügyfélszolgálat
5.) Szakmai kapcsolatok, publikációk, honlap
6.) A működés személyi- és tárgyi feltételei, pályázatok-támogatások

Az alábbiakban a Kutató- és ügyfélszolgálatra vonatkozó részt idézve adunk rövid tartalmi ízelítőt:

Intézményünk munkanapokon (H-P) 8-16 óra között volt nyitva, és ugyanebben a nyitvatartási időben, általában előzetesen egyeztetett időpontokban fogadtuk kutatóinkat. 2022-ben személyesen 17 kutató jött el Kalocsára, ők összesen 39 esetben kerestek fel bennünket. A COVID hátrányos következményei által sújtott előző esztendőhöz képest a helyi forgalom duplájára emelkedett, viszont az is megállapítható, hogy a 2022-es érték a COVID előtti öt év átlagának még mindig csak a fele, vagyis a korábban jellemző helyi kutatóforgalom még mindig nem állt helyre. Az interneten viszont továbbra is kiemelkedő érdeklődést tapasztaltunk: e-kutatás szolgáltatásunkat 791 regisztrált kutató vette igénybe, ők összesen 11.796 alkalommal használták kutatás céljából honlapunkat, ez átlagosan, naponta 32-33 kutatást jelentett (az átlagot 365 napra kalkuláltuk, az e-kutatásban ui. nincsen szünnap, sőt a fogalom nagy része jellemzően az intézményes zárva tartási időkre esik, nagyon sokan esténként, hétvégenként kutatnak). A látogatójegyek és az e-kutatási regisztrációk összesített száma meghaladja a nyolcszázat (808), s a kutatási esetek összesített végeredménye közel tizenkét-ezer (11.835).
Az előző két évhez hasonlóan 2022 végén is 10 nyílt kutatónappal ünnepeltünk, ezzel az ingyenes kutatási lehetőséggel 366-an éltek, érezhetően nagy az igény, hogy e-kutatóink rendszeresen visszatérjenek, néhány adatnak utána nézzenek, ill. betekintve tájékozódjanak a gyarapodó digitális állományról és az új kutatási lehetőségekről.
Az év során 60 alkalommal végeztünk adatkeresést ügyfeleink számára, s az ügyfélszolgálat, valamint szakmai kapcsolataink során több mint 4 ezer digitális fájlt (jpg és pdf dokumentumokat) adtunk át levéltári forrásainkról, és 57 anyakönyvi kivonatot készítettünk. Tájékoztató- és ügyfélszolgálati munkánk során, valamint szakmai munkánk részeként összesen 1.125 e-mail levelet küldtünk, általában válaszként a különféle megkeresésekre.

kalocsakfl

A kalocsai Főszékesegyház titulusáról - Tóth Tamás tanulmánya az Olvasósarokban (2023.01.20.)

2 hét 5 nap ago

 Változott-e a kalocsai Főszékesegyház titulusa 1738-ban? - tette fel a kérdést Tóth Tamás 2021-ben megjelent tanulmánykötetében (Tóth Tamás: Hungaria Rómából. Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből. Szent István Társulat, Budapest, 2021. 49-59.o.) A válasz keresésével, érveinek kifejtésével korrigálni igyekezett a jelenkori történetírásban elterjedt félreértéseket-tévedéseket. A tanulmány szövegét a szerző engedélyével honlapunkon is elérhetővé tettük az Olvasósarok Helytörténet, egyháztörténet rovatában. Az írást kutatóink figyelmébe ajánljuk.

kalocsakfl