MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Zalai falvak templomai Surd 12 – Katolikus kezdet után evangélikus térnyerés

Zalai falvak templomai Surd 12 – Katolikus kezdet után evangélikus térnyerés Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 02. 19., p - 12:01 Hely Zalai Hírlap PDF Cikk374.86 KB Indexkép Leírás

Kanász Viktor nyilatkozott a Zalai Hírlapnak Surd település történetéről és a legújabb kutatási eredményekről.

Külső link Zalai falvak templomai: Surd – Katolikus kezdet után evangélikus térnyerés Kulcsszavak középkor újkor XX. század veszprémi egyházmegye

Giesswein Sándor a Szent István Társulat élén

Giesswein Sándor a Szent István Társulat élén Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 02. 11., cs - 15:09 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

„Az irodalom hajtókereke lett korunknak s az irott szó hatalma egyre fokozódik. Bár az élő beszéd erősebb hatású s útja közvetlen a szívbe vezet, mégis a mai korban fejlett közlekedésünk mellett az irott szó terjedése intenzivebb s az eszmék hódításai a sajtón épülnek. Jövő törekvéseink az irodalom terén kettőt irnak elő: népszerűsíteni a tudományt s idealizmust oltani az irodalomba. […] S kell-e, lehet-e találnunk magasztosabb idealizmust: a kereszténység idealizmusánál ?” Giesswein Sándor vetette fel ezeket a gondolatokat, miután 1903. május 14-én a Szent István Társulat alelnökévé, más szóval egyházi elnökévé választották. Gondolatsora azt tükrözi, hogy megértette az idők szavát, ráérzett, hogy a keresztény kultúra széles körben történő terjesztésének az írott szó, különösképpen a sajtó lehet a hathatós eszköze. Fő törekvései pedig a katolikus erkölcsi normáknak megfelelő irodalom és a katolikus hit határain belül művelt tudomány széles körben történő terjesztése voltak. Milyen alapokon építkezhetett, és hogy tudta e törekvéseit kibontakoztatni? A következőkben a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina ezekre a kérdésekre keresi a választ bemutatva elnöki ténykedése legfontosabb eredményeit.

Külső link Giesswein Sándor a Szent István Társulat élén Kulcsszavak XX. század

Új utak az új évszázadban. V. Pál pápa pontifikátusa

Új utak az új évszázadban. V. Pál pápa pontifikátusa Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 02. 05., p - 13:58 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1621. január 28-án ért véget Camillo Borghese, azaz V. Pál pápa pontifikátusa. Uralma különösen izgalmas korszaka a pápaság történetének. Ezért az évforduló kapcsán érdemes áttekinteni uralkodásának történetét, amely merőben új irányt hozott a pápaság kora újkori történelmében.

Külső link Új utak az új évszázadban. V. Pál pápa pontifikátusa Kulcsszavak kora újkor pápaság

A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első jogelőd nélküli templom rövid története (1984–2020)

A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első jogelőd nélküli templom rövid története (1984–2020) Szerző Sági György Sági György 2020. 12. 31., cs - 17:50 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Az évszázadok során számos templom épült hazánkban, hirdetve Krisztus Igéjét. Ezek valamennyien rendelkeznek vallási, kulturális, művészettörténeti és történelmi jelentőséggel különböző mértékekben. Egyes templomok különleges okokból azonban kiemelkednek a többiek közül. Közéjük sorolható a Budapest III. kerületében álló békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom is, mely templom az első jogelőd nélküli istenházaként lett alapítva és felépítve Magyarországon a második világháborút követően, még a hanyatló Kádár-rendszer végén, 1984–1987 között.

Külső link A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első joge… Kulcsszavak XX. század templom Kádár rendszer

Mire jó a bíborosi kalap Pázmány szerint? – Bíboroskreálás a történelem tükrében

Mire jó a bíborosi kalap Pázmány szerint? – Bíboroskreálás a történelem tükrében Szerző Tusor Péter Kanász Viktor 2020. 11. 30., h - 08:47 Hely Magyar Kurír Indexkép Leírás

November 28-án, advent első vasárnapja előestéjén Ferenc pápa konzisztóriumot tart 13 új bíboros kinevezésére. Egyikük azt kérte, ne szenteljék püspökké, ketten pedig nem lesznek jelen. Ennek kapcsán arra kértük Tusor Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docensét, a Fraknói Kutatócsoport vezetőjét, röviden mutassa be a bíboroskreáláshoz köthető történelmi előzményeket, érdekességeket.

Külső link Mire jó a bíborosi kalap Pázmány szerint? – Bíboroskreálás a történelem tükrében

Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri I. secoli XV-XVIII

Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri I. secoli XV-XVIII Kanász Viktor 2020. 11. 24., k - 20:01 Matteo Sanfilippo – Péter Tusor (ed.)

Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri I. secoli XV–XVIII, a cura di Matteo Sanfilippo, Péter Tusor, (Studi di storia delle istituzioni ecclesiastiche 8) Viterbo: Sette Cittá 2020. 264 p.

A kötet az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete (Viterbói Egyetem DISUCOM) által 2018. szeptember 27–28-án Budapesten szervezett nemzetközi szimpóziumon elhangzott előadások tanulmányváltozatát tartalmazza. A szerzők azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán. A két szerkesztő, Matteo Sanfilippo és Tusor Péter  bevezetőjét tíz tanulmány követi. A kötet használatát történeti személynév-mutató  segíti.

Fedeles Tamás cikkében a magyar királyság késő középkori római diplomáciai képviseletét ismerteti, arra fókuszálva, hogy milyen státusú és nemzetiségű személyek kaptak követi megbízást, milyen képzettséggel rendelkeztek és milyen elvárásokat támasztottak velük szemben. Tusor Péter a 17. századi püspökkari ágenseket mutatja be, akiket kezdetben az esztergomi érsek küldötteiként tartottak számon, majd 1639-től már az egész magyar egyház állandó képviselői lettek Rómában a század végéig. Tanulmányában körvonalazta feladataikat, hatáskörüket, valamint hangsúlyos hírszolgálatukat is.

Silvano Giordano OCD a spanyol monarchia és a 17. század eleji római Kúria kapcsolattartásának módját tanulmányozza, részletesen írva az egy időpontban, egymás hivatali idejét átfedve Rómában szolgáló rendes és rendkívüli követekről, bíboros protektorokról, a Rota Romana ügyhallgatóiról és az ágensekről is. Ignasi Fernandez Terricabras, a Barcelonai Autonóm Egyetem docense a párhuzamosan egymás mellett működő római spanyol képviselők közül a Spanyol Inkvizíció ágenseinek szerepét vizsgálja, megállapítva, hogy fő feladatuk a spanyol általános inkvizítor és az inkvizíciós tanács védelme volt a római dikasztériumok esetleges beavatkozásától. James Nelson Novoa, az ottawai egyetem történésze a római portugál képviselet hivatalos elismeréséről, majd a 16. századi római portugál ágensekről értekezik.

Bertrand Marceau volt (École Française de Rome) a francia Rota-auditor, Louis de Bourlémont karrierútját és XIV. Lajos római ágenseként folytatott tevékenységét vázolja a formálódó francia abszolutizmus és az európai nagyhatalmi szerepét épp elveszítő Egyházi Állam konfliktusai összefüggésében. A sienai egyetemen tanító Matteo Binasco a 17. századi ír ágensek történetét ismerteti. Matteo Sanfilippo a 17–18. századra koncentrál, kitekintéssel a 19. századra: a francia kolóniák, a brit korona területei és az Egyesült Államok képviseletét és az ehhez kapcsolódó változatos ágensi teendőket vázolja.

Gaetano Platania a Vatikáni Apostoli Könyvtár Barberini fondja alapján a lengyel ágensek feladatait elemezte. Rámutatott, hogy a 17. század második felére szerepük megváltozott: a diplomáciai képviselet helyett egyre inkább az adminisztratív jellegű ügyek kerültek előtérbe, melynek a lehető legrövidebb időn belül történő keresztülvitelét próbálták elérni a kúria bonyolult útvesztőin keresztül. Alessandro Boccolini egy XVII. században élt ágens, Paolo Doni apát, a lengyel uralkodó, II. János Kázmér római és nápolyi képviselője tevékenységét vette górcső alá.