Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

2021. október – A nagydobosi görögkatolikus templomot 1883. október 13-án szentelték fel

Leltár

mely felvétetett 1922. április 18-án a nagydobosi gör[ög]kat[olikus] egyház ingó és ingatlan vagyonáról.

Templom

A templomépület jó minőségű téglából van építve, 12 öl hosszú és 6 öl széles – mely 1883. október 13-án főt[isztelendő] Tivadar András esperes úr mint püspöki megbízott által áldatott meg. Zsindellyel van fedve, s bádoggal fedett tornyában 181 kg harang van. A templom belseje ki van kövezve s a képállvány által szentélyre és hajóra felosztva.

1. Szentély

a) A szentély közepén a misézésre szolgáló oltár téglából van, s Krisztus Urunk két méter magas képével ékesítve, mely alatt mélt[óságos] és főt[isztelendő] Firczák Gyula püspök úr által 1904-ben megáldott antimenzion van.

b) A szentély bal oldalában áll az előkészületi asztal, mely fenyőfából készült, s az Úr Jézus sírba tételét ábrázoló képpel van ékesítve.

c) A jobb oldalon pedig egy állványon a Szűz Máriát ábrázoló hordozható kép van.

2. Templomhajó

a) A templomhajó padokkal van ellátva, s bal oldalon van a szószék, mely fölött egy Madonna-kép – Fedor György úr által festve és ajándékozva.

b.) A jobb oldalon pedig a Rózsafüzér Társulat által felállított oltáron egy másfél méter magas, Szűz Máriát ábrázoló kép van, mely Fedor György nagydobosi születésű festőművész ajándéka.

[…]

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–10–a. 3. doboz; (1922)]

A 2021. október – A nagydobosi görögkatolikus templomot 1883. október 13-án szentelték fel bejegyzés először Nyíregyházi Egyházmegye Levéltár-én jelent meg.

2021. augusztus – A gebei (nyírkátai) templom 160 évvel ezelőtt égett le

„…s most a kopasz, kopár falak a füstös, csonka torony s belpusztasága éreztetik velünk s az általmenőkkel az iszonyú tűzvészt, a végromlást.”

Fájdalmas, szomorú, örök

e m l é k

[…]

Méltóságos és főtisztelendő Püspök Úr, legkegyesebb Uram s Atyám!

Leveretve s borzadva fiúi legmélyebb alázattal, szívem legnagyobb keserűségében keserves könnyhullatások között jelentem Méltóságodnak azon kimagyarázhatatlan csapást s elviselhetetlen kárvallást; mely akkor, amidőn egész családommal fiam menyegzőjén Porosztón voltam, engemet s gebei jó lelkű híveimet borzasztó tűzvész által szeptember hó 7–9én ért. Ugyanis szeptember 7én déli szomszédom háza gonosz lelkűek gyújtása által de. 7–8 óra közt gyulladt fel s égett le. Azután azon nap 10–11 óra közt de. több, számos híveim szoros felügyelete s felvigyázása mellett is parokiális istállóm gyúlt meg, s ebből parokiális házam, énekész háza s más két szomszéd házai minden épületekkel együtt hamuvá lettek. Másnap, vagyis szeptember 8án szalmában lévő asztaggabonám du. 1 óra tájban, estefele pedig az iskolaház felső részen belül gyulladt ki, azonban mind a két tüzet a népnek sikerült eloltani. De fájdalom, hallatlan gonoszság!!!, mely szeptember 9én de. 10–11 órakor érte tetőpontját; amidőn a templomunk, melyet a kőkerítésen körül ültetett sűrű, magas akácfák veszik körül; belül a templompadon, napkeleti végén gyúlt ki; s a szép, csinos század szelleméhez [—] bádogtornyú templomunk, belékes szerkezetével, dorogi templom ikonosztázionalakjára 1812. évben állított remek, szép művészetű ikonosztázzal s oltárral együtt borzasztó tűzvész martaléka lett; s most a kopasz, kopár falak a füstös, csonka torony s belpusztasága éreztetik velünk s az általmenőkkel az iszonyú tűzvészt, a végromlást. – Nemes lélek, melyet keserves könnyhullatásokra kénytetve[?] e borzasztó látvány ne fakasztana. A templom szentélye boltozatra, a többi részei, ti. a templom hajója csak stukatorral volt építve, ’s ez egészen leszakadt; de a szentély boltozatja s a templomfalak belső színe az orkántűz dacára is minden repedés ’s megfüstölődés nélkül épen s tisztán maradt meg; A két kisebb harangot sikerült a népnek a toronyból lelökni s megvédni, de a’ nagy, 5 mázsás harangunk leesett, meghasadozott, s használhatlanná lett. Ez iszonyú romra, e végínségre szept. 9. éjjelen értem haza – le nem írhatom azon fájdalmat, azon szívrepesztő keserűséget, mely egész valómat elárasztotta, testem idegeit megmeresztette; midőn e szörnyű csapást kellett látnom; s innet keletkezett egészségem gyengülését szeptember 11. és 12én a községben ismét kiütött tüzek még jobban neveltek, s ez az oka, hogy e szörnyű csapást Méltóságodnak csak most jelenthetem s jelentem.

Méltóságos Püspök Úr! Mi a templom tornyát 1858ban bádogoztattuk be; a templom hajóját 1859ben festve zsindelyeztettük be, s ezen nagy munka temérdek költségünkbe került; s ámbár buzgó híveim sok áldozattal is járultak e munkálatok bevégzéséhez; mégis erre megkívántató szükséges minden költségeket másképpen is kevés földbirtokkal bíró jólelkű híveim teljesíteni képesek nem voltak; de keresztényi buzgóságtól lángolva, jó reménységben kölcsönpénzt vettek fel; s úgy végeztették be a templom körüli munkálatokat; ’s ezen kölcsön felvett 400 f[orint]tal [—] még most is adósok azon sz[ent] hiedelemben lévén, hogy azt a folyó és jövő évben minden megterheltetésök és megszorításuk nélkül letisztázandják s lefizetendik. De óh, fájdalom! Azon csanálosi két buzgó hitelezőink sem várhatnak tovább bennünket, mert Csanálos községe nagyobb része még július havában tűzvész által utolsó karóig leégvén, hitelezőink is emésztő tűz martalékjai lettek. Miért is ezen legutolsóbb ínségünkben; midőn mindenünk, templomunk, parokiális minden épületeink elhamvadtak s romba dűltek, a tőlük kölcsön felvett pénzt is ínséges és szorult állapotjukban visszafizetni kényteleníttetünk.

Méltóságos Püspök Úr! E szörnyű csapás, e borzasztó kárvallás oly nagy, oly terhes s gyenge vállainknak elviselhetetlen: hogy abból a vagyontalan és igen szegény 34, az is igen csekély, részletekre osztott gazdából álló, kevés földbirtokkal bíró népem magára hagyatva soha, de soha kiemelkedni romba dűlt templomát, elpusztult parokiális épületjeit felépíttetni képes nem leend, és szegény híveimnek minden jó szándéka, példás szorgalma s nagy buzgósága mellett is kétségbe esve el kell csenyevészniök; ha vallásos alapítványok jótékonysága hitsorosai buzgósága, keresztény, nemes, emberbarát könyörületessége nem segít ínséges állapotukon.

Azért is, amidőn e borzasztó pusztulásunkat Méltóságodnak fiúi legmélyebb alázattal, keserves könnyhullatások közt felterjeszteném; minthogy e szörnyű csapást ’s ínséget szenvedő híveim is Méltóságod atyai bölcs gondviselésében helyezik gyámolításukat, kegyes atyai szeretetében keresik ínséges állapotukbani segedelmezésöket; én is egyszersmind fiúi legnagyobb bizodalommal atyai sz[entelő] jobbját csókolva kérem Méltóságodat ezen ínségünkben szegény híveimet atyai kegyeletével gyámolítani, a leégett templomunk felépítésére a vallásalapítványból nagyméltóságú M[agyar] K[irályi] Helytartótanácsnál számunkra segedelmet eszközleni, megyei szegény templomok alapítványából atyai szeretetével kegyelmesen nékiek segedelmet nyújtani méltóztassék, hogy legalább a templomot minél hamarabb befedhessük, s a falakat zordon őszi s téli eső viszontagságitól megóvhassuk, magunknak pedig Istenünk imádására helyt készíthessünk.

Mely fiúi legmélyebb tisztelettel benyújtott, legalázatosabb, kesergő szívből fakadt kérésemet ismételve, Méltóságodnak sz[entelő] jobbját csókolva; magamat s híveimet szeretetteljes atyai kegyelmébe ajánlva legnagyobb tisztelettel vagyok Gebén szeptember hó 16án 1861. Méltóságodnak legengedelmesebb fia, Lengyel Tódor gebei lelkész.

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II – 26 – c. II. 283–286. oldal]

A 2021. augusztus – A gebei (nyírkátai) templom 160 évvel ezelőtt égett le bejegyzés először Nyíregyházi Egyházmegye Levéltár-én jelent meg.

2021. augusztus – II. János Pál pápa látogatása Máriapócsra

Jelen dokumentummal emlékezünk a 30 évvel ezelőtti pápalátogatásra.

„[…] örömmel hódolok a Szűz Istenanya kegyképe előtt […]” (Az azóta boldoggá avatott II. János Pál pápa)

Máriapócs, 1991. augusztus 18.

[Fénykép forrása: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára VI–1–b.; idézet forrása: https://katolikus.hu/dokumentumtar/2823]

A 2021. augusztus – II. János Pál pápa látogatása Máriapócsra bejegyzés először Nyíregyházi Egyházmegye Levéltár-én jelent meg.

2021. július – A Nyíregyházi Egyházmegye püspöki palotájában nyitottak képkiállítást 1921-ben

Művészi képkiállítás
Nyíregyháza, febr[uár] 3. Saját tudósítónktól

A görögkatolikus püspöki palota Bethlen utcai földszintjén levő helyiségben művészi képkiállítás nyílt meg, amelyen a modern magyar festőművészet legkiválóbb reprezentánsainak alkotásai láthatók. Harmath M. budapesti műkereskedő kollekciójának legjavát hozta Nyíregyházára, hogy könnyen hozzáférhetővé tegye a képvásárlást azok részére is, akik talán sokoldalú elfoglaltságuk miatt vagy egyéb okból nem juthatnak abba a helyzetbe, hogy egy fővárosi képkiállítást, avagy egy magyar művész atelier-jét megtekinthessék.

A kiállításon mindjárt szembetűnik Neogrády Antal színpompás „Napsütés”-e és Kézdi Kovács László melankolikus „Téli táj”-a. Megkapó szépségű Jámbor Lajos „Olvasó nő”-je. Kiváló rajztechnikát árul el Geiger Richárd „Készülődés a bálra” című tusrajza. Erdőssy Béla, az Országos Képzőművészeti Főiskola tanára is több gyönyörű képpel szerepel. Berkes Antal „Berlini utcarészlet”-e ragyogó színezéssel rögzíti meg a német főváros egyik pittoreszk részletét. Telkessy Valér „Anyám intése”, „Nő legyezővel” című képei, valamint interieurje igen sikerültek. Bájosak a Kövér Gyula „Babaarckép”-e és Rainerné Istvánffy Gabriella „Macská”-ja. Kiválóak Edvi Illés Aladár rajzai, Molnár Z. János csendéletei. Ezenkívül Gimes Lajos („Tükör előtt”), Pállya Celesztin, Pállya Károly, Albert Ferenc, Nádory S., Szász István („Vásárjelenet”), Torday Székely Zs. és Zorkóczy Gyula szerepelnek több képpel.

A kiállítást állandóan látogatja a műértő és érdeklődő közönség, és gyönyörködik az ízlésesen összeállított gyűjteményben. A kiállítás még vasárnap is nyitva lesz, s így a vásárolni óhajtóknak elég idő áll rendelkezésükre. A képek árai szolidan vannak megállapítva, s így a kevésbé tehetősek is vásárolhatnak. [Forrás: Nyírvidék: Szabolcs vármegye és Nyíregyháza város hivatalos napilapja, 42. évf. (1921) 27. szám, 2. oldal]