Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár

2024. április 26-án több mint 79 ezer képfelvétellel bővítettük E-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatásunk tartalmát, a képanyag a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 50 plébániájának 1867-1945 közötti iratairól készült.
Az iratsorozatok a Kalocsai Érseki Hivatal plébániai anyagából (KFL.I.1.b.) származnak, ez alkalommal az egyes plébániák polgári kori, általános iratait (2.a.) digitalizáltuk. Az akták időrendben, külön tételszámok alatt szerepelnek, egyelőre csak átnézéssel böngészhetők, külön leíró segédlet aktaszinten még nem készült hozzájuk.

A feltöltött képanyag a következő plébániákat és lelkészségeket érinti: Hódság, Istenáldás és Istensegíts (ld. Székely telepes lelkészségeknél), Jánoshalma, Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Rokkanttelep, Kalocsa-Szent Imre, Kalocsa-Szent Péter, Kalocsa-Vegyes, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kerény, Kevi (ld. Zenta-Kevi), Kishegyes, Kiskőrös, Kisszállás, Küllőd, Madaras, Magyarkanizsa, Magyarkanizsa-Szent Pál, Martonos, Martonos-Kőröspart, Mátételke, Mélykút, Militics, Miske, Mohol, Monostorszeg, Mozsor, Nagybaracska, Nagyfény, Óbecse-Alsóváros (ld. Óbecse-Külváros), Óbecse-Belváros, Óbecse-Újfalu, Ófutak, Ókér, Oromhegyes, Szabadka-Szent György, Szabadka-Szent Péter, Szabadka-Szent Rókus, Szabadka Szent Teréz, Szabadka-Kálvária, Szabadka-Kertváros, Szabadka-Kisboldogasszony, Szabadka-Kórház, Szabadka-Sándor, Szabadka-Szent Kereszt, Szabadka-Vegyes-Kelebia, Szabadka-Vegyes-Paulinum

Az előző években feltöltött anyaggal együtt összesen 132 plébánia-lelkészség általános iratai kutathatók, közel 214 ezer képfelvétel terjedelemben, a teljes lista a következő:
Ada, Adorján, Akasztó, Állampuszta, Apatin, Apatin-Szent Szív, Bács, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bácsjózseffalva, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentgyörgy, Bácsszentiván, Bácsszőlős, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bácsújlak, Baja-Belváros, Baja-Kórház, Baja-Rétipuszta, Baja-Szent Szív, Baja-Szent Antal, Baja-Szent István, Baja-Szent János, Baja-Szent József, Bajmok, Bajsa, Bátmonostor, Bátya, Békova (Szabadka-Békova), Béreg, Bezdán, Bócsa-Szent Imre, Bogyán, Bogyiszló, Boróc, Borota, Csantavér, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Cserngőd, Cservenka, Csikéria, Csonoplya, Csúrog, Dávod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Dunacséb, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsnád, Fajsz, Felsőhegy, Felsőszentiván, Foktő, Gádor, Gara, Géderlak, Gombos, Gunaraspuszta (Mohol-Gunaras), Györgyén, Hadiknépe, Hadikújfalu, Hajdújárás, Hajós, Hercegszántó, Homokmégy, Horgos, Horgos-Királyhalom, Horthyvára (Bácshadikfalva, Újfutak), Hódság, Istenáldás és Istensegíts (ld. Székely telepes lelkészségeknél), Jánoshalma, Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Rokkanttelep, Kalocsa-Szent Imre, Kalocsa-Szent Péter, Kalocsa-Vegyes,Katymár, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kerény, Kevi (ld. Zenta-Kevi), Kishegyes, Kiskőrös, Kisszállás, Küllőd, Madaras, Magyarkanizsa, Magyarkanizsa-Szent Pál, Martonos, Martonos-Kőröspart, Mátételke, Mélykút, Militics, Miske, Mohol, Monostorszeg, Mozsor, Nagybaracska, Nagyfény, Óbecse-Alsóváros (ld. Óbecse-Külváros), Óbecse-Belváros, Óbecse-Újfalu, Ófutak, Ókér, Oromhegyes, Szabadka-Szent György, Szabadka-Szent Péter, Szabadka-Szent Rókus, Szabadka Szent Teréz, Szabadka-Kálvária, Szabadka-Kertváros, Szabadka-Kisboldogasszony, Szabadka-Kórház, Szabadka-Sándor, Szabadka-Szent Kereszt, Szabadka-Vegyes-Kelebia, Szabadka-Vegyes-Paulinum, Tavankút.
A munkát alfabetikus sorrendben folytatjuk, 2024-ben remélhetőleg a sor végére érünk.
A képek az E-kutatás szolgáltatásban az egyes plébániák neve alatt, a következő útvonalon érhetők el: Kotet_Volumen/Altalanos-iratok_Mixta-documenta

A mostani feltöltéssel az említett plébániáknál az 1867-1945 közötti iratok nagy része online elérhetővé-kutathatóvá vált. Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az utóbbi években jelentősen bővültek a helytörténeti kutatások online lehetőségei, s a korábban publikált anyakönyvi állományt a következő plébániai sorozatok-témák egészítik ki:
Anyakönyvi javítások iratai (időszak 1867-1920, útvonal Anyakonyv_Matricula/Vegyes-egyeb_Diversa/Anyakonyvi-javitas_Corretio)
Anyakönyvi felmentések iratai (időszak 1867-1920), útvonal Anyakonyv_Matricula/Vegyes-egyeb_Diversa/Felmentes_Dispensatio)
Alapítványi iratok (időszak 1867-1944, útvonal Kotet_Volumen/Alapitvanyi-iratok_Fundationes)
Általános iratok (időszak 1867-1945, Kotet_Volumen/Altalanos-iratok_Mixta-documenta)
Építési és felszerelési iratok (időszak 1867-1945, útvonal Kotet_Volumen/Epites-felszereles_Constructio-renovatio-supellex)
Népesség, összeírás (időszak: feudális kor, 1867 előtt, útvonal Kotet_Volumen/Nepesseg-osszeiras_Status-animarum)
Szentszéki peres iratok (időszak: feudális kor, 1867 előtt, útvonal Kotet_Volumen/Peres-iratok_Processualis)
Vizitációs, egyházlátogatási jegyzőkönyvek (időszak: feudális kor, útvonal Kotet_Volumen/Egyhazlatogatas_Visitatio-Canonica)

A mostani alkalommal feltöltött képfelvételek száma: 79.547
Matricula-Historia-online szolgáltatásunkban összesen 2.047.363 felvétel böngészhető.
Eredményes kutatást, sikeres böngészést kívánunk!

• E-kutatás

2024. április 18-án, A bácskai zsidóság sorsa 1941-1944 között címmel tudományos szimpóziumot tartottak Budapesten, az Óbudai Zsinagógában, a rendezvényen a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárat (KFL) Lakatos Adél levéltáros-történész képviselte.

A kerekasztal-beszélgetésre a Berésit (Kezdetkor) hittudományi szabadegyetem első szemeszterében került sor, melyet a Holokauszt 80. évfordulójának szenteltek (szervezői az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség, a Milton Friedman Egyetem és a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme Alapítvány). A sorozat első beszélgetését 2024. március 14-én tartották, akkor az áttért zsidó emberek egyházjogi státusza volt a téma.

Az április 18-án tartott beszélgetés résztvevői voltak: Dévavári Zoltán író-történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa, Lakatos Adél levéltáros-történész, a KFL munkatársa, valamint Negyela László moderátor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Múzeumi Gyűjteményének vezetője. A résztvevők a következő kérdésekre-felvetésekre keresték a választ: Hogyan sikerült a bácskai zsidóságnak a két világháború között megőriznie nyelvi (nemzeti) és vallási identitását? Mit jelentett a számukra a Bácska 1941. évi visszacsatolása? Hogyan élték meg a az 1941-1944 közötti időszakot?
A közösség története mellet az egyéni sorsok alakulása is nagy hangsúlyt kapott, a témával kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár is fontos forrásokat őriz. A 1941-1944 közti időszakban ugyanis az izraeliták számára ideig-óráig egyfajta menekülést jelentett a vallásváltoztatás, az ún. „kikeresztelkedés”. A Bácskában a római katolikus hitet felvenni szándékozók kérelmeivel a kalocsai érsekség központi hivatala is foglalkozott (ld. egyházkormányzati iratok, Baptismus, Conversio iratsorozatait, valamint a hivatal és az illetékes plébániák levelezéseit). A Politica tárgyszó alatt, külön sorozatban kapott helyet a Szent Kereszt Egyesület iratanyaga, melynek fővédnöke 1939-ben Zichy Gyula érsek lett, s az egyesület fontos tevékenysége volt a római katolikus egyházba lépő izraeliták vallásgyakorlatának támogatása és védelme.

Fotók: Merényi Zita/Magyar Kurír

• Konferencia
• Közművelődés

Különleges ajándékot kaptunk a közelmúltban, egy 2024-es naptárat, melynek fotói Kerény (Kernyaja, németül Kernei, ma Kljajićevo) bácskai sváb település majd két évszázados múltjának (1765-1944) emlékeit tárják elénk, ma látható formájukban.

A naptár kiadója, Michael Mucha Németországban él (nagyszülei még Kerényben születtek), s a családi emlékezettől inspirálva szorgalmasan kutatja a bácskai település múltját, különösen szívesen gyűjti annak vizuális emlékeit (képanyagát, ábrázolásait). Az elmúlt években többször is járt Kljajićevoban, s ott fényképészként is elmerült nagyszülei és ősei világában, bejárva történeteik helyszínét.
A művészi igényességű, fekete-fehér képeken drámai módon találkozik a múlt és a jelen, s az elmúlás látványos jeleiként alkalmat adnak a megállásra, az elcsöndesedésre. A képek világából Michael Mucha honlapján további ízelítőt kaphatunk, ajánljuk őket a történelmi Bácska múltjával foglalkozók figyelmébe:
http://michaelmucha.de/fotografie.htm
http://michaelmucha.de/publikationen.htm

Kerény Zombor közelében fekszik, a török utáni időkben a bácskai sváb falut több más községhez hasonlóan a Magyar Királyi Kamara telepítette, a Kamara volt az 1767-ben alapított plébánia kegyura is (ettől az évtől kezdődően anyakönyveztek). Sarlós Boldogasszony temploma 1797-re épült fel. A 19. század elején már közel kétezer, német nyelvű lakosa volt, a plébános munkáját ekkor már káplánok is segítették. A népesség szépen gyarapodott, a 19. század közepén közel négyezer, a század végén pedig már több mint ötezer fős volt a település. A második világháború idején a jugoszláv partizánok német fogolytábort létesítettek a faluban, s a háborút követően a bácskai svábokat kollektív bűnösként kitelepítették. Helyükre a Balkán délebbi területeiről szerbeket telepítettek.

Kerény és más bácskai települések római katolikus épített örökségével kapcsolatban a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár gazdag forrásanyagot őriz. Az érseki központ és a plébániák levelezését feltárva készült el a levéltár "Építés-felszerelés" segédlete, a válogatott iratokhoz jegyzék készült, digitalizált másolatuk az E-kutatás szolgáltatásban online is elérhető.

• Esemény

Havonta közzétett E-kutatási statisztikai adataink frissítése során vettük észre, hogy az E-kutatási témaválasztások összesített száma az elmúlt napokban lépte át a félmilliót. Ez a szám az online kutatási szolgáltatás nyitólapjainak használatára jellemző, és ott általában egy-egy település-plébánia választását jelenti (melynek állományában azután a dokumentumok böngészése megkezdődik). A levéltárakban történő, hagyományos kutatásoknál ez kb. a kutatási kérőlapok leadásának felel meg, azzal a kitétellel, hogy a digitális gyűjteményben egy-egy ilyen böngészés általában több levéltári állományt, gyakran több őrzőhelyet is érint.
14. éve működő E-kutatás szolgáltatásunkban a témaválasztások napi átlaga 103 (valamennyi naptári nappal, vagyis "non-stop" számítva). Helyi forgalomban, munkanapokkal kalkulálva ez arányosan kb. 150 témaválasztást jelentett volna, és naponta 40-50 kutatót kellett volna fogadnunk, 4-5 tonna irat megmozgatásával. Két-három levéltáros munkatárssal, kutatószobánk méreteit is figyelembe véve (ahol max. három főt tudunk egyszerre kiszolgálni), ez nyilvánvalóan lehetetlen lett volna.
Hagyományosan, helyben az online kutatóforgalom töredékét tudtuk volna csak kiszolgálni, így viszont a kutatások intenzitása kb. ötvenszeresére nőtt. Az E-kutatás jelentősége állományvédelmi szempontból is óriási: az említett forgalomnövekedés ui. az eredeti iratok mozgatása, használata nélkül történt.

• E-kutatás
• Esemény

A kecskeméti Helytörténeti-, családkutató és fotódigitalizációs műhely rendezvényén, 2024. március 7-én hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása Kutatási lehetőségek az egyházi levéltárakban címmel.
A négy hónapja alakult műhely tagjai kéthetente gyűlnek össze, tevékenységükben a családkutatás és a helytörténet is hangsúlyos. Ez alkalommal az egyházi levéltárak forrásainak feltárásáról, és az online kutatói szolgáltatásokról tájékozódhattak a résztevők.
A csoport tevékenységét a Cédrusnet Kecskemét Program, és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) is támogatja, rendezvényeiket a Széchelyi István közösségi házban tartják, a rögzített előadások felvételei elérhetők a CédrusNet Kecskemét honlapján.

• Előadás
• E-kutatás

Bajai sírkertjeink, neves elődeink címmel igényes, színes képekkel gazdagon illusztrált könyv jelent meg a Bajai Városvédő és -szépítő Egyesület (BVSZE), valamint a Türr István Múzeum kiadásában, Baján. A több szerzős, számos közreműködővel készült kötet kezdeti célja a bajai hírességek nyughelyeinek bemutatása volt, de a vállalkozás szépen bővült a temetők történetének, a helyi temetkezés múltjának feltárásával, régészeti adatokkal, hasznos térképekkel-ábrákkal, névmutatóval stb. A kiadványt a téma iránt érdeklődők, helytörténészek és családkutatók is haszonnal forgathatják, mindannyiuk figyelmébe ajánljuk.

Bajai sírkertjeink - könyvrészlet (impresszum, bevezető, tartalomjegyzék)

Kothencz Kelemen könyvismertető írása (a szöveg a Bajai Honpolgárban is megjelent)

• Publikáció

Elkészült intézményünk 2023-as szakmai beszámolója, melynek szövegét honlapunkon is elérhetővé-letölthetővé tettük A Levéltár/ Tevékenység, feladatok/ Szakmai beszámolók oldalon, pdf formátumban. A beszámoló terjedelme 5 oldal, főbb pontjai a következők:

1.) Az állomány gyarapodása, mozgása, változásai
2.) Állományvédelem, restaurálás
3.) Feldolgozó munka (iratrendezés, segédletkészítés, digitalizálás)
4.) Kutató- és ügyfélszolgálat
5.) Szakmai kapcsolatok, publikációk, honlap
6.) A működés személyi- és tárgyi feltételei, pályázatok-támogatások

Az alábbiakban a Kutató- és ügyfélszolgálatra vonatkozó részt idézve adunk rövid tartalmi ízelítőt:

Intézményünk munkanapokon (H-P) 8-16 óra között volt nyitva, és a nyitvatartási időben, általában előzetesen egyeztetett időpontokban fogadtuk kutatóinkat. 2023-ban személyesen 11 kutató jött el Kalocsára, ők összesen 23 esetben kerestek fel bennünket. Sajnos megállapítható, hogy a helyi kutatóforgalomban a COVID által sújtott időszak törést jelentett, a forgalom azóta sem állt helyre, jelentős mértékben elmarad a korábbi időszak adataihoz képest. Az interneten viszont továbbra is kiemelkedő érdeklődést tapasztaltunk: e-kutatás szolgáltatásunkat 924 regisztrált kutató vette igénybe, ők összesen 11.014 alkalommal használták kutatás céljából honlapunkat, ez átlagosan, naponta 30 kutatást jelentett (az átlagot 365 napra kalkuláltuk, az e-kutatásban ui. nincsen szünnap, sőt a fogalom nagy része jellemzően az intézményes zárva tartási időkre esik, nagyon sokan esténként, hétvégenként kutatnak). A látogatójegyek és az e-kutatási regisztrációk összesített száma meghaladja a kilencszázat (935), s a kutatási esetek összesített végeredménye tizenegy-ezer (11.037).
Az előző három évhez hasonlóan 2023 végén is 10 nyílt kutatónappal ünnepeltünk, ezzel az ingyenes kutatási lehetőséggel 497-en éltek, érezhetően nagy az igény, hogy e-kutatóink rendszeresen visszatérjenek, néhány adatnak utána nézzenek, ill. betekintve tájékozódjanak a gyarapodó digitális állományról és az új kutatási lehetőségekről.
Az év során 70 alkalommal végeztünk adatkeresést ügyfeleink számára, az ügyfélszolgálat, valamint szakmai kapcsolataink során több mint 3 ezer digitális fájlt (jpg és pdf dokumentumokat) adtunk át levéltári forrásainkról, és 90 anyakönyvi kivonatot készítettünk. Tájékoztató- és ügyfélszolgálati munkánk során, valamint szakmai munkánk részeként összesen több mint ezer e-mail levelet küldtünk, általában válaszként a különféle megkeresésekre.

2024. február 7-én (szerdán) levéltárunk munkatársai E-kutatás műhelykonferencián vesznek részt a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban, ezen a napon a kutató- és ügyfélszolgálat szünetel, a levéltár zárva tart Kalocsán.

• Technikai információ
• Konferencia

Tudomásunk szerint első alkalommal került egy magazin címlapjára régi levéltári raktárunk képe, a Családfa - Családtörténeti Magazin 2024/1. száma így már ránézésre is meglepetés volt a számunkra. Természetesen nem csak a raktárba pillanthatunk be a lap segítségével, ebben a számban kapott helyet a kalocsai e-kutatás és Matricula-Historia-online szolgáltatásunk történetének, tartalmának ismertetése.
Az írást pdf-formátumban tesszük elérhetővé honlapunkon, a tavaly indult, hiánypótló Családfa Magazint pedig kutatóink figyelmébe ajánljuk!
Lakatos Andor: E-kutatás Kalocsán: a Matricula-Historia-online (Családfa - Családtörténeti Magazin 2024. II. évf. 1. szám, 50-55.o.)

• Publikáció
• E-kutatás