Örök otthon a Földön: Egyházi gyűjtemények építkezései (beszámoló)

Váci Püspöki és Káptalani Levéltár

Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ levéltári és könyvtári raktári építkezésekkel foglalkozó konferenciát szervezett.

  • Időpontja: 2019. november 5.
  • Helyszín: Vác, Credo-ház (Kossuth tér 4., Káptalan utca és Piarista utca sarok)

 

Program (és az előadások rövid tartalma)

•  10.30  köszöntő / Varga Lajos segédpüspök

A görög mitológiában Kronosz fölfalja saját gyermekeit. Az ókoriak nem tulajdonítottak üdvösségteremtő jelentőséget az időnek. A Biblia nem a Kronosz, hanem a Kairosz kifejezést használja az időre, amely az Isten kinyilatkoztatásának, az üdvösségnek a helye, Krisztus pedig az idők teljessége. A levéltár az időben történt események írásba foglalt lenyomatait őrzi, és így a történelemnek a végső cél felé való haladását jelzi. Az Egyház szervesen magába integrálja a múlt eseményeit, de nyitottan áll a jövő felé.

A Váci Egyházmegye történetében a különböző intézmények iratai most, 2019-ben kerültek először egy helyre. Az új épület építését 2007. január 26-án Varga Lajos levéltári és könyvtári prefektus kérte a megyéspüspöktől. (A levéltár anyaga tehát nem 1950 után szóródott szét, hogy az levéltár falán olvasható márványtáblán olvasható.) Az épület végül 2018-ra lett kész, ebben az évben pedig megtörtént az iratok átszállítása is.

•  10.40  Óvintézkedések felújítás idején / Rétfalvi Balázs

A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár műemléképületben van, ennek adottságait kellett kihasználni. A felújítás anyagi alapjait a Vatikáni szerződés 2014. évi megújítása jelentette, amikor megnőttek a források. Az épület vizesedése 2012-ben lett nyilvánvaló. A jelet az adta, hogy XIII. Leó pápa (a Vatikáni Titkos levéltár megnyitója) portréja leesett a falról. Kiderült a villamoshálózat elégtelensége. Andorka Miklós főépítész és Pál Ferenc levéltárvezető határozták meg az építkezés koncepcióját. A műemléképület két oldalára könnyűszerkezetes, földszintes raktárakat terveztek, ablakok nélkül, amelyek még nem épültek meg. A beavatkozások eleinte, 2014-től csak az irodát érintették, a falra Dörken-fólia került. (Kovács Péter hozzászólása szerint ez nem biztos, hogy megfelelő megoldás.) Később megtörtént a nyílászárók és a fűtés rendbehozatala. A felújított levéltárat 2016-ban Veress András püspök át is adta. Ezt követően folyt a tető és a homlokzat rendbehozatala (2016/2017). Eközben a levéltári anyag mindvégig az épületben maradt. A dobozokat ötször kellett portalanítani. A munka tehát még nem fejeződött be. Korábban a levéltári anyag négy helyen volt, most mind egy helyre került (700 ifm), és van még 200 ifm szabad kapacitás. Az iskolák és más intézményekkel anyagának befogadása azonban nehézséget okozna.

•  11.00  Megyei levéltárépületből egyházmegyei levéltárépület: A veszprémi egykori piarista rendház / Karlinszky Balázs

A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár 2017 óta önálló jogi személy. 2005 óta fölmerült a raktári kapacitások bővítése. Jelenleg különböző épületekben használnak helyiségeket. Végül az egyházmegye gazdasági hivatala az állami tulajdonban levő, és tartós hasznosításra megkapott piarista rendházat választotta, leginkább azért, mert az 1974 és 2005 között megyei levéltár volt. 2006 óta üresen állt. Ez a szombathelyinél jóval nagyobb épület (1600 m2), a levéltári anyaga pedig ugyancsak kb. 700 ifm. Tervet készítettek a levéltár ideális személyi állományára és fönntartási költségeire, a terek beosztására: 9 raktárat, 6 nyilvános teret (kutatóterem, stb.), 11 dolgozóteret (irodák, restaurátor műhely) terveztek, amelyekben 8-12 fő dolgozna (3 levéltáros, 1-2 kezelő, 1-2, reprográfus, gondnok, karbantartó, könyvelő). A várható fenntartási költség 55-60 millió forint lenne. 2015-től az Állami Vagyonkezelő átadta az épületet a Főegyházmegyének, azóta történt némi állagmegóvás. A vizesedést egy győri cég szabadalma szerint „reverziós hálóval” próbálták meggátolni, amely gyengeárammal, elektrosztatikus alapon nem engedi át a vizet (70 millió forint). 2016-ben elkészült a felújítás tanulmányterve, amelyet Martin Gábor építész készített, számos más levéltár tanulmányozása után. Az állományvédelmi kérdésekben Peller Tamás tanácsait követték. A raktárakban nem lesz vízvezeték, és csak gyengeáramú villanyvezeték. 2018-tól van az építkezésnek van projektmenedzsere, műszaki ellenőre, stb. 2019-ben kaptak 500 millió forint kormánytámogatást, 2020-ra 1500 millióra számítanak.

•  11.20   „Csak ne aggódjál!” – Róma sem egy nap alatt épült / Vajk Ádám

A Győri Egyházmegyei Levéltár területének (400 m2) felújítása kisebb léptékű vállalkozás, a költségvetés csak 80 millió forint. A levéltári anyag eddigi mérete itt kb. 1500 ifm, a tervezett célérték minden iratbeszállítás után 1700 ifm. Három ütemet terveztek: 1. Az emeleti helyiségek, raktárak és irodák felújítása. 2017 végén kezdődött el a tervezés. 2018 novemberében megtörtént a tervek beadása a műemléki hatósághoz (a lift építése miatt). 2019 tavaszán állt elő a költségvetés. A raktárakban új födém kellett, mert kiderült, hogy a létező fölmérési tervekkel szemben nem volt benne erősítő fémgerendák. A munka véget ért, 2019. november 6-án fognak megnyitni. 2. A raktárak teljes gyengeáramú villanyszerelése és gépészet. 3. Miután az épület földszintjéről az ostyasütő is ki fog költözni, helyét a levéltár kapja meg. Ez 2020-ra várható.

Az építkezés során a levéltár maga kérte föl tervezőket (építész, gépész, villamosság, tűzvédelem). Az egyeztetéssel voltak problémák, és ebből fakadó késések. Odafigyeléssel sikerült csökkenteni a költségeket, például a villamos hálózatét. Érdemes minden tervet átnézni, alkudozni, néha erős hangot megütni. Az építkezés nehézségeket okozott a levéltári munkában, fél évig 14 m2-en négyen dolgoztak, és voltak olyan néhány napos időszakok is, amikor ütemezési gondok miatt lehetetlenné vált a munkavégzés. A cím Andorka Miklós főépítésztől származik.

•  11.40   kávészünet

•  12.00  Kovács Péter: A székesfehérvári egyházmegyei gyűjteményi raktár és látogatóközpont

(Az előadás Gutowski Robert távollétáben egyedül Kovács Péter tartotta.) A múzeumi kiállítótér a mennyország, a raktár a pokol, a tanulmánygyűjtemény (vagyis látványraktár) a purgatórium (Gaäl de Guichen, 1934). A látványraktár köztes állapot, de igyekeztek benne az optimumra törekedni. Ilyen épül Székesfehérváron uniós pályázatból: könyvtári levéltári, múzeumi raktár. A munkák jelenleg már folynak, a terv szerint 2020 augusztusára lesz kész. A tervezet meghívásos pályázaton választották ki. Nagyon komplex tervezési feladat. A levéltári és múzeumi tárgyak anyagainak egy része bomlik, ezért a raktárnak szellőzés szükséges. Fontosak a magas szigetelési értékek. Minél inkább passzív épületre törekedtek, akár alapterület veszteséggel is. A vízszigeteléskor komplex rendszerben kell gondolkozni. Ne legyen a raktár föld alatt. Régen is készültek kiváló épületek, például az esztergomi prímási palota, átszellőztetett alapokkal, amely akkori legjobb ablakokkal épült. A fotótárat érdemes nem klimatizált raktárban, hanem klimatizált szerkényben elhelyezni. A 15 millió fenntartási költség soknak tűnik, ráadásul ez még nem tartalmazza az eszközök amortizációját. „Isten a részletekben az elrejtve“ (Mies van der Rohe).

•  12.20  Felkészülhetünk-e a váratlanra? Gyűjteményi raktárak havaria-eseményeire való felkészítése / Baranya Péter

A szaporodó káresemények, mint 2015 augusztusában a budapesti özönvízszerű eső vagy 2019 januárjában a Ráday kollégiumi tűzvész a szakmát is elgondolkodásra késztették. Ezek során sok tanulságokat szűrhettünk le. Alapvetően tűz- és vízkárok fordulnak elő. (A tűzeset is sokszor vízkárrá alakul, a mentésnél használt víz miatt.) 1. Tűzkárok. Kulcsfontosságú a jó tűzjelző rendszer (gázzal oltó rendszer), valamint tűzgátló ajtók, szekrények. A raktárban lehetőleg csak gyengeáram legyen. A Ráday kollégiumban a Török Pál Teológiai Könyvtár bekormozódott könyveit latex radírral és ózonos kezeléssel tisztították. 2. Vízkárok. Ne legyen a raktár a pincében, mert oda biztos befolyik egyszer a víz. A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtárában a polcok fölé védőtetők és kármentő tálcák rendszere készült. A raktárakban hő- és páramérő készülékeket, vízbetörésjelző szalagokat összekötő rendszert építenek ki. Legyen a raktáron kívül elzáró rendszer, vannak melegedésre elzáródó csapok is. (Bár a legjobb, ha egyáltalán nem lenne vízvezeték a raktárban.) Katasztrófavédelmi tervet kell kidolgozni.

•  12.40  Egyházi és világi gyűjtemények műtárgykörnyezetének felmérése és összehasonlítása. Restaurátori feladatok és lehetőségek a tömeges állományvédelemben / Peller Tamás

Régen a restaurátok munkája inkább kézműves jellegű volt (könyvkötő, ötvös, varrónő), a műtárgyakat „kijavították”. Ma a dokumentumhordozókat is műtárgyaknak tekintik, így nem javítják, hanem megőrzik, bedobozolják. Egyre több a „betanított munka”: tömeges savtalanítás, dobozkészítő gép kezelése. Alapvető a raktárak védelme. Idilli állapot papírok esetében: 16-18 C°, 45-60 % relatív légnedvesség (fényképeknél 30-40 %).

A fény a műtárgyak csendes gyilkosa, mindenképpen ki kell szűrni, redőnyökkel. Az UV fóliát is néhány év alatt megeszi a nap. Legyen mozgásérzékelős kapcsoló, LED fényforrás, amely UV-mentes. Az állandó kiállítás és a látványraktár elavult fogalmak, sok helyen már nincs ilyen. Kiállításban se legyen 50 luxnál több. A papírtárgyakat 3 havonta cserélni kell.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Pröhle Gergely igazgató utasítására az elmúlt években minden tagmúzeuma és hozzá tartozó irodalmi emlékházak rakátárait, kiállítótereit fölmérte, állományvédelmi szakemberekkel. Mindegyikről részletes szakvéleményt írtak, kiemelve (pirossal) a veszélyeket és zölddel a javasolt megoldásokat.

Az ideális raktár. A pince padlóösszefolyó, a padlás ruhaszárító, a földszint jó megoldás. Kívül a dolgozói helyiségek, belül a raktár, mint az OSZK palotaudvarokra épült raktártornyai. A nyílászárók legyenek eloxált acélablakok thermo üveggel (Veszprémben erre fogják szerelni a külső műemléki ablakokat, díszítésként.) Az építész és a gépész szakma nincs felkészülve a raktárépítésre, irodai minőségű berendezéseket építenek, nem figyelve arra, hogy a hő- és páraértékeknek minden ponton érvényesülniük kell, nem csak átlagban. (65% fölött megindulhat a gombásodás.) A bútorlap legyen formaldehid-mentes. Fontos, hogy anyagilag elérhető megoldást találjunk.

  • Világi Dávid hozzászólása

A Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára a győri evangélikus iskolaközpont új helyet kapott. A munka állami támogatásból, kijelölt projektmendszerrel és kivitelezőkkel folyt, így nem mindig vették figyelembe a levéltár igényeit. A költségvetésből például kihúzták a raktári berendezést, amelyet végül váratlan adományként kaptak meg, egy bécsi bank kiselejtezett berendezéséből. Nem volt igazi műszaki ellenőrzés, a klímát például úgy vették át, hogy nem kötöttek karbantartási szerződést, így másfél évig nem működött.

További program

  • 13.30  szendvicsebéd
  • 14.20  A Váci Püspöki és Káptalani Levéltár új épületének bejárása Varga Lajos segédpüspök és Papanek Ferenc igazgató vezetésével (Konstantin tér 15.)

Hangfelvételek

Fényképek