Megemlékezés Grősz József érsek halálának 50. évfordulójáról

2011. október 3-án (hétfőn) emlékeztek meg Kalocsán Grősz József kalocsai érsek halálának 50. évfordulójáról. Az ünnepség során történeti előadásokat hallhattak a résztvevők Katona István házban (Érseki Kincstár épülete, Kalocsa, Hunyadi u. 2.), majd ezt követően megemlékező szentmisére és koszorúzásra is sor került a Szent József (Zárda) templomban és a Főszékesegyház kriptájában.

Rövid beszámoló a történtekről:

A 16 órakor kezdődő délutáni program előadóit és a megjelenteket dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek köszöntötte, röviden megemlékezve érsek elődje személyiségéről és helytállásáról.

A bevezető szavak után Tóth Krisztina, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori ösztöndíjas hallgatója tartott előadást Grősz József szombathelyi egyházkormányzati tevékenységéről (1936-1944). A precíz főpapi munka, a jó gazdálkodás és tehetséges szervező tevékenység itt alapozta meg Grősz főpapi hírnevét, és szombathelyi eredményeinek-sikereinek jelentős szerepe volt kalocsai érseki kinevezésében.

A nehéz kalocsai kezdetről, a világháborús évek megpróbáltatásairól Sági György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzős történész hallgatója beszélt, részletesen ismertetve, hogyan érdemelte ki Grősz érsek ezekben az években a város megmentője címet, amellyel őt a későbbiekben - felekezeti és politikai hovatartozástól függetlenül - illették-elismerték.

Ezt követően Szabó Csaba, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatója az üldöztetést-erőszakot szenvedő embert állította a középpontba, amikor előadásában az érsek letartóztatásának és vallatásának-megtörésének eseményeit ismertette. A koncepciós per eljárásának részletein túl a szabadulás körülményeivel és kihívásaival is megismerkedhettünk.

Kálmán Peregrin OFM, a Magyar Ferences Levéltár igazgatója az érsek és egyik fontos munkatársa, Belon Gellért kapcsolatáról szólt, kiemelve, hogy Belon vesszőfutása, püspöki kinevezése engedélyezésének megtagadása az Állami Egyházügyi Hivatal részéről valójában Grősz "fegyelmezésének" is eszköze volt, mintegy jelezve az érsek lehetőségeinek határait. Szeretett papját, a 100 éve született Belont rendre ott látni az érsek jobbján a fontos eseményeken készült fényképeken, de ez a kitüntető figyelem az ÁEH bizalmatlanságával párosult. Belon Gellért példamutató türelemmel viselte a mellőzést, mindvégig hű maradt egyházához és engedelmes elöljárói irányában.

Az előadások sorát Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója zárta, ismertetve az ÁEH püspökökkel kapcsolatos terveit-játszmáit a Grősz érsek halálát megelőző és az azt követő időszakban. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök félreállítására több forgatókönyv is készült, melyek meghiúsulásában Grősz érseknek fontos szerepe volt, mivel az ÁEH nyomása-kérése ellenére nem volt hajlandó püspöktársát a püspöki karon belül bírálni-elszigetelni.

Összességében igen változatos és érdekes előadásokat hallhattak a résztvevők, melyek bővített anyaga várhatóan írásban is olvasható lesz majd az emlékév eseményeit ismertető Grősz-emmlékkönyvben, melynek megjelenése 2012-ben várható.

Az előadásokat követően, 18 órától megemlékező szentmisére került sor a Szent József (Zárda) teplomban. A szentmise főcelebránsa, dr. Bábel Balázs érsek szentbeszédében Grősz József kéziratban ránk maradt beszédeiből idézett, kiemelve, hogy az érsek a nehéz időkben is világos, határozott tanítást adott a szószékről híveinek. A szentisét követően a város képviseletében megjelent Török Ferenc polgármester, valamint az egybegyűlt papság és a hívek kíséretében Bábel Balázs érsek úr koszorút helyezett el érsek-elődje nyugvóhelyén, a Főszékesegyház kriptájában.

A rendezvényen készült fényképeket és az előadások hanganyaga hozzáférhető a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapján.

(archivum.asztrik.hu)