Az Év Levéltára díj ez év elejétől új rendszerben kerül kiosztásra. Minden évben két díjazott lesz, amelyek közül az egyiket fölváltva egyházi és felsőoktatási levéltárak kapják. Idén az egyházi levéltárakra került sor, így a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) jelöltjei közül a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) által fölkért kuratórium a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltárat választotta ki a díj győztesének. Az esemény azért is jelentős, mert ez a magas szakmai elismerés első alkalommal jutott határon túli levéltárnak.
A díj ünnepélyes átadására 2024. április 9-én került sor a gyulafehérvári érseki palota dísztermében a magyarországi levéltáros szakmai szervezetek, valamint a főegyházmegye papjainak és a főegyházmegyei levéltári hálózat munkatársainak jelenlétében.
Kovács Gergely érsek köszöntőjében kiemelte, hogy a főegyházmegye több szálon is kötődik a magyarországi levéltári intézményekhez. Így például az Országos Levéltár fölállítását követően, 1882-ben a gyulafehérvári káptalan hiteleshelyi (azaz „országos”) levéltárát, amely számos Erdély köztörténetére vonatkozó adatot tartalmaz, Gyulafehérvárról szállították Budapestre. Utána Kenyeres István, az MLE elnöke mutatta be szervezetét és a díj értékét, amelyet ezt követően átadott Kovács Gergely érseknek.
Ezután két előadás ismertette a levéltár működését az elmúlt években, amellyel rászolgált az elismerésre. Szögi László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott professzora elsősorban személyes emlékeiről beszélt, hiszen ő volt az, aki az 1990-es évek végén levéltár szakos hallgatóival együtt megkezdte a szétszórt anyagok gyűjtését és rendezését. Említette, hogy voltak, akik e – sokszor nehéz körülmények között végzett – munka során tapasztalhatták meg, hogy miért szép levéltárosnak lenni. Azóta, a gyűjtőlevéltárak kialakítása után, a főegyházmegye levéltára több szempontból is méltán veszi fel a versenyt az anyaországi intézményekkel.
Végül Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója képekkel illusztrálva mutatta be a levéltár mai helyzetét, rendezettségét és néhány különlegesen értékes iratát. Egyenként szólt a kilenc területi gyűjtőlevéltárról, valamint az érseki (központi) levéltárról, illetve a gyulafehérvári papi szeminárium és az Erdélyi Római Katolikus Státus külön őrzött gyűjteményeiről. Kitért a levéltár példaszerű állományvédelmi munkájára. A Csíkszeredában fölállított, legkorszerűbb eszközökkel (portalanító, digitalizáló gépek) fölszerelt restaurátorműhelyhez hasonlóval a magyarországi egyházi levéltárak sem rendelkeznek. További célokat is megfogalmazott, ezek közül a legfontosabbak a még plébániákon lévő iratanyagok begyűjtése és rendezése, a begyűjtött iratanyag digitalizálása, továbbá a régi nyomtatott könyvek begyűjtése és feldolgozása.
További információk:
