Pannonhalmi Főapátsági Levéltár

A kora újkori magyar nemesi emigrációt vizsgáló kutatócsoport nemzetközi konferenciája szeptember 21-én lesz az ELTE BTK Múzeum körúti campusán. A kutatócsoport a Magyar Királyságból az Erdélyi Fejedelemségbe, Lengyelországba, Franciaországba irányuló migráció jellegzetességeit és okait kutatja, emellett a fejedelemségből elsősorban Bécsbe, lengyel, oszmán és román területek felé történő migrációs folyamatokat, ezek anyagi, társadalmi és politikai körülményeit vizsgálja.

A nyár folyamán az NKA támogatásával térképtárunk két kéziratos térképe újult meg. Az egyik 1799-ben készült, a felvidéki füssi erdőről, illetve a Duna két szigetéről, a Változó- és Merítő-szigetről. A másik térkép 1822-es, a bakonybéli apátság erdeit és legelőit ábrázolja. A restaurálást az Ars Alba Bt. végezte, Szentendrén.

A Győri Bortörténelmi Napok keretében a Mathias Corvinus Collegium augusztus 25-én szakmai beszélgetéseket szervezett a Káptalandombon.

Szent István monogramját, azaz a nevét és titulusát rejtő grafikus jelet minden iskolázott magyar ember ismeri. A monogramot látva az idősebb nemzedékek szeme előtt biztosan a Szörényi-Bródy-féle rockopera lemezborítója jelenik meg elsőnek. Azt azonban már biztosan kevesebben tudják, hogy a király monogramját a pannonhalmi kiváltságlevél őrizte meg számunkra. A legkorábbi magyarországi latin nyelvű oklevél ugyanis Szent István egyetlen, eredeti formában fennmaradt oklevele.

Bakonybélben a nyár első felében folytatódott a tavaly megkezdett régészeti ásatás. A Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa által vezetett feltárás legfontosabb eredménye, hogy először sikerült egyértelműen azonosítani és értelmezni a középkori monostor helyét és maradványait. Az egykori kerengő a mai monostorépülettől délre került elő.

Szent István a pannonhalmi kiváltságlevélben Szent Benedek itáliai apátságának, Montecassinónak szabadságát adományozta az első magyar monostornak. Ennek következtében az elmúlt ezer évben sokrétű kapcsolat alakult ki a két szerzetesközösség között, amelynek két fontos dokumentuma egy 1180-ban és egy 1212-ben kiállított oklevél. Az első, Péter cassinói apát okirata megörökítette Similis pannonhalmi apát egyik szerzetesének itáliai útját. Először Rómában járt, hogy ott III. Sándor pápa kiváltságlevelet állítson ki az itáliai és a magyar apátság jogközösségével kapcsolatban.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára július 27-én Pannonhalmára látogatott, ahol megtekintette könyvtárunk, levéltárunk és múzeumunk kincseit, reprezentatív tereit és raktárait. A látogatás alkalmat nyújtott arra is, hogy megbeszélést folytassunk gyűjteményeink terveiről és fejlesztési lehetőségeiről. A látogatásról helyettes államtitkár úr is beszámolt közösségi oldalán.

A három nagy egyházi gyűjteményi egyesület minden évben nyár elején tartja háromnapos vándorgyűlését. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE), a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) és az Egyházi Muzeológusok Egyesülete (EME) idén együtt rendezte meg a konferenciát, Kecskeméten. Legutóbb 2009-ben Gyulafehérváron volt közös vándorgyűlés. A 150 résztvevőt megmozgató rendezvényt július 3. és 5. között a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára látta vendégül.

A Tihanyi alapítólevél személyesen címmel nyílt időszaki kiállítás június 17-én a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban. A kiállításon megtekinthető az 1055-ben keletkezett alapítólevél, amely a magyar nyelv első emléke, hiszen a latin szövegben több tucat magyar szó olvasható. A dokumentum az oszmán hódítás következtében elmenekülő szerzetesekkel együtt az 1530-as években elhagyta Tihanyt és Pannonhalmára került, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár egyik legféltettebb kincse.

Június 15-16-án a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán rendezték meg az Egyháztörténészek IX. Országos Találkozóját. A panelbeszélgetések középpontjában a „bemutatható egyháztörténet”, vagyis az emlékhelyek, múzeumok és gyűjtemények szerepe, múzeumpedagógiai jelentősége állt. A beszélgetéseket a résztvevők prezentáció előzték meg. A szerzetesi gyűjteményeket bemutató panel keretében Dénesi Tamás a Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeiről beszélt, illetve az elmúlt két évtized egyháztörténeti témájú kiállításait és azok tapasztalatait foglalta össze.

Június 11-én a Bencés Oktatásért Kitüntetéssel elismert tíz pedagógus a díjátadó ünnepség után levéltárunk kincseivel ismerkedett. Másnap az ELTE BTK nyelvtörténész oktatói és doktoranduszai látogattak el hozzánk Szentgyörgyi Rudolf vezetésével. A rendhagyó óra keretében a doktorjelöltek is tartottak referátumokat.

Születésének 120. évfordulója alkalmából június 9-én Svájc magyarországi nagykövetével és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával közösen emlékeztünk az embermentő Friedrich Bornra. A svájci diplomatának köszönhető, hogy a főapátság 1944 októberében a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alá került, így a falak között több ezer menekült és rengeteg műkincs vészelhette át a nehéz időket. Többek között három hónapig levéltárunk őrizte a koronázópalástot.

A pannonhalmi kulturális terület (könyvtár, levéltár, múzeum, kulturális iroda) munkatársai június 7-én Veszprémbe kirándultak, ahol megtekintették a felújítás alatt álló várnegyedet. A székesegyházban Dankos Attila orgonaművész bemutatta a templom orgonáját, majd Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a megújult székesegyházat.