Győri Egyházmegyei Levéltár

Keresztély Ágost szász herceg 1697 és 1725 között kormányozta a győri püspökséget, 1698-ban bíborossá, 1707-ben pedig győri püspöki székének megtartása mellett esztergomi érsekké nevezték ki. Korszakalkotó személyiségével Magyarországon eddig mindössze egy kilencven évvel ezelőtt megjelent munka, Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében (Pannonhalma, 1931.) c. foglalkozik. Mivel a győri püspöki levéltár közép- és koraújkori állománya nagyrészt megsemmisült, így Keresztély Ágost az első győri megyés főpásztor, akinek számottevő iratanyagát őrizzük. A török kiűzése utáni közállapotokról és az egyházmegyéiben elindított katolizálási folyamatokról tartalmaznak nélkülözhetetlen, országos, sőt a herceg személye miatt európai érdeklődésre is számot tartó iratokat. A csaknem egy iratfolyóméternyi gyűjteményt valószínűleg a 19. század folyamán nyolc vaskos kötetbe kötötték, kutathatóságát a gyűrött, vízfoltos, sőt helyenként penészes és szétmállott dokumentumok megnehezítik. A teljes iratanyag restaurálását három év alatt valósítjuk majd meg; a nyolc kötetből ezért idén első ütemben az első három volumen készült el. A restaurálási munkálatokat az ArchivArt Könyvrestaurátor Műhely Kft. végezte el, a felújítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta (208111/00025). A restaurált állományt digitalizáljuk és E-kutatás felületünkön kutathatóvá is tesszük.

Idén október 13-án rendezték a XXIV. Győri és X. Kisalföldi Levéltári Napot. A helyszínt ezúttal a Brenner János Hittudományi Főiskola biztosította, ahol az érdeklődők három szekcióban tíz előadást hallhattak. A főiskola dísztermében összegyűlteket először Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Veres András megyéspüspök köszöntötte, aki külön örömét fejezte ki, hogy ezúttal a felújított szemináriumi épület adhat otthont ennek a városi viszonylatban is patinás szakmai eseménynek. Üdvözölte továbbá megyéspüspök úr a példás intézményközi összefogást, amelynek eredményeképp a levéltári nap évtizedek óta fóruma mind a levéltárosoknak, mind a professzionális levéltári kutatásokat végző történészeknek. Ezután Dr. Pergel Elza Győr város alpolgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a múlt ismerete minden nemzedéknek kiemelten fontos feladata, és így van ez most is, a nemzetközileg is viharos, ingatag időkben.

Az első szekciót Nemes Gábor a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője, az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitotta A mosoni tizedkés jegyzéke 1516-ból című előadásával. Az előadó részletesen elemezte az unikális jegyzék tartalmát, amely mind a székeskáptalan mindennapi működésére, mind pedig a káptalan egyik jelentős bevételének számító tizedekre, azok összegeire és mennyiségeire is fényt vetett. Ezután a Győri Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, Bagi Zoltán Péter tartott előadást Költségcsökkentés a győri végvidéken címmel. Bagi előadásában bemutatta a tizenötéves háború előtti Habsburg-fenntartású végvárrendszer strukturális problémáit és állapotát, valamint a győri főkapitányok személyét. A szekciót Nemesné Matus Zsanett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese zárta Levéltári kiadványok bemutatása című előadásával.

A késő középkort és kora újkort elhagyva a második szekciót Oross András bécsi levéltári delegátus kezdte Ismeretlen lapok Győr 18. század eleji történetéből a tanácsülési jegyzőkönyvek alapján című előadásával. Oross eddig ismeretlen adalékokkal szolgált a város és döntéshozatali fórumának napi működéséhez. Ezt követően – témájában ugyanennél a századnál maradva – Horváth József a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér igazgatóhelyettese lépett a pulpitusra. Előadásában számba vette a II. József király által feloszlatott szerzetesrendek tagjainak feloszlatás utáni sorsát. Tette mindezt az Egyházmegyei Levéltárban őrzött hagyatéki iratok segítségével. Dominkovitsné Szakács Anita a Magyar Nemzeti Levéltár soproni főlevéltárosának előadásával folytatódott a szekció, aki a Sopron megyei Hegykő utolsó földbirtokosának, Széchenyi Bálintnak (1893–1954) kalandos életét mutatta be. Innentől a konferencia összes többi előadása 20. századi témát dolgozott fel. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának segédlevéltárosa, Áldozóné Tatai Zsuzsanna, valamint igazgatója Dancsecz Mónika közös előadásukban Polniczky Lipót főispán nemrég levéltárba került iratanyagáról értekeztek.

A második és egyben utolsó szünet után, a harmadik szekcióra három előadás maradt hátra a napi szakmai penzumból. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának három munkatársa Győr-Moson-Sopron megye 1960-as, 1980-as és 1990-es éveinek egy-egy meghatározó eseménysorozatát dolgozta fel. E szekcióban elsőként Pusztai Ferenc segédlevéltáros Fehér Lajos kormányfő-helyettes részvételét és annak körülményeit mutatta be az 1962-es Győr-Sopron megyei pártaktíva értekezleten. Beregszászi Balázs segédlevéltáros Mosonmagyaróvárnak a szocializmus korában kivitelezett városközpontjával foglalkozott. Míg utolsó előadóként Áldozó István igazgatóhelyettes a megyei levéltárban őrzött Bős-Nagymaros vízlépcső építési tervei alapján bemutatta a terv élővilágra és környezetre feltételezhetően gyakorolt káros hatásait.

A huszonnegyedszer megrendezett városi és tizedjére csatlakozó megyei levéltáros és történész mustra kiválóan alkalmas fórumot biztosított idén is arra, hogy az egy közösségben dolgozók és az érdeklődők képet alkothassanak egymás kutatásairól, azok irányáról, aktuális problémáiról és kérdéseiről.

Oláh P. Róbert

(Fotó: Horváth Gábor)

Beszámoló még itt tekinthető meg.