Hírolvasó

Bibliotheca domus presbyterorum Gaesdonck

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Das Collegium Augustinianum Gaesdonck in Goch, ein katholisches und staatlich anerkanntes bischöfliches Gymnasium mit Internat, hält  seine Bibliotheca domus prespyterorum seit dem späten Mittelalter.

Beitragsbild

Collegium Augustinianum Gaesdonck. Foto: Rolfcosar, 2018 (Quelle + Lizenz)

Bibliothek des Niedersächsischen Internatsgymnasiums, Bad Bederkesa

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Das Niedersächsische Internatsgymnasium (NIG) in Bad Bederkesa hält eine Schulbibliothek mit historischem Altbestand. Das Fabian-Handbuch kennt diese Bestände nicht, die Schulhomepage hält sich bedeckt, auch ein angebotener Katalog lässt den neugierigen Besucher nicht fündig werden. Allerdings sind die Verfassernamen in die Wikipedia verlinkt, immerhin.1

Informationen zur Bibliothek bieten die leseorte.de an: https://www.leseorte.de/bibliothek/bibliothek-des-niedersaechsischen-internatsgymnasiums/2

Beitragsbild

Niedersächsisches Internatsgymnasium Bad Bederkesa.  © Foto: Ra Boe / Wikipedia / Lizenz: Creative Commons CC-by-sa-3.0 de

Anmerkungen

  1. bib.nig: Wikipedialink zum Verfasser
  2. LESEORTE – Bibliotheksportal Elbe-Weser-Dreieck, Landesverband der ehemaligen Herzogtümer Bremen und Verden

Historische Bibliothek: Pflege des Schularchivs

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Mediengruppe Kreiszeitung berichtet bei kreiszeitung. de am 18. September  2020 über die Bibliothek des Domgymnasiums in Verden:

Große und kleine, bedeutende und besondere Schätze beherbergt die historische Bibliothek des Domgymnasiums. Doch der Keller, wo der umfangreiche Bestand in Regalen aufgereiht ist, ist feucht. Es schimmelt, was den Büchern und Akten nicht guttut. Doch Hilfe ist in Sicht: Das umfangreiche Schularchiv wird ausgelagert, einer intensiven Pflege unterzogen und danach, so eine weitere gute Nachricht, der Öffentlichkeit zugänglich gemacht. Und auch die Pläne für einen Neubau, in dem nicht nur die Akten, sondern vor allem die wertvollen Bücher einen ordentlichen Platz finden, kommen voran. […]

(Zum vollständigen Artikel bei kreiszeitung.de; siehe dazu auch den Weser-Kurier vom 26. Juni 2020)

• Weiteres zur historischen Bibliothek des Domgymnasium in Verden siehe #Verden

Homepage der Bibliothek

Restaurálások a Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára állományában

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

Művelődéstörténeti adalékok a görögkatolikus anyakönyvek vezetéséről

Anyakönyvek vezetéséről a Munkácsi Egyházmegyében kezdetben De Camellis János József és Bizánczy Gennadius György püspökök rendelkeztek, majd Olsavszky Manuel püspök az 1752-es és az 1756-os statútumában már konkrétan meghatározta, hogy milyen anyakönyveket kötelesek a parókusok vezetni. Négy könyv vezetését írta elő: „[…] mindegyik lelkésznek legyen […] négy könyve, azok, amelyekről még szó volt az 1752-es statútumban is, nevezetesen: egy könyv a lélekösszeírások számára, egy-egy pedig a kereszteltek, elhunytak és házasultak regisztrálására.”[1]

Egyházmegyénk parókiáin a 18. század közepétől maradtak fenn görögkatolikus anyakönyvek. Levéltárunk fontos feladatának tekinti, hogy az utókor számára is átörökítsük ezeket a dokumentumokat, ezért törekszünk a régi anyakönyvek megmentésére, helyreállítására.

Az alábbiakban a Boteh Bt. papír-, könyvrestaurátor műhely (2500 Esztergom, Lőrinc u. 17.) által restaurált két anyakönyvet mutatunk be eredeti állapotában, ill. az állagmegóvást követően:

1.1.) Leveleki kereszteltek, házasultak, halottak anyakönyve: 1771–1815, eredeti borítóval (NYEL II–28–b. 1. kötet) 1.2.) Leveleki kereszteltek, házasultak, halottak anyakönyve: 1771–1815, restaurált borítóval (NYEL II–28–b. 1. kötet) 1.3.) Leveleki kereszteltek, házasultak, halottak anyakönyve: 1771–1815, 122. oldal, eredeti állapotban (NYEL II–28–b. 1. kötet) 1.4.) Leveleki kereszteltek, házasultak, halottak anyakönyve: 1771–1815, 122. oldal, restaurált állapotban (NYEL II–28–b. 1. kötet) 2.1.) Kislétai kereszteltek anyakönyve: 1785–1803, 19. oldal, részlet, eredeti állapotban (NYEL II–8–b. 1. kötet) 2.2.) Kislétai kereszteltek anyakönyve: 1785–1803, 19. oldal, részlet, restaurált állapotban (NYEL II–8–b. 1. kötet)

[1] Udvari István: A XVIII. századi ruszin művelődéstörténet kimagasló alakjai. In: Ruszinok a XVIII. században: Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, 1992. Bessenyei György Kiadó (Vasvári Pál Társaság Füzetei, 9.) 184. o.

Bogádmindszenti anyakönyv (1775-1869) restaurálása

Baranyai Református Egyházmegye Levéltára -

Örömmel tudatjuk a tisztelt érdeklődőkkel, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma által meghirdetett és elnyert pályázati támogatásnak köszönhetően idén is, 2020 augusztusában sikerült restauráltatnunk egy további, levéltárunkban őrzött értékes anyakönyvet: a bogádmindszenti református egyházközség 1775-1869-es évkörű vegyes anyakönyvét. A magas színvonalú szakmai megvalósításért Budapest Főváros Levéltára munkatársai felé nyilvánítunk köszönetet.         

   

www.nka.hu 

Emlékezés a szerzetesrendek 1950. évi feloszlatására

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A napokban hagytuk magunk mögött a 70. évfordulóját annak, hogy a Rákosi Mátyás vezette kommunista rendőrállam 1950 nyarán több éjszakai akcióval több mint 3000 szerzetest deportált különféle kolostorokba, majd pedig szeptember 7-én megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét. Eközben megindultak az állam és egyház közötti tárgyalások, amelyek azonban csupán annyi eredményt hoztak, hogy négy tanítórend kilenc kolostora és nyolc iskolája korlátozott és ellenőrzött körülmények között mégiscsak folytathatta tevékenységét.

Konferencia-beszámoló: „A veszprémi püspökség a középkorban” (2020.09.11.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

A veszprémi püspökség a középkorban címmel augusztus 27-én egyháztörténeti konferencia helyszíne volt a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. A rendezvényt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár szervezte a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola támogatásával. A konferenciasorozattal célunk az egyházmegye-történet átfogó feldolgozásának előkészítése, a kutatás ösztönzése, illetve az friss tudományos eredmények bemutatása, teret adva egyes speciális témák vizsgálatának csakúgy, mint összegző elemzéseknek. A testület által rendezett, egy-egy korszakot tárgyaló tudományos szimpóziumok sorában az idei már a nyolcadik volt.

A konferencia résztvevőit Dr. Takáts István helynök és a vendéglátó Dr. Sebestyén József mb. rektor köszöntötte.

Az idei rendezvény célja az volt, hogy az előadások segítségével bemutassa, hogyan működött a középkorban a Dunántúl legnagyobb részét elfoglaló veszprémi egyházmegye, milyen jellegzetességei voltak az intézményrendszernek. Az első szekcióban Körmendi Tamás a királynék, közöttük is elsősorban Gizella királyné szerepét vizsgálta az egyházmegye és székesegyházának alapítása vonatkozásában, 11. századi hazai és külföldi narratív források alapján. Tóth Endre egy ismeretlen 11. századi püspök, András személyének és tevékenységének rekonstruálására tett kísérletet az Endréd településnevek alapján. Rácz György a 14. századi veszprémi püspökök pályafutását vázolta, kitérve a korabeli püspöki karban betöltött szerepükre, súlyukra és származásukra. C. Tóth Norbert a segédpüspökök és vikáriusok eltérő középkori egyházkormányzati szerepét világította meg 15–16. századi adatok alapján.

A második, párhuzamosan zajló két szekcióban F. Romhányi Beatrix az egyházmegye a Magyar Királyság egészénél sűrűbb 11. századi templomhálózatára hívta fel a figyelmet, Veres Kristóf György pedig a írásbeliség fokozatos 13. századi elterjedését vizsgálta többek között a veszprémi káptalan hiteleshelyi tevékenysége révén. Karlinszky Balázs a középkori egyházi igazgatás mozaikszerűen rendelkezésre álló adataiból kísérelt meg struktúrákat alkotni, míg Bilkei Irén az egyházmegye területén működő zalai hiteleshelyek – a kapornaki konvent és a zalavári bencés apátság – okleveles anyagában előforduló, egyháziakat érintő hatalmaskodási ügyeket vizsgálta.

Szintén nagy érdeklődésre tartott számot a Kisteremben zajló másik szekció, amely az egyházi topográfia témakörén belül az épített örökség különböző szegmenseit vizsgálta. Kanász Viktor az egyházmegye zalai végein fekvő mezőváros, Kanizsa templomos helyeit mutatta be. Felvonultatta és egymással összevetette a legérdekesebb képi és írott forrásokat, amelyek segítségével a korábbiaknál pontosabb képet rajzolt a középkori településről. Ezt követően Jankovics Norbert ismertette Veszprém városának egyházi topográfiáját. A középkori emlékanyagot korszakonkénti bontásban tárgyalva felhívta a figyelmet azokra az időszakokra, amikor művészettörténeti szempontból is kiemelkedő, olykor európai léptékkel is mérhető építészeti alkotások születtek az egyházmegye székhelyén, míg más időszakokból szinte még az emlékek is hiányoznak. Fülöp András a veszprémi székesegyház és a Szent György-kápolna korai időszakára vonatkozó régészeti adatokat gyűjtötte össze. Elemezte a két épület régészeti viszonyát, és ebből is következő építészeti összefüggését, valamint számba vette a 11. századi székesegyháznál korábbi további jelenségeket. Simon Anna a történeti hagyományban felbukkanó székesegyházi királyné-temetkezések, különösen Gizella és Adelhaid királynék lehetséges sírhelyének kérdését vizsgálta, elsősorban az altemplomban és a szentélyhatáron az 1960-as és a 2000-es évek műemléki épületkutatásai alapján, valamint a románkori kőfaragványok figyelembevételével.

A délután szekció a püspökségnek az egyházmegye határain túlnyúló, vatikáni és domonkos kapcsolatait mutatta be. Fedeles Tamás összefoglalta a javadalomviselő veszprémi egyházmegyések által a Szentszéknél befizetett különböző egyházi adókból és illetékekből megállapítható, rájuk vonatkozó információkat. Nemes Gábor a pápai udvarban a középkorban megforduló egyházmegyei papok és civilek kérvényeit, illetve a zarándoklataik kapcsán fennmaradt forrásokat elemezte. Szovák Kornél ugyenezen témakör kapcsán néhány kiemelt adatot vizsgált meg, azok mikrotörténeti vonatkozásaira felhívva a figyelmet. Zágorhidi Czigány Balázs a veszprémi domonkos kolostornak az 1480-as években női zárdából férfi rendházzá való alakítását követte nyomon előadásában, főként az érseki levéltárban megmaradt oklevelek alapján.

A konferencia előadói között szerepelt több megyei és egyházi közgyűjtemény korszakkal foglalkozó munkatársa, illetve az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, továbbá az MTA BTK Történettudományi Intézet és a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történészei, valamint régész-művészettörténész műemléki szakemberek a MÉM-MDK- és az ELTE-től. A rendezvényen elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben tárják majd az érdeklődők elé, várhatóan 2021-ben.

A járványhelyzet megakadályozott minket, hogy a szokásokhoz híven az elmúlt évi konferencia előadásait tartalmazó kötet bemutatójára ez alkalommal kerüljön sor, de a helyszínen a korábbi konferenciák köteteiből és egyéb levéltári kiadványokból válogathattak a nehézségek ellenére is szép számban megjelent érdeklődők.

Szerverfrissítés: 30 ezer képfelvétel a népességre vonatkozó, feudális kori plébániai iratainkról (2020.09.10.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2020. szeptember 10-én 87 település (plébánia) képanyagát egészítettük ki Matricula-Historia-online (E-kutatás) szolgáltatásunkban. A feudális kori, népességre vonatkozó forrásokról készült 30 ezer képfelvétel több mint 8 ezer leírási tételhez (aktához) kapcsolódik.
Az Érseki Hivatal plébániai iratállományában (KFL.I.1.b.) a népességre vonatkozó források jelentős forrásértékű és gyakran kutatott állományrészt képviselnek. A témával kapcsolatos, jellemző irattípusok a lélekösszeírások; a jelentések vegyes házasságokról, elváltakról és vallást változtatókról; a különféle anyakönyvi felmentések és javítások, valamint az iskolai összeírások is. Az említett irattípusok számára egyes települések feudális kori iratsorozatában külön alsorozatokat hoztunk létre (népesség, összeírás címen), s a sorszámozott aktákról egy lajstromot is készítettünk Excel-tábla formájában, a jellemző adatokkal: tételszám, dátum, irat jellegének-típusának meghatározása, információs tartalom minősége (névadatok, említett helyek stb.) Az említett Excel-táblázat több mint 8 ezer leírási tételt tartalmaz, és kutatási segédletként letölthető honlapunkon, a következő néven:
KFL-I-1-b_Feudalis-kori-nepesseg-osszeiras_jegyzek_web.xls
A jegyzékben szereplő jelzetet, tételszámokat a képek elnevezései is tartalmazzák, a leírás és a források tartalma így könnyen kapcsolható, összevethető.
A képanyag a következő útvonalon érhető el a Matricula-Historia-online tartalmában:
Plébánia neve/ Kotet_Volumen/ Nepesseg_osszeiras_Status_animarum/
A jelenlegi alkalommal feltöltött települések/plébániák sora a következő:
Ada\ Adorjan\ Akaszto\ Apatin\ Bacs\ Bacsbokod\ Bacsborsod\ Bacsfoldvar\ Bacskertes\ Bacskossuthfalva\ Bacsordas\ Bacsszentivan\ Bacsujfalu\ Bacsujlak\ Baja-Belvaros\ Baja-Szent-Istvan\ Bajmok\ Bajsa\ Batmonostor\ Batya\ Bezdan\ Boroc\ Csantaver\ Csaszartoltes\ Csatalja\ Csavoly\ Csonoplya\ Davod\ Dernye\ Doroszlo\ Dunabokeny\ Dunacseb\ Dunapataj\ Dunaszentbenedek\ Dusnok\ Ersekcsanad\ Fajsz\ Felsoszentivan\ Fokto\ Gador\ Gara\ Gederlak\ Gombos\ Hajos\ Hercegszanto\ Hodsag\ Horgos\ Janoshalma\ Kalocsa\ Katymar\ Kecel\ Kereny\ Kishegyes\ Kiskoros\ Kortes\ Kucora\ Kula\ Kullod\ Kunbaja\ Ludaspuszta\ Magyarkanizsa\ Martonos\ Melykut\ Militics\ Miske\ Mohol\ Monostorszeg\ Nagybaracska\ Nemesmilitics\ Nemesnadudvar\ Obecse\ Oker\ Orszallas\ Oszivac\ Pacser\ Palanka\ Palona\ Paripas\ Peterreve\ Regoce\ Soltvadkert\ Sukosd\ Szabadka-Szt-Gyorgy\ Szabadka-Szt-Rokus\ Szabadka-Szt-Terez\ Szentfulop\ Szenttamas\
A feldolgozás folytatódik, a képanyagot és a táblázatot is tovább fejlesztjük. A jelenleg feltöltött állomány rendezését (válogatását, jegyzékelését) Csongrádi Gabriella készítette.
A feltöltött képfelvételek száma: 30.226
E-kutatás szolgáltatásunkban összesen 1.620.665 képfelvétel böngészhető.
Eredményes böngészést, jó kutatást kívánunk!

 

Hírek: 

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára