Hírolvasó

Domonkos Vasárnap Vasváron május 22-én

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

Május 22-én, vasárnap délután 15.00 órától Domonkos Vasárnap Vasváron

- kiállítás a Múzeumban
- filmbemutató a Művelődési Központban
- beszélgetés mézbor és dominikáner mellett
- ünnepi mise a Plébániatemplomban

Külön is felhívjuk a figyelmet az "Élő Szó - A magyar domonkosok 800 éve" című filmre, amely egy zenés utazás keretében mutatja be  a domonkos rendtörténet legfontosabb helyszíneit - köztük Vasvárt is!

Aki nem tud részt venni a filmbemutatón, annak egy szombathelyi vetítést ajánlunk:

Május 18-án, szerdán este fél 6-kor SZOMBATHELY,  Agora-Savaria Filmszínház

Minden érdeklődőt szeretettel várunk  a vasvári és a szombathelyi programon is!

A film plakátja:

 

Megnyílt a Campus Akademie Bécsben: a régi jezsuita kollégium épülete újra a tudományok művelését szolgálja

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

Kádár Zsófia

Jezsuita szempontból is fontos, tudománytörténeti jelentőségű nap volt Bécsben 2022. május 11.

A „Campus Akademie”, a régi kollégium felújított belső udvara

Az Osztrák Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulóján átadták az állami tulajdonú, az akadémia által használt és céljaira évtizedes munkával felújított bécsi épületegyüttest a Dr.-Ignaz-Seipel-Platzon. A Campus Akademie néven újonnan felavatott és részben a nagyközönség számára is megnyitott épület nem más, mint a jezsuiták 17–18. századi hatalmas kollégiumépülete, amely egykor az Egyetemi templom melletti nagy létszámú rendháznak, gimnáziumnak, magának az egyetemnek és diákszállásoknak is helyet adott. A tér másik oldalán az egyetem céljaira a 18. század közepén épült barokk épület, ma az akadémia főépülete is renováláson esett át.

Barokk könyvtárterem eredeti mennyezetfreskóval és modern berendezéssel

A munkálatok összességében ötvözni igyekezték a történelmi örökség megőrzését és a használati szempontokat: elsősorban az akadémián folyó jelenlegi kutatásoknak volt szükséges helyet, irodákat, előadótermeket biztosítani. Másfelől a múlt iránt is érzékeny módon a tudomány egykori jezsuita fellegvárának bizonyos tereit eredeti funkciói szerint hasznosították. Így a jezsuita kollégium 18. századi könyvtártermét, amelynek berendezése a Jézus Társasága 1773-as feloszlatása után teljesen elkallódott, ismét könyvtári olvasóteremmé alakították. A modern könyvespolcok az eredeti, tagolt, belső galériás barokk polcrendszert idézik, kurrens könyvtári kutatómunkának és kamarakiállításnak adnak helyet.

A jezsuita Egyetemi templom a régi kollégium homlokzatával (az akadémia főépületének tetőteraszáról)

Az épület egy részét, az ugyancsak felújított, templomhoz közelebbi, déli szárnyat jelenleg a bécsi jezsuita közösség használja, amely 2021 óta a német nyelvterületen létrehozott Közép-Európai Jezsuita Provincia rendháza. Itt kapott modern és szakszerű helyet a jezsuiták saját könyv- és kéziratgyűjteménye, amely az új rendtartomány létrejötte óta a müncheni központi levéltár fiókintézményeként működik. A renoválás a rendház területén tovább folyik, ami 2022 őszéig nem teszi lehetővé a könyv- és levéltár használatát, de a jezsuita közösség élete, kulturális és lelki programjai, rendezvényei zavartalanok.

A felújított akadémiai épületek legszebb belső tereit 2022. május 15-én szakértők mutatták meg a nagyközönségnek is: egyebek mellett a felújítási projekt vezetője (a Bundesimmobiliengesellschaft részéről), Clemens Novak, továbbá a barokk jezsuita építészet jeles osztrák szakértője, az akadémia tudományos munkatársa, Herbert Karner

A könyvtárterem mennyezetfreskója (részlet), a teológia tudományának allegóriája

művészettörténész tartott vezetéseket. A résztvevők az akadémiai főépület késő barokk termei — az egykor a teológiai kar előadótermeként használt Keresztelő Szent János-terem és a díszterem — mellett a régi jezsuita kollégium árkádos belső udvarát és a régi-új könyvtártermet is megcsodálhatták. Az érdeklődők előtt nyitott udvart, a könyvtárban berendezett kiállítást és az akadémia főépületében működő kis múzeumot a Bécsbe látogatók, és kifejezetten a jezsuita múlt iránt érdeklődők számára feltétlenül ajánlott meglátogatni!

hivatkozás

Forgách Ferenc okmánytár: válogatott politikai levelek és iratok (1586–1615)

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Forgách Ferenc okmánytár: válogatott politikai levelek és iratok (1586–1615) Kanász Viktor 2022. 05. 15., v - 11:45 CLASSIS II 9. Kruppa Tamás

Forgách Ferenc okmánytár. Levelek és iratok (1586–1615), feltárta, közreadja és a kísérő tanulmányt írta Kruppa Tamás (CVH II/9), Budapest–Róma 2022. (xxxiii + 496 p.)

Az okmánytár Forgách Ferenc nyitrai püspök, majd esztergomi érsek-bíboros válogatott politikai jellegű levelezését tartalmazza. A majdnem 30 évnyi időszakból származó iratok egy páratlanul gyorsan felívelő, majd tragikus gyorsasággal megszakadó életpálya állomásait tárják az olvasó elé.

A kiadott iratanyag időben egyenetlenül oszlik meg, amelyet az magyaráz, hogy Forgách politikai természetű levelezésének megszületése és politikai tevékenységének megindulása a 17. századi magyar történelem egyik igen fontos, máig vitatott eseményével, a Bocskai-felkeléssel esik egybe. Ez a politikai kataklizma majdnem maga alá temette a magyarországi katolicizmus intézményrendszerét. Az okmánytár levelei arról tanúskodnak, hogy abban, hogy ez végül mégsem történt meg, Forgách Ferencnek elévülhetetlen és igazában véve teljes mélységében talán soha fel nem mérhető érdemei vannak. A püspöknek, majd bíboros-érseknek a magyarországi katolicizmust megmentő és annak jövőjére nézve irányt mutató tevékenysége mindössze 5 évben (1606–1610) sűrűsödik össze. Erre az időszakra esik a szabad vallásgyakorlat ellen folytatott küzdelme a bécsi béke, valamint a koronázás előtti és utáni törvények elfogadása kapcsán, a II. Mátyás ellen kezdeményezett inkvizíciós per, amelyben döntő szerepet játszott, a felső-magyarországi protestáns térhódítás lendületének megtörését, illetve a Tridentinum bevezetését célzó lépései. Ez a rövid periódusra szorítkozó, ám annál intenzívebb politikai aktivitás néha heti részletességgel tetten érhető a közölt forrásokban. Ugyanakkor a személyével összefüggésbe hozható iratok száma igen hullámzóan alakul Forgách politikai pályafutásának a teljes, három évtizedes időszakában.

A szövegkiadás alapja 92 darab, csekély kivétellel kiadatlan eredeti Forgách levél, amelyek néhány kivételtől eltekintve a Vatikáni Apostoli Levéltár Fondo Borghese és Segreteria di Stato, illetve a Biellai Állami Levéltár, Archivio Ferrero fondjaiból származnak. Ezeket a pápai államtitkárság és a prágai, illetve bécsi nunciatúra között megszületett és részben a Biblioteca Apostolica Vaticana kézirattárában fellelhető iratanyag egészíti ki. A közölt források kisebb, de fontos további két csoportja a bécsi Haus- Hof- und Staatsarchiv Hungarica anyagában, valamint Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kamarai osztályában őrződött meg.

A közölt iratok minden eddiginél élesebb fényt vetnek Forgách Ferenc személyiségére és arra a kulcsfontosságú szerepre, amelyet a Bocskai-felkelés következtében rendkívül súlyos helyzetbe került magyarországi katolicizmus megőrzésében, megmentésében, illetve katolikus megújulás alapjainak, amelyre az utódok építkezhettek, lerakásában játszott.

A kötet az okmánytár mellett a levelezésanyag legfontosabb elemeit ismertető bevezetőt, a végén bibliográfiát, hely- és személynévmutatót, valamint egy angol nyelvű tanulmányt foglal magában.

Szerverfrissítés: 67 ezer képfelvétel plébániáink 1867-1945 közötti iratairól, új lehetőségek a helytörténeti kutatásokban (2022.05.13.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2022. május 13-án több mint 67 ezer képfelvétellel bővítettük E-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatásunk tartalmát, a képanyag a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 45 plébániájának 1867-1945 közötti iratairól készült.
Az iratsorozatok a Kalocsai Érseki Hivatal plébániai anyagából (KFL.I.1.b.) származnak, ez alkalommal az egyes plébániák polgári kori, általános iratait (2.a.) digitalizáltuk. Az akták időrendben, külön tételszámok alatt szerepelnek, egyelőre csak átnézéssel böngészhetők, külön leíró segédlet aktaszinten még nem készült hozzájuk.
A feltöltött képanyag a következő plébániákat érinti: Ada, Adorján, Akasztó, Állampuszta, Apatin, Apatin-Szent Szív, Bács, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bácsjózseffalva, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentgyörgy, Bácsszentiván, Bácsszőlős, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bácsújlak, Baja-Belváros, Baja-Kórház, Baja-Rétipuszta, Baja-Szent Szív, Baja-Szent Antal, Baja-Szent István, Baja-Szent János, Baja-Szent József, Bajmok, Bajsa, Bátmonostor, Bátya, Békova (Szabadka-Békova), Béreg, Bezdán, Bócsa-Szent Imre, Bogyán, Boróc, Borota, Csantavér, Császártöltés, Tavankút. A feldolgozást további plébániákkal folytatjuk, a munka befejezéséhez kb. 3-4 évre lesz még szükség.
A képek az E-kutatás szolgáltatásban az egyes plébániák neve alatt, a következő útvonalon érhetők el: Kotet_Volumen/Altalanos-iratok_Mixta-documenta

A mostani feltöltéssel az említett plébániáknál az 1867-1945 közötti iratok nagy része online elérhetővé-kutathatóvá vált. Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az utóbbi években jelentősen bővültek a helytörténeti kutatások online lehetőségei, s a korábban publikált anyakönyvi állományt a következő plébániai sorozatok-témák egészítik ki:
Anyakönyvi javítások iratai (időszak 1867-1920, útvonal Anyakonyv_Matricula/Vegyes-egyeb_Diversa/Anyakonyvi-javitas_Corretio)
Anyakönyvi felmentések iratai (időszak 1867-1920), útvonal Anyakonyv_Matricula/Vegyes-egyeb_Diversa/Felmentes_Dispensatio)
Alapítványi iratok (időszak 1867-1944, útvonal Kotet_Volumen/Alapitvanyi-iratok_Fundationes)
Általános iratok (időszak 1867-1945, Kotet_Volumen/Altalanos-iratok_Mixta-documenta)
Építési és felszerelési iratok (időszak 1867-1945, útvonal Kotet_Volumen/Epites-felszereles_Constructio-renovatio-supellex
Népesség, összeírás (időszak: feudális kor, 1867 előtt, útvonal Kotet_Volumen/Nepesseg-osszeiras_Status-animarum
Szentszéki peres iratok (időszak: feudális kor, 1867 előtt, útvonal Kotet_Volumen/Peres-iratok_Processualis
Vizitációs, egyházlátogatási jegyzőkönyvek (időszak: feudális kor, útvonal Kotet_Volumen/Egyhazlatogatas_Visitatio-Canonica

A mostani alkalommal feltöltött képfelvételek száma: 67.640
Matricula-Historia-online szolgáltatásunkban összesen 1.876.229 felvétel böngészhető.
Eredményes kutatást, sikeres böngészést kívánunk!

Hírek: 

On 7th  of April Dr. Antonello

International Centre for Archival Research (ICARUS) -

On 7th  of April Dr. Antonello Migliozzi, from University of Naples Federico II at Centro MUSA – Museum Center of Agricultural Sciences, gave a presentation on  “Angerio Filangieri photographic archive – the retrieval of memory through the Topotheque web platform”.   Dr Migliozzi gave an insight on the archival material retrieved and collected by Filangieri […]

2022. május – A kisvárdai új görög szertartású katolikus templom

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

Jelen dokumentummal szeretnénk megemlékezni a – 125. évfordulóját ünneplő – Szent György nagyvértanúról elnevezett kisvárdai görögkatolikus templomról

A kisvárdai új görög szertartású katolikus templom

Az elmúlt év június hó 20. napján emlékezetes ünnepély színhelye volt Kisvárda városa, Szabolcs vármegye eme szép jövőjű és rövid időn hatalmas fejlődésnek indult, egyik nevezetes vidéki központja. Az említett napon ugyanis a kisvárdai görög szertartású katolikus, újonnan épített templom lett sokezernyi hívő jelenlétében és a városi intelligencia érdeklődésteljes részvétele mellett ünnepélyesen felszentelve.

Soká húzódott és aggodalomteljes napokat átélt munka nyert ezzel befejezést. Még az ötvenes években tett Nehrebeczky András akkori nagymadai görögkatolikus lelkész 100 forintnyi alapítványt a kisvárdai görögkatolikus templom építésére, de az őáltala megpendített eszme csak majdnem egy fél század után lett foganatosítva. Lassan gyűlt az építési tőke, és egész a befejezésig, azt lehet mondani, minden nagyobb adomány nélkül egyedül a hívek ajánlataiból lett fedezve minden költség. Az építés műve ténylegessé csak azon időtől lett, hogy az ajaki görögkatolikus plébánia Orosz Pál mostani lelkész úr erőteljes vezetése alá került. A meglévő alaptőke felhasználásával csakhamar megindult az építkezés, de az építőmesterek oly rosszul és oly kevésbé lelkiismeretesen vezették a munkálatot, hogy a már majdnem kész épületnél az illetékes hatóságok a befejezést megtiltották, és számos biztosítási pótmunkát rendeltek el.

Ily körülmények között valóban a soká és nehezen összegyűjtött összes adományok, a hívek minden reménye kockára lett téve, és lehet, hogy a hívek kedélyét megzsibbasztó eredménytelenség az egész templomépítést megsemmisíti, ha a hívek bizalma és saját buzgó vallásossága az építés vezetésére nem bírja tekintetes Küzmös György urat, Szabolcs vármegye tiszti főorvosát, kisvárdai járásorvost és kisvárdai közkórház igazgatóját.

Küzmös György vezetése alatt a már-már reménytelenné vált ügy hamarosan sikeres befejezést nyert. Az említett főorvos úr, mint a kisvárdai görögkatolikus hitközség főgondnoka, e templomépítés ügyét a kisvárdai társadalom ügyévé tudta tenni. A társadalom minden rétege, állás- és valláskülönbség nélkül szívesen tette le adományait az erélyes főgondnok kezeibe, mert az ő egyénisége biztosíték volt arra nézve, hogy az helyesen lesz felhasználva, és hogy az ügy, melynek élére ő állott, meg nem semmisülhet, okvetlenül diadalra jut.

A megáldási istentiszteletet nagyságos és főtisztelendő Fekete István Szabolcs vármegyei görög szertartású főesperes úr végezte a vidék számos papjának segédlete mellett. A szentelési körmenet az ottani római katolikus templomból a latin szertartású katolikus klérus részvétele mellett, kiindulva a városi tűzoltóság sorfala és díszőrsége mellett, vonult az új templom elé, melynek képét bemutatjuk. A magyar nyelvű isteni tisztelet mély benyomást hagyott hátra az összes jelenvoltaknál, kik véges-végig jelen voltak, és a megáldó főesperes szavaival adtak hálát Istennek a mű befejezéséért, és kértek áldást annak vezetőire. Az isteni tisztelet után a város és környék értelmisége ünnepélyes ebédre gyűlt a városi kaszinó termeibe. Itt tűnt ki igazán egész teljében és közvetlenségében az a páratlan közszeretet és közbecsülés, melyben Küzmös György urat, kinek arcképét itt tisztelettel bemutatjuk, az összes jelen volt értelmiség részesíti. Általánosan helyeselve volt az egyik felköszöntő ama kitétele: hogy az a nap a Küzmös György napja volt, mivel el lett ismerve, amit már fentebb is jeleztünk, hogy a kisvárdai templomépítés sikeres keresztülvitelét kizárólag neki lehet és kell köszönni.

Küzmös György született 1856-ban Hajdúdorogon, középiskoláit Szatmáron, az orvosi egyetemet Budapesten végezte, Györgyényi, volt egri kanonok nagybátyja társaságában tanulmányai között nagyobb utazásokban vett részt, és valamint hazánk minden nevezetes helyét megismerte, úgy a nyugati külföld művelődését is alaposan tanulmányozta. Orvosi oklevelének megszerzése után, miután közben meg is nősült, mint gyakorló orvos előbb Budapesten működött, majd szülőföldjén, Hajdúdorogon töltött pár évet, míg végül állandóan Kisvárdán telepedett meg. Kiváló társadalmi műveltsége, egyéniségének megnyerő modora, sikeres gyógyításai csakhamar a társadalom kedvencévé tették őt, és így előbb járásorvossá lett megválasztva, majd az ottani közkórház igazgatójává lett. E kórház lett aztán Küzmös György tevékenységének legkedvesebb tárgyává, és azt oly tervszerűséggel vezette és vezeti, hogy az az ő vezetése alatt ma már egészen virágzó állapotba jutott, és bár amikor átvette, csak 15–20 ágyra volt berendezve, ma már 130–150 beteget képes befogadni és gondozni. A kórház fejlesztése körül szerzett érdemeinek, ha nem is jutalmazásául, de elismeréseül lett a vármegye tiszteletbeli főorvosává kinevezve.

Büszke lehet rá a kisvárdai görög szertartású katolikus hitközség, hogy ily jeles egyént nyerhetett főgondnokul, az elismerés hangján vallhatja őt hívének a görög szertartású katolikus egyház, annyival is inkább, mert a mai hithideg korban fényes példa a főorvos úr, és minden szónál hangosabban hirdeti ama tétel igazságát, hogy a valódi intelligencia csak a valódi műveltségnek értékéből, a benső vallásosság nemcsak hogy nem von le semmit, de sőt, éppen a vallásos érzület az, mely a szívet, a lelket, az ember egész valóját a legdíszesebb világítással, a legékesebb zománccal ékesíti fel, mert az embert emberi méltósága teljes tudatára és megbecsülésére csak a vallásos érzület tanítja meg, kötelezi el.

[Forrás: A Szent Kereszt Naptára. Népkiadás az 1898-iki évre, mely áll 365 napból: a magyarajku gör. szert. katholikusok számára, 92–94. oldal; Az időszaki kiadvány lelőhelye: GKPL VI–22.]

Romantik in der Schulbibliothek I – Novalis zum 250. Geburtstag (2. Mai 1772)

Gymnasialbibliotheken und -archive -

„Wenige Bücher haben auf die Deutsche Welt einen so bestimmten Einfluss geübt, als die Schriften meines verstorbenen Freundes.“

Ludwig Tiecks Worte1 zeugen vom beträchtlichen Einfluss, den der am 2. Mai 1772, heute vor 250 Jahren, als Georg Philipp Friedrich von Hardenberg auf Schloss Oberwiederstedt geborene Novalis in seiner kurzen Schaffenszeit auf andere Schriftsteller, Maler und Komponisten ausgeübt hat.2

Während der vorliegende Beitrag zwar nicht auf Novalis’ Leben und Werk eingehen oder seine Wirkungsgeschichte nachzeichnen kann, richtet sich der Fokus auf den Bestand seiner Schriften in der historischen Bibliothek des Ratsgymnasiums Bielefeld.

Beim ersten Blick in den Zettelkatalog der heute über 25.000 Bände zählenden Schulbibliothek wird man indes jäh enttäuscht. Darin findet sich allein eine dreibändige, durch Friedrich Schlegel, Ludwig Tieck und Eduard von Bülow herausgegebene Werkausgabe der Jahre 1837 und 1846, aus der auch Tiecks einleitenden Worte und Friedrich Eduard Eichens‘ berühmter Stich des Beitragsbildes entnommen sind.3 Wie erklärt sich diese Beobachtung vor dem Hintergrund der Bestandsentwicklung der Lehrerbibliothek? Welche Rückschlüsse lässt das wiederum auf die Bibliotheks- und Bildungsgeschichte des 19. Jahrhunderts zu?

Die im Zuge der Aufklärung 1753 durch den damaligen Rektor Gotthilf August Hoffmann gegründete Schulbibliothek4 zählte bis zum Jahr 1815, als Frankreich und Napoleon gerade besiegt, die zu Preußen gehörige Provinz Westfalen gegründet und August Krönig zum Direktor des Bielefelder Gymnasium ernannt worden waren, weniger als 440, weithin unbedeutende Bände. Dass anschließend infolge der Auflösung des örtlichen Franziskanerklosters im Jahre 1829 mit der Integration zahlreicher Bücher aus der Klosterbibliothek überwiegend theologische Werke, darunter auch die sieben Handschriften und zahlreiche Inkunabeln, in die Schule gelangt sind, liegt auf der Hand.5

Parallel zu dem von Krönig forcierten Ausbau der Schule zu einem neuhumanistischen Gymnasium im Sinne Wilhelm von Humboldts und Johann Wilhelm Süverns ließen die preußischen Behörden der Einrichtung zahlreiche altphilologische Werke zukommen. Den dritten Schwerpunkt neben Religion und Altphilologie bildeten in Zeiten der repressiven Politik der Restauration historische Werke, insbesondere diejenigen, welche die politischen und militärischen Erfolge der Hohenzollern betonen und damit sowohl deren dynastische und staatliche Legitimität als auch die Obrigkeitstreue und politische Integrität der Lehrkräfte sicherstellen sollten.6

Ein ähnliches Bild zeigt sich bei den jährlichen eigenen Buchanschaffungen aus Zinsen oder zusätzlichen Geldern seitens der Stadt. 41 der 72 nach 1815 angeschafften Titel sind den alten Sprachen und der Geschichte zuzurechnen. Werke der deutschen Literatur finden sich bloß in wenigen Ausnahmen wie in Textausgaben des Nibelungenliedes.7

Schließlich orientierten sich auch private Buchstiftungen zumeist an klassischen Bildungsvorstellungen mit Werken der Altertumswissenschaften und der Geschichte. „Insbesondere die gebildeten und besitzenden Bielefelder zeigten so bis Anfang des 20. Jahrhunderts die enge Verbundenheit mit ,ihrem‘ Gymnasium und seinem Bildungsauftrag.“8

Das alles erklärt die Dominanz zunächst der altsprachlichen Literatur, die im Jahr 1842 unter den fast 2.000 Bänden der Schulbibliothek mehr als 40 Prozent ausmachte, gefolgt von der Geschichte mit mehr als einem Viertel.9

Wie aber sind die drei kleinen Bände mit Novalis‘ Schriften in die Bibliothek gelangt? Unter den fortlaufenden Nummern 5240 und 5241 zählen sie zum Erbe der ca. 7.000 Bände umfassenden Privatbibliothek des Bonner Historikers Johann Wilhelm Loebell, der als kinderloser Gelehrter nach seinem Tod im Jahre 1863 seine Büchersammlung der Schule vermacht hat.10 Für Loebell bedeutete humanistische Bildung eben nicht allein Kenntnis der alten Sprachen und Geschichte, sondern auch die der jeweiligen Nationalliteraturen.11

Man darf daher zusammengefasst festhalten, dass auf der einen Seite Novalis zu Loebells festem Bildungskanon zählte, während auf der anderen Seite die Lehrerbibliothek des humanistischen Gymnasiums aus Gründen des Schulprofils und der historisch-politischen Rahmenbedingungen bis zur Erbschaft seiner Privatbibliothek schlichtweg über keine geschlossene Literatursammlung verfügte. Mit Blick auf die hier exemplarisch untersuchten Werke von Novalis gab es also bis 1863 keine Romantik in der Schulbibliothek.

Trifft diese etwas überraschende Beobachtung auch auf alle anderen Autoren und Werke der Romantik zu, von Novalis‘ Freunden Friedrich Schlegel und Ludwig Tieck bis hin zu Heinrich Heine? Ein Blick in den Bücherbestand der Schulbibliothek an deren runden Geburtstagen wird es jeweils zeigen…12

Beitragsbild
Frontispiz aus Novalis. Schriften. Hrsg. von Ludwig Tieck und Ed. v. Bülow. Dritter Theil. Berlin 1846 (Bielefeld Gy/ Loebellsche Bibliothek, Nr. 5241).

Anmerkungen
Diesen Artikel zitieren: Benjamin Magofsky, “Romantik in der Schulbibliothek I – Novalis zum 250. Geburtstag (2. Mai 1772)”, in bibliotheca.gym, 02/05/2022, https://histgymbib.hypotheses.org/?p=12886.

  1. Tieck, L. (1846): Vorrede. In: Novalis. Schriften. Hrsg. von Ludwig Tieck und Ed. v. Bülow. Dritter Theil. Berlin 1846. S. I-VI, hier S. I (Bielefeld Gy/ Loebellsche Bibliothek, Nr. 5241).
  2. Dabei war seine Wirkungsgeschichte stets „von Mißverständnissen geprägt“ (Saul, N. (1990): Novalis. In: Literaturlexikon. Autoren und Werke deutscher Sprache. Hrsg. von W. Killy. Band 8. München. S. 471-476, hier S. 476) und reichte von seinen glühenden Anhängern hin zu vehementen Kritikern (vgl. zur Novalis-Rezeption Uerlings, H. [Hrsg.] [2000]: Blüthenstaub. Rezeption und Wirkung des Werkes von Novalis. Tübingen).
  3. Novalis Schriften. Hrsg. von Ludwig Tieck und Fr. Schlegel. 5. Aufl. Erster Teil. Berlin 1837, und Novalis Schriften. Hrsg. von Ludwig Tieck und Fr. Schlegel. 5. Aufl. Zweiter Teil. Berlin 1837 (Bielefeld Gy/ Loebellsche Bibliothek, Nr. 5240) sowie Novalis. Schriften. Hrsg. von Ludwig Tieck und Ed. v. Bülow. Dritter Theil. Berlin 1846 (Bielefeld Gy/ Loebellsche Bibliothek, Nr. 5241). Hinzu kommen Abdrucke von Novalis‘ Schriften in der durch die Gebrüder Schlegel herausgegebenen Zeitschrift Athenaeum (Athenaeum. Eine Zeitschrift. Von August Wilhelm Schlegel und Friedrich Schlegel. Berlin 1798-1800 (Bielefeld Gy/ Loebellsche Bibliothek, Nr. 5219-21) (vgl. dazu den am 10. Juni 2022 hier im Blog erscheinenden Beitrag Romantik in der Schulbibliothek II – Friedrich Schlegel zum 250. Geburtstag (10. März 1772).
  4. Vgl. zur Schulgründung durch Hoffmann Magofsky, B. (2020): Das Zeitalter der Aufklärung – auch am Bielefelder Gymnasium? Gotthilf August Hoffmann und die Gründung der Bibliothek im heutigen Ratsgymnasium Bielefeld. In: bibliotheca.gym, 31.12.2020. Online unter: https://histgymbib.hypotheses.org/10729.
  5. Vgl. zur Franziskanerbibliothek Altenberend, J. (2011): Die Bibliothek des Franziskanerklosters Sankt Jodokus in Bielefeld. In: Altenberend, J. / J. Holtkotte (Hrsg.) (2011): St. Jodokus 1511–2011. Beiträge zur Geschichte des Franziskanerklosters und der Pfarrgemeinde St. Jodokus Bielefeld. Bielefeld. S. 89-106, sowie zu den in die Gymnasialbibliothek integrierten Büchern Magofsky, B. (2020): Der heilige Hieronymus im Gemäuer. Religiöse Handschriften, Inkunabeln und Bücher aus dem Bielefelder Franziskanerkloster in der Schulbibliothek des Ratsgymnasiums. In: Zeitarbeit. Aus- und Weiterbildungszeitschrift für die Geschichtswissenschaften 2/2020. S. 44-64. Online unter: https://majournals.bib.uni-mannheim.de/zeitarbeit/article/view/147/104; vgl. darunter zu den Handschriften Raab, K. (1958): Mittelalterliche Handschriften in der Bielefelder Gymnasialbibliothek. In: [o. Hrsg.]: Festschrift zum 400-jährigen Jubiläum des Staatlich-Städtischen Gymnasiums zu Bielefeld. Vom 24.-27. Juli 1958. Bielefeld. S. 237-250.
  6. Vgl. zu Ausbau und Bestandsentwicklung der Bibliothek unter Direktor August Krönig (1815-1838) Flachmann, H. (1988): Die Lehrerbibliothek des Ratsgymnasiums zu Bielefeld während der Zeit der preußischen Provinzialverwaltung (1815-1945) – unter besonderer Berücksichtigung des Bestandes. Hausarbeit zur Prüfung für den höheren Bibliotheksdient. Köln (unveröffentlicht). S. 5-20, sowie zum Bücherbestand 1815-1863 ebd., S. 55; vgl. gekürzt Flachmann, H. (1991): Zur Geschichte der Bibliothek des Bielefelder Ratsgymnasiums von ihrer Gründung bis zum Ende des Zweiten Weltkrieges. In: Ravensberger Blätter 1991. Heft 2. S. 3-16, hier S. 12 und 15.
  7. Vgl. Altenberend, J. / R. Köhne (2008): Die Bibliothek des Ratsgymnasiums. In: Altenberend, J. / W. Schröder (Hrsg.) (2008): Schule mit Geschichte. Schule mit der Zeit. Festschrift zum 450-jährigen Jubiläum des Ratsgymnasiums. Bielefeld. Bielefeld. S. 93-106, hier S. 94-96. Vgl. exemplarisch Der Nibelungen Lied, zum erstenmal in der ältesten Gestalt aus der St. Galler Handschrift mit Vergleichung der übrigen Handschriften herausgegeben durch Friedrich Heinrich von der Hagen. 2. Auflage. Breslau 1816 (Bielefeld Gy, K 146).
  8. Flachmann 1991: 11; vgl. zu den privaten Geschenken detailliert Flachmann 1988: 69-76.
  9. Vgl. Flachmann 1988: 86 f. Der Geschichte war im Übrigen auch die Geographie zugeordnet. Vgl. exemplarisch zum Bestand der Vergil-Textausgaben vor dem Hintergrund der Schulstunden und -lektüren Burrichter, D. / B. Magofsky (2020): Arma virumque cano – Vergils Aeneis in der historischen Bibliothek des Ratsgymnasiums Bielefeld. In: Forum Classicum. Zeitschrift für die Fächer Latein und Griechisch an Schulen und Universitäten. 2020. Heft 4. S. 219-236.
  10. Vgl. zur Loebellschen Bibliothek Feldmann, R (1992): Loebellsche Bibliothek. In: Handbuch der historischen Buchbestände in Deutschland. Band 3. Nordrhein-Westfalen. A-I. Hrsg. von Severin Corsten. Hildesheim. S. 107-108, und Köhne, R. (2000): Prof. Johann Wilhelm Loebell (1786-1863) und die „Loebellsche Bibliothek“ in Bielefeld. In: Ravensberger Blätter 2000. Heft 1. S. 26-34.
  11. Vgl. zu Loebells Bildungsverständnis den folgenden Artikel Romantik in der Schulbibliothek II (wird im Blog am 10. Juni 2022 veröffentlicht).
  12. Während die in diesem Artikel herausgearbeiteten Ergebnisse auch auf die Schriften von E.T.A. Hoffmann übertragbar sind, dessen Todestag sich am 25. Juni zum 200. Mal jährt und dessen Werke sich allein in der Loebellschen Bibliothek finden (vgl. E.T.A. Hoffmann: Fantasiestücke in Callot’s Manier. Blätter aus dem Tagebuche eines reisenden Enthusiasten. Mit einer Vorrede von Jean Paul. 2. Aufl. Bamberg 1819) (Bielefeld Gy/ Loebellsche Bibliothek, Nr. 5320), werden in diesem Blog die Schriften von Friedrich Schlegel (10.3.2022, drei Monate verspätet am 10.6.2022), Heinrich Heine (13.12.2022) und Ludwig Tieck (31.5.2023), mit dessen Zitat diese Reihe eröffnet wurde, genauer untersucht und dabei jeweils andere Facetten ihrer Überlieferung in der Schulbibliothek aufgezeigt.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára