MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Mátyás király és az egyház – Ismertető

Mátyás király és az egyház – Ismertető Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2020. 02. 09., v - 22:36 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Mit tudunk Mátyás király és a római Szentszék viszonyáról? Hogyan viszonyult az uralkodó a szerzetesi reformokhoz? Miként jellemezhetjük Mátyás egyházi építkezéseit? Mennyire ismerjük a Hunyadi-kori magyarországi káptalanok személyi összetételét? Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ 2018. november 15-én Pécsett, a Pécsi Akadémiai Bizottság (MTA PAB) székházában a Mátyás király-emlékév zárórendezvényeként megtartott tudományos konferencia.

Külső link Mátyás király és az egyház – Ismertető Kulcsszavak középkor könyvbemutató

Tizenöt évének termései – A gyulafehérvári egyháztörténeti és teológiai kutatások

Tizenöt évének termései – A gyulafehérvári egyháztörténeti és teológiai kutatások Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2020. 02. 03., h - 16:09 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A gyulafehérvári teológiai oktatás keretében folyó egyháztörténeti kutatások elmúlt 15 évben született eredményeinek nagyszabású prezentációjára került sor 2020. január 24-én a PPKE Horánszky utcai épületében.

Külső link Tizenöt évének termései – A gyulafehérvári egyháztörténeti és teológiai kutatás… Kulcsszavak Erdély

Az egyházak és a rendszerváltás

Az egyházak és a rendszerváltás Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2020. 01. 26., v - 17:01 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

1989. október 23-án a déli harangszó után Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az országház erkélyéről hatalmas tömeg előtt kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Ez a mind a magyar nemzet mind a magyar egyházak számára jelentős történelmi pillanat azonban nem volt minden előzmények nélküli, és nem is lehet azt mondani, hogy az egyházak egy csapásra ismét elfoglalták volna a két világháború között a társadalom életében betöltött szerepüket és minden anyagi és személyi feltételük ehhez azonnal rendelkezésre állt volna. Inkább egy pár évig tartó átmenetként, folyamatként kell ezt a hangsúlyeltolódást elképzelnünk, amely a kommunista rendszer meggyengülésével kezdődött. Melyek voltak a változásra utaló jelek és hogyan formálódott a rendszerváltást követően az állam és egyház kapcsolata?

Külső link Az egyházak és a rendszerváltás Kulcsszavak XX. század

Formularium Ecclesiae Strigoniensis (2. kiad.)

Formularium Ecclesiae Strigoniensis (2. kiad.) Kanász Viktor 2020. 01. 22., sze - 14:32 CLASSIS I 4 Erdő Péter–Szovák Kornél–Tusor Péter

Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Collectanea Studiorum et Textuum, vol. I/4), edendo operi praefuerunt Petrus card. Erdő, Cornelius Szovák, Petrus Tusor, Budapest  2020.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi azt a középkor végi formulagyűjteményt, melynek  mintakódexe a 18. században Pozsonyon keresztül vezető kalandos úton jutott mai őrzési helyére, a  gyulafehérvári Batthyány Ignác püspök alapította Bibliotheca Batthyanyana gyűjteményébe. A két kézirat értelemszerűen egymással is, de főképpen az esztergomi érseki szentszék bírósági működésével áll rendkívül szoros kapcsolatban.

Amikor a 16. század elején a két kódex szövegét megszerkesztették ill. lemásolták, a számos altípust képviselő és számos funkciót betöltő levélmintagyűjtemények szerkesztése nagy múltra tekinthetett már vissza a középkori Magyarországon. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ilyes fajta tevékenység az ösztönzést Itáliától nyerte: az észak-itáliai egyetemek 13. századi magyar hallgatóinak tanulmányaitól kezdve, a 14. század eleji pápai legátusok hivatali tevékenységének mintaadásán keresztül, a 15–16. század fordulója olasz helynökeinek munkálkodásáig bezárólag. Így az elméleti ismeretekre ráépültek a minták, végül a személyes gyakorlat alakította ki a rendszert. A világi és egyházi formuláskönyvek legfontosabb jellemzője kezdettől fogva a helyi bírósági gyakorlat jogrendjének és elveinek az írásban történő rögzítése volt. Ezt ugyan mindenkor befolyásolta a felsőoktatásban elsajátított elméleti joganyag, lényegében a jogszokás volt a bíróságok működésének az alapja, az egyes országok ebben a tekintetben szuverén jogterületnek számítottak. A formuláriumok kezdetei kezdetben partikuláris gyűjteményeket eredményeztek mindkét – a szekuláris és az egyházi – területen, a 15. század végének fejleménye volt a szintézisek megjelenése.

A két kódex – az esztergomi Nyási-gyűjtemény és a gyulafehérvári Beneéthy-kézirat – az egyházi jogéletben ugyanúgy a középkor végi szintézis képviselői, miként a pécsi Magyi-kódex a világi-közjegyzői gyakorlatban. A mintakéziratot 1512 előtt Beneéthy Máté, az esztergomi prímási szentszék jegyzője állította össze expediált iratok összegyűjtése és racionális csonkolása (= űrlapszerűvé tétele) útján, ezt az anyagot ismeretlen jegyző Nyási Demeter érseki helynök irodájában 1521 körül lemásolta, némiképp átszerkesztette, néhány darab elhagyása után számos darabbal kiegészítette. Bár az originális szerkesztőmunka a korábbi (minta)kézirat sajátja, a kiegészített változat a középkori esztergomi egyházkormányzat legteljesebb dokumentációját tartalmazza. Szövegkiadásunk első ízben tesz közzé kritikai kiadásban teljes szövegében egyházkormányzati kézikönyvet. Az editio alapját a Nyási-kódex képezi, apparátusa és függeléke ugyanakkor lehetővé teszi a mintakódex szövegállományának megismerését is. Mivel sem a Beneéthy-kódex, sem a Nyási-verzió önmagában nem hibátlan, a két változat folyamatos szem előtt tartásával a kiadók kísérletet tettek a Stylus Strigoniensis középkor végi rekonstrukciójára, a kérdéses helyek mélyreható mérlegelése útján hozták meg döntésüket a kínálkozó lehetőségek kérdésében. A kiadás ily módon a klaszszika-filológiában kimunkált szövegkonstrukciós gyakorlatot követi, ugyanakkor a többszintű apparátus segítségével a két kézirat teljes szövege nehézség nélkül  megismerhető belőle, ezeket tárja minimális történeti kommentárok kíséretében az olvasók elé, feltüntetve a párhuzamos helyeket és a nyomtatásban korábban napvilágot látott kivonatokat is.

A szöveg beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a használó megismerje az egyházkormányzat késő középkori mindennapjait, az egyházi bíráskodás gyakorlatát, a zsinattartás rendjét, a vizitációs ellenőrző tevékenység módszereit és körülményeit, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, a szerzetesi reform bonyolult összefüggéseit, a hívek ügyes-bajos szentszéki dolgait (végrendelet, kölcsön, kegyes adomány, búcsúnyerés, koldulási engedély, kiközösítés, feloldozás stb.), végezetül a liturgikus gyakorlat főbb kérdéseit. A színes kép a teljesség igényét is kielégíti, alig gondolható el olyan téma az egyházi élet területéről, melynek mintalevelét ne vették volna fel az összeállítók a gyűjteményekbe. A későbbiekben a szövegkötethez részletes kommentárkötet írását tervezik a szerzők, továbbá a helynöki tevékenység köréből korunkra maradt eredeti dokumentumok összegyűjtését és a mintagyűjteménnyel való szembesítését.

Vatikáni Titkos Levéltár. Élt 400 évet?

Vatikáni Titkos Levéltár. Élt 400 évet? Szerző Fraknói Kutatócsoport Kanász Viktor 2020. 01. 07., k - 18:30 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Ferenc pápa L’esperienza storica kezedetű, motu proprio formájában 2019. október 22-én kiadott apostoli levelében a Vatikáni Titkos Levéltár nevét (Archivio Segreto Vaticano) Vatikáni Apostoli Levéltárra (Archivio Apostolico Vaticano) változtatta. Az V. Pál (1605–1621) által 1611-ben alapított intézmény 1646 óta viselte folyamatosan ezt a nevet, a korábbi évtizedekben félhivatalosan Archivum novumként, illetve Archivum apostolicumként emlegették. Utóbbi elnevezés tulajdonképpen magától értetődő, hiszen mindaz, ami a pápához, az apostolfejedelmek utódához tartozik, apostoli jelleggel bír. Magát a pápai széket is „Apostoli Szentszéknek” (Sancta Sedes Apostolica) nevezik ősidőktől fogva.

Külső link Vatikáni Titkos Levéltár. Élt 400 évet? Kulcsszavak levéltár

„A bolygó dán” – Oluf Hansen Bang, Bakóc Tamás jegyzője

„A bolygó dán” – Oluf Hansen Bang, Bakóc Tamás jegyzője Szerző Nemes Gábor Kanász Viktor 2019. 11. 29., p - 09:50 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Csaknem száz évvel ezelőtt, 1926-ban örvendetes hírről számolt be Áldásy Antal a Turul folyóirat hasábjain: Bevilaqua Béla, az Országos Hadimúzeum őre jóvoltából hozzájutott egy II. Lajos király által kiadott címereslevélhez. Az oklevél kiadásán és a címer elemzésén túl Áldásy megpróbálta megfejteni a címert szerző írnok személyazonosságát és morvának vélte. Karácsonyi János azonban egy évvel később ugyanezen folyóirat hasábjain javította ki Áldásyt, szerinte nem egy morváról, hanem a dániai Odense egyházmegyei Oluf Bangról van szó. Alighanem az írások híre eljuthatott a messzi Dániába Oluf leszármazottaihoz, mert a Rungsted Kystben élő Ulf Bang 1939-ben egy tört magyarsággal írott levél mellékleteként elküldte őse címereslevelének gépelt másolatát Asztalos Miklós múzeumi alkönyvtárnoknak, aki ezt az Országos Levéltárba továbbította, és amely ma is a Diplomatikai Levéltárban pihen. Nézzük, ki is volt ez a – Karácsonyi szavaival élve – „bolygó dán”, és hogyan jutott el hazánkba?

Külső link „A bolygó dán” – Oluf Hansen Bang, Bakóc Tamás jegyzője Kulcsszavak középkor életrajz

A monarchiák „őrangyalai” – Bemutatták a Fraknói Kutatócsoport és a viterbói egyetem közös kötetét

A monarchiák „őrangyalai” – Bemutatták a Fraknói Kutatócsoport és a viterbói egyetem közös kötetét Szerző Fraknói Kutatócsoport Kanász Viktor 2019. 11. 29., p - 09:46 Hely Magyar Kurír Indexkép Leírás

November 21-én a római Pápai Szent Kereszt Egyetemen mutatták be A monarchiák őrzőangyalai – A nemzetek bíboros protektorai című tanulmánykötetet, mely az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a viterbói Università della Tuscia közös kiadásában jelent meg 2018-ban.

Külső link A monarchiák „őrangyalai” – Bemutatták a Fraknói Kutatócsoport és a viterbói eg… Kulcsszavak könyvbemutató

190 éve született Zichy Nándor, a közéleti katolicizmus vezéralakja

190 éve született Zichy Nándor, a közéleti katolicizmus vezéralakja Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2019. 11. 16., szo - 19:29 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

Giesswein Sándor a következőképpen jellemezte Zichy Nándort 80. születésnapján: „Zichy Nándor nagysága és ereje abban áll, hogy ő egy eszmének élt, annak az eszmének t.i., hogy a keresztény világnézetet s nevezetesen ennek legtökéletesebb kifejezését, a katholikus gondolatot belevigye a közélet minden megnyilvánulásába, hogy azt összeforrassza a társadalmi, kulturális, politikai, irodalmi élet minden mozzanatával.” Túri Béla pedig születése 100. évfordulóján azt írta róla, hogy ő volt az, aki „Magyarországon a katholikus renaissance-t megindította, ki a katholikus öntudatot elevenebbé tette, kinek hite hegyeket mozdított meg; cselekvésre bírva a magyar katholikusokat társadalmi, karitatív, szociális, hitbuzgalmi és politikai akciókban egyaránt.” Hogyan jutott el idáig Zichy Nándor és miben nyilvánult meg a társadalmi-politikai katolicizmus melletti elkötelezettsége?

Külső link 190 éve született Zichy Nándor, a közéleti katolicizmus vezéralakja Kulcsszavak XX. század életrajz

Oldalak