MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus

Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 05. 07., p - 11:29 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A kormányközeli konzervatív napilap, a Budapesti Hírlap a következőképpen jellemezte Károlyi Gyulát, amikor 1932-ben lemondott a miniszterelnöki posztról: „Soha nem volt államférfi, akitől idegenebb volna a filmromantikának az a vadregényes elképzelése, mely a kormányzati politikát elszánt és agyonverhetetlen intrikusokkal, hataloméhes Macchiavelli-figurákkal népesíti be, akik éjjel és nappal csalafintaságokon törik a fejüket, akik egyesítik magukban a kígyó simaságát, a róka ravaszságát, a tigris vérszomját és minden szavuk arra való, hogy csapóajtókat és farkasvermeket takarjanak. Életének már elhajló korában eljött egy magyar úr, akinek nyilván sem több díszre, sem több méltóságra nem volt szüksége, mint amennyi addig is ékesítette, a hízelgést megvetette, a hatalom vágya nem bántotta, – eljött, hogy amennyiben tőle telik, segítsen hazáján, annak legválságosabb pillanataiban.” [Nyugodt lelkiismerettel. Budapesti Hírlap, 1932. szeptember 23. 1.] Amellett, hogy ezt az idealizált jellemzést fenntartásokkal kell kezelnünk, a forrásokból egy mértéktartó életet élő, keresztény-konzervatív és nemzeti irányultságú, arisztokrata származásának megfelelő világképpel rendelkező, a közéleti témákat is e szemszögből megközelítő, mindazonáltal gyakorlatias ember képe bontakozik ki előttünk. Károlyi Gyula életét és karrierútját tekintem át a továbbiakban.

Külső link Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus Kulcsszavak XX. század

Oroszlán a végvárban. Thury György históriája

Oroszlán a végvárban. Thury György históriája Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 05. 07., p - 11:27 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Johann Nel az 1580-as évek elején készítette el híres metszetét, amelyen a Magyarországot megjelenítő nőt török katonák kínozzák, levágott karjait pedig a kutyák marcangolják. Mindeközben a lovag alakjában feltűnő Germánia Hungária segítségére siet. A kép jobb oldalán az oszmánellenes harc nevezetes királyai és hősei kaptak helyet: II. Lajos, Hunyadi Mátyás és Jagelló I. Ulászló, Bakics Pál, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, s legfelül pedig Thury György. Az eset közel sem egyedi, a korszakban szerte Európában feltűnik Thury György alakja a különböző híradásokban és hadi beszámolókban. De ki volt a 450 éve éppen e napon elhunyt vitéz kapitány, s minek köszönhette példátlan népszerűségét?

Külső link Oroszlán a végvárban. Thury György históriája Kulcsszavak kora újkor

Alcide de Gasperi és az egységes keresztény Európa

Alcide de Gasperi és az egységes keresztény Európa Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 04. 13., k - 09:22 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

140 éve született Alcide de Gasperi, az egységes keresztény Európa gondolatának egyik markáns képviselője, Robert Schuman, Konrad Adenauer, Winston Churchill és Jean Monnet mellett Európa alapító atyáinak egyike. Az 1945 és 1953 között az olasz miniszterelnöksége idején Olaszországot a demokratikus modernizáció útjára vezette, míg nemzetközi szinten hozzájárult az európai integráció alapjainak lerakásához, mindezt úgy, hogy hazájában és koalíciós partnerei körében koránt sem az utóbbi volt az elsődleges prioritás.Honnan indult ki karrierje, ami megalapozta gondolkodását Európáról és hogyan vélekedett egy nemzetek feletti európai szövetségről? Az évforduló apropóján ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Külső link Alcide de Gasperi és az egységes keresztény Európa Kulcsszavak XX. század

Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába

Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába Szerző Sági György Kanász Viktor 2021. 04. 09., p - 10:01 Hely Magyar Kurír Indexkép Leírás

Esty Miklós online elérhetővé vált iratainak rendezésére még 2014-ben került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport keretén belül. A munkát Sági György, a kutatócsoport jelenlegi tudományos segédmunkatársa végezte.

Külső link Bepillantás az ellentmondásos világi pápai kamarás, Esty Miklós hagyatékába Kulcsszavak XX. század

Facsimilia Gyöngyösiana 1664, 1667

Facsimilia Gyöngyösiana 1664, 1667

A  kora újkori katolikus barokk művelődés kiemelkedő alakjának, Gyöngyösy Istvánnak jelen ismeretek szerint legkorábbi autográf levelei és pecsétjei.

 

Tusor Péter 2021. 03. 27., szo - 09:46 FACSIMILIA GYÖNGYÖSIANA 1664, 1667

A  kora újkori katolikus barokk művelődés kiemelkedő alakjának, Gyöngyösi Istvánnak jelen ismeretek szerint legkorábbi autográf levelei és pecsétjei.

1. Bécs, 1664. január 21. Lelőhelye: MNL-OL Nádasdy cs. lt. (P 507)

2. Sztrecsény, 1667. július 27. Lelőhelye: MNL-OL Petrőczy cs. lt. (E 189)

Szakirodalom: "Sieur Secretaire du Palatin d'Hongrois". A magyar Ovidius szerepe, helye a murányi udvarban, és a rendi szervezkedésben, MKsz, 2021, 2. sz.



















Az Apostoli Szentszék és Trianon egyházkormányzati következményei

Az Apostoli Szentszék és Trianon egyházkormányzati következményei Kanász Viktor 2021. 03. 14., v - 10:57 CLASSIS III fasc. 1 Tóth Krisztina

A kötet a trianoni békediktátum 100. évfordulójára íródott, vatikáni levéltári források nyomán nyújt egy általános áttekintést az első világháborút lezáró békeszerződés egyházkormányzati következményeiről. A határok változásának köszönhetőn a korábbi huszonkilenc római és görögkatolikus egyházmegyéből, ill. főegyházmegyéből mindössze négy maradt teljes egészében Magyarországon: Veszprém, Vác, Székesfehérvár és Eger. A kötet külön tárgyalja azoknak az egyházmegyéknek a kormányzatának alakulását, melyek teljes egészében külföldre kerültek, illetve azokét, amelyeket a békeszerződés két vagy három részre szakított.

Több olyan megállapítás található a könyvben, amely árnyalja az eddigi szakirodalomból kirajzolódó képet. Például magyarázatot ad arra, miért pont a diakovári püspökre bízta a Szentszék a szlavóniai és dél-baranyai területekből kialakított apostoli kormányzóságot, vagy arra, hogy miért kérte apostoli kormányzó kinevezését a csehszlovákiai részre Boromisza Tibor szatmári püspök. Összességében elmondható, hogy rámutat az Apostoli Szentszék döntéseinek mozgatórugóira, a háttérben folytatott tárgyalásaira, a nunciusok szerepére, továbbá a környező országoknak az egyházszervezetet érintő befolyásolási kísérleteire elsősorban a diplomácia és anyagi nyomásgyakorlás eszközeivel. Másfelől a magyar kormány álláspontját is vázolja: azoknak a püspököknek a helyben tartását, akiknek a székhelye az elcsatolt részeken maradt, illetve ha a székhely Magyarországon maradt, e területek helynökök útján történő kormányzását. A Szentszék e két oldal között egyensúlyozott a hívek globális érdekeit szem előtt tartva.

Hangsúlyok és fordulópontok az egri egyházmegye történetében (1699–1761)

Hangsúlyok és fordulópontok az egri egyházmegye történetében (1699–1761) Kanász Viktor 2021. 03. 14., v - 10:37 CLASSIS III fasc. 4 Mihalik Béla Vilmos

Az értekezés a kései konfesszionalizáció folyamatát vizsgálja a kora újkori Magyar Királyság egyik legnagyobb területű püspöksége, az egri egyházmegye példáján keresztül. Az ősi püspöki székhely, Eger visszafoglalását követően a főpásztor nem tért vissza egyből a városba, erre csak 1699-ben, az új püspök, Telekesy István beiktatásával került sor. Időközben azonban számos szerzetesrend (jezsuiták, ferencesek, szerviták és minoriták) telepedtek meg Egerben, akik intézményeikkel egy új egyházi központot hoztak létre. Miután Telekesy püspök is a városba helyezte székhelyét, egyik első rendelkezése egy új egyházmegyei szeminárium létrehozása volt. Az egyházmegye újjászervezése és a püspöki központ kiépítése azonban a Rákóczi-szabadságharc idején megakadt. Az idős püspök is kompromittálódott politikailag a Habsburg-ellenes mozgalomban, és csak a bécsi nuncius, valamint az Apostoli Szentszék közbelépésére tudta csak püspöki székét megőrizni 1710-ben. Élete utolsó éveiben Telekesy István még elindította a káptalan reformját is, de a püspökség átfogó újjászervezése már utódaira maradt.

Ennek a reformfolyamatnak a legfontosabb mérföldkövei az 1734. évi zsinat, az 1746. évi egyházlátogatás és az 1749. évi egyházmegyei statútumok összeállítása voltak. A zsinatot Erdődy Gábor Antal püspök tartotta előkészületként egy nemzeti zsinathoz, amely azonban az újabb Habsburg-török háború miatt végül elmaradt. Az egri zsinat két ülésszakasza közötti időszakban Foglár György püspöki vikárius utasítására az espereseknek egyházlátogatást kellett végezniük. Bár a vizitáció jegyzőkönyvei nem maradtak fent, annak eredményei már visszatükröződtek a második ülésszakon meghozott döntésekben. A határozatok a görög katolikusokkal és protestánsokkal való viszonyra is hangsúlyosan reflektáltak, ugyanakkor a plébániahálózat stabilizálása érdekében sürgették az alsópapság anyagi körülményeinek javítását is. Kísérlet történt a egyházigazgatás középső szintjének átalakítására is új esperesi kerületek létrehozása révén, mivel a hatalmas területű egyházmegye irányítása egyre nagyobb kormányzati problémát okozott. Éppen emiatt ezekben az években Erdődy püspök azt tervezte, hogy Nagybánya székhellyel a tiszántúli területek kihasításával új püspökséget hozzanak létre. Jóllehet az uralkodó, III. Károly támogatta a terveket, azok a káptalan ellenállása miatt meghiúsultak.

Az 1746. évi egyházlátogatás eredményeit a három déli főesperesség példáján vizsgáltuk meg. Bár a plébániahálózat a korábbi évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül, még mindig komoly hiányosságok mutatkoztak, egész kistérségek maradtak ki az egyházkormányzat szövetéből. A felekezetileg rendkívül vegyes borsodi főesperességben 93 község esett kívül a katolikus egyházszervezeten. Bár a falvak túlnyomó többsége református volt, a helyi katolikus lakosság 8%-a nem kapcsolódott szervezetileg a plébániahálózathoz. A vizitáció további problémákat tárt fel a vallásos élettel és a papi fizetésekkel kapcsolatban is. A papi jövedelmek sokféle forrásból tevődtek össze, ami állandó konfliktusforrást jelentett a helyi lakossággal. A hívek esetében viszont sok helyütt a vallásos közömbösség jeleit észlelték.

Az 1749. évi egyházmegyei statútumok főként ezekre a problémákra reflektáltak. Négy fejezetben tárgyalták a papság kötelezettségeit, a plébániai adminisztrációt, a papok magaviseletét és a plébániai jövedelmi és tulajdoni viszonyokat. Az egyházmegyei szabályok a zsinattal és az egyházlátogatással együtt egy átfogó reformfolyamat legfontosabb pillérei voltak.

Végül a kötet három település viszonyait vizsgálva helyi szinten is feltárta a reformfolyamat legfontosabb jellegzetességeit. A szabad királyi rangú Nagybányán ugyan többségben voltak a protestánsok, de már a 17. század utolsó harmadában sikeresen alakult meg egy helyi jezsuita misszió és később a minoriták is letelepedtek a városban. Részben ennek is köszönhető volt, hogy a kedvezőtlen felekezeti arányok ellenére Erdődy püspök a várost javasolta egy új püspökség székhelyének. Jászberénynek mint kiváltságos mezővárosnak jelentős kisugárzása volt gazdag plébániája és a helyi ferences kolostor révén. Bár regionális katolikus egyházi központnak számított, a helyi politikai körülmények miatt a jászberényi református gyülekezet is sikerrel őrizte meg fontosabb intézményeit egészen az 1760-as évekig. Az egyházmegye déli részén feküdt Pély község, amely ugyan nehezen tartotta fent szegényes falusi plébániáját, mégis döntő szerepe lett a kistérség plébániahálózatának újjászervezésében mint egyedüli katolikus közösségnek. A három különböző település vizsgálata a reformfolyamatot eltérő szempontok mentén mélyebb betekintést enged a katolikus újjászerveződés helyi eseményeibe.

Egri püspökök a bécsi udvarban (16–17. század)

Egri püspökök a bécsi udvarban (16–17. század) Kanász Viktor 2021. 03. 14., v - 10:21 CLASSIS III fasc. 3 Fazekas István

A Magyar Királyság életében a mohácsi ütközet (1526) sok szempontból fordulópontot jelentett. Ezek közül az egyik legmesszebb kiható következmény az volt, hogy Magyarország egy sok országból, tartományból álló összetett állam része lett, amelyet a történetírás korábban Habsburg Birodalom, ma leginkább Habsburg Monarchia néven szokott emlegetni. A magyarországi Habsburg uralom működtetésében fontos szerephez jutottak úgy a központi igazgatás, mint a Magyar Királyság központi kormányszervei. A bürokratikus apparátus teszi lehetővé az uralmi terület kiterjesztését és a területszerzéshez szükséges hadsereg fenntartását biztosító pénzösszeg előteremtését (Staatsbildungskriege, Finanzstaat, fiscal-military staate). A folyamat kezdetén a hivatali apparátus tagjai nem csekély részben az egyháziak közül kerültek ki, ill. olyan tisztviselők voltak, akik egyházi javadalomból éltek, és többnyire maguk is kénytelenek voltak az egyházi rendeket felvenni. Az oszmánok térfoglalása, illetve reformáció előretörése a 16. század derekán a klerikusok száma látványosan visszaesett, ennek következtében a hivatali apparátusbeli jelenlétük is lecsökkent.

Magyarország esetében ugyanakkor a főpapság sokáig jelentős szerepet játszott a felső államigazgatásban, amelynek hátterében több ok állt. A Habsburg királyok könnyebben szót értettek a főpapokkal mint az öntudatos magyarvilági urakkal. Az állam fenntartása költségeit csökkentette a főpapok igénybevétele, akik egyházi javadalmukból fedezték költségeik jelentős részét. A Magyar Királyság három igazán fontos állami tisztségét, a helytartói posztot, a Magyar Kamara elnöki posztját és a magyar kancellári tisztséget a 16. században javarészt főpapok töltötték be. A 17. században csupán a kancellári poszt maradt főpapok kezén, a világi elit a magyar állam két másik fontos tisztségét birtokba vette. A három hivatalt viselő főpapok közül többen az egri püspöki méltóságot is viselték. Három helytartó került az egri püspökök közül: Szalaházy Tamás (1531–1532, egri püspök 1527–1535), Ujlaky Ferenc (1550–1554, egri püspök 1553–1555), Radéczy István (1573–1586, egri püspök 1572–1586). Két kamaraelnök: Radéczy István (1568–1586, egri püspök 1572–1586), Szuhay István (1596–1608, egri püspök 1598–1607). Három kancellár: Szalaházy Tamás (1527–1535, egri püspök 1527–1535), Oláh Miklós (1543–1568, egri püspök. 1548–1553), Lippay György (1635–1642, egri püspök 1637–1642).

Az előadás a hat személy hivatali pályája bemutatásával illusztrálja az egri püspökség kora újkori magyar katolikus hierarchián belüli helyzetét. A hat egri püspök mindegyike kora fontos szereplőjének számított, általában hosszú hivatali karriert és egyházi pályát tudhattak maguk mögött. Kiemelkedik közülük Szalaházy Tamás és Oláh Miklós, utóbbi később esztergomi érsek, mindketten I. Ferdinánd kormányzatának fontos, nyugodtan ki lehet jelenteni, kulcsszereplői voltak. A harmadik kiemelkedő figura Lippay György későbbi esztergomi érsek, aki III. Ferdinánd korának volt kiemelkedő magyarországi politikusa és egyházfője. A püspökség helyzetét befolyásolja az oszmán előrenyomulás és a reformáció, amelynek során területe egy része hódolt terület lesz, illetve hívei nem csekély részben valamely reformációs irányzathoz csatlakoznak. Jelentős változást jelent a Lippay György egri püspöksége (1637–1642) idején kibontakozó rezidencia vita (1637–1639), amikor Róma arra akarta kötelezni a püspököt, hogy lemondva a trentói előírásokkal összhangban kancellári hivatalról vonuljon egyházmegyéjébe. A bécsi udvar támogatásával Lippay elérte felmentését, de a Bécstől távol fekvő egyházmegye ettől kezdve nem jött szóba hivatalnok-püspökök egyházmegyéjeként. A következő évtizedekben két kancellárrá előlépett egri püspök is lemondott egyházmegyéjéről kinevezését követően (Pálffy Tamás 1669, Korompay Péter 1686). Míg 1527–1699 közötti évtizedekben kinevezett 22 egri püspök közül csupán hat nyert főhivatalnoki kinevezést, addig a két másik fontos magyarországi javadalom, Győr és Nyitra esetében ez az arány 17/9, illetve 19/12. A Bécsből könnyen igazgatható Nyitra és Győr egyértelműen főlénybe került a középkorban még az ország egyik legjelentősebb egyházi javadalmának számító Egerrel szemben.

Egy furcsa követség. Giovanni Francesco Capi pápai nuncius missziója 1526-ban

Egy furcsa követség. Giovanni Francesco Capi pápai nuncius missziója 1526-ban Szerző Nemes Gábor Kanász Viktor 2021. 03. 08., h - 10:16 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A pápaság külpolitikájának a 15. század közepe óta központi témája volt a kereszténység legnagyobb ellensége, a török elleni harc. Magyarországot a Szentszék nemcsak közvetlenül diplomáciai eszközökkel vagy pénzbeli támogatással segítette, hanem az európai államok kapcsolatrendszerének alakításában is elsődleges szempont volt a keresztény fejedelmek kibékítése és a török elleni összehangolt támadás lehetőségének megteremtése. A pápa ezirányú diplomáciai törekvéseinek Nándorfehérvár 1521. évi eleste adott újabb lökést.

Külső link Egy furcsa követség. Giovanni Francesco Capi pápai nuncius missziója 1526-ban Kulcsszavak középkor kora újkor pápaság

Zalai falvak templomai Surd 12 – Katolikus kezdet után evangélikus térnyerés

Zalai falvak templomai Surd 12 – Katolikus kezdet után evangélikus térnyerés Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2021. 02. 19., p - 12:01 Hely Zalai Hírlap PDF Cikk374.86 KB Indexkép Leírás

Kanász Viktor nyilatkozott a Zalai Hírlapnak Surd település történetéről és a legújabb kutatási eredményekről.

Külső link Zalai falvak templomai: Surd – Katolikus kezdet után evangélikus térnyerés Kulcsszavak középkor újkor XX. század veszprémi egyházmegye

Oldalak