Veszprémi Érseki Levéltár

A veszprémi egyházmegyében 1895-től, az anyakönyvi másodpéldányok gyűjtésének kezdetétől a plébániákról beküldött másolatokat évente, ábécérendben kötetekbe rendezték és kötötték. 1895-ben az október 1-től beküldött adatok például még csak hat kötetet, míg a jelenleg elérhető utolsó évben, 1934-ben már tizenhat kötetet tesznek ki; utóbbi évben az első kötet az ábécé szerint Ajka és Bakonyszombathely közé eső plébániák másolatait tartalmazzák. A másodpéldányok eddig levéltári rendben, a kötetek felállítási rendjében voltak kutathatók ki. A települések s így a plébániák neve azonban nem volt egységes, így előfordult például, hogy a mai Búcsúszentlászló anyakönyvi adatait a B-betűs, vagy Szentlászlóegyháza név alatt az Sz-betűs kötetben kellett keresni.

Többszöri kutatói javaslatot követően az új informatikai fejlesztés révén az anyakönyvi másodpéldányok 1895-től kezdődően immár a plébániák rendjében is kutathatók lettek;  de megtartottuk a levéltári és egyúttal kronológiai rend szerint kutatási lehetőséget is. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a regisztrált és előfizetéssel rendelkező e-kutatóink választhatnak aközött, hogy a VFL I.1.24.-es levéltári sorozatot, az anyakönyvi másodpéldányokat milyen struktúrában kívánják kutatni.

Az anyakönyvi másodpéldányok fényképeinek plébániák szerinti szétválogatása során egyúttal fény derült azokra a hiányokra is, amikor egy-egy évből nem érkeztek anyakönyvek bizonyos plébániákról, amelyet a kutatói felületen jelöltünk is. A plébániák évkörének feltüntetése pedig egyúttal azok alapítási évére is utal, amennyiben az az 1895–1934 közötti időszakba esett.

Természetesen előfordulhat, hogy a fényképek szétválogatása nem sikerült tökéletesen s egy-egy plébánia alatt nem oda tartozó fényképek is megtalálhatók. Amennyiben ilyet tapasztalnak, kérjük vegyék fel a kapcsolatot munkatársainkkal a hiba megszüntetése végett.

A Veszprémi Érsekség és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 2025. március 24-én konferenciát rendez Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna emlékére a Veszprémi Érseki Főiskolán 14 órától kezdődően. A rendezvény fővédnöke Dr. Udvardy György érsek.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, az érdeklődők március 20-ig jelezhetik részvételüket az előbbi linken.

A konferencia programja a következő (letölthető PDF formátumban): :

• 13.30 Regisztráció
• 14.00 Köszöntők (Dr. Udvardy György érsek)

I. szekció

• 14.20. Szakács Péter atya plébános: Bódi Mária Magdolna, a hívő munkáslány
• 14.40 Csernai Balázs atya: Magdi és a Magvető
• 15.00 Nagy Veronika (Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény): Szakrális helyek Bódi Mária Magdolna életében
• 15.20 Varga Tibor László (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Szeletek Magdi életéből

15.40 Szünet

II. szekció

• 16.00 Gianone András (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium): Bódi Mária Magdolna és az Actio Catholica
• 16.20 Tengely Adrienn (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem): Bódi Mária Magdolna és A Dolgozó Nő
• 16.40 Horváth Gergely Krisztián (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet): Egy hadiüzem vidéki miliőben. Bódi Magdi személye Fűzfő és Litér társadalmában

17.00 Zárszó

17.15 Könyvbemutató: Érsekségi Ékességek II.

Most adunk hírt arról, hogy még tavaly év végén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott OTKA K típusú, "Veszprém megyei templomok adatbázisa" című projektünk keretében elkészült új forráskiadványunk. A kötet a veszprémi Szent Mihály-székesegyház és a veszprémi székeskáptalan egyházlátogatási jegyzőkönyveinek összesen hét szövegét tartalmazza. A kiadvány négy 18. századi – 1739, 1746, 1761 és 1780 – latin szövegéhez a Pfeiffer János által készített magyar fordításokat is tartalmazza. Ezen kívül még egy latin jegyzőkönyv található a kötetben 1818-ból, és két magyar nyelvű vizitáció 1929-ből és 1947-ből. Utóbbit tervezetként 1948-ban regisztrálták. A kiadványokat Varga Tibor László rendezte sajtó alá, a latin nyelvű részeket Tuhári Attila gondozta.