Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

2021. január – Csodát mesél a máriapócsi kegytemplom falán függő bambuszmankó – 290 évvel ezelőtt kezdődött a templomépítés

A kegytemplom falán a többek közt látható egy pár fekete színű bambuszmankó. Ez Károlyi Ferenc gróf[1] egykori mankója.

A pócsi Szűz Mária második csodálatos könnyezése után, már nem lévén elegendő az eredeti fatemplomocska a tömegesen járó zarándokok befogadására, Bizánczy György Gennadius[2] püspök 1731. évben nagyszabású templomépítésbe fogott. Közbejött halála miatt az építkezést nem fejezhette be, hanem utódai, Olsavszky Simon István,[3] Blazsovszky Gábor[4] és Olsavszky Manuel[5] püspökök az építést tovább folytatták. Az építkezés azonban igen lassan haladt, mert az építőanyagot a messze Tokajból vasút hiányában szekereken kellett ideszállítani. És ki tudná megmondani, meddig tartott volna, ha a Gondviselés keze az építkezés menetét meg nem sietteti? Károlyi Ferenc gróf súlyos beteg volt a lábára, mankón kellett járnia. Görögkatolikus vallású vejétől hallotta a pócsi kegyhely hírét, s ő is a pócsi könnyező Szűz Máriához folyamodott gyógyulásért. Meg is gyógyult, mankói feleslegessé váltak.

Ekkor a gróf, hallva a templomépítés nehézségeit, a további építést magára vállalta, sőt zárdát is építtetett a templomhoz kapcsoltan, s a zárda fenntartására környékbeli birtokaiból 1.000 holdat adományozott. A főoltár alsó része egy darab márványtömbből van faragva, amely Forgách Pál gróf ajándéka 1750-ből.[6] A családjában történt gyógyulást ezzel akarta Szűz Máriának meghálálni. Ennek a gyógyulásnak emlékét őrzik azok az ezüstöntvények[7] is, amelyek a templom falán függnek.

[Forrás: Máriapócs: A kegyhely történetének rövid ismertetése. Máriapócs: Nagy Szent Bazil Rend, 1928. 12–13. oldal]

[1] Károlyi Ferenc gróf (1705–1758)
[2] Bizánczy György Gennadius (munkácsi püspök: 1717–1733)
[3] Olsavszky Simon István (1733–1737)
[4] Blazsovszky Gábor (1738–1742)
[5] Olsavszky Manuel (1743–1767)
[6] Az oltárt Forgách Pál, nagyváradi római katolikus püspök (1748–1757) ajándékozta a kegytemplomnak 1750-ben.
[7] Ld.: Nagy Szent Bazil Rend Gyűjteményének katalógusa; 2018.1.1–192. VII. tárlórészlet

2020. december – Könnycseppek a máriapócsi kegytemplomban – 1905 decemberében

Jegyzőkönyv, mely a Munkács egyházmegyei ft. Kormánynak 1905. évi 8256. sz[ámú] intézkedése folytán fölvétetett a B[oldogságos] Szűz Mária máriapócsi kegyképének bejelentett, 1905. évi dec[ember] havában történt könnyezésének megvizsgálása alkalmából.

Gavris Kelemen, 35 éves, Sz[ent] Bazil-r[endi] áldozár, ecclesiarcha s a kegykép őre, a feltett kérdésekre a következőket vallja:

A könnyezés kezdetét december 3-án délutáni fél 4 órakor vettem észre olyképp, hogy amint kinyitottam a kegyképet, a Szűzanya arcát átváltozva feketének, jobb szeme fehérségét pedig pirosra átváltozva láttam.

Ugyanakkor a jobb szemből a könnyezés csatornáját is láttam nedvesen, amely villogó s lencse alakú könnycseppben végződött. Hogy a könnycseppek legördültek volna a Szűzanya arcán, azt nem figyeltem meg, mert igen megijedtem. Ezután lementem a kegyképtől, s oda visszatérve egy rózsaszínű selyemkendőt tettem a Szűzanya álla alá. A könnyezés csatornáján a nedvesség és a könnycsepp hol nagyobbodott, hol kisebbedett december 19-ig; e napon megszűnt, azután december 30- és 31-én újból volt szemmel látható, de már kisebb mennyiségben, és a könnycsepp az arcon föllebb volt, de ott is nagyon csillogott. Ezen körülményt természetfölötti csodának tartom, Isten mindenhatóságának tulajdonítom, végül megjegyzem, hogy a Szűzanya arca a változás állapotában szomorú volt. Erre esküt is teszek.

Felolvastatott, aláírta, és az esküt letette. Gavris Kelemen s. k., a kegykép őre.

[Forrás: Adatok a Boldogságos Szűz Anya mária-pócsi kegyképének 1905. évi deczember havában történt könyezéséről. Nyomatott az „Unio Könyvnyomda Részvény-Társaság” Könyvnyomdájában Ungvárott, 1906, 13–14. oldal]

Átmenetileg zárva tartunk

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy kutatótermünk 2020. október 26-tól – a járványügyi helyzetre való tekintettel – határozatlan ideig zárva tart.

Megértésüket köszönjük!

2020. november – A máriapócsi kegytemplom renoválása 123 évvel ezelőtt

Köszönetnyilvánítás. A messze földön ismeretes máriapócsi búcsújáró hely Sz[ent] Vazul-rendi kegytemploma, melyet édes hazánk ezeréves emlékére renováltatott a rend, és amelyet őméltósága Firczák Gyula püspök atyánk 1896. év július 26-án föl is szentelt, teljes befejezést csak 1897. nov[ember] 1-jén nyert, s ma már a templom teljes egészében áll, és hogy oly díszesen lett helyreállítva, ezt Spisák Imre akad[émiai] szobrász és Spisák Gyula festőművész testvérek lelkiismeretes fáradozásának köszönhetni. Azért tehát, mint a kegytemplom gondnoka, el nem mulaszthatom a Spisák testvéreknek lelkiismeretes munkájokért ez úton is elismerő köszönetet mondani; nemkülönben mint oly férfiakat, kik a mi g[ögög]k[atolikus] rítusunk szerinti összes templomi munkálatban jártasak, bátran ajánlom őket az összes főt[isztelendő] paptársaimnak pártolásába és figyelmébe.

Lupis Sylvester, Sz[ent] Vazul-rendi atya, a kegytemplom gondnoka Forrás: Kárpáti Lapok: Egyházi, tanügyi és társadalmi hetilap, 4. évf. (1898) 7. szám, 3. oldal


2020. október – „Ezen hiteles másolat eredetije egy olajjal telt s légmentesen elzárt üvegedénybe foglalva az alapkőbe helyeztetett” – 125 éve történt a mai Szent Miklós-székesegyház alapkőletétele

1895!
A nyíregyházai görögkatolikus templom
OKMÁNYLEVELE

Ezen templom építtetett 1895. évben [MDCCCXCV] Vojtovics Bertalan és Barzó Mihály építőmesterek által. Műszaki vezető: Koczog László királyi mérnök. Az építési költség 37.000 Ft, azaz harminchétezer osztrák értékű forintra lett felszámítva, s ezen költség részint a hitközség, részint a város és egyesek adományaiból állíttatott elő. Az alapkő ünnepélyes letétele október 1-jén történt meg. A keresztanyai tisztséget viselte: Popp Györgyné szül. Kovács Katalin.

Ezen templom építésének idejében a római pápa: Őszentsége XIII. Leo; Magyarország apostoli királya: I. Ferenc József; Magyarország hercegprímása: Vaszary Kolos; Munkács egyházmegye püspöke: Firczák Gyula; Szabolcs vármegye főispánja: Kállay András; az alispáni szék üresedésben van; királyi törvényszéki elnök: Megyery Géza; királyi pénzügyigazgató: Popp György; királyi tanfelügyelő: Velkey Pál; állami anyakönyvi felügyelő: Dumbrava László; királyi ügyész: Lázár Kálmán; megyei főorvos: Jósa András; polgármester: Bencs László; városi főkapitány: Sztárek Ferencz. A Nyíregyházán élő különféle vallásfelekezetek lelkészei, ezek: görög szertartású katolikus lelkész s Szabolcs megyei főesperes: Fekete István, hívek segédlelkésze: Andrejczó József; római katolikus lelkész: Verzár István; ágostai evangélikus lelkészek: Bartholomaeidesz János és Farbaky József; evangélium szerint reformált lelkész: Lukács Ödön; izraelita főrabbi: Friedmann Károly; ajaki görög szertartású katolikus lelkész: Orosz Pál; nyíregyházai görögkatolikus éneklész-tanító: Sesztay János; tanítók: Egreczky Emil és Korpos Mihály. Egyházi és iskolai gondnokok: Sesztay Pál, Szilvási József, id. Pányiszkó Mihály, Ács István, Salamon János és Fazekas András. A templomépítő bizottság tagjai: Sesztay Pál, Kovács György, Szilvási József, Salamon János, id. Pányiszkó Mihály, Fazekas András, Ács István, Maleczky Emil, Dankó István, Béres Mihály, Fazekas Mihály, Tirpák Mihály, Kondás József, Soltész Elek, ifj. Pányiszkó Mihály, Salamon Mihály, Napkori Ferencz, Szegedy György, Hajdu Mihály és Orosz János.

Nyíregyháza rendezett tanáccsal bíró város, 27.014 lakost számlál, kik között a görögkatolikus egyháznak ez időben 3.405 lelke van. A lakosság nagyobb zöme ágostai evangélikus – általánosan minősítve: szorgalmas nép lakja Nyíregyházát –, s a mezőgazdaság virágzó helyzetben van.

E város Szabolcs vármegyének székhelye, a monumentális s egészen új keletűnek mondható középületeken kívül jól kiépítettnek s jelentékenynek állítható. Itt lakik a vármegyei közigazgatás tisztviselősége, van e városban királyi törvényszék, pénzügyigazgatóság, nagy dohánybeváltó, négyfelé ágazó vasúti központ, két rendbeli lovas katonaság, melyek közül a közös hadseregbeli lovasezred a városon kívül impozánsul kiépített, mintaszerű laktanyában van elhelyezve. E városnak kultúrintézetei is számottevők, van főgimnáziuma, a népnevelést elemileg több mint ötven tagból álló tantestület munkálja, van három lapja s két könyvnyomdája.

Országos jelentőségű ügyeknek jegyezhetők ez időkből: 1. Az állami hatalomnak szeparálása az egyháztól, melynek gyümölcsei: a polgári házasság és polgári anyakönyv éppen ezen év október 1-jén lépnek életbe. 2. A pénzalapnak megvalósítása forintegységről korona-, vagyis félforint egységre, a világforgalmi aranyvaluta szerint. 3. A szőlőterméseknek óriási mérvű visszaesése a filoxéra és a peronoszpóra, vagyis szőlőpenészgombák miatt.

Világszerű jelentőséggel bírnak: az államok nyakig fegyverzett állapota, mely a népeket roskadásig terhelő adókkal van kapcsolatban. De éppen eme nagymérvű fegyverzettség oka a hosszas békének, melyet a világ népei élveznek, mert egyik állam vagy fejedelem sem vállalkozik a felelősséget magára vállalni ama vértenger- és pusztulásért, mit a jelen idő egy háborúja roppant tökélyű fegyverekkel és nagy méretű hadseregekkel előállíthatna. Így aztán a költséges békesség is megtermi a népek előrehaladását, a népek versenyezni látszanak egymással a jobblét megteremtésében s új kincsforrások nyitásában. Így a villamosság számtalan nagybecsű alkalmazással bír, úgyszintén a gépek ezerágúlag szolgálnak az emberek kényelmére.

Azonban még ennek az éppen nem ideális békesség egének is van rettegett felhője és villáma, ez a már az egész világot átkaroló anarchizmus, szocializmus és nihilizmus.

NB.!

1.) Ezen hiteles másolat eredetije egy olajjal telt s légmentesen elzárt üvegedénybe foglalva az alapkőbe helyeztetett. Az alapkő pedig a templomnak kelet felé eső fala alatt, mégpedig a keleti oldalon fekvő torony szögletéből észak felé számítva hatméternyi távolságban – s a földszinttől lefelé számítva kétméternyi mélységben fekszik.

2.) A templom építésének idejében forgalomban volt s az alapkőbe helyezett pénznemek mellett található 1709. és 1772. években vert két darab Mária Terézia idejéből való pénznem a régi templom alapkövéből vétetett ki, s az új templom alapkövébe visszahelyeztetett.

Kelt Nyíregyházán, 1895. év október 1-jén

Írta: Andrejczó József görögkatolikus segédlelkész

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–20–c. 137–139. o. Nyomtatásban megjelent: Nyirán János – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna / „Leljék örömüket a hívek e templomban mindenkor, gyarapodjanak mennyei és földi javakkal”: Források a nyíregyházi Szent Miklós görögkatolikus székesegyház történetéhez. Nyíregyháza, 2017. 81–83. o.]