A Munkács egyházmegyei ntdő Klérusnak

4421:1905. sz.

Az egyházmegyénkhez tartozó kislétai hitközség temploma f. é. június hó 7-én villámcsapás folytán leégett.

A hitközség tagjai a nem régen eszközölt nagyobb egyházi és iskolai építkezések következtében anyagilag kimerülvén – saját erejökből nem képesek Istennek hajlékát újból felépíteni és felszerelni, miért is a könyörületes szívek jótékonyságához fordulnak.

Felkérem ezért Nagyontisztelendőségteket, hívják fel híveiket, hogy ezen szent célra erejökhöz mérten adakozzanak.

A begyűlő adományok a kislétai lelkészi hivatalhoz küldendők.

Ungvár, 1905. július 3.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–9–a. 14. doboz

A „Mindnyájunk közös kincse”: Források a máriapócsi kegytemplom és a bazilita rend történetéhez a 20. század első felében című könyv a Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett „AZ ÉV LEVÉLTÁRI KIADVÁNYA 2019” című pályázat keretében a forráskiadványok kategóriában III. helyezést ért el.

A nyírbaktai gör[ög]kat[olikus] egyház templomához építendő torony terveinek bírálata

A benyújtott három terv közül kettő a tornyot a templom belsejében kívánja felépíteni, a templom homlokzatában levő két régi toronyláb felhasználásával; míg a harmadik kívülre helyezett, a templomtól teljesen függetlenül álló tornyot tervez. Mind a két megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. Az első megoldásnak hátránya, hogy a templom belsejében elhelyezett torony a különben is szerény méretű templomból jókora területet elvesz, s így azt még jobban megszűkíti; továbbá hátránya a megoldásnak az is, hogy a torony első fala egy régi, már megülepedett falra építtetik, s így a hátsó új fal nagyobb mértékű ülepedése következtében a régi és új fal összeköttetése helyén könnyen repedések támadhatnak. Előnye pedig ezen megoldásnak egyrészt, hogy a régi toronyláb felhasználása folytán kevesebb falazást igényel, s így lényegesen olcsóbb, mint a különálló torony; másrészt hogy belülre helyezett torony tetszetősebb és szebb külsőt ad a templomnak, mint a kívül levő torony. A második megoldás előnyei és hátrányai a fentiekből önként következnek: ti. a templom külső oldalához épített torony nem szűkíti el a templomot, a falazása sem igényel oly nagy óvatosságot, minthogy a torony mind a négy oldala újonnan építtetik; hátránya azonban a nagyobb költség, és az, hogy kevésbé szép megoldás.

Minthogy tehát mind a két megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is, az építők ezeknek egybevetése után határozzák el, melyiket fogadják el. Mindkét megoldás egyaránt lehetséges; műszaki szempontból azonban előnyösebbnek látszik ifj. Pituk János azon terve, melyen a torony kívül helyeztetett el, s a templom falával szerves összeköttetésbe nem hozatott.

Mind a három terv alkalmasnak találtatott a kivitelre a következő megjegyzésekkel.
Ifj. Pituk János az I.-vel jelölt terven a torony alapjai alá egy 1.30 m[éter] vastag, 5.00 m[éter] hosszú és 3.30 m[éter] széles betontestet tervezett. Ez a betontest teljesen felesleges; mert ha a torony a kellő szilárdságú talajra építtetik, ami nálunk 1.50–2.00 m[éter] mélységnél feltétlenül feltalálható, akkor, minthogy a toronynak mintegy 5000 métermázsát kitevő súlya a tervezett alapvastagságnál a földet m2-ként 4.0 kgr-mal terheli meg, nincs arra szükség, hogy ezen kis nyomást e betontest beépítésével kisebbítsük. Elegendő, ha a torony összes oldalfala 1.50–2.00 m[éter] mélyen alapoztatik. Az alapfalakba célszerűbb lesz bodrogkeresztúri követ alkalmazni, mint helyben égetett téglát.

Szuchy József az előbb említett hibával szemben a második szélsőségbe esett, amennyiben az újonnan építendő tornyot csak két 1.40/1.60 m[éter] méretű toronylábra alapozta. Az egész torony tehát 4 toronylábon nyugodnék. Nem nyújt kellő biztonságot, mert a torony súlya a földre cm2-ként 8.0 kg nyomással nehezedik. Feltétlenül szükséges, hogy ne csak a toronylábak alapoztassanak alá, tehát ne csak két pillérforma alaptömb építtessék, hanem az alapfal toronyfalak alatt végig vitessék. Az alapozási mélységet Szuchy József 2.00 m[éter]ben állapította meg, s ez elegendő is.

Véleményem tehát az, hogy azon esetben, ha a toronynak belül való elhelyezése határoztatnék el, kivitelre a Szuchy József terve fogadtassék el, mely minden tekintetben szebb és stílszerűbb az ifj. Pituk János tervénél.
Meg kívánom azonban jegyezni, hogyha a toronyépítés a meglevő toronylábak felhasználásával fog végrehajtatni, az egyenlőtlen ülepedések s az ennek folytán előálló repedések elkerülése céljából az építésnél különös gond és óvatosság szükséges. Az új falak építése ugyanis meglevő toronyfal magasságáig, vagyis a föld színétől számított 8.00 m[éter] magasságig csak 2-3 méteres rétegekben történhetik. Mindenik réteg felépítése után a következő réteg falazása csak hosszabb szünet után kezdhető meg, hogy az egyes rétegeknek alkalmuk legyen az ülepedésre.

A költségvetések átvizsgálása azon eredményre vezetett, hogy az egységárak a helyi áraknak megfelelnek, csupán a Szuchy József költségvetésében 12. pont alatt felvett díszvakolás egységára találtatott túl magasnak.

Nyíregyháza, 1905. február hó 12-én

[—]
királyi mérnök

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–24–a. 2. doboz

Nagy tekintetű Cs[ászári és] K[irályi] Megyei Hatóság!

Folyó évi május hó 4-ről 2020. szám alatt költ leirat nyomán a Napkori G[örög] Kat[olikus] híveknek elkezdett templomjuk építéséhez kért segedelem iránti folyamodványuk a N[agy] tek[intetű] Cs[ászári és] K[irályi] Megyei Hatósághoz ezennel hivatalos tisztelettel felterjesztetik, oly alázatos vélemény kíséretében – miképp e hivatal a folyamodókat az igényelt segedelmezésre méltóknak találja, s kérelmüket a magas kormány pártfogásába ajánlani bátorkodik. Mert mint a helyszínen teljesített s ide [—] alatt mellékelt vizsgálatból kitűnik, a folyamodványnak abbeli kitétele, hogy az egyháznak mint ilyennek semmi vagyona nincsen, kétségen kívül áll – a hívek száma az 1857ik évi népösszeírás szerint 516, kik átaljában mind szegények –, mert csak két családfő bír fél-fél úrbéres telekkel, van ezeken kívül 74 házas és 4 házatlan zsellér, a többi szolga. A folyamodványnak abbéli kitétele, hogy csak 400ra megy jelenleg a g[örög]kat[olikus] hívek száma Napkoron, az igazságtól nem messze tér el, mert a helybeli lakosok családtagjai többnyire szolgálattal keresik élelmüket, s így a helységből eltávoznak. A nép eszerint a legjobb akarat mellett sem képes a már megkezdett építkezést folytatni, mely hogy addig annyira halad, csak a nép rendkívüli buzgalmának és áldozatkészségének tulajdonítható, mint a helyszíni vizsgálat tanúsítja: a megyei építészeti hivatal által jóváhagyott terv alapján épült templom falai – a torony kivételével, melynek építéséhez nem is fogtak – már fennállanak, és zsindelyfedéllel vannak ellátva. A belső szerkezet és egyéb munkálat a múlt évi ősztől kezdve félbe van, melynek mielőbbi felépítése – tekintetbe véve azt, hogy a régi templom vályogból épült, alacsony, kisszerű épület a napokban volt zivatar alkalmával is külsőleg tetemesen megrongáltatott – egészségi szempontból is kívánatosnak látszik.

Cs[ászári és] K[irályi] Szolgabírói Hivatal

Nagykálló, május 16 án, 1860.[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–23–a. 1 doboz; 1 csomó]

Kegyes jó Szűzanyám, eljött üdvözölni Téged kongreganista fiad, s megköszönni mindazt a sok-sok kegyelmet, jótéteményt, melyet Tőled kértem, és meg is kaptam. A Te kegyességedet elbeszélni nem lehet kellőképpen. Csak a Téged szeretők szíve tudja azt érezni és a [—] misék boldog perceiben örömittasan átgondolni! Kérlek, hadd legyek továbbra is a Te kegyelt gyermeked.

1922. júl[ius] 5.

Farkas István
újmisés

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–9–a. 1. doboz (Vendégkönyv: 1900–1986; 1922. 294. oldal)]