MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Mire jó a bíborosi kalap Pázmány szerint? – Bíboroskreálás a történelem tükrében

Mire jó a bíborosi kalap Pázmány szerint? – Bíboroskreálás a történelem tükrében Szerző Tusor Péter Kanász Viktor 2020. 11. 30., h - 08:47 Hely Magyar Kurír Indexkép Leírás

November 28-án, advent első vasárnapja előestéjén Ferenc pápa konzisztóriumot tart 13 új bíboros kinevezésére. Egyikük azt kérte, ne szenteljék püspökké, ketten pedig nem lesznek jelen. Ennek kapcsán arra kértük Tusor Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docensét, a Fraknói Kutatócsoport vezetőjét, röviden mutassa be a bíboroskreáláshoz köthető történelmi előzményeket, érdekességeket.

Külső link Mire jó a bíborosi kalap Pázmány szerint? – Bíboroskreálás a történelem tükrében

Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri I. secoli XV-XVIII

Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri I. secoli XV-XVIII Kanász Viktor 2020. 11. 24., k - 20:01 Matteo Sanfilippo – Péter Tusor (ed.)

Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri I. secoli XV–XVIII, a cura di Matteo Sanfilippo, Péter Tusor, (Studi di storia delle istituzioni ecclesiastiche 8) Viterbo: Sette Cittá 2020. 264 p.

A kötet az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete (Viterbói Egyetem DISUCOM) által 2018. szeptember 27–28-án Budapesten szervezett nemzetközi szimpóziumon elhangzott előadások tanulmányváltozatát tartalmazza. A szerzők azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán. A két szerkesztő, Matteo Sanfilippo és Tusor Péter  bevezetőjét tíz tanulmány követi. A kötet használatát történeti személynév-mutató  segíti.

Fedeles Tamás cikkében a magyar királyság késő középkori római diplomáciai képviseletét ismerteti, arra fókuszálva, hogy milyen státusú és nemzetiségű személyek kaptak követi megbízást, milyen képzettséggel rendelkeztek és milyen elvárásokat támasztottak velük szemben. Tusor Péter a 17. századi püspökkari ágenseket mutatja be, akiket kezdetben az esztergomi érsek küldötteiként tartottak számon, majd 1639-től már az egész magyar egyház állandó képviselői lettek Rómában a század végéig. Tanulmányában körvonalazta feladataikat, hatáskörüket, valamint hangsúlyos hírszolgálatukat is.

Silvano Giordano OCD a spanyol monarchia és a 17. század eleji római Kúria kapcsolattartásának módját tanulmányozza, részletesen írva az egy időpontban, egymás hivatali idejét átfedve Rómában szolgáló rendes és rendkívüli követekről, bíboros protektorokról, a Rota Romana ügyhallgatóiról és az ágensekről is. Ignasi Fernandez Terricabras, a Barcelonai Autonóm Egyetem docense a párhuzamosan egymás mellett működő római spanyol képviselők közül a Spanyol Inkvizíció ágenseinek szerepét vizsgálja, megállapítva, hogy fő feladatuk a spanyol általános inkvizítor és az inkvizíciós tanács védelme volt a római dikasztériumok esetleges beavatkozásától. James Nelson Novoa, az ottawai egyetem történésze a római portugál képviselet hivatalos elismeréséről, majd a 16. századi római portugál ágensekről értekezik.

Bertrand Marceau volt (École Française de Rome) a francia Rota-auditor, Louis de Bourlémont karrierútját és XIV. Lajos római ágenseként folytatott tevékenységét vázolja a formálódó francia abszolutizmus és az európai nagyhatalmi szerepét épp elveszítő Egyházi Állam konfliktusai összefüggésében. A sienai egyetemen tanító Matteo Binasco a 17. századi ír ágensek történetét ismerteti. Matteo Sanfilippo a 17–18. századra koncentrál, kitekintéssel a 19. századra: a francia kolóniák, a brit korona területei és az Egyesült Államok képviseletét és az ehhez kapcsolódó változatos ágensi teendőket vázolja.

Gaetano Platania a Vatikáni Apostoli Könyvtár Barberini fondja alapján a lengyel ágensek feladatait elemezte. Rámutatott, hogy a 17. század második felére szerepük megváltozott: a diplomáciai képviselet helyett egyre inkább az adminisztratív jellegű ügyek kerültek előtérbe, melynek a lehető legrövidebb időn belül történő keresztülvitelét próbálták elérni a kúria bonyolult útvesztőin keresztül. Alessandro Boccolini egy XVII. században élt ágens, Paolo Doni apát, a lengyel uralkodó, II. János Kázmér római és nápolyi képviselője tevékenységét vette górcső alá.

 

Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása

Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása Szerző Tusor Péter Paul Shore Kanász Viktor 2020. 10. 21., sze - 22:11 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint tagjai esküjükhöz híven nem viselhetnek magas egyházi hivatalokat, Pázmány Turóc prépostja, egy észak-magyarországi kicsi egyházi javadalom birtokosa, és nem sokkal később Esztergom érseke és a Magyar Királyság prímása lett. Munkásságát egyházi reform és számos oktatási projekt díszítette, amelyek közül a legkiemelkedőbb a nagyszombati egyetemalapítása volt 1635-ben. Mindemellett számos magyar nyelven írt vallásos és hitvitázó írásnak volt szerzője. Pázmány öröksége számos formában marad fenn, fennmarad mint egy sajátos „civilizáció”, az európai és keresztény hit, valamint egy jellegzetesen magyar kultúra megőrzője és támogatója. Hasonlóképpen az utókor mint a magyar próza mesterét és atyját is tiszteli.

Külső link Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása Kulcsszavak Pázmány Péter kora újkor újkor

Egyháztörténet Mohácstól Trianonig – A VI. Fraknói Nyári Akadémia

Egyháztörténet Mohácstól Trianonig – A VI. Fraknói Nyári Akadémia Szerző Schvéd Brigitta Kanász Viktor 2020. 08. 22., szo - 11:44 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – immár hatodik alkalommal – megrendezte hagyományos nyári tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A járványügyi helyzetből adódóan szűkített programtervvel és Budapesthez közeli helyszínnel készültek a szervezők. Az első nap tudományos előadásaira és kerekasztal-beszélgetésére a budaörsi PostART kulturális és közösségi színtér tágas előadótermében került sor 2020. augusztus 7-én. A második napi (azaz augusztus 8-ai) múzeumlátogatás és kirándulás során pedig szintén budaörsi látnivalókat fedezhettek fel együtt a résztvevők.

Külső link Egyháztörténet Mohácstól Trianonig – A VI. Fraknói Nyári Akadémia Kulcsszavak kora újkor újkor XX. század Prohászka Ottokár Mindszenty