Pápa, 2024. június 26–28.
A Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) idén nyáron, 2024. június 26–28. között már másodszor tartotta vándorgyűlését a Dunántúli Református Egyházkerület székhelyén, Pápán. A résztvevők többsége azonban nem érezhetett nosztalgiát az 1998. évi esemény iránt, mert az akkori résztvevők közül 26 évvel később már csak kevesen lehettek jelen. Akkor is a református Ótemplomban, ökumenikus istentisztelettel kezdődött a konferencia, úgy, ahogy most, június 26-án, szerdán is, amikor ifjabb Márkus Mihály református esperes igehirdetése mellett Mail József római katolikus apát-plébános és Polgárdi Sándor evangélikus esperes imádsággal szolgáltak, a közös éneket pedig Kertész Botond (Evangélikus Országos Levéltár) kollégánk vezette orgonajátékával.
Ennyiben ki is merültek a hasonlóságok a két rendezvény között. 1998 óta ugyanis a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei (DRETGy) jelentős fejlődésen mentek keresztül, és ennek megfelelően maga az Ótemplom is átalakult. A környező épületekben, a pincében és a templom karzatán 2018 tavaszán megnyílt a DRETGy Pannonia Reformata Múzeuma, amely újszerű múzeumpedagógiai eszközökkel mutatja be a református keresztyén hagyományt és a gyűjtemény leglátványosabb darabját, egy 3000 éves egyiptomi koporsót és múmiát. Ráadásul a múzeum egy kávézóval és egy hangulatos udvarral egészült ki, amely a vándorgyűlés napjaiban számos informális, de fontos szakmai beszélgetésre adott lehetőséget.
A vándorgyűlést a MELTE idén is együtt rendezte az Egyházi Muzeológusok Egyesületével, amelynek taglétszáma az elmúlt két-három év során örvendetesen gyarapodott. Közös eseményünknek idén – a meghívott előadókkal együtt – közel száz résztvevője volt, és a szakmai program kialakításában is aktívan részt vett az EME újonnan választott vezetősége.
A formális program az istentisztelet után magában az Ótemplomban folytatódott, ahol a MELTE tartotta éves közgyűlését – miközben a muzeológusok hasonló rendezvényének a református könyvtár adott otthont. A MELTE közgyűlésen Koltai András elnök és Vajk Ádám titkár beszámoltak az egyesület futó pályázatairól, és egyéb aktuális ügyekről, többek között az egyesület névváltozása (Magyarországiról Magyarra) miatti eljárásokról, és a jövő évi, Magyar Főiskolai Levéltári Szövetséggel közös egri vándorgyűlés előkészítéséről.
Az EME közgyűlésének a református könyvtár adott otthont. Az áprilisban megválasztott új elnök, Szabó Irén és Ősz Tiborné titkár vezetésével megtartott alkalmon döntöttek a székhelyváltoztatásról, bemutatkozott az újonnan jelentkező négy tag, előkészítették a tagrevíziót és a 2025.évi egri vándorgyűlés programjáról is szót ejtettek.
A délután a megújult pápai református gyűjtemények megtekintésével folytatódott, amely igazi élmény volt a sokat látott levéltári és múzeumi szakemberek számára is. Kapcsándi Szilvia múzeumvezető vezetése lelkesedést sugárzott, Hudi József levéltárvezető előadása mély szakmai elhivatottságot tükrözött. Ez jellemezte a Fábiánné Horváth Adrienn által vezett könyvtárlátogatást, valamint a Schilde René és Nagy-Luttenberger Anita által tartott vezetéseket a tavalyi emlékév alkalmából nyílt Petőfi-kiállításon is. A nap hivatalos programját fogadás zárta, amelynek szintén a Pannonia Reformata Múzeum udvara adott volna helyet, de az érkező eső miatt házigazdánk, a DRETGy a főtéri Galéria Bisztróban látta vendégül a vándorgyűlés résztvevőit. Az este végül szállásunkon, a Református Kollégium újonnan elkészült diákotthonában ért véget, ahol az érdeklődők a pannonhalmi apátság borával, a székesfehérvári püspök sörével és a kapcsolódó történetekkel ismerkedhettek kötetlen módon.
A második nap (jún. 27.) néhány elszánt focista számára rövid edzéssel kezdődött a Kollégium udvarán, majd reggeli után az Ótemplomban Lackner Pál evangélikus püspök, gyűjteményigazgató imádsága és rövid igehirdetése nyitotta meg a szakmai konferenciát. A délelőtt során kifejezetten olyan témák merültek föl, amelyek a levéltárosokat és a muzeológusokat egyaránt érdekelhették. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai nevében Nagy Hedvig Éva számolt be az ionizáló sugarak állományvédelmi alkalmazásáról, amely igen hatékonyan szolgálhatja a szerves kártevők elleni küzdelmet, ugyanakkor roncsolja a legtöbb szerves anyagot. Mivel maga a papír is szerves anyag, ezért használata nagy körültekintést igényel.
A következő szekcióban a Magyar Nemzeti Levéltár egyes intézményeinek gyakorlatát ismerhettük meg a magániratok gyűjtésének különféle módszereiről. Szálkai Tamás (MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára) többek között a gyűjteményi napokról és helytörténeti előadásokról, Karika Tímea (MNL Veszprém Vármegyei Lt.) főként a szülőfalujában, Balatonfőkajáron végzett gyűjtésről valamint a Kék Szalag verseny levéltárosok számára kínált lehetőségeiről, Pál Ferenc (MNL Vas Vármegyei Lt.) pedig az általa vezetett helyismereti (cserkész)táborokról és a koltai csárdásról számolt be. Ő is rámutatott arra, hogy igazán hatékony gyűjtést csak digitális formában lehet végezni, mert az eredeti iratoktól – érthetően – nehezen válnak meg az emberek.
A délelőtt utolsó szekciója egyfajta múzeum- és levéltár-pedagógiai „kirakodóvásár” volt. Halászné Kapcsándi Szilvia (Pápa), Borókay Zsófia (Evangélikus Országos Múzeum), Rétfalvi Balázs (Szombathely), Dénesi Tamás (Pannonhalma) és Koltai András (Budapest, piarista gyűjtemények) számolt be vetített képek segítségével a helyi adottságok szerint kialakult gyakorlatokról és lehetőségekről.
A konferencia programjának összeállításában újdonságot jelentett, hogy abban idén az egyesület(ek) több tagja is közreműködött, akik az egyes tematikus szekciókat maguk szervezték és vezették. Így a magánirat-gyűjtési szekció Kovács Eleonórának (MNL OL), a pedagógiai szekció pedig Harmati Bélának (Evangélikus Országos Múzeum) volt köszönhető.
Ebéd után a levéltárosok és a muzeológusok (valamint az esetleg velük tartó levéltárosok) programja elvált egymásól. Utóbbiak útnak indultak, hogy megtekintsék a felújított és különleges, kosztümös tárlatvezetést kínáló Esterházy-kastélyt, majd pedig a város zsinagógáját és katolikus templomait. A zsinagógát Simon Zsolt történész, a pápai zsidóság történetének kutatója, a ferences és bencés templomot Mail József apát, plébános mutatta be nagy hozzáértéssel. Különleges élmény voltaz egykori ferences rendház rég elhagyott falai közé betekinteni. Heitler András festőrestaurátor művésztől a csoport előadást hallhatott a plébániatemplomban jelenleg folyó munkálatokról. A város főterén álló templom statikai problémák, valamint Franz Anton Maulbertsch falfestményeinek állagromlása miatt teljes felújítás alatt áll.
Eközben a levéltárosok konferenciája a református könyvtár olvasótermében folytatódott. Az első szekcióban – Vajk Ádám (DRETGy) hívására és vezetésével – Körmendi Tamás tanszékvezető egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) számolt be a levéltárosképzés mai helyzetéről. Az ELTE még mindig az egyetlen hely az országban, ahol felsőfokú levéltárosi diploma szerezhető, de a kis számú jelentkező miatt egyes szakirányú képzés-típusok elindítása nehézséget jelent. Kapcsolódott a témához Hermann István (Budapest Főváros Levéltára) előadása, aki az intézménye által összeállított akkreditált továbbképzésekről beszélt, amelyek az állományvédelem és az adatbázisok témájában online is elvégezhetők. Ezt ezúton is mindenkinek ajánljuk (http://e-learning.bparchiv.hu/). Harmadikként Koltai András számolt be a MELTE által fejlesztett matricula.hu adatbázis 2022 óta megvalósult és a közeljövőben tervezett fejlesztéseiről. Ennek során az a víziót fogalmazta meg, hogy a kialakulóban lévő relációs adatbázis-rendszer egységes felületet tudjon nyújtani az egyházi levéltárakban mindenhol gyűjtött adatoknak (intézményi, helytörténeti, személyi adattárak, diáknévsorok, stb.).
A délutáni második szekcióban, amelyet Dénesi Tamás „szerkesztett” és vezetett, néhány egyházi levéltáros számolt be aktuális kutatómunkájáról. Nemes Gábor (Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ) a győri székeskáptalan középkori számadáskönyvének készülő kiadásáról (és annak fordulatos előzményeiről), Hudi József (DREtGy) a Veszprémi Olvasótársaság (1841–1844) tagjainak általa összeállított életrajzi adattáráról, Mirák Katalin (Evangélikus Országos Levéltár) elősorban az evangélikus (állambiztonságilag felügyelt) közelmúlt feltárásának érdekességeiről, végül pedig Sárközi Gergely Antal (DREtGy) a Pápai Református kollégiumi könyvtár történetéről tartott előadást.
A konferencia végén a levéltárosok is csatlakoztak a „templomtúrához” (a ferences és a bencés templomban), majd vacsora után a Pannonia Reformata Múzeum udvara adott otthon a hangulatos esti programnak, amelyen a közeli Somló híres boraival ismerkedhettünk. Ebben Tóth Péter, a Kőfejtő Pince családi borászat vezetője, valamint borai álltak segítségünkre. Saját magunk is tapasztalhattuk, hogy a vulkáni eredetű tanúhegy talaja valóban olyan jellegzetes ízt az ottani boroknak, amely részben még a szőlőfajták (olaszrizling, furmint, juhfark) különbségeit is elfedi.
Ez az esemény volt egyúttal a vándorgyűlés „pápai lezárása is”. Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezető búcsút mondott a résztvevőknek, az EME és a MELTE elnökei pedig köszönetet mondtak a vendéglátóknak, főként Vajk Ádámnak, a MELTE titkárának, aki az operatív szervezőmunkát végezte, valamint Köntös László gyűjteményigazgatónak. Utóbbi rövid beszédében fölidézte a pápai gyűjtemények megújulásának sikeres történetét, amelynek eredménye tulajdonképpen most mutatkozott be a levéltári és múzeumi „közélet” előtt. Megosztotta velünk azt, hogy milyennek szeretné látni a gyűjteményeket (evangelizálónak) és a benne dolgozókat (önállónak és ambiciózusnak).
A vándorgyűlés utolsó, harmadik napján (június 28.) a résztvevők Türjére és Sümegre indultak – ki autóval, ki busszal, összesen bő hatvanan. Türjén a premontrei prépostsági templomot a nemrég lezárult felújítás egyik szakmai vezetője, Nagy Veronika művészettörténész (Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprém) mutatta be. Megismertük többek között a Szent László falkép és a mellette föltárt barokk oltárépítmény történetét, valamint a szentély barokk lezárásának különleges, gótikus pillérfejezetet imitáló módját (amelyekre a feltárás során derült fény).
De szorított az idő, mert még több látnivaló várt minket Sümegen. Itt szintén Nagy Veronika kalauzolt bennünket a püspöki palotában, amelyet a 20. századi püspökök már egyáltalán nem használtak, ma is állami tulajdonban van, így 2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram keretében újították föl (legalábbis egy részét). A „Mennyei ügyek” címmel megnyílt izgalmas interaktív kiállítás 2022-ben elnyerte az Év kiállítása címet. Nagy Veronika és kurátor-társa, Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténészek kiválóan oldották meg azt a feladatot, hogy minimális eredeti tárgy segítségével, a kutatások eredményeit felhasználva tárjanak hiteles narrációt a látogatók elé. Középpontba a palota egykori meghatározó lakóját, Padányi Bíró Márton püspököt, valamint Franz Anton Maulbertsch-et állították, aki 1757–1758 között a püspök megrendelésére festette ki a sümegi plébániatemplomot. A palota megtekintése után mi is elsétáltunk a ferences templomba, majd a plébániatemplomba, hogy magunk is megnézzük a püspök programja szerint készült nevezetes freskókat, Maulbertsch fiatalkorának első nagy alkotását. Ezen a méltó helyen ért tehát véget a MELTE és EME 2024. évi vándorgyűlése, amely szakmai, művészeti és emberi élményekben egyaránt gazdagnak bizonyult.
Résztvevők létszáma
- A MELTE tagjai közül 54 fő
- Az EME tagja közül 34 fő
- vendégek (előadók) száma: 8 fő
- összesen 96 fő
Sajtóanyag
Koltai András, A MELTE és az EME 2024. évi vándorgyűlése és konferenciája, Pápa, 2024. június 26–28., in Levéltári Szemle 2024:3, 101-104.
A Pápai Médiacentrum tudósítása (Facebook)
