A veszprémi Várnegyedben megújult az egykori kisszeminárium barokk épülete, amelybe 2026 nyarán a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár költözik.
Egy befalazott falfülke hátsó falán egy 1797-es felirat, az akkori mester kézjegyével – erre a különleges felfedezésre bukkantak a szakemberek, amikor megkezdték a kutatást a veszprémi kisszemináriumban. A kor egyik legkiválóbb mestere, Fellner Jakab által tervezett, 1770-re elkészült épületben eredetileg szegény nemesi családokból származó piarista diákok konviktusa, vagyis bentlakásos diákotthona működött volna, ám uralkodói, majd püspöki engedéllyel végül az idős papok lakhelye lett, és egészen a 20. század elejéig ezt a funkciót töltötte be.
A szakemberek az elfalazott fülke alapján jöttek rá arra, hogy a kisszeminárium egyik helyisége az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején egy kifejezetten gazdagon festett kápolna lehetett, a falfülke pedig az oltár része volt, amelyet később befalaztak. Az épület a 19–20. században többször funkciót váltott, 1950-ig a Szent Pál apostol oltalmába ajánlott kisszeminárium, a következő évtizedekben pedig világi középiskola, megyei pedagógiai intézet, irodaház és múzeum raktár is működött benne.
A késő barokk stílusú Kisszemináriumba az elmúlt években elvégzett megújítás után a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár költözik, amelynek története legalább olyan gazdag, mint az épületé. A levéltár gyökerei ugyanis a Veszprémi Főegyházmegye több mint 1000 évvel ezelőtti létrejöttéig, a ma már közel 70 ezer kötetes könyvtáré pedig a 18. század energikus, a művészeteket és a tudományt pártoló veszprémi püspökéig, Padányi Biró Mártonig és gondosan válogatott gyűjteményéig nyúlnak vissza.
„A Kisszemináriumban kap helyet a könyvtár legrégebbi, muzeális állománya, kivéve azokat a köteteket, amelyek az érseki palota Koller-könyvtárának polcain sorakoznak” – mondja Dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója. Kiemeli: az épületben felbecsülhetetlen értékű köteteket és nyomtatványokat őriznek majd, többek között díszes kódexeket, a könyvnyomtatás feltalálását követően, de még a 15. században készült ún. ősnyomtatványokat, több mint 340 antikvát, különleges 18–19. századi kottákat, valamint 1711 előtti hazai és magyar vonatkozású nyomtatványokat, az ún. RMK-kat (Régi Magyar Könyvtár).
Az épületben helyezik el a nemrég az Év Egyházi Levéltára díjat kapott főegyházmegyei levéltár állományát, többek között 1800 középkori oklevelet, valamint az 1895 utáni anyakönyvi másodpéldányokat több mint 100 folyóméter terjedelemben. A Kisszemináriumban látványkönyvtárat, kutató- és előadótermet, zenei kutatótermet, a nyomtatványok és dokumentumok állagmegőrzését szolgáló klimatizált raktárakat, kiállítótermet és iskolai csoportok fogadására alkalmas helyiségeket is kialakítanak. Az olvasókat és a kutatókat a költözést követően, várhatóan október közepétől várják a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új épületében.
Forrás:
- Veszprémi Érsekség (2026.08.12)
- Magyar Kurír (2026.08.15)
