Nyilvánosság és az I. vatikáni zsinat - előadás konferencián (2024.05.14.)

4 nap 12 óra ago

2024. május 14-én Nyilvánosság. Reprezentációk, hatások és kihívások címmel rendeztek tudományos konferenciát Budapesten, a Tomori Pál Főiskolán. A program részeként hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása Nyilvánosság és az I. vatikáni zsinat címmel, melynek vetített vázlatát pdf formában elérhetővé tesszük.
A témáról röviden: a 19. századi egyháztörténet meghatározó eseménye volt az I. vatikáni zsinat, mely a kor sajtójának, a rendszeresen megjelenő tudósításoknak köszönhetően Európa-szerte nagy figyelmet kapott. Minden bizonnyal ennek is szerepe volt abban, hogy a zsinat éles politikai és közéleti viták kereszttüzébe került, és ennek hatásai alól a magyarországi püspökök sem vonhatták ki magukat. A háttérben a nyilvánosság szerepének, jellegének változása állt, amely immár nem csak tükre volt az eseményeknek, hanem szinte azok alakítójává vált, és furcsa helyzeteket eredményezett. A történteket ezúttal a sajtóban ellentétesen megítélt két magyar főpap, Haynald Lajos kalocsai érsek és Jekelfalussy Vince székesfehérvári püspök életútját és zsinati szerepét követve próbáljuk áttekinteni és értékelni.

Hírek: 
kalocsakfl

Újabb 20 ezer képfelvétel (összesen 200 ezer kép) plébániáink építéssel-felszereléssel kapcsolatos forrásairól (2024.05.02.)

2 hét 3 nap ago

2024. május 2-án újabb 20 ezer képfelvétellel bővítettük E-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatásunk építés-felszerelés anyagát, így összességében  több mint 200 ezer képfelvétel kutatható 183 plébánia-lelkészség építési-felújítási munkáiról (templomok, plébánia-épületek, kápolnák, temetők, kálváriák, útszéli keresztek stb.), valamint azok felszereléséről (harangok, orgonák, oltárok, képek, szobrok, liturgikus tárgyak-öltözetek stb.)  Az 1867-1945 közötti időszak feldolgozása már korábban befejeződött, ez alkalommal a plébániák 1867 előtti, feudális kori anyagára koncentráltunk, melynek feldolgozása várhatóan 2024-ben fejeződik majd be. A közzé tett forrásanyaggal továbbra is segíteni, ösztönözni szeretnénk az egyre népszerűbb helytörténeti kutatásokat.

A kulturális örökségünk fontos részét jelentő, épített- és tárgyi egyházi emlékekkel kapcsolatos helytörténeti- és művészettörténeti kutatások legtöbbször a különféle épületek, építmények létrehozására és felújítására, ill. azok felszerelésére-berendezésére vonatkoznak (pl. tervek, árajánlatok, megrendelések, vásárlások, leltárak stb.) Hasonló iratokban gazdagnak mondható az Érseki Hivatal plébániai iratállománya (KFL.I.1.b.), melynek elérhetőségét a források válogatásával és digitalizálásával igyekszünk javítani. A feldolgozó munka részeként, folyamatosan készül az „építés-felszerelés” elnevezésű kutatási segédletünk, mely Excel-tábla formájában tartalmazza a feltárt iratok jellemző adatait (jelzet, tételszám, dátum, irat jellegének meghatározása, említett tervező, kivitelező, művész nevek felsorolásával). Az így készült jegyzék jelenleg közel 15 ezer leírási tételt tartalmaz.
Az Excel-tábla kutatási segédletként honlapunkon is elérhető-letölthető a következő néven:
KFL-I-1-b_Epites-felszereles_jegyzek_2024-05-02_web.xlsx
A jegyzékben szereplő jelzetet, tételszámokat a képek elnevezései is tartalmazzák, a leírás és a források tartalma így könnyen kapcsolható, összevethető.
A képanyag a következő útvonalon érhető el a Matricula-Historia-online tartalmában:
Plébánia neve/ Kotet_Volumen/ Epites-felszereles_Constructio-renovatio-supellex/
A jelenlegi alkalommal a következő 76 település/plébánia 1867 előtti, feudális kori alsorozatainak képanyagát tettük elérhetővé:
Ada, Adorján, Akasztó, Apatin, Bács, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsföldvár, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentiván, Bácsújfalu, Bácsújlak, Baja-Belváros, Bajaszentistván, Bajmok, Bajsa, Bátmonostor, Bátya, Béreg, Bezdán, Boróc, Csantavér, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Csonoplya, Dávod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Dunacséb, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Fajsz, Felsőszentiván, Foktő, Gádor, Gara, Géderlak, Gombos, Hajós, Horgos, Hódság, Jánoshalma, Kalocsa, Katymár, Kecel, Kerény, Kishegyes, Kiskőrös, Körtés, Kucora, Kúla, Küllőd, Kunbaja, Ludas, Magyarkanizsa, Martonos, Mélykút, Militics, Miske, Mohol, Monostorszeg, Nagybaracska, Nemesmilitics, Nemesnádudvar, Óbecse, Ókér, Ószivác, Őrszállás (76 plébánia-lelkészség iratsorozatai, összesen 19.895 képfelvétel).

Emlékeztetőül, összességében a következő 183 plébánia/lelkészség építés-felszerelés anyaga kutatható:
Ada, Adorján, Akasztó, Andrásfalva, Apatin, Apatin-Szt-Szív, Állampuszta, Bács, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsod, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bácsjózseffalva, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentgyörgy, Bácsszentiván, Bácsszőllős, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bácsújlak, Baja-Belváros, Baja-Kórház, Baja-Rétipuszta, Baja-Szent-Antal, Baja-Szent-István, Baja-Szent-János, Baja-Szent-József, Baja-Szent-Szív, Bajmok, Bajsa, Bátmonostor, Bátya, Bereg, Bezdán, Bócsa-Szent-Imre, Bogyán, Bogyiszló, Boróc, Borota, Csantavér, Császartöltés, Csátalja, Csávoly, Csengőd, Cservenka, Csikéria, Csonoplya, Csúrog, Dávod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Dunacséb, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Fajsz, Felsőhegy, Felsőszentiván, Foktő, Gádor, Gara, Géderlak, Gombos, Gunaraspuszta, Hajós, Harta, Hercegszántó, Hódság, Homokmégy, Horgos, Horgos-Királyhalom, Jánoshalma, Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Rokkanttelep, Kalocsa-Szt-Imre, Kalocsa-Szt-Péter, Kalocsa-Vegyes, Katymár, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kerény, Kevi, Kishegyes, Kiskőrös, Kisszállás, Körtes, Kucora, Kunbaja, Kúla, Kúla-Szent Rókus, Küllőd, Likasegyháza (Tornyos, Zenta-Tornyos), Ludaspuszta, Madaras, Magyarkanizsa, Martonos, Martonos-Kőröspart, Mátételke, Mélykút, Militics, Miske, Mohol, Monostorszeg, Mozsor, Nagybaracska, Nagyfény, Nemesmilitics, Nemesnádudvar, Óbecse-Alsóváros, Óbecse-Belváros, Óbecse-Újfalu, Ófutak, Ókér, Ópalánka, Oromhegyes, Ószivác, Öregcsertő, Őrszállás, Pacsér, Palánka, Palona, Paripás, Péterréve, Regőce, Rém, Sajkásgyörgye, Sajkáslak, Sajkásszentiván, Soltszentimre, Soltvadkert, Sükösd, Szabadka-Szt-György, Szabadka-Szt-Péter, Szabadka-Szt-Rókus, Szabadka-Szt-Teréz, Szabadka-Palicsfürdő, Szabadka-Sebesicspuszta, Szabadka-vegyes, Szakmár, Szentfülöp, Szenttamás, Szépliget, Szeremle, Szilágyi, Szilberek, Szond, Tataháza, Tavankút, Tázlár-Szent János, Temerin, Tiszakálmánfalva, Titel, Tompa-Szent Anna, Tompa-Szent János, Topolya, Topolya-Külváros, Tornyos, Tóthfalu, Újfutak, Újpalánka, Újtelek, Újverbász, Újvidek-Belváros, Újvidék-Örmény, Uszód, Vajszka, Vaskút, Veprőd, Wekerlefalva, Zenta-Belváros (Szent István), Zenta-Munkástelep, Zenta-Szent Antal, Zenta-Szent Szív, Zombor, Zsablya, Zsablya-Bodogasszonyfalva.

A feltöltött képfelvételek száma: 19.895
E-kutatás szolgáltatásunkban összesen 2.067.258 képfelvétel érhető el.
Eredményes böngészést, jó kutatást kívánunk!

Hírek: 
kalocsakfl

Szerverfrissítés: 79 ezer újabb képfelvétel plébániáink 1867-1945 közötti iratairól, bővülő lehetőségek a helytörténeti kutatásokban (2024.04.26.)

3 hét 2 nap ago

2024. április 26-án több mint 79 ezer képfelvétellel bővítettük E-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatásunk tartalmát, a képanyag a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 50 plébániájának 1867-1945 közötti iratairól készült.
Az iratsorozatok a Kalocsai Érseki Hivatal plébániai anyagából (KFL.I.1.b.) származnak, ez alkalommal az egyes plébániák polgári kori, általános iratait (2.a.) digitalizáltuk. Az akták időrendben, külön tételszámok alatt szerepelnek, egyelőre csak átnézéssel böngészhetők, külön leíró segédlet aktaszinten még nem készült hozzájuk.

A feltöltött képanyag a következő plébániákat és lelkészségeket érinti: Hódság, Istenáldás és Istensegíts (ld. Székely telepes lelkészségeknél), Jánoshalma, Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Rokkanttelep, Kalocsa-Szent Imre, Kalocsa-Szent Péter, Kalocsa-Vegyes, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kerény, Kevi (ld. Zenta-Kevi), Kishegyes, Kiskőrös, Kisszállás, Küllőd, Madaras, Magyarkanizsa, Magyarkanizsa-Szent Pál, Martonos, Martonos-Kőröspart, Mátételke, Mélykút, Militics, Miske, Mohol, Monostorszeg, Mozsor, Nagybaracska, Nagyfény, Óbecse-Alsóváros (ld. Óbecse-Külváros), Óbecse-Belváros, Óbecse-Újfalu, Ófutak, Ókér, Oromhegyes, Szabadka-Szent György, Szabadka-Szent Péter, Szabadka-Szent Rókus, Szabadka Szent Teréz, Szabadka-Kálvária, Szabadka-Kertváros, Szabadka-Kisboldogasszony, Szabadka-Kórház, Szabadka-Sándor, Szabadka-Szent Kereszt, Szabadka-Vegyes-Kelebia, Szabadka-Vegyes-Paulinum

Az előző években feltöltött anyaggal együtt összesen 132 plébánia-lelkészség általános iratai kutathatók, közel 214 ezer képfelvétel terjedelemben, a teljes lista a következő:
Ada, Adorján, Akasztó, Állampuszta, Apatin, Apatin-Szent Szív, Bács, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bácsjózseffalva, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentgyörgy, Bácsszentiván, Bácsszőlős, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bácsújlak, Baja-Belváros, Baja-Kórház, Baja-Rétipuszta, Baja-Szent Szív, Baja-Szent Antal, Baja-Szent István, Baja-Szent János, Baja-Szent József, Bajmok, Bajsa, Bátmonostor, Bátya, Békova (Szabadka-Békova), Béreg, Bezdán, Bócsa-Szent Imre, Bogyán, Bogyiszló, Boróc, Borota, Csantavér, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Cserngőd, Cservenka, Csikéria, Csonoplya, Csúrog, Dávod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Dunacséb, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsnád, Fajsz, Felsőhegy, Felsőszentiván, Foktő, Gádor, Gara, Géderlak, Gombos, Gunaraspuszta (Mohol-Gunaras), Györgyén, Hadiknépe, Hadikújfalu, Hajdújárás, Hajós, Hercegszántó, Homokmégy, Horgos, Horgos-Királyhalom, Horthyvára (Bácshadikfalva, Újfutak), Hódság, Istenáldás és Istensegíts (ld. Székely telepes lelkészségeknél), Jánoshalma, Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Rokkanttelep, Kalocsa-Szent Imre, Kalocsa-Szent Péter, Kalocsa-Vegyes,Katymár, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kerény, Kevi (ld. Zenta-Kevi), Kishegyes, Kiskőrös, Kisszállás, Küllőd, Madaras, Magyarkanizsa, Magyarkanizsa-Szent Pál, Martonos, Martonos-Kőröspart, Mátételke, Mélykút, Militics, Miske, Mohol, Monostorszeg, Mozsor, Nagybaracska, Nagyfény, Óbecse-Alsóváros (ld. Óbecse-Külváros), Óbecse-Belváros, Óbecse-Újfalu, Ófutak, Ókér, Oromhegyes, Szabadka-Szent György, Szabadka-Szent Péter, Szabadka-Szent Rókus, Szabadka Szent Teréz, Szabadka-Kálvária, Szabadka-Kertváros, Szabadka-Kisboldogasszony, Szabadka-Kórház, Szabadka-Sándor, Szabadka-Szent Kereszt, Szabadka-Vegyes-Kelebia, Szabadka-Vegyes-Paulinum, Tavankút.
A munkát alfabetikus sorrendben folytatjuk, 2024-ben remélhetőleg a sor végére érünk.
A képek az E-kutatás szolgáltatásban az egyes plébániák neve alatt, a következő útvonalon érhetők el: Kotet_Volumen/Altalanos-iratok_Mixta-documenta

A mostani feltöltéssel az említett plébániáknál az 1867-1945 közötti iratok nagy része online elérhetővé-kutathatóvá vált. Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az utóbbi években jelentősen bővültek a helytörténeti kutatások online lehetőségei, s a korábban publikált anyakönyvi állományt a következő plébániai sorozatok-témák egészítik ki:
Anyakönyvi javítások iratai (időszak 1867-1920, útvonal Anyakonyv_Matricula/Vegyes-egyeb_Diversa/Anyakonyvi-javitas_Corretio)
Anyakönyvi felmentések iratai (időszak 1867-1920), útvonal Anyakonyv_Matricula/Vegyes-egyeb_Diversa/Felmentes_Dispensatio)
Alapítványi iratok (időszak 1867-1944, útvonal Kotet_Volumen/Alapitvanyi-iratok_Fundationes)
Általános iratok (időszak 1867-1945, Kotet_Volumen/Altalanos-iratok_Mixta-documenta)
Építési és felszerelési iratok (időszak 1867-1945, útvonal Kotet_Volumen/Epites-felszereles_Constructio-renovatio-supellex)
Népesség, összeírás (időszak: feudális kor, 1867 előtt, útvonal Kotet_Volumen/Nepesseg-osszeiras_Status-animarum)
Szentszéki peres iratok (időszak: feudális kor, 1867 előtt, útvonal Kotet_Volumen/Peres-iratok_Processualis)
Vizitációs, egyházlátogatási jegyzőkönyvek (időszak: feudális kor, útvonal Kotet_Volumen/Egyhazlatogatas_Visitatio-Canonica)

A mostani alkalommal feltöltött képfelvételek száma: 79.547
Matricula-Historia-online szolgáltatásunkban összesen 2.047.363 felvétel böngészhető.
Eredményes kutatást, sikeres böngészést kívánunk!

Hírek: 
kalocsakfl

A bácskai zsidóság sorsa 1941-1944 között. Tudományos szimpózium az Óbudai Zsinagógában (2024.04.18.)

3 hét 3 nap ago

2024. április 18-án, A bácskai zsidóság sorsa 1941-1944 között címmel tudományos szimpóziumot tartottak Budapesten, az Óbudai Zsinagógában, a rendezvényen a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárat (KFL) Lakatos Adél levéltáros-történész képviselte.

A kerekasztal-beszélgetésre a Berésit (Kezdetkor) hittudományi szabadegyetem első szemeszterében került sor, melyet a Holokauszt 80. évfordulójának szenteltek (szervezői az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség, a Milton Friedman Egyetem és a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme Alapítvány). A sorozat első beszélgetését 2024. március 14-én tartották, akkor az áttért zsidó emberek egyházjogi státusza volt a téma.

Az április 18-án tartott beszélgetés résztvevői voltak: Dévavári Zoltán író-történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa, Lakatos Adél levéltáros-történész, a KFL munkatársa, valamint Negyela László moderátor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Múzeumi Gyűjteményének vezetője. A résztvevők a következő kérdésekre-felvetésekre keresték a választ: Hogyan sikerült a bácskai zsidóságnak a két világháború között megőriznie nyelvi (nemzeti) és vallási identitását? Mit jelentett a számukra a Bácska 1941. évi visszacsatolása? Hogyan élték meg a az 1941-1944 közötti időszakot?
A közösség története mellet az egyéni sorsok alakulása is nagy hangsúlyt kapott, a témával kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár is fontos forrásokat őriz. A 1941-1944 közti időszakban ugyanis az izraeliták számára ideig-óráig egyfajta menekülést jelentett a vallásváltoztatás, az ún. „kikeresztelkedés”. A Bácskában a római katolikus hitet felvenni szándékozók kérelmeivel a kalocsai érsekség központi hivatala is foglalkozott (ld. egyházkormányzati iratok, Baptismus, Conversio iratsorozatait, valamint a hivatal és az illetékes plébániák levelezéseit). A Politica tárgyszó alatt, külön sorozatban kapott helyet a Szent Kereszt Egyesület iratanyaga, melynek fővédnöke 1939-ben Zichy Gyula érsek lett, s az egyesület fontos tevékenysége volt a római katolikus egyházba lépő izraeliták vallásgyakorlatának támogatása és védelme.

Fotók: Merényi Zita/Magyar Kurír

Hírek: 
kalocsakfl

Egy letűnt korszak emlékei - fotók Kerényből (2024.04.18.)

1 hónap ago

Különleges ajándékot kaptunk a közelmúltban, egy 2024-es naptárat, melynek fotói Kerény (Kernyaja, németül Kernei, ma Kljajićevo) bácskai sváb település majd két évszázados múltjának (1765-1944) emlékeit tárják elénk, ma látható formájukban.

A naptár kiadója, Michael Mucha Németországban él (nagyszülei még Kerényben születtek), s a családi emlékezettől inspirálva szorgalmasan kutatja a bácskai település múltját, különösen szívesen gyűjti annak vizuális emlékeit (képanyagát, ábrázolásait). Az elmúlt években többször is járt Kljajićevoban, s ott fényképészként is elmerült nagyszülei és ősei világában, bejárva történeteik helyszínét.
A művészi igényességű, fekete-fehér képeken drámai módon találkozik a múlt és a jelen, s az elmúlás látványos jeleiként alkalmat adnak a megállásra, az elcsöndesedésre. A képek világából Michael Mucha honlapján további ízelítőt kaphatunk, ajánljuk őket a történelmi Bácska múltjával foglalkozók figyelmébe:
http://michaelmucha.de/fotografie.htm
http://michaelmucha.de/publikationen.htm

Kerény Zombor közelében fekszik, a török utáni időkben a bácskai sváb falut több más községhez hasonlóan a Magyar Királyi Kamara telepítette, a Kamara volt az 1767-ben alapított plébánia kegyura is (ettől az évtől kezdődően anyakönyveztek). Sarlós Boldogasszony temploma 1797-re épült fel. A 19. század elején már közel kétezer, német nyelvű lakosa volt, a plébános munkáját ekkor már káplánok is segítették. A népesség szépen gyarapodott, a 19. század közepén közel négyezer, a század végén pedig már több mint ötezer fős volt a település. A második világháború idején a jugoszláv partizánok német fogolytábort létesítettek a faluban, s a háborút követően a bácskai svábokat kollektív bűnösként kitelepítették. Helyükre a Balkán délebbi területeiről szerbeket telepítettek.

Kerény és más bácskai települések római katolikus épített örökségével kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár gazdag forrásanyagot őriz. Az érseki központ és a plébániák levelezését feltárva készült el a levéltár "Építés-felszerelés" segédlete, a válogatott iratokhoz jegyzék készült, digitalizált másolatuk az E-kutatás szolgáltatásban online is elérhető.

Hírek: 
kalocsakfl

Félmillió kutatási témaválasztás honlapunkon... (2024.04.12.)

1 hónap 1 hét ago

Havonta közzétett E-kutatási statisztikai adataink frissítése során vettük észre, hogy az E-kutatási témaválasztások összesített száma az elmúlt napokban lépte át a félmilliót. Ez a szám az online kutatási szolgáltatás nyitólapjainak használatára jellemző, és ott általában egy-egy település-plébánia választását jelenti (melynek állományában azután a dokumentumok böngészése megkezdődik). A levéltárakban történő, hagyományos kutatásoknál ez kb. a kutatási kérőlapok leadásának felel meg, azzal a kitétellel, hogy a digitális gyűjteményben egy-egy ilyen böngészés általában több levéltári állományt, gyakran több őrzőhelyet is érint.
14. éve működő E-kutatás szolgáltatásunkban a témaválasztások napi átlaga 103 (valamennyi naptári nappal, vagyis "non-stop" számítva). Helyi forgalomban, munkanapokkal kalkulálva ez arányosan kb. 150 témaválasztást jelentett volna, és naponta 40-50 kutatót kellett volna fogadnunk, 4-5 tonna irat megmozgatásával. Két-három levéltáros munkatárssal, kutatószobánk méreteit is figyelembe véve (ahol max. három főt tudunk egyszerre kiszolgálni), ez nyilvánvalóan lehetetlen lett volna.
Hagyományosan, helyben az online kutatóforgalom töredékét tudtuk volna csak kiszolgálni, így viszont a kutatások intenzitása kb. ötvenszeresére nőtt. Az E-kutatás jelentősége állományvédelmi szempontból is óriási: az említett forgalomnövekedés ui. az eredeti iratok mozgatása, használata nélkül történt.

Hírek: 
kalocsakfl

Az egyházi levéltárak online kutatási lehetőségeiről – előadás Kecskeméten (2024.03.07.)

2 hónap 1 hét ago

A kecskeméti Helytörténeti-, családkutató és fotódigitalizációs műhely rendezvényén, 2024. március 7-én hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása Kutatási lehetőségek az egyházi levéltárakban címmel.
A négy hónapja alakult műhely tagjai kéthetente gyűlnek össze, tevékenységükben a családkutatás és a helytörténet is hangsúlyos. Ez alkalommal az egyházi levéltárak forrásainak feltárásáról, és az online kutatói szolgáltatásokról tájékozódhattak a résztevők.
A csoport tevékenységét a Cédrusnet Kecskemét Program, és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) is támogatja, rendezvényeiket a Széchelyi István közösségi házban tartják, a rögzített előadások felvételei elérhetők a CédrusNet Kecskemét honlapján.

Hírek: 
kalocsakfl

Könyv jelent meg a bajai temetőkről (2024.02.22.)

2 hónap 3 hét ago

Bajai sírkertjeink, neves elődeink címmel igényes, színes képekkel gazdagon illusztrált könyv jelent meg a Bajai Városvédő és -szépítő Egyesület (BVSZE), valamint a Türr István Múzeum kiadásában, Baján. A több szerzős, számos közreműködővel készült kötet kezdeti célja a bajai hírességek nyughelyeinek bemutatása volt, de a vállalkozás szépen bővült a temetők történetének, a helyi temetkezés múltjának feltárásával, régészeti adatokkal, hasznos térképekkel-ábrákkal, névmutatóval stb. A kiadványt a téma iránt érdeklődők, helytörténészek és családkutatók is haszonnal forgathatják, mindannyiuk figyelmébe ajánljuk.

Bajai sírkertjeink - könyvrészlet (impresszum, bevezető, tartalomjegyzék)

Kothencz Kelemen könyvismertető írása (a szöveg a Bajai Honpolgárban is megjelent)

Hírek: 
kalocsakfl

Szakmai beszámoló a KFL 2023. évi működéséről (2024.02.09.)

3 hónap 1 hét ago

Elkészült intézményünk 2023-as szakmai beszámolója, melynek szövegét honlapunkon is elérhetővé-letölthetővé tettük A Levéltár/ Tevékenység, feladatok/ Szakmai beszámolók oldalon, pdf formátumban. A beszámoló terjedelme 5 oldal, főbb pontjai a következők:

1.) Az állomány gyarapodása, mozgása, változásai
2.) Állományvédelem, restaurálás
3.) Feldolgozó munka (iratrendezés, segédletkészítés, digitalizálás)
4.) Kutató- és ügyfélszolgálat
5.) Szakmai kapcsolatok, publikációk, honlap
6.) A működés személyi- és tárgyi feltételei, pályázatok-támogatások

Az alábbiakban a Kutató- és ügyfélszolgálatra vonatkozó részt idézve adunk rövid tartalmi ízelítőt:

Intézményünk munkanapokon (H-P) 8-16 óra között volt nyitva, és a nyitvatartási időben, általában előzetesen egyeztetett időpontokban fogadtuk kutatóinkat. 2023-ban személyesen 11 kutató jött el Kalocsára, ők összesen 23 esetben kerestek fel bennünket. Sajnos megállapítható, hogy a helyi kutatóforgalomban a COVID által sújtott időszak törést jelentett, a forgalom azóta sem állt helyre, jelentős mértékben elmarad a korábbi időszak adataihoz képest. Az interneten viszont továbbra is kiemelkedő érdeklődést tapasztaltunk: e-kutatás szolgáltatásunkat 924 regisztrált kutató vette igénybe, ők összesen 11.014 alkalommal használták kutatás céljából honlapunkat, ez átlagosan, naponta 30 kutatást jelentett (az átlagot 365 napra kalkuláltuk, az e-kutatásban ui. nincsen szünnap, sőt a fogalom nagy része jellemzően az intézményes zárva tartási időkre esik, nagyon sokan esténként, hétvégenként kutatnak). A látogatójegyek és az e-kutatási regisztrációk összesített száma meghaladja a kilencszázat (935), s a kutatási esetek összesített végeredménye tizenegy-ezer (11.037).
Az előző három évhez hasonlóan 2023 végén is 10 nyílt kutatónappal ünnepeltünk, ezzel az ingyenes kutatási lehetőséggel 497-en éltek, érezhetően nagy az igény, hogy e-kutatóink rendszeresen visszatérjenek, néhány adatnak utána nézzenek, ill. betekintve tájékozódjanak a gyarapodó digitális állományról és az új kutatási lehetőségekről.
Az év során 70 alkalommal végeztünk adatkeresést ügyfeleink számára, az ügyfélszolgálat, valamint szakmai kapcsolataink során több mint 3 ezer digitális fájlt (jpg és pdf dokumentumokat) adtunk át levéltári forrásainkról, és 90 anyakönyvi kivonatot készítettünk. Tájékoztató- és ügyfélszolgálati munkánk során, valamint szakmai munkánk részeként összesen több mint ezer e-mail levelet küldtünk, általában válaszként a különféle megkeresésekre.

 

kalocsakfl
Ellenőrizve
1 óra 35 perc ago
  Intézményünk a kalocsai érsekség (ma: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) történeti levéltára. Elsősorban a néhai Bács-Bodrog és a jelenlegi Bács-Kiskun megyék területének (a Duna-Tisza közének) egyháztörténeti, helytörténeti és családtörténeti kutatói találnak nálunk hasznos adatokat.   Tovább >>        
Feliratkozás a következőre: Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár hírcsatorna