Hírolvasó

Letölthetők a Magyarország piarista múltjából sorozat kötetei

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A Magyarország piarista múltjából című piarista rendtörténeti könyvsorozatunk első 11 kötete teljes terjedelmében elérhetővé vált a tegnapi naptól a Piarista Központi Könyvtár elektronikus könyvtárában, PDF formában. A könyvek 2007 és 2017 között jelentek még a Piarista Rend Magyar Tartománya kiadásában, és a Központi Levéltárban készültek (az 5. kötet kivételével, amelynek műhelye a szegedi piarista gimnázium volt, és egyelőre még nem hozzáférhető).

Az első helyen végzett az idei év első kutatója - Kenyeres Szilárd OKTV-t nyert (2020.03.31.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A 2020-as év első kutatói látogatójegyét Kenyeres Szilárd, a kalocsai Szent István Gimnázium tanulója számára állítottuk ki az év első munkanapján, január 2-án. Szilárd szorgalmasan járt hozzánk téli szünetének végén és a rákövetkező hetekben, kutatási témája a kalocsai nőnevelés és nőoktatás volt a 19. században, melyhez elsősorban az Iskolanővérek intézményeire vonatkozó iratokat hasznosította a Főegyházmegyei Tanfelügyelőség anyagából. Az összegyűjtött információk segítségével egy pályamunkát írt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe történelemből, az elmúlt héten kaptuk a hírt, hogy a versenyt megnyerte, ezúton is szeretettel gratulálunk neki!
A három fordulós verseny még a múlt év őszén kezdődött, s a választott témához (Nőnevelés és nőoktatás a 19. században) adott szakirodalom alapján feladatlap és esszék írásából, majd végül egy önálló pályamű elkészítéséből állt. Szilárd felkészítő tanára édesapja, Kenyeres Zsolt (a Szent István Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára) volt, és témája szempontjából Kalocsa 19. századi története, forrásadottságai is kedvezőnek mondhatók, köszönhetően a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának, s a nővérek szerteágazó tevékenységének.
„Ki korán kel, aranyat lel” – tartja a régi mondás, mely Szilárd esetében ismét igazolást nyert. Fél év szorgalmas munkájával nem csak hasznos ismereteket, tapasztalatokat, de 100 többletpontot is nyert, melyet továbbtanulásánál minden bizonnyal hasznosítani tud majd.

 

Hírek: 

Erstnennung der Wiener Stephanskirche

Archiv des Schottenstifts -

Der Ursprungsbau des Wiener Stephansdoms entstand bereits Mitte des 12. Jahrhunderts, in Schriftquellen finden sich aber lange Zeit keine oder nur indirekte Hinweise auf dieses neue Kirchengebäude.1 Die älteste dezidierte Nennung der Kirche mit ihrem Stephanus-Patrozinium datiert vom 30. März 1220 und findet sich in einer Urkunde des Schottenstifts.

Urk 1220-03-30

Der österreichische Herzog Leopold VI. beurkundet darin eine Schenkung des Grafen Konrad von Hardegg von Weingärten und Äckern zu Pulkau an das Schottenkloster. Ausstellungsort der Urkunde ist dabei die Wiener Stephanskirche (Actum publice in ecclesia sancti Stephani Wienne).

Urk 1220-03-30 (Ausschnitt)

Zwar mag der Stephansdom also um einiges älter sein, namentlich ist er aber im heurigen Jahr 2020 genau seit 800 Jahren belegt!

Die Urkunde kann derzeit bis Ende Juni 2020 im Museum im Schottenstift besichtigt werden. Der Zugang erfolgt über den Klosterladen (Freyung 6, 1010 Wien).

  1. Zuletzt zu diesem Thema: Ferdinand Opll, Die Wiener Stephanskirche vor ihrer Erstnennung, in: Studien zur Wiener Geschichte. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien 75 (2019) 153–179.

Malbücher!:-)

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Wer erinnert sich nicht an sein gutes altes Malbuch? Nun sind Bibliotheken darauf gekommen,  Holzschnitte aus ihren historischen Beständen fürs Ausmalen zu publizieren:

• https://twitter.com/hashtag/colorourcollections?f=live
• https://hypebeast.com/2020/3/museums-libraries-free-downloadable-coloring-books

(gefunden bei Archivalia)

Das wäre doch eine schöne Sache auch für Gymnasialbibliotheken, ihre Bestände an Inkunabeln und Frühdrucken auf für Malbücher geeignete Holzschnitte hin zu durchforsten und zum Beispiel als Biblio-Malbücher beim schulischen Weihnachtsbasar (der kommt bestimmt..!) zu präsentieren. Ein Original  wie zum Beispiel oben aus einem Druck von 1497 sollte man allerdings nicht für künstlerische Versuche zur Verfügung stellen.

Siehe auch:

https://twitter.com/hashtag/colorourcollections?ref_src=twsrc%5Egoogle%7Ctwcamp%5Eserp%7Ctwgr%5Ehashtag

Beitragsbild:

Stultifera Navis (Lateinische Übersetzung von Sebastian Brants Narrenschiff, besorgt von Jakob Lochner). Straßburg: Johann Grüninger, 1497; fol. 86r (Detail). Bibliothek des Christianeums, Sign. S 51/9

Hashtag #closedbutopen

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Was unter dem Hashtag #closedbutopen bei Twitter eher als Sammelsurium von allerlei Angeboten virtueller Bespaßung von geschlossenen Institutionen , Theatern, Museen nebst allerlei Kmmentaren daherkommt, findet sich bei Archivalia bereits gesichtet und sortiert.  Bei netbib lohnt der Besuch immer, da gibt’s auch ganz ohne Hashtag Interessantes aus der nicht nur bibliothekarischen Kulturwelt zu entdecken, wie zum Beispiel eine Gratisvorstellung von Renate Spingler,  Mezzosopranistin an der Hamburgischen Staatsoper.

Beitragsfoto: F. Noeske (2020,  CC BY-SA 4.0)

A piaristák az utolsó magyarországi pestisjárvány idején (3) Debrecenben

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

Debrecen piaristáinak missziója az epidémia idején annyira egyedülálló a provincia történetében, hogy karakterisztikus vonásait kár volna a hevenyészett képből is kihagyni. A piaristák Debrecenben nem szívesen fogadott vendégek. Erdélynek és a Partiumnak a Diploma Lepoldinum óta megszüntetett különállása politikai egyezkedésre kényszeríti a várost a bécsi udvar hatalmaival, ha autonóm jogainak érvényt akar szerezni. Az 1715-ös országgyűlésen biztosított szabad királyi város jelleg lényegében jogi üzlet.

“Schule als Erinnerungsort”

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Meine alte Schule heute (Quelle + Lizenz)

[…] Schulen sind stets relevanter als Bahnhöfe. Sie sind lieux de mémoire unserer Lebenswelt, denn wir sind immer auch – je älter, desto intensiver – in Schul-Geschichten verstrickt (frei nach Wilhelm Schapp), die sich in unserem Gedächtnis festhaken, nicht loslassen, uns immer wieder beschäftigen.  […]

Gefunden bei:  Archivalia

 

“Näheres zur Leihbibliothek des Internet Archive und eine Anmerkung zu Schulbibliotheken”

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Gefunden bei Archivalia:

[…] Die High School in Massachusetts gilt als eine der besten in den USA. Da gehen einem die Augen über, wenn man sieht, dass die Schulbibliothek, die einen Link auf der Startseite hat, nicht weniger als 172 – überwiegend ausgezeichnete – Datenbanken für ihre Schüler*innen lizenziert hat. […] Ich habe mir von den Top 20 Schulen des Schulpreises die zwei am Namen kenntlichen Gymnasien herausgepickt. Das Aschaffenburger Gymnasium hat wenigstens eine Seite für die Schulbibliothek, auf der man dann auf zwei Angebote der lokalen Stadtbibliothek weiterverwiesen wird (Munzinger und Genios). Das TWG Dillingen hat eine Bibliothek, aber dazu gibt es auf der Website nichts! Wie sieht es denn mit den Preisträgern 2020 aus? Das Annette-von-Droste-Hülshoff-Gymnasium Münster hat ebenfalls nichts zur Bibliothek auf der Website. Einer der Sieger von 2017, das Gymnasium Kirchheim in Bayern, hat zwar eine schauderhafte Website, aber sagt nichts über eine Schulbibliothek. Der Deutsche Bibliotheksverband bewertet Deutschland bei Schulbibliotheken als „Notstandsgebiet“, sagt die Wikipedia. […]

Vielleicht auch interessant für Gymnasialbibliotheken mit historischem Altbestand.

Járványügyi veszélyhelyzet

Ráday Múzeum Kecskemét -

A járványügyi veszélyhelyzet miatt intézményünk továbbra is zárva tart. A további lépésekről rendszeresen tájékoztatjuk Önöket.

Piros Ildikó elmaradt előadásának jegyeit a meghirdetett dátumtól eltérően egy későbbi időponttól kezdődően váltjuk vissza. Erről pontos információt olvashatnak majd FB-oldalunkon és a múzeum weboldalán is.

Megértésüket és türelmüket köszönjük.

Vatikáni kutatás a koronavírus árnyékában – XII. Pius frissen megnyitott fondjai

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Vatikáni kutatás a koronavírus árnyékában – XII. Pius frissen megnyitott fondjai Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2020. 03. 24., k - 15:20 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

óth Krisztina, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport kutatója jelenleg önkéntes karanténban van itthon, de megosztotta velünk első benyomásait XII. Pius 2020. március 2-án megnyitott vatikáni fondjairól.

Március 1-je egy szokványos tavaszi napnak ígérkezett szemerkélő esővel és széllel, amikor kora reggel leszállt a repülőgépem Rómában. Az utazást hosszas megfontolás előzte meg, mivel északon történt már néhány koronavírusos megbetegedés ugyan, de úgy tűnt, az olasz hatóságok kordában tudják tartani a helyzetet, és Rómában is csak az a két kínai turista kapta el korábban a vírust, akik addigra már meg is gyógyultak. A történelmi pillanat is az Örök Város felé vonzott: Ferenc pápa döntése értelmében ugyanis március 2-ától kutathatóvá váltak a XII. Pius (1939–1958) pápasága idején keletkezett iratok.

Külső link Vatikáni kutatás a koronavírus árnyékában – XII. Pius frissen megnyitott fondjai Kulcsszavak levéltár XX. század

A piaristák az utolsó magyarországi pestisjárvány idején (2) Szegeden és Kecskeméten

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A piarista krónikák a pestises betegek gondozásában résztvevőkről többnyire csak akkor emlékeznek meg, ha az illető piarista belehalt. Így villan szemünkbe egy-egy váratlan eset, félig ismert név. Az alábbiakban vegyünk szemügyre néhány sebtiben meglelt epizódot házaink sorsáról és munkájáról ebben a szituációban.

Ferences iratok a Pécsi Egyházmegyéből

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

A Magyar Ferences Levéltár és a Pécsi Egyházmegyei Levéltár, illetve felettes hatóságaik, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány és a Pécsi Egyházmegye között 2019 őszén együttműködési megállapodás jött létre. Ennek keretében a Pécsi Egyházmegyei Levéltár számos olyan anyaggal gyarapította a Magyar Ferences Levéltár állományát, amely anyagok egykoron a Pécsi Egyházmegye területén működő ferences kolostorokból és plébániákról (Dunaföldvár, Máriagyűd, Mohács, Pécs, Siklós, Simontornya, Szigetvár) származnak. Cserébe a Magyar Ferences Levéltár digitális formátumban bocsátott hasonló eredetű iratokat a Pécsi Egyházmegyei Levéltár rendelkezésére, amelyek 2020. március 18-tól kutathatóvá váltak a pécsi E-Archivumban.

A piaristák az utolsó magyarországi pestisjárvány idején (1) Pesten és Nyitrán

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

„Az 1737/1739. évi szerencsétlen török háború után … kitört az országban a dögvész. A háború okozta roppant károkhoz még csak ez kellett, hogy a keserűség pohara színültig megteljék. Az általános kétségbeesés, mely úgy Pest városának, mind az egész országnak lakosságán erőt vett, szinte leírhatatlan. … Pest városában 1743-ig pusztított a dögvész. A gazdagabb polgárok és a papság jelentékeny része a városi plébánossal együtt idejekorán elmenekültek.

Sollicitudo omnium Ecclesiarum. A szavak, amelyek újra életre keltették a Jézus Társaságát

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

A római Il Gesù templom Szent Ignác oltáránál 1814. augusztus 7-én – a szent ünnepének nyolcadán – VII. Piusz pápa mutatta be a reggeli szentmisét. A szertartáson csaknem száz idős jezsuita volt jelen. A mise után a Szentatya, a bíborosok és a szerzetesek átvonultak a közelben lévő Nemesek Mária Kongregációjának kápolnájába. Itt, ebben a meghitt környezetben, a kis kápolna Szent Ignác és a Szűzanya képeivel díszített falai között olvasták fel a Sollicitudo omnium ecclesiarum kezdetű bullát, amelyet aztán VII. Piusz Luigi Panizzioninak, a jezsuiták itáliai provinciálisának adott át. A pápa ezzel a dokumentummal újból engedélyezte az 1773-ban feloszlatott Jézus Társasága egyetemes működését. (A bulla magyar fordítása ITT olvasható.)

A Sollicitudo kezdetű bulla Pollockban nyomtatott példánya

A következő napon, augusztus 8-án Charles Aylmer ír jezsuita levélben számolt be az eseményekről Charles Plowdennek, az akkori brit novíciusmesternek, későbbi provinciálisnak.

„Nem hallottam túl jól, ezért nem tudok sokmindent hozzáfűzni” – mondja a bulláról – „de az Oroszországban, Nápolyban és a Szicíliai Királyságban már működő Társaságot világszerte visszaállítják. Privilégiumainkról azonban nem esett szó.”

A kápolna kicsiny termében felragyogott az öröm és az idős szerzetesek megrendülten, a meghatottságtól könnyes arccal járultak a pápához és borultak le előtte. A Szentatya mindenkinek boldogan gratulált – számolt be az eseményekről Aylmer atya, a szemtanú. 

A jezsuita rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa ugyan beszüntette, de a brevét Poroszországban és Oroszországban uralkodói parancsra nem hirdették ki. A Társaság ezeken a területeken túlélte a feloszlatást, Oroszországban az újjászervezésig folyamatosan működött.  Az 1814. augusztus 7-i esemény valójában egy hosszú, harminc éves visszaállítási folyamat végpontja. E folyamat legfontosabb két állomásaként említhetjük VII. Piusz Catholicae fidei kezdetű rendelkezését 1801-ből, mely a Társaság működését Oroszországban újra engedélyezte, majd a Per alias címet viselő pápai okmányt 1804-ből, amely ezt az engedélyt a Nápolyi és Szicíliai Királyságra is kiterjesztette. Az újjáalakulás máshol is elkezdődött – leginkább az oroszországi Társasághoz kapcsolódva. Angliában például 1803-ban harminc jezsuita újította meg pápai engedéllyel a fogadalmát, ezzel elkezdődött a rend itteni újjáépítése. Ezért volt lehetséges, hogy 1814-ben Aylmer atya Angliába – ahol a Társaságot hivatalosan még nem állították vissza – egy novíciusmesternek, Charles Plowden-nek írhatta beszámolóját az augusztus 7-i történésekről.

Nem véletlen, hogy VII. Piusz a Gesùban, Szent Ignác oltáránál, az ő sírja fölött celebrálta a szentmisét (amelyet a rendalapító ünnepére, július 31-re terveztek, de a Sollicitudo szövege nem készült el időben). Ez a szakrális tér a központ, az egyik legfontosabb jezsuita emlékhely – lendületes barokk pompájával kifejezője a Szent Ignác-i lelkületnek: az intenzív érzésekben megmutatkozó spiritualitásnak, a misszionálásban is megragadható dinamizmusnak. Ez az oldalkápolna azonban inkább a Régi Társaság szimbóluma.

Az 1814-es pápai bulla viszont nem a régi dicsőséget, az oktatás, tudományok vagy hittérítés területén elért eredményeket emlegeti fel, hanem a visszaállítás motívumaként az egyház, a katolikus közösségek szolgálatát emeli ki. Privilégiumokról nem esik benne szó, sokkal inkább elvárásokról és kötelességekről. A 19. század eleji Egyház hangja ez már, azé az Egyházé, amely megtapasztalta a francia forradalom pusztításait, a szekularizációt és amely intézményi struktúráinak újragondolása révén igyekszik hatalmát újjáépíteni. Ám ugyanakkor egyre érzékenyebben kezd odafigyelni katolikus híveinek lelki és szociális problémáira is. 

Az sem véletlen tehát, hogy a szöveget nem a Gesùban, hanem a jezsuita professzusház (rendház) területén levő Mária Mennybevételéről elnevezett kápolnában olvasták fel – a régi római nemesség kongregregációjának imahelyén. Ez volt az a közösség, amely az 1773-as feloszlatás után a rend egykori tagjait támogatta, a Társaság javait még hosszú időn keresztül kezelte. Ez a szerény és egyszerűséget sugárzó tér a jezsuiták újjászületésének és megújulásának helyszíne, kifejezi a ragaszkodást a gyökerekhez (a közelben vannak Ignác szobái, ahol a szent élt és dolgozott), ám utal az új identitáskeresésre,  a dicsőséges és szomorúsággal terhes múlttól való eltávolodásra is. (A professzusház épületén ma három intézmény osztozik: a “Collegio Internazionale del Gesù” – a  jezsuita fiatalok egyik nemzetközi tanulmányi kollégiuma, az Euromediterrán Provincia központja és az Il Gesù templom lelkészsége.)

A pápa átadja a Sollicitudo kezdetű bullát. Luigi Cunego (1750-1823) metszete

A bullát hivatalosan – ahogy ez a dokumentum utolsó lapján is szerepel – Rómában, a Santa Maria Maggiore bazilikában hirdették ki. Egyetemes érvénnyel bírt az egész katolikus világra nézve – „És ha valaki megkísérelné  (a dokumentumban felsorolt határozatok megszegését), az vegye tudomásul, hogy a Mindenható Isten, valamint Péter és Pál apostolok haragjával kell majd szembenéznie.” A kihirdetett szöveg egy példányát aztán Polockba küldték, mert a Társaság generálisa, Tadeusz Brzozowski a helyreállítás után is ott maradt – I. Sándor cár ugyanis nem engedte, hogy áttelepedjen Rómába. 

A rend központja ekkor, 1814-ben, az Orosz Birodalomhoz tartozó lengyelországi Polock (ma Polack, Fehéroroszország) volt, ahol 1580-ban alapított jezsuita kollégiumot Báthory István. 1781-től itt székelt a Társaság elöljárója, egy évvel korábban itt nyílt a feloszlatás után először noviciátus. tulajdonképpen egy komplex és több funkciót ellátó központ, ahol az intézményeiktől, templomaiktól és identitásuktól megfosztott szerzetesek közül sokan menedéket találtak. A történészek az 1773–1814 közötti időszakot ma már nem csupán a túlélés, sokkal inkább az átalakulás, az újjászületés, sőt növekedés időszakának látják. És valóban, Polock nem csak oktatási intézmény (1812-től akadémia), hanem szellemi és spirituális műhely: volt itt könyvtár, múzeum, galéria, színház, patika és nyomda is – a levéltárunk birtokában levő bullát itt nyomtatták. 

Pollock, jezsuita templom és kollégium. 19. sz.

A polocki bulla alján a katolikus érsek mellett működő szentpétervári apostoli jegyző, Antonius Lochmann de Multz és a jezsuita Desiderius Richardot könyvcenzor 1814. december 15-én illetve 30-án kelt ellenjegyzése szerepel. Ők ellenőrizték a nyomtatásba kerülő szöveg hitelességét, összevetve azt a bulla Rómából származó példányával. Innentől kezdve aztán el lehetett küldeni a kinyomtatott szöveget bárhová, egyházmegyékbe például, amelyek püspöki körlevelekben adtak hírt róla a plébániák felé, vagy egyházmegyei lapokban publikálták – ahol voltak ilyenek. Hogy miként terjedt el a hír, hogy a Jézus Társaságát a pápa világszerte visszaállította, mikor, hogyan és hova jutott el a bulla szövege, milyen hatása és következményei voltak, külön kutatás tárgya lehetne. Ám ez a Polockban nyomtatott dokumentum arra utal, hogy az eseményről való tudósításhoz és annak tudatosításához a jezsuiták aktívan hozzájárulhattak.

Levéltárunk honlapján korábban már adtunk hírt arról, hogy mi a jelentősége ennek az iratnak, és miért is különös, hogy a bulla egy példánya a magyarországi jezsuitákhoz köthető emlékanyagban bukkant elő. Ez a pár oldalas dokumentum igen fontos a számunkra és szeretnénk megóvni a pusztulástól. Mivel a papír anyaga kissé meggyengült, erősen szennyezett, foltos, poros volt, szükségessé vált a restaurálása. A papírlapokat fertőtlenítették, ecsettel és radírporral, majd meleg vizes áztatással tisztították. Végül a kimosott lapokat levegőn szárították és a sérüléseiket kézzel javították ki a szakemberek, hogy ez a papírdarab még sokáig tanúskodhasson egy szerzetesrend újjászületésének talán pontosan soha nem rekonstruálható eseményeiről és pillanatairól.

(Köszönöm Bartók Tibor SJ-nek a szakmai segítséget és közreműködést.)

Szokol Réka

 

Rendkívüli zárva tartás

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A Piarista Tartományfőnökség döntése értelmében 2020. március 17-től a rendkívüli járványhelyzetre való tekintettel a tartomány gyűjteményei, így a Központi Levéltár és a Piarista Múzeum is zárva tartanak a személyes kutatás, látogatás számára. A zárva tartás alatt a levéltár ügyeletet tart, így telefonon, email-ben igyeszünk továbbra is felvilágosítással szolgálni. Megértésüket köszönjük!

Rendkívüli zárva tartás (2020.03.17.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

Ezúton értesítjük tisztelt kutatóinkat és minden kedves érdeklődőt, hogy a koronavírus járványra való tekintettel, az országos rendelkezéseknek és a helyi-egyházmegyei intézkedéseknek megfelelelően levéltárunkban a kutató- és látogatóforgalom 2020. március 17-től kezdődően, bizonytalan ideig szünetel. E-kutatás szolgáltatásunk viszont továbbra is működik, itt újabb kutatói regisztrációkat is fogadunk. A korlátozás tehát csak a Kalocsán történő, helyi kutatásokat érinti, honlapunkon továbbra is zavartalanul lehet dolgozni. Kérjük, hogy a zárvatartási időszakban elsősorban levéltárunk e-mail címén keressenek bennünket, az ide érkező kérésekre-kérdésekre igyekszünk mielőbb válaszolni.

Hírek: 

Rendkívüli zárva tartás (2020.03.16.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Értesítjük tisztelt kutatóinkat, hogy Dr. Udvardy György érsek rendelkezése értelmében a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár kutatószolgálata a mai naptól (2020. március 16.) határozatlan ideig szünetel. A rendelkezés e-kutatás szolgáltatásunkat nem érinti, az továbbra is elérhető. Kérjük lehetőség szerint itt folytassák kutatásaikat. A levéltár munkatársai elsősorban emailen továbbra is fogadják észrevételeiket, kérdéseiket.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára