Kormos László-díj

A díj története

A díj létrehozatalának ötlete Czenthe Miklós egyesületi titkártól származik, aki a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) 1998. évi pápai közgyűlésén javaslatot tett egy Kormos Lászlónak, a MELTE első elnökének emlékét megörökítő díjra, amelyet a kiemelkedő teljesítményt nyújtó és az egyházi levéltárak közös ügyéért dolgozó levéltárosok kaphatnak meg. 1998/1999 folyamán az egyesület Intéző Bizottsága több ízben tárgyalta a kérdést, majd végül a díj odaítélésének feltételeiről és átadásának körülményeiről a MELTE 1999. évi kolozsvári közgyűlése határozott. Az első díjazott, dr. Helmut Baier kitüntetésének előkészítése az idő rövidsége miatt még nem eszerint a szabályzat szerint történt, de az Intéző Bizottság teljes egyetértésével.

A díj odaítélése

„A Kormos László-díj odaítélését az egyesület tagságától az egyesület mindenkori titkárához érkező írásbeli jelölések előzik meg. A jelöltek közül az Intéző Bizottság ítéli oda a díjat arra méltó személynek. Díjazott lehet olyan egyesületi tag, aki példaadó szakmai munkával, kiemelkedő színvonalon látja el intézményében a levéltárosi feladatokat és az egyesületi munkában is tevékenyen részt vállal; vagy olyan egyesületen kívüli közszemély, aki a magyar egyházi levéltárügy előmozdításáért fáradozik. A díj egy évben csak egy személynek ítélhető oda.

A díj mellé az Intéző Bizottság döntése szerinti ésszerű mértékű anyagi elismerés is adható, melynek forrása az Egyházi Levéltárakért Alapítvány.

A díj átadása a MELTE közgyűlésén történik. Ha bármiféle akadályoztatás miatt a díjazott a közgyűlésen nem tudja a díjat átvenni, az Intéző Bizottság dönt az átadás méltó módjáról.” (a MELTE 1999. évi közgyűlésének határozatából)

Az emlékplakett

A díjjal járó emlékplakettet Mózessy Egon Sándor ötvösművész készítette el 1999-ben. Az egyoldalas bronz érmén Kormos László arcképe látható, felette „EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKÉRT”, alatta pedig „KORMOS LÁSZLÓ–DÍJ” felirat.

Az eddigi díjazottak

• 1999. Helmut Baier, a Bajorországi Evangélikus Egyház Levéltárának (Nürnberg) igazgatója, a Nemzetközi Levéltári Tanács Egyházi Szekciójának (ICA/SKR) elnöke
• 2000. Beke Margit, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ levéltári referense
• 2001. Kiss Mária, a Szombathelyi Püspöki Levéltár vezetője
• 2002. Dóka Klára, a Magyar Országos Levéltár és Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára főlevéltárosa
• 2003. Jan C. M. van Haastrecht, a Hollandiai Református Egyház főlevéltárosa, a Nemzetközi Levéltári Tanács Egyházi Szekciójának (ICA/SKR) alelnöke
• 2004. Szögi László, egyetemi tanár, az ELTE Egyetemi Könyvtárának és Levéltárának igazgatója
• 2006. Horváth Erzsébet, a MELTE elnöke, a Református Zsinati Levéltár igazgatója (átadása 2008. szept. 4-én történt meg)
• 2009. Vető Béla, az Evangélikus Országos Levéltár nyugalmazott vezetője (átadása 2009. szept. 17-én történt meg Veszprémben)
• 2010. Kovács Imre Endre OPraem, a Csornai Premontrei Apátság levéltárának vezetője
• 2011. Zsigmondy Árpád, az Evangélikus Országos Levéltár munkatársa
• 2013. Lakos János, levéltári vezető szakfelügyelő
• 2015. Janka György, görög katolikus parókus, főiskolai tanár, a MELTE elnöke
• 2019. Szabadi István, a Tisztántúli Reformátuis Egyházkerületi Levéltár igazgatója, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense, a Közép- és Koraújkori Magyar és Segédtudományi Tanszék vezetője
• 2022. Varga Lajos váci segédpüspök, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár prefektusa, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója

A díj névadója

Kormos László (1919–1996) református lelkész, a debreceni református levéltár vezetője és a MELTE első elnöke volt. Törökszentmiklóson született 1919. november 30-án. Apja géplakatos mester volt, anyja, Hayden Kornélia pedig a zeneszerzőiről híres Haydn család magyarországi ágából származott. Szolnoki reálgimnáziumi tanulmányai után 1940-ben a debreceni Tisza István Egyetemre iratkozott be, ahol református teológiát, valamint magyart, történelmet, sőt jogot is tanult, majd végül 1946/1947-ben református lelkészi és 1948-ban magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Közben 1944 őszétől 1945 őszéig katonaszökevény, majd kényszerszolgálatos katona, végül az oroszok hadifoglya volt. Ez idő alatt, 1944. december 28-án vette feleségül Papp Ilonát, a kunmadarasi gyószerész lányát Győrben, ahol a katonai behívó elől rejtőzött. Lelkészi szolgálatát ugyanis mint exmittált segédlelkész 1944. május 10-én Kunmadarason kezdte, ahol (két hónapig tartó törökszentmiklósi segédlelkészkedés után) 1949. május 29-től megválasztott lelkészként működött. 1959-ben Kenderesre választották lelkésznek, majd 1973-ban a debreceni nagyerdői gyülekezetbe.

Mivel már Kunmadarason foglalkozott helytörténeti kutatással, kenderesi lelkészként 1960-ban őt választották a Nagykunsági Református Egyházmegye levéltárosának. A levéltártudomány iránti érdeklődését mutatja, hogy több hónapon keresztül a Szolnoki Állami Levéltárban és az Országos Levéltárban végzett szakgyakorlatot és 1964-ben tanulmányutat tett a Német Demokratikus Köztársaságba is, ahol az egyházi levéltárak és az egyházi levéltárosi munkaközösség munkájával ismerkedett. [2.] Közben megírta Kunmadaras [3.] és Kenderes történetét [12.] és 1964-ben bölcsészdoktori címet szerzett a debreceni egyetemen. 1973-ban a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár igazgatójává nevezték ki. Ottani munkájáról számos segédlet [9., 18.], levéltártörténeti [7., 23.] és egyéb publikáció, tanúskodik de foglalkoztatták a magyar egyházi levéltárügy általános kérdései is. Az 1981-ben újraszervezett Magyar Levéltárosok Egyesületében elnökségi taggá választották. Rendszeresen tartott egyház- és liturgia- és helytörténeti előadásokat lelkésztanfolyamokon, továbbképző tanfolyamokon és számos cikket írt a helyi, valamint a református országos lapokba. 1990-ben lelkészi állásából nyugdíjba vonult, azonban levéltárigazgatói tisztében egészen 1995. január 1-ig megmaradt.

A szocialista rendszer bukása után, 1991-ben Rómában részt vett a egyházi levéltárosok nemzetközi konferenciáján [25.], ahol fölmerült az Egyházi Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége megalakításának gondolata és Kormos László is megbízást kapott szövetség a magyar tagozatának megszervezésére. Így alakult meg 1993-ban a MELTE, amely őt választotta első elnökévé. Ugyancsak 1993-tól a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) Egyházi és Felekezeti Levéltárak Szekciója elnökségi tagjává, majd 1995-ben titkárává választotta. 1996. augusztus 31-én halt meg Debrecenben.

Fontosabb művei

1. Egyháztörténetírásunk újabb feladatairól, in Theologiai Szemle 6(1963), 5-6. sz., 155-160.
2. Németországi protestáns egyházi levéltárak egységesítési elveinek néhány kérdése, in Levéltári Szemle, 15(1965), 4. sz., 147-152.
3. Kunmadaras fejlődéstörténete a termelőszövetkezeti községgé alakulásig, in Damjanich János Múzeum Közleményei 11-14(1967), 1-191.
4. Levél- és irattári teendőink, in Református Egyház 22(1970), 6. sz., 127-128.
5. Méliusz két dialógusa, in Tanulmányok és szövegek a Magyarországi Református Egyház XVI. századi történetéhez, szerk. Bartha Tibor, Bp., 1973 (Studia et acta ecclesiastica, 3), 279-341.
6. A magyarországi reformáció XVI. századi tanfejlődésének problémái és a református kátéirodalom, in Tanulmányok és szövegek a Magyarországi Református Egyház XVI. századi történetéhez, szerk. Bartha Tibor, Bp., 1973 (Studia et acta ecclesiastica, 3), 711-725.
7. A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár története, in Levéltári Szemle 25(1975), 1. sz., 133-148.
8. Egyházi levéltárosok szakmai konferenciája, in Theologiai Szemle 17(1975), 7-8. sz., 246-247.
9. A Tisztántúli Református Egyházkerületi Levéltár fondjegyzéke, in Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, I: A magyarországi református egyház levéltári anyagának fondjegyzéke, szerk. Ladányi Sándor, Bp., 1976, 209-334.
10. Móricz Zsigmondra vonatkozó források a Tisztántúli Református Egyházkerületi Levéltárban, in Református Egyház 31(1979), 6. sz., 128-132.
11. A Tisztántúli Református Egyházkerületi Levéltár Ratio Educationisra vonatkozó forrásai, in Acta Universitatis Debreciensis de Ludovico Kossuth Nominatae, Series Historica 27(1979), 117-211.
12. Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig, in Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 41(1979), 1-114.
13. Ráday Pál és a tiszántúliak, in Ráday Pál emlékkönyv, Bp., 1980, 331-363 = Levéltári Szemle 30(1980), 3. sz., 437-461.
14. A Türelmi Rendelet és a tiszántúli protestánsok, in A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980, 129-148.
15. Horváth Árpád színházi rendező levelei a Tisztántúli Református Egyházkerület Levéltárában (1917-1918), in Levéltári Szemle 31(1981), 2-3. sz., 345-355.
16. A református egyház a magyar politikai életben, in Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház 1867 és 1978 közötti történetéből, szerk. Bartha Tibor, Bp., 1983, 271-298.
17. A Magyarországi Református Egyház levéltárai, in A levéltári forráskiadás – Az egyházi levéltárak, A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár, 1981, szerk. Bán Péter, Bp., 1983 (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei, 1), 72-84.
18. A Tisztántúli Református Egyházkerületi Levéltár és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője, Debrecen, 1984.
19. Kerekes Ferenc: Jegyzések a Debreceni Reformatus Collegium cassainak administratiojáról, in A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985, 135-163.
20. Iskolatörténeti források a Tisztántúli Református Egyházkerületi Levéltárban, in A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 4-5(1984-1985), 100-104.
21. A Debreceni Református Kollégium szervezete és hivatalai, in A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987, 2-34.
22. A kenderesi református templom története, in Zounok: A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2(1987), 9-28.
23. A Debreceni Református Kollégiumi Levéltár története, in A Debreceni Református Kollégium története, szerk. Barcza József, Bp., 1988, 468-498.
24. Református egyházi levéltárak iskolatörténeti forrásai, in Iskola, egyház, művelődés: Iskolatörténeti források az egyházi levéltárakban, szerk. Dóka Klára, Bp., 1990 61-78.
25. Nemzetközi levéltári napok Rómában, in Reformátusok Lapja 35(1991), 43. sz. (okt. 27.), 5.
26. Id. Révész Imre kéziratos prédikációi a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban , in Egyházak a változó világban: A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai : Esztergom, 1991. május 29-31., szerk. Bárdos István és Beke Margit., Tatabánya, 1992, 559-564.
27. A debreceni kollégium külföldi kapcsolatai, in Történeti tanulmányok: A Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének kiadványa, II, szerk. L. Nagy Zsuzsa et al., Debrecen, 1993, 59-72.
28. Verbindungen Debrecens und der Reformierten Kollegiums mit der Europäischen Universitäten in der Aufklärungszeit, in A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993, 405-427.

Kormos László életéről

Szabadi István, Kormos László (1919-1996), Biográfia-Bibliográfia, Debrecen, 1999.

Baier, Helmut, Zum Gedenken Dr. László Kormos / Megemlékezés Dr. Kormos Lászlóról, in Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete Konferenciája, Nyíregyháza, 1997. augusztus 27., szerk. Janka György, Nyíregyháza, 1998 (A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai, 2), 9-12.