Hírolvasó

Jezsuita oktatás Közép-Európában a nagyszombati egyetem és gimnázium példáján

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

online műhelykonferencia az ELTE BTK Tématerületi Kiválósági Pályázat „Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció”; az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár; az ELTE-MTA Egyetemtörténeti Kutatócsoport és a NKFIH K 131973. sz. projekt szervezésében
Időpont: 2021. április 22. (csütörtök)
Elérhetőség: Microsoft Teams felületen az alábbi linken: https://teams.microsoft.com vagy előzetes regisztrációval: toth.krisztina@btk.elte.hu email címen 2021. április 21-ig.

Program

Délelőtt

  • 9.00 Köszöntő
  • 9.10 Kádár Zsófia: Intézményi keretek: az osztrák jezsuita rendtartomány a 17. században
  • 09.40 Siptár Dániel: Olajág és írótoll – a Jézus Társasága Magyarországon a feloszlatást megelőző kilenc évtizedben
  • 10.10 Fazekas István: Katolikus egyházi intézmények Nagyszombatban
  • 10.40 Szünet
  • 11.00 Szögi László: A nagyszombati egyetem újonnan elkészült hallgatói adatbázisa
  • 11.30 Tóth Krisztina: A nagyszombati egyetem tanári adatbázisa
  • 12.00 Ebédszünet

Délután

  • 13.00 Viskolcz Noémi: Az Esterházyak és Nagyszombat
  • 13.30 Ternovácz Bálint: Nagyszombati középiskolai diákság középiskolai adatbázisa
  • 14.00 Tusor Péter: A jezsuita gimnáziumi adatbázis és a kora újkor kutatás új távlatai (A költő Gyöngyösi példája)
  • 14.30 Szünet
  • 14.45 Szekér Barnabás: A szomszédvár: a nyitrai piarista kollégium a 18. században
  • 15.15 Kökényesi Zsolt: Megközelítések a székelyudvarhelyi jezsuita gimnázium diákságához (1689–1773)
  • 15.45 Zárszó

 

Alcide de Gasperi és az egységes keresztény Európa

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Alcide de Gasperi és az egységes keresztény Európa Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 04. 13., k - 09:22 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

140 éve született Alcide de Gasperi, az egységes keresztény Európa gondolatának egyik markáns képviselője, Robert Schuman, Konrad Adenauer, Winston Churchill és Jean Monnet mellett Európa alapító atyáinak egyike. Az 1945 és 1953 között az olasz miniszterelnöksége idején Olaszországot a demokratikus modernizáció útjára vezette, míg nemzetközi szinten hozzájárult az európai integráció alapjainak lerakásához, mindezt úgy, hogy hazájában és koalíciós partnerei körében koránt sem az utóbbi volt az elsődleges prioritás.Honnan indult ki karrierje, ami megalapozta gondolkodását Európáról és hogyan vélekedett egy nemzetek feletti európai szövetségről? Az évforduló apropóján ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Külső link Alcide de Gasperi és az egységes keresztény Európa Kulcsszavak XX. század

Online konferencia a jezsuita oktatásról (17-18. század)

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

Örömmel adjuk tudtára mindenkinek, hogy a Kora Újkori Jezsuita Iskoláztatás Kutatócsoport (amellyel a levéltárunk aktív és gyümölcsöző munkakapcsolatban áll) 2021. április 22-én online konferenciát tart a 17-18. századi jezsuita oktatásról. A tanácskozás központi témája a nagyszombati jezsuita oktatási intézmények (az egyetem és főleg a gimnázium) diákságának átfogó és összehasonlító vizsgálata, melynek terén mára a kutatócsoport komoly eredményeket ért el. Meghívó

A jövő csütörtökön 9-16 óra között tartott programban több mai vagy korábbi levéltári munkatársunk is megszólal majd.

Minden érdeklődőnek szeretettel ajánljuk az eseményt, amely a Microsoft Teams felületén követhető, ezen a linken: https://teams.microsoft.com/…/19…/1617816450956… A konferencia programja a következőképpen alakul:

2021. április – „Engedjétek meg, hogy húsvét estéjén megkérdezzelek titeket: mi újat adott nektek a mai nap”

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

Nyíregyháza, 1964. márc[ius] 29.

A feltámadt Krisztus szolgái vagyunk.
Cél: A húsvét legyen lelkiismeretünk megújulása.
Bev[ezetés]: Mi újat ad nekünk a mai nap?
1: Megújul a hitünk: Erős Isten szolgái vagyunk.
2: Megújul a reményünk: Istenünk az örök élet Ura.
3: Megújul a szeretetünk: Az emberszerető szolgái vagyunk.
Bef[ejezés]: Bennünk is feltámad Krisztus.

Kedves Testvéreim!

Mind, akik meg vagyunk keresztelve Krisztusban, az ő halálában kereszteltettünk meg. Az a vízzel való leöntés, ami a régi egyházban a víz alá való lemerítés formájában történt, azt fejezi ki, hogy eltemettek bennünket, mint azokat, akik meghaltak, mint ahogy nagypénteken eltemették Krisztust.

Amint viszont Krisztus feltámadt az Atya dicsősége által, úgy mi is új életet éljünk, amint a régi Szentírás-fordítás kifejezi: az élet újságában járjunk. Ez az új élet, ez a kegyelmi élet kereszténységünk lényege. Ez a meghalás a bűnnek és feltámadás az Istennek a húsvét nagy misztériuma, ami[n]t az egyetemes zsinat liturgikus szabályzata is az egész liturgia.

Kedves Testvéreim!

Engedjétek meg, hogy húsvét estéjén megkérdezzelek titeket: mi újat adott nektek a mai nap?

Annyit hallunk, annyit beszélünk, annyit éneklünk húsvétkor a megújulásról, hogy okvetlenül el kell gondolkoznunk pár percig: újult meg mibennünk ma valami? Részesüljünk a szőlőtőke új termésében.

Jertek, igyunk új italt… hív ma ősi zsolozsmánk.

Krisztus új birodalmat teremtett nekünk,

új életre ébresztett bennünket,

ő a mi új pászkánk.

Szent Pál beszél az új emberről, aki folytonosan megújul. Int minket a nagyszombati apostolban, hogy haljunk meg a bűnnek és éljünk Istennek, Krisztus hasonlatossága szerint, s járjunk mi is az élet újdonságában.

1. Ezt énekeljük, ezt olvassuk, s a valóságban pedig beszüremlett a mi lelkünkbe is a rágalom: hogy a mi életünk, a mi vallásunk, a mi Krisztusunk ósdi, maradi, idejét múlta már. Mi a hagyományokat őrizzük csak, a megújulás azoké, akik Krisztus nélkül húsvétolnak, s feltámadás helyett tavaszt, kiscsirkét, nyuszikát, hímes tojást ünnepelnek csupán.

Nos hát, ez a mai nap, kedves testvéreim, kisepri belőlünk ezt a vallási csekélyértékűség-tudatot, kiirtja belőlünk a Krisztus által annyiszor korholt kishitűséget.

Ma megújul a hitünk: a feltámadt Krisztus üres sírjánál állva látjuk, hogy milyen erős, hatalmas Isten szolgái vagyunk. Mi a feltámadt Krisztus szolgái vagyunk! A gyermek Jézus felnőtt, a szenvedő Jézus meghalt, a mi Jézusunk, aki most is fent van a mennyországban, és aki itt is jelen van az Oltáriszentségben, a feltámadt Krisztus. Diadalmas hadvezérünk és Urunk ő nekünk, mert a halál önkéntes vállalása által legyőzte a halált, vagyis megszüntette az örök halálnak, a kárhozatnak elkerülhetetlen voltát, és még az előtte meghaltaknak, a sírban levőknek is, az előtte meghaltaknak is megadta a lehetőséget, hogy amennyiben életük folyamán méltónak bizonyultak rá, bejuthassanak az örök életre.

Ma megújul a hitünk: nem csak azért, mert ma látjuk, hogy milyen sokan vagyunk még Krisztus hívei, hanem mert megbizonyosodunk róla, hogy ez az Üdvözítő módszere: látszólag hagyja magát legyőzetni, elbukik, elrejtőzik, de csak azért, hogy annál teljesebb legyen diadala, mikor feltámad, mikor megjelenik.

Testvérem, legfeljebb hatvan-nyolcvan húsvétot ünnepelhetsz tudatosan életedben. Annak mindnek építeni kell valamit a lelkeden, annak mindnek van egy üzenete a te számodra is: meghallottad-e? Hány van még neked hátra? Öregbedik-e veled együtt a hited is? Ha nem voltál itt nagycsütörtökön, mikor ezren álltuk körül az oltárt és ünnepeltük a hit egyik legmélyebb titkát: az Oltáriszentséget; ha nem voltál itt nagypénteken, mikor püspök atyánk arra intett minket, hogy megváltásunkat áldozatainkkal és imádságos életünkkel tegyük hatékonnyá a magunk számára, akkor legalább most, húsvétkor írj valamit a szívedbe, egy gondolatot, ami vallásosságodat előbbre viszi, ami lelki életedet megújítja.

Ha a hited csak fásult szembehelyezkedés a világgal, kiábrándultság, dacos elkeseredés, mint a Tamás apostol hite, aki amikor látta, hogy Jézus Jeruzsálembe a biztos halálba indul, így szól tanítványtársaihoz: menjünk mi is, haljunk meg ővele!… akkor alakítsa át a te hitedet is a feltámadt Krisztus örvendező hitté, mint a Tamásét, mint a Sz[ent] Pálét, aki azt írja, hogyha a keresztség által meghalunk a bűnnek, akkor együtt Krisztussal élni is fogunk Istennek.

A lelkigyakorlat, sok szertartáson való részvétel, szentbeszédhallgatás, Szentírás-hallgatás, mind-mind arra való e szent napokban, hogy hitedet megújítsa.

2. És ezen kívül mi újat ad még neked a húsvét? Felkavarja a lelkedet sorsodat illetően. Halál, örök élet: ha belépsz a templomba most el nem kerülheted e szavakat, e gondolatokat. A szentsír, a sírlepel ezt sugározza, az énekek ezt zúgják feléd. Ha komolyan részt veszel egy szertartáson, és nem csak jelen vagy, hanem figyeled, keresed értelmét, énekeled, végzed azt, fel kell, hogy lobbanjon benned egy gyöngébb vagy erősebb vágyakozás az örök élet után.

A húsvét a hitetleneknek is az életöröm ünnepe: a szórakozás locsolódás, a tavaszi szimbólumok alkalmazása mind erről beszélnek. De mennyivel túlmutat ezeken a mi húsvéti életörömszimbólumunk, a pászkáskosár!

A kosár vagy szatyor, vagy tál kifejezi, hogy úton vagyunk, maga a földi életünk is pászka, átmenet. Isten eme átmenet idején is megpakolja kosarunkat földi javaival, de e földnek minden öröme csak előíze annak az örök boldogságnak, amivel az Isten ajándékoz meg minket az örök boldogságban. Egy fiatal asszonyka mondotta egyszer boldog házasságkötése után papjának: én nem is gondoltam, hogy ilyen nagy boldogság is van a földön, hát még, ami a mennyországban vár ránk, az milyen lehet.

Ez az örök boldogság utáni vágyakozás a remény, ezt is megújítja bennünk a húsvét. Ez kifinomult, természetfeletti ízlés, mely nem éri be akármilyen félmegoldással, pótörömmel, kábítószerrel, ital, paráznaság mámorával, egy cigaretta vagy egy szelet csoki vigasztalásával, hanem az örök, tiszta, nemes örömökre pályázik, s a nyolc boldogság kútjaiból azok előízét élvezi.

Ez az az öreg ember, aki úgy gondolja: fáradt, öreg, törődött vagyok, de a halálban mégsem a megsemmisülést áhítom, hanem kedvem van rá még, hogy téged, Jézusom, az örökkévalóságon át dicsérjelek.

Ez az a fiatalember, aki nem éri be a húsvéti likőrrel, vendégeskedéssel, szórakozással, hanem minden napján az ünnepnek eljön a szentmisére, és elmondja: várom a jövendő örök életet.

3. Végül, ami a legfontosabb, megújítja bennünk a húsvét a szeretetet. Péter szerette Jézust húsvét előtt is, nagycsütörtökön mégis megtagadta. S húsvét után mit kérdezett meg tőle Jézus háromszor is: Péter szeretsz-e engem. És Jézus rábízta anyaegyházát, mert bízott benne, hogy Péter szeretete megújult. A Jézus iránti szeretetünket a húsvéti gyónásunkban újítottuk meg. Sokaknak kihűlt szeretete Isten iránt. Családját, foglalkozását a legtöbb ember szereti. Ereje szerint teljesíti kötelességeit velük szemben, mert hiszen az igaz szeretet szolgálat. Csak éppen Istennel szemben feledkezik meg a legtöbb ember kötelességéről, arról, hogy nevének tiszteletet adjon, napját megszentelje, s imádja őt minden este lefektében. Pedig ez a legfőbb parancs, ezért vagyunk a világon, hogy Istent szeressük, s Jézus e szent napokban ezt mutatta meg nekünk leginkább: mennyire kell szeressük az Istent, s az Istenért az embereket is. Mert nemcsak az Isten iránt, de hitvesünk, gyermekeink, szüleink, testvéreink, barátaink, munkatársaink, embertársaink iránt is meg kell újulnia szeretetünknek, hogy a feltámadás által gyűlölőinknek is bocsássunk meg, és egymást mint testvérek öleljük.

K. T.! A beszéd elején azt kérdeztem tőletek: mi újat adott nektek a mai nap. Ha hívő magatartásodat, reménykedésedet és szeretetedet megújította, akkor jól húsvétoltál. Akkor, ha most a beszéd végén megkérdezlek, hogy a Krisztus, akiben megkereszteltettél, benned is feltámadt-e, akkor azt felelheted: valóban feltámadt!

Amen.

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–30–a.]

Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába Szerző Sági György Kanász Viktor 2021. 04. 09., p - 10:01 Hely Magyar Kurír Indexkép Leírás

Esty Miklós online elérhetővé vált iratainak rendezésére még 2014-ben került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport keretén belül. A munkát Sági György, a kutatócsoport jelenlegi tudományos segédmunkatársa végezte.

Külső link Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába Kulcsszavak XX. század

Wir trauern um Heike Endermann (1965 – 2021)

Gymnasialbibliotheken und -archive -

„Rastatter Runde“ in der Historischen Bibliothek der Stadt Rastatt im Oktober 2018 mit Heike Endermann (2. v. r).

Im Frühjahr 2018 traf ich Heike Endermann zum ersten Mal. In der Historischen Bibliothek der Stadt Rastatt im Ludwig-Wilhelm-Gymnasium, die sie leitete, wurde die Idee konkret, ein „Netzwerk Historische Schulbibliotheken” zu gründen, das dann im Herbst in einer ersten Rastatter Runde installiert wurde.  Sie hat sich weiter mit Beiträgen für diese Runde und fürs Blog bibliotheca.gym engagiert. Um so bestürzender ist die kürzliche Nachricht aus Rastatt gewesen, dass Heike Endermann  verstorben ist.

Heike Endermann, geboren am 16. März 1965 in Jena, studierte zwischen 1989 und 1995 an der Friedrich-Schiller-Universität Jena klassische Philologie, daran anschließend von 1998 bis 2002 die lateinische Philologie des Mittelalters und der Neuzeit. Im Jahr 2000 wurde sie von der Humboldt-Universität Berlin als Wissenschaftliche Bibliothekarin graduiert. 2001 und 2002 wirkte sie als wissenschaftliche Mitarbeiterin  im Rahmen des Editionsvorhaben „Landesgeschichtsschreibung und  Landesbewusstsein in Thüringen im späten Mittelalter“ des Lehrstuhls für Mittelalterliche Geschichte/Thüringische Landesgeschichte am Historisches Institut der Friedrich-Schiller-Universität Jena.  2002 war sie am Handschriftenprojekt der DFG „Beschreibung von Handschriftenfragmenten des Schlossmuseums Sondershausen“ in Jena beteiligt.  Seit 1.  Oktober 2002 war als sie wissenschaftliche Mitarbeiterin am Lehrstuhl für Mittel- und Neulateinische Philologie im Institut für Klassische Altertumswissenschaften der Martin-Luther-Universität Halle tätig. 

Ab 2007 war ihr die Historische Bibliothek der Stadt Rastatt im Ludwig-Wilhelm-Gymnasium anvertraut, zunächst als Mitarbeiterin des Leiters Hans Heid, nach dessen Pensionierung 2013 betreute sie die ca. 80.000 Bände umfassenden Bibliotheksbestände bis zu ihrem  Tod allein. Arne Pfirrmann, Bürgermeister der Stadt Rastatt, würdigte Heike Endermanns Verdienste um die Bibliothek in einem Nachruf so:

„Mit großer Fachkompetenz und beispielhaften persönlichen Einsatz hat sie dei Historische Bibliothek einem breiten Publikum geöffnet. Die von ihr betreuten Ausstellungen, Vorträge und Rundgänge fanden eine grße Beachtung und viel Zuspruch im Kulturkalender der Barockstadt.”

So zeichnete Heike Endermann verantwortlich für zahlreiche Sonderausstellungen in Rastatt, wie unter anderem die Begleitausstellung mit Vortragsreihe zum Lutherjahr 2017 unter dem Titel „Das bewegte 16. Jahrhundert und seine Folgen“. Regelmäßige Veranstaltungen in der Bibliothek, wie zum Beispiel turnusmäßige Angebote an die Rastatter Bürger, nach der Arbeit in die Bibliothek zu kommen, wo man dann alte Drucke und sogar Handschriften aus der Nähe betrachten konnte, und Führungen durch den Bestand wurden Teil des festen Kulturangebots der Stadt. Breitere Kreise des Publikums erreichte sie überdies durch eine Artikelserie im Badischen Tagblatt, in der sie seit 2014 in mehr als zwei Dutzend Folgen die „Schätze der Historischen Bibliothek“ veranschaulichte. Dem wissenschaftlichen Publikum stellte sie 2019 die Historische Bibliothek in Hiram Kümpers an der Universität Mannheim erscheinenden Periodikum  „Zeitarbeit“ vor.

Am 15. März 2021 ist Heike Endermann gestorben, einen Tag vor ihrem Geburtstag, an dem sie 56 Jahre alt geworden wäre. Über ihre vielen Verdienste hinaus, um die sie nie viel Aufhebens machte, behalten ihre Kollegen und ihre Freunde sie  als eine besondere und liebenswürdige Persönlichkeit in Erinnerung. Heike Endermann war ein feiner Mensch mit Herz und Humor, wir vermissen sie sehr.

Mit Karzer und Bibliothek – 600 Jahre Petrinum in Recklinghausen

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Das Gymnasium Petrinum in Recklinghausen wird in diesem Jahr 600 Jahre alt. Eine Publikation zeigt die Schulgeschichte in 100 Objekten. Dazu gibt es einen etwa 12-minütigen Film, der ab ca. min. 6:50 zu den seltenen Flurwaschbecken, in den erhaltenen Karzer und in die historische Lehrerbibliothek führt, und zwar mit dem kundigen Lotsen Marco Zerwas, Lehrer, promovierter Historiker und Bibliothekar der Anstalt.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára