Veszprémi Érseki Levéltár

Szerverfrissítés: Elérhetők az 1930. év anyakönyvi másodpéldányai (2021.01.04.)

A mai naptól – a megszokott módon év elejétől – elérhetővé tettük a kutatási korlátozás alá nem eső, 90 évnél régebbi anyakönyvi másodpéldányok fényképeit. E-kutatás szolgáltatásunk révén tehát megtekinthetők már az 1930. év anyakönyvi másodpéldányok (VFL I.1.24.a.) keresztelési, esketési és halálozási bejegyzései is a korabeli veszprémi római katolikus egyházmegye valamennyi plébániája tekintetében. Jó böngészést kívánunk!

Veszprém megye templomainak adatbázisa – „OTKA” Kutatási pályázat (2020.12.11.)

Intézményünk befogadója a négy éves időtartamú, 2020. dec. 1 és 2024. nov. 30. között megvalósítandó „Veszprém megye templomainak adatbázisa” című OTKA K pályázatnak.

A kutatás célja létrehozni a veszprémi római katolikus egyházmegye templomainak adatbázisát. Az egységes szempontok alapján leírt épületek és jellemzőik az interneten elérhető adatbázisban kereshetők és összehasonlíthatók lesznek, ezáltal egyszerre biztosítanak információkat az érdeklődők széles körének. A projekt eredményeit mind a helyben lakó hívek, a helytörténet iránt érdeklődő lakosság, mind a turizmus-idegenforgalom, valamint a tudományos kutatók is hasznosíthatják.

Az adatbázis többszintű és bővíthető lesz, jelentős mennyiségű archív-, műszaki-, és fényképi ábrázolást tartalmaz, és magában foglal másként nehezen hozzáférhető kutatási anyagokat, kéziratokat, rajzokat. Az „alapszintű”, közel kéttucatnyi adattípust rögzítő leíráson túl (kb. 400 templom) „középszintű” adatfelvételt is terveznek, amely egy területileg körülhatárolt mintában, a veszprémi és környéki templomcsoportról (kb. 70 db épület) többlettartalmat, történeti- és művészettörténeti információkat nyújt. Ezen felül, néhány jelentősebb templom – a veszprémi székesegyház és a ferences templom, a zirci apátsági templom – esetében egy-egy korszakra nézve teljes körű feldolgozást terveznek, melynek eredményeként egyrészt forráskiadványokat, másrészt építészettörténeti köteteket, illetve egyes korszakokra nézve összefoglaló történeti, építészettörténeti tanulmányokat kívánnak megjelentetni – többek közt a 18. század első feléből, illetve a 20 századból.

A tervek szerint a 4 év alatt összesen 3 kötetet jelentetnek meg, köztük egy módszertani konferencia tanulmánykötetét, továbbá kisebb, művészettörténeti, történeti tárgyú tanulmányokat és forráskiadásokat; valamint előkészítenek 4 kötetet kiadásra.

A vizsgált épületek zöme országosan védett műemlék, azonban a veszprémi egyházmegyére, ill. a mostani területével közel azonos közigazgatási megyére nem készült el a műemléki topográfia. A megyei múzeum munkájaként a megyei régészeti topográfia 1969-ben jelent meg, ez azonban korlátozott levéltári forrásanyagra támaszkodik, és nem tartalmazza az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit.

Az egyházmegyei levéltár az elmúlt években elkezdte feldolgozni a gyűjteményében lévő építéstörténeti vonatkozású iratokat, részben a terv- és fotóanyagot. Ezeket kapacitásaik függvényében töltik fel az e-sematizmus internetes felületére, ahol a források képként (szövegesen nem kereshetően) jelennek meg. Megkezdték a legfontosabb forráscsoportok tanulmányokkal kísért publikálását is. E kutatástörténeti helyzet indokolja a szakirodalom és az eddigi eredmények áttekintését, a képi és szöveges források feltárásának folytatását, a helyszíni bejáráson alapuló leírások és jelenlegi állapotok képi dokumentálásának elkezdését. Mindennek egységes szempontrendszerű feldolgozása egy korszerű és internetes adatbázisba rendezése olyan alapkutatási feladat, amely hiánypótló és bázisául szolgálhat további művészettörténeti és egyháztörténeti kutatásoknak.

A program meghatározásában törekedtek a társtudományok kutatási területeinek és módszereinek ötvözésére új információk érdekében. Vizsgálódásuk a műemléki topográfiáktól eltérően nem csak a védett emlékeket, de minden templom alapadatait vizsgálja. Indokolja ezt a kutatást befogadó intézmény profilja, illetve a már létező, történeti kontextusban egyházigazgatási adatokat tartalmazó adatbázis, amelyhez jelen pályázat csatlakozik és kiegészít.

Az adatbázis kulcsszavas keresési lehetősége több társadalomtudományi szakterület számára a további művészet-, építészettörténeti kutatásokat alapozhatja meg (pl. stílustörténet, datálás, szerzőség, művészetföldrajz, épülettipológia), és kiindulást nyújthat a történettudományi kutatások (egyház-, gazdaság-, hadtörténet stb.) számára is. Végeredményként olyan információs anyag készül el, amely a Dunántúl művészetét teszi pontosabban megismerhetővé.

A kutatócsoport tagjai Jankovics Norbert, Lantos Edit, Simon Anna, Varga Tibor és Velladics Márta, vezetője Karlinszky Balázs.

Év végi zárva tartás (2020.12.07.)

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy levéltárunk 2020. december 14. és 2021. január 10. között zárva tart. Kutatókat ezt követően először 2021. január 11-én, hétfőn fogadunk. A téli szünet idején e-kutatás szolgáltatásunk a már regisztrált felhasználok részére továbbra is működni fog, azonban új felhasználók regisztrációját a 2020. december 23. és 2021. január 4. közötti időszakban várhatóan nem fogjuk tudni rögzíteni. A beérkezett regisztrációkat tehát 2021. január 4-től dolgozzuk fel. Az aktiválást meggyorsíthatja, ha fizetős szolgáltatás igénybe vétele esetén elektronikus formában elküldik a befizetést igazoló banki bizonylatot. Kérjük szíves megértésüket!

Karácsonyi 50%-os akció kiadványainkra (2020.11.27.)

Karácsonyi akciót hirdetünk 2018-ban vagy korábban megjelent kiadványainkra, melyeket 50%-os áron tudnak most megvásárolni! Az akció időtartama 2020. november 27. – december 17. Az érintett kiadványok a Veszprémi egyházmegye múltjából sorozat, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár segédletei sorozat, illetve Egyéb kiadványaink. Az 50%-os ár az itt feltüntetett összegekből számítható. Az érdeklődők vásárlási szándékukat emailen tudják jelezni. Az akció időtartama alatt, előre egyeztetett időpontban, hétköznap 14 és 16 óra között személyes átvételre nyílik lehetőség a Levéltárban, illetve előre utalás után, a postaköltség felszámításával postai úton is eljuttatjuk a kiadványokat vásárlóinknak. Utolsó átvételi, illetve postázási nap 2020. december 18.

Szerverfrissítés (2020.11.23.)

Októberi plébánialátogatás után kiegészítettük a (felső-) iszkázi (VFL VI.63.), illetve feltöltöttünk pápateszéri (VFL VI.117.), tüskevári (VFL VI.147.) és zalaszegvári (VFL VI.173.) anyakönyveket. Összesen 60 anyakönyv került most fel e-kutatás szolgáltatásunkba, és frissítettük a helyben, személyesen kutatható anyakönyvek listáját is. Eredményes böngészést kívánunk!

Új kiadványaink bemutatója Budapesten (2020.10.16.)

A Veszprémi egyházmegye múltjából sorozat 35. és 36. köteteinek bemutatója az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és a Központi Szeminárium szervezésében 2020. október 21-én lesz.

A bemutatandó kötetek:
- A veszprémi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1778–1779. I. Zala megye. Kiad. Kanász Viktor, Veszprém, 2020. Ismerteti: Hermann István.
- Rott Nándor és kora. A katolikus egyház 1918–1919-ben és a veszprémi püspökség a két világháború között. Szerk. Karlinszky Balázs – Varga Tibor László, Veszprém, 2020. Ismerteti: Rev. Gárdonyi Máté.

Időpontja: 2020. október 21., szerda, 16.00.
Helyszíne: Központi Papnevelő Intézet, Díszterem, 1053, BUDAPEST, Papnövelde u. 7.

Az esemény nyilvános, minden érdeklődőt hívunk és várunk!
Egyúttal kérjük a járványügyi előírások betartását és ezek miatt előzetes regisztrációt a következő e-mail címen: leveltarveszpremiersekseg [pont] hu.

MEGHÍVÓ

Elkészült 2019-es konferenciáink közös tanulmánykötete (2020.10.05.)

Most megjelenő tanulmánykötetünk két részből áll: a kiadvány két, általunk szervezett, 2019-ben tartott konferencia tanulmányait tartalmazza. Az első, nagyobb blokk a Tanácsköztársaságnak a hazai római katolikus egyházmegyékre gyakorolt hatásást vizsgálja. A 1919-es kommün eseményeit az egyes egyházmegyékben bekövetkezett események szintjén („alulnézetből”) kevéssé vizsgálta eddig a történettudomány és az egyháztörténet-írás. A tanulmányokkal tehát szándékaink szerint azt a területet kívánjuk górcső alá vonni: hogyan befolyásolta a kommün a papság és a hívek életét, hogyan reagált az egyes egyházmegyék egyházkormányzata a Tanácsköztársaság által hozott rendelkezésekre, és több egyházmegye plébániáinak vonatkozásában a szerzők a historia domusokat, mint eddig kevéssé kutatott forrásokat is bevonták a történeti kutatásba.

A kötet második felének célja annak bemutatása, hogy az első világháborút és az azt követő zűrzavaros évek időszakától kezdődően hogyan bontakozott ki a trianoni Magyarországon, azon belül is a veszprémi egyházmegyében a katolikus reneszánsz. A korszakot egyetlen püspök: Rott Nándor időszaka öleli fel, aki 1917 első felében került a királynék városába, s az első bécsi döntést követő esztendő elején hunyt el. A tanulmányok szerzői azt járták körül írásaikkal, hogy miként helyezte Rott új alapra a püspöki uradalom működését az 1920-as évektől kezdődően, hogy aztán az egyházmegyék között szinte példátlan módon a veszprémi prosperáljon a második világégést megelőzően. A püspök időszakában zajlott le az 1917-es kánonjogi kódex rendelkezéseinek megfelelően az egyházközségek megalakulása, és ezáltal a hívek bevonása az egyházkormányzat helyi szintjébe. A püspök nevéhez fűződik az ún. „rétegpasztoráció” megvalósítása, aminek érdekében új plébániákat alapított a Balaton partján és az egyházmegye ipari körzeteiben. A jövedelmező gazdaság és a megélénkülő hitélet kapcsán számos új templom építésére is sor került, ezek közös jellemzőit építészmérnök tárja fel. Az egyházmegye irányításában pedig mind nagyobb szerephez jutottak azok a korábban külföldön, így Rómában vagy ausztriai egyetemeken hallgató papnövendékek, akik itt szerzett, más perspektívájú tapasztalataikkal az egyházkormányzat folytonosságát biztosították az 1940-es évek négy püspöke és a rezsimváltás időszakában.