Veszprémi Érseki Levéltár

Újabb plébániai anyakönyvek elérhetők online (2018.11.08.)

Ezúttal tizenegy plébánia kutatható anyakönyveiről készített fényképeket tesszük közzé e-kutatás szolgáltatásunk keretében. Az érintett plébániák: Alsópáhok (VFL VI.011.), Bezeréd (VFL VI.034.), Iszkáz (VFL VI. 063.), Nagykapornak (VFL VI.091.), Nemesbük (VFL VI.095.), Somlószőlős (VFL VI.129.), Somlóvásárhely (VFL VI.130.), Szentgyörgyvár (VFL VI.137.), Ukk (VFL VI.149.), Zalacsány (VFL VI.168.) és Zalagyömörő (VFL VI.169.). Jó böngészést kívánunk!

Könyvbemutató Budapesten (2018.10.09.)

Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Kubinyi András Történész Műhely és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár meghívja az érdeklődőket A veszprémi egyházmegye múltjából című könyvsorozat újabb köteteinek bemutatójára.
A rendezvényre 2018. október 17-én 17 órától kerül sor a PPKE BTK Sophianum épületében (Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1., 205-ös terem).
- Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században (szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 32.)
A kiadványt bemutatja: Siptár Dániel (Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár).
- „Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. (szerk.: Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 31.)
A kiadványt bemutatja: Gárdonyi Máté (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola).

Konferencia-beszámoló: „Erőgyűjtés és újrakezdés" (2018.09.20.)

Erőgyűjtés és újrakezdés – a veszprémi egyházmegye a 17. században címmel szeptember 6-án egyháztörténeti konferenciának adott otthont a Szaléziánum. A rendezvényt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola támogatásával, s az idei már az ötödik alkalom volt a testület által rendezett tudományos szimpóziumok sorában. A rendezvényt dr. Márfi Gyula érsek nyitotta meg, aki kifejtette, hogy minden elismerést megérdemelnek azok a korabeli személyek, akik az egyházmegye legsötétebbnek tekinthető korszakában mindent megtettek a hitélet újjászervezéséért és a kereszténység megmaradásáért.

A rendezvény célja az volt, hogy az előadások segítségével bemutassa, hogyan teremtődtek meg a 17. század eleji mostoha állapotból a 18. századi katolikus restauráció lelki, szervezeti és anyagi alapjai. Fazekas István a 17. század veszprémi püspökeinek pályaképe alapján vázolta a veszprémi püspökség korabeli jelentőségét, szerepét. Tusor Péter a vatikáni források között megtalálható, a püspökkinevezéseket megelőző ún. processusok forrásértékét méltatta az adott személyre vonatkozó, máshol megőrzött dokumentumokkal összevetve. Dénesi Tamás az egyházmegyében a paphiány miatt egyházi szolgálatot vállaló licenciátusok működését világította meg a rájuk csak nagyon elszórtan fennmaradt adatokkal. Egy-egy esettanulmány mutatta be az egyházmegyében egyébként több helyen megtelepedett jezsuita rend kanizsai állomásának bő egy évtizedes eseményeit Siptár Dániel, illetve a dunántúli reformáció központjának számító Pápa város felekezeti küzdelmeit Hermann István tolmácsolásában. Tavalyi előadását, amelyben a 16. századi egyházmegyéhez köthető templomépítészetnek a reformáció megjelenésével történt változásait mutatta be Pátkai Ádám Sándor régész, ezúttal a 17. század vonatkozásában tekintette át témáját. Az előadások sorát Molnár Antal zárta, a ki a szomszédos, etnikai-nyelvi alapon stabilan prosperáló zágrábi egyházmegye Dráván inneni ambícióit tárta a hallgatóság elé, amellyel majd a 18. században Padányi püspöknek kellett leszámolnia.

A konferencia előadói között szerepelt több megyei és egyházi közgyűjtemény korszakkal foglalkozó munkatársa, illetve az ELTE és a PPKE oktatói, valamint az MTA BTK Történettudományi Intézet történészei. A rendezvényen elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben tárják majd az érdeklődők elé. Így történt ez a 2017. évi konferencia anyagával is, amelyet Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században címmel az idei programba illesztve mutattak be a közönségnek. Sor került még két további könyvismertetésre is: az egyházmegye második világháborús veszteségeit bemutató forráskiadvány idén megjelent második részét („Püspök urat is őrizetbe veszem”), amely az előbbi kötethez hasonlóan ugyancsak a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gondozásában látott napvilágot, illetve az Országos Széchényi Könyvtár és a zirci Reguly Antal Múzeum kiadásában megjelent Dubniczay István hantai prépost, a zirci ciszterci apátság mecénása című köteteket mutatták be. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósította meg a Veszprémi Főegyházmegye.

Megjelent új tanulmánykötetünk (2018.08.28.)

Megérkezett a nyomdából új tanulmánykötetünk, amely 2017. évi konferenciánk előadásainak tanulmánnyá szerkesztett változatát tartalmazza. A tizenöt cikket tartalmazó kötet címe: Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. A kötet bemutatójára idei konferenciánk keretében kerül sor 2018. szeptember 6-án.

Szerverfrissítés – Elérhetők Szentgál és a kapolcsi völgy anyakönyveinek fényképei (2018.08.07.)

Négy plébániával bővült az online kutatható anyakönyvi fényképgyűjteményünk. Ezek: Monostorapáti (VFL VI.087.), Szentgál (VFL VI.136.), Taliándörögd (VFL VI.140.) és Vigántpetend (VFL VI.163.). Ezen kívül ahol szükséges volt, cseréltük az Egyházmegyei Hatóság Acta Dioecesana nevű sorozatának mutatókönyveiről (VFL I.1.44.b.) készült fényképeinket. Eredményes kutatást kívánunk!

„Erőgyűjtés és újrakezdés” Egyháztörténeti konferencia, 2018. szeptember 6. (2018.08.03.)

Tisztelettel hívunk minden érdeklődőt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága által szervezett, 2018. szeptember 6-án ismét tartandó „Erőgyűjtés és újrakezdés – a veszprémi egyházmegye a 17. században” című konferenciánkra. A rendezvény helyszíne a veszprémi várban található Szaléziánum lesz. (Veszprém, Vár utca 31.) A konferencia célja annak bemutatása, hogy a 17. század eleji, az egyházmegye szempontjából mostoha állapotokból hogyan jöttek létre a század végére a 18. századi katolikus megújulás alapjai. Míg az 1600-as évek elején az egyházmegye területén személyi állományát tekintve szétszóródott, nem funkcionáló székeskáptalant, Veszprémtől és sokszor az országtól távol regnáló püspököket, darabjaira hullott plébániahálózatot, felhagyott szerzetesi rendházakat és a végvárak ellátására rendelt egyházi birtokokat találunk, addig a század végére megvalósult az egyházmegye újraalapítása, hogy erre építve a 18. században valóban megújulhasson a püspökség.

A rendezvény alkalmával bemutatjuk az egyházmegye 16. századi történetét tárgyaló tavalyi konferenciánk előadásaiból összeállított, intézményünk által kiadott tanulmánykötetet, illetve az egyházmegye második világháborús veszteségeit bemutató forráskiadvány idén megjelent második részét.

A rendezvény részletes programja itt érhető el.