Preambulum
A Debreceni Törvényszék által 09-02-0001391 számon nyilvántartott Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete a 2023. július 3. napján megtartott Közgyűlésének döntése értelmében Alapszabályát módosítja és annak változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelve – az alábbi tartalommal fogadja el.
A magyar egyházi levéltárosok történelmi, tudományos, kulturális felelősségük tudatában, mint a vallási közösségek történeti értékeit hordozó dokumentumainak, ezáltal hagyományainak is őrzői, 1993-ban elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületét (MELTE, akkori nevén Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete). Az egyesület azon levéltárosok munkaközössége, akik a történelmi vallási közösségek és az azokkal együttműködő intézmények fenntartásában működő levéltárakban (a továbbiakban: egyházi levéltárak) szolgálnak vagy szolgáltak, illetve azonosulnak az egyesület céljaival.
1.§. Az Egyesület
(1)
- a) neve: Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE)
- b) székhelye: H–4026 Debrecen, Kálvin tér 16. Református Kollégium
2.§. Az Egyesület feladatai
(1) Az Egyesület célja, hogy:
- a) Támogassa tagságának rendszeres szakmai tapasztalatcseréjét és továbbképzését, továbbá elősegítse a különböző egyházak és vallási közösségek levéltárainak fenntartói és munkatársai közötti kapcsolattartást.
- b) Azon munkálkodjék, hogy az egyházi és vallási közösségek levéltári anyaga őrzésére és gondozására, ahol ez még nem volna, egyházi levéltárak alakuljanak, és a levéltárak munkatársai szakmai segítséget és megfelelő anyagi támogatást kapjanak, hogy az egyházak történeti örökségét folyamatosan, az állományvédelmi szempontoknak megfelelően őrizhessék és azt a tudományos kutatás szolgálatába állíthassák.
- c) Teremtsen lehetőség szerint állandó jellegű kapcsolatot magyarországi és a szomszéd országokbeli levéltári, könyvtári, múzeumi és állományvédelmi szakmai szervezetekkel céljai elérése érdekében. Hasznosítsa az általuk elérhető levéltár-tudományi és gyakorlati eredményeiket.
- d) Tartson állandó és jó kapcsolatot az állami döntéshozó szervekkel, testületekkel, a szakminisztériummal, a pályázati hatóságokkal, szükség szerint a jogalkotókkal, továbbá a magyar és külföldi levéltártudománnyal, levéltárosképzéssel foglalkozó intézményekkel, és segítse elő a külföldi tanulmányutakat érdeklődő levéltárosai részére. Azon munkálkodjék, hogy az egyházi levéltárak – történeti értéküknek megfelelően – az országos vagy regionális állami levéltárakkal szellemi, jogi és gazdasági egyenlőséget élvezzenek.
- e) Tartson kapcsolatot tágabb földrajzi régiónk, Európa és elsősorban Közép-Európa levéltári intézményeivel, egyesületeivel, akár közvetlenül, akár a Nemzetközi Levéltári Tanácson (ICA) vagy más nemzetközi szervezeteken keresztül.
- f) Kezdeményezzen és támogasson minden olyan intézkedést, amely az egyházi levéltárakat szakmailag és anyagilag segíti abban, hogy levéltárukat megőrizzék, azok kutathatóságát és használatát biztosítsák. Ezért az egyházi levéltárfenntartó hatóságoknál megfelelő javaslatokkal éljen a megfelelő szabályzatok készítéséhez.
- g) Szervezzen évenként rendszeres jelleggel vándorgyűlést az egyesület hagyományai szerint változó helyszíneken, lehetőleg felváltva a különböző felekezetű levéltárak székhelyei között.
- h) Egyházi és világi, nemzeti és nemzetközi hatóságoknál és szervezeteknél, azok ülésein, az általuk felvetett kérdésekben, amelyek a levéltári szakmát és feladatait érintik, az egyházi levéltárak érdekeit képviselje.
- i) A MELTE pártoktól, politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem fogad el. Politikai pártokat, országgyűlési képviselőjelölteket sem anyagilag, sem másként nem támogat.
3.§. Tagság és annak jogai
A MELTE tagságát képezik: (1) a rendes tagok, (2) pártoló tagok.
(1) Az Egyesület rendes tagjai azon büntetlen előéletű természetes személyek lehetnek, akik egyetértenek az egyesület célkitűzéseivel, elfogadják az alapszabály rendelkezéseit és
- a) felekezeti különbség nélkül a Magyarországon bejegyzett történelmi egyházak és vallási közösségek olyan alkalmazottai, akik levéltárosi vagy levéltári feladatokat látnak el,
- b) olyan magyar állampolgárságú levéltárosok vagy levéltári anyagot is gondozó munkatársak, akik kérik tagfelvételüket, és akiket a Közgyűlés erre méltónak tart.
- c) a Magyarországgal szomszédos országok olyan állampolgárai is, akik egyházi levéltári feladatokat végeznek, vagy magyar levéltári munkaközösséghez tartoznak.
(2) Pártoló tagok lehetnek:
- a) azok a természetes és jogi személyek, akik az egyesület célkitűzéseit és feladatait támogatni kívánják,
- b) egyházi levéltárat fenntartó egyházak jogi képviselői,
- c) olyan rendes tagok, akiknek pártoló taggá történő átminősítéséről kérésükre a Közgyűlés döntött.
(3) Az Egyesület rendes és pártoló tagjainak jegyzékét az Alapszabály függeléke tartalmazza.
(4) Mind a rendes, mind a pártoló tagok joga, hogy az Egyesület tevékenységében, annak közgyűlésén részt vegyenek és felszólaljanak az Alapszabály rendelkezései által meghatározott keretek között. Kötelességük anyagi hozzájárulás fizetése és az Egyesület céljainak és tevékenységének megfelelő támogatása, azokat pedig nem veszélyeztethetik. Az Alapszabály és az egyesület szerveinek rendelkezéseit ugyancsak kötelesek betartani.
(5) A rendes tagok szavazati joggal rendelkeznek. Minden rendes tag azonos jogokat és kötelezettségeket élvez és egyenlő szavazattal rendelkezik.
(6) Pártoló tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségviselőkké nem választhatók. Minden pártoló tag azonos jogokat és kötelezettségeket élvez.
4.§. A tagsági jogviszony keletkezése (tagfelvétel) és a tagság megszűnése
(1) A tagfelvétel az Intézőbizottsághoz benyújtott írásbeli kérelemre történik, az egyesület Közgyűlése – a tagfelvételt kérő személyes jelenlétében – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozata alapján. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
(2) Az egyesületi tag írásban az Intézőbizottsághoz benyújtott kilépési nyilatkozattal indoklás nélkül megszüntetheti tagságát, amelyről az egyesület titkárának évente tájékoztatnia kell a Közgyűlést. A tagsági jogviszony a nyilatkozat beérkezése napján szűnik meg.
(3) Az Egyesület Közgyűlésének jogában áll a tagsági jogviszonyt a 3. § (1)-(2) szakaszában felsorolt feltételek megszűnése esetén egyszerű szótöbbséggel, 30 napos határidővel felmondani, továbbá bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – írásbeli indoklással – azt a tagot kizárni,
- a) aki az Egyesület jóváhagyott szabályzatának vagy a Közgyűlés valamely határozatának súlyosan vagy ismételten nem felel meg, vagy azt megsérti,
- b) aki ellen egyházi vagy világi bíróság előtt súlyos bűncselekményben eljárás indul,
- c) egyházi büntetés alatt áll, vagy
- d) tagsági díját legalább két éven át nem fizette, és az Intézőbizottság póthatáridőt kikötő és a jogkövetkezményekre (kizárásra) figyelmeztető írásbeli felszólítására sem rendezte tagdíjhátralékát.
(4) Kizárási eljárás megindításáról és a tagsági jogviszony felmondásáról minden esetben a Közgyűlés dönt.
A kizárási eljárást az Intézőbizottság folytatja le, amelynek ülésén az érintett számára a védekezési lehetőséget személyesen vagy képviselő útján biztosítani kell. Az eljárást lefolytató intézőbizottsági ülésre az érintettet írásban, igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a határozat-hozatalt nem akadályozza. A kizáró határozatot az Intézőbizottságnak az érintettel 8 napon belül írásban, indoklással ellátva közölni kell. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az érintett a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezhet, amely 60 napon belül köteles a kizárás ügyét tárgyalni, és ott egyszerű szótöbbséggel dönteni. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti, és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
(5) A rendes tag halálával, illetve a pártoló tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével a tagság automatikusan megszűnik.
5.§. Az Egyesület szervezete
Az Egyesület szervei:
- a) a Közgyűlés
- b) az Intézőbizottság
- c) az Ellenőrzőbizottság
- d) a Jelölőbizottság
6.§. A Közgyűlés
(1) A Közgyűlés az Egyesület döntéshozói szerve. A rendes tagokból, valamint a tanácskozási joggal bíró pártoló tagokból áll. A tagok a Közgyűlésen jogaikat személyesen, online jelenléttel vagy megbízott útján gyakorolják, kivéve a választhatóság jogát, amely csak személyes vagy online jelenlét esetén érvényes.
(2) A Közgyűlés dönt minden elvi kérdésről, amely az Egyesület Alapszabályát, szervezetét és céljait érinti, továbbá a költségvetés és beszámoló elfogadásáról, meghatározza a tagdíjat, továbbá megválasztja és visszahívhatja az Intézőbizottságot. Ugyancsak a Közgyűlésnek van fenntartva olyan szerződések jóváhagyása, amelyeket az Egyesület bármely tagjával vagy tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt, továbbá a korábbi tagok és tisztségviselők ellen indítandó esetleges kártérítési eljárások megindítása. Érvényes határozatot a tagok szótöbbséggel hoznak.
(3) A Közgyűlést az Intézőbizottságnak évente legalább egyszer, amennyiben lehetséges a vándorgyűléssel egybekötve kell összehívni.
(4) Az ülés személyes részvétellel, online jelenléttel és vegyesen is tartható, és azt az elnök vezeti. A tagságot legalább 30 nappal az ülés kezdete előtt írásban – a tárgysorozat, illetve a napirend megjelölésével – kell egybehívni.
(5) Rendkívüli közgyűlést szintén legalább 30 nappal az ülés kezdete előtt kell összehívni akkor, ha ezt a tárgy vagy tárgysorozat megjelölésével a teljes joggal bíró tagoknak legalább a kétharmada kéri. Ha a megjelölt tárgyban vagy tárgyakban a határozathozatalt nem lehet a legközelebbi rendes vagy rendkívüli közgyűlésig elhalasztani, akkor a tárgyban vagy tárgyakban hozott jogilag érvényes intézőbizottsági határozatot írásban kell a tagok tudomására hozni. Ugyancsak köteles összehívni a Közgyűlést az Intézőbizottság, ha az egyesület vagyona nem fedezi a kötelezettségeket, vagy céljainak elérése súlyos veszélybe került.
(6) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább a fele jelen van, a határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Szavazásra jogosult a 3.§. (5) alapján valamennyi rendes tag. A Közgyűlés nem tartható meg abban az esetben, ha az ülés kezdete előtt a szavazati joggal bíró tagoknak több mint a fele részvételét lemondta. Ha a Közgyűlés összehívás után határozatképtelennek bizonyul, tehát ha a szavazati joggal rendelkezők felénél kevesebben vannak jelen, a Közgyűlés változatlan napirenddel és legkorábban 72 óra múlva, de legfeljebb 15 napon belül újból összehívható, és a részvevők számától függetlenül határozatképessé válik.
(7) Az Egyesület plénuma határozatait a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségének döntésével hozza, nyílt szavazással. Az Egyesület szabályzatának módosításához vagy az Egyesület megszűnéséhez azonban a tényleges szavazásra jogosult tagok háromnegyedes többségének határozata szükséges.
(8) A benyújtott javaslatok akkor kerülhetnek napirendre, ha azokat az ülés kezdete előtt írásban benyújtották, és a közgyűlés elfogadja. Azokról az indítványokról, amelyek nem szerepelnek így a napirendi pontok között, vagy a közgyűlésen szóban javasolja valamely tag, csak abban az esetben lehet határozatot hozni, ha a tárgyalandó ügy sürgősségét a megjelent tagok kétharmados többsége elismeri. Az Egyesület szabályzatának megváltoztatására vagy az Egyesület végleges megszűnésére vonatkozó javaslatok kizárólag akkor tárgyalhatók, ha azok a meghívóban szereplő eredeti napirenden szerepelnek.
(9) A Közgyűlés határozatairól jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés megkezdésekor az elnök által felkért és a Közgyűlés által jóváhagyott jegyző vezet. A határozatokat a Közgyűlés által megválasztott két hitelesítővel kell aláíratni s annak másolatát körlevélben a tagokhoz el kell juttatni.
7.§. Az Intézőbizottság (elnökség) és a vezető tisztségviselők
(1) Az Intézőbizottság irányítja az Egyesület ügyvezetését, vagyonkezelését és könyvelését a beszámoló elkészítését is ideértve; ez hívja össze a Közgyűlést az általa összeállított napirend szerint, végzi az iratkezelést, valamint nyilvántartja a tagságot és a határozatokat. Tagjai társadalmi munkában látják el feladatukat.
(2) Az Intézőbizottság hét tagból áll, akiket a Közgyűlés négy évre választ meg az Egyesület rendes tagjai közül. Az Intézőbizottság összetételében két elv érvényesül: az egyházi képviselet és a szavazatok száma. Az Intézőbizottság tagjainak jelölésénél a tagság a Jelölőbizottság közreműködésével a római katolikus, a református, a görögkatolikus és az evangélikus egyházhoz tartozó levéltárakban dolgozó rendes tagok közül legalább egy-egy tagot jelöl. Közülük a Közgyűlésen a felsorolt felekezetenként legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek be az Intézőbizottságba. A négy, felekezetileg kiemelt intézőbizottsági tag tagságának a választási ciklus lezárta előtti megszűnése esetén, helyükre a Közgyűlés választhat új tagot, a fenti módon.
(3) A további három intézőbizottsági tag helyét felekezeti hovatartozástól függetlenül, a Közgyűlésen legtöbb szavazatot kapott jelöltek sorrendben töltik be.
(4) Az intézőbizottsági tagságnak a választási ciklus lezárta előtti megszűnésére figyelemmel a Közgyűlés három póttagot választ, ugyancsak felekezeti hovatartozástól függetlenül, akik egy-egy hivatali ciklusra kapják megbízásukat. A kieső, nem felekezetileg kiemelt tagok helyére automatikusan a megválasztott póttagok lépnek, a rájuk leadott szavazatok sorrendjében.
(5) Az Intézőbizottság saját köréből választ vezető tisztségviselőket: elnököt, titkárt és gazdasági ügyintézőt négyéves ciklusra. Mindhárman kötelesek a Közgyűléseken részt venni. Az egyesület képviseletét az elnök önállóan, korlátozásmentesen látja el. Megbízása alapján a titkár képviselheti az Egyesületet a Közgyűlés és az Intézőbizottság által meghatározott irányelvek szerint. Eseti képviseleti megbízásokat az elnök vagy az Intézőbizottság más egyesületi tagnak is adhat. A jegyzőkönyvet minden ülésen az Intézőbizottság saját hatáskörében felkért jegyzője készíti. A soron következő tisztújítás után a leköszönő elnök az új elnöknek egy hónapon belül az összes kurrens ügyiratot (dokumentációt) köteles átadni, ugyanígy a gazdasági ügyintéző is saját hivatali utódának.
(6) Az Intézőbizottság a szükségnek megfelelően, de legalább évente egyszer ülésezik személyes vagy online megjelenéssel. Ezen készíti elő a Közgyűlés elé terjesztendő egyesületi ügyeket, különösen a költségvetést és a beszámolót. Az ülést az elnök írásban legalább 8 nappal annak időpontja előtt hívja össze. Az Intézőbizottság a Közgyűlés által ráruházott ügyekben akkor dönthet önállóan, ha a megválasztott tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait, javaslatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
(7) Az Intézőbizottság ügyintézéséről, döntéseiről a tagságot körlevélben értesíti. Az Intézőbizottság három vezetője, az elnök, a titkár és a gazdasági ügyintéző a Közgyűlés előtt is beszámol tevékenységéről.
(8) Az Egyesület tisztségviselőinek jegyzékét az Alapszabály függeléke tartalmazza.
(9) Sem az Intézőbizottság tagjai, sem hozzátartozóik nem lehetnek egyúttal ellenőrzőbizottsági tagok.
(10) Nem választható vezető tisztségviselővé az,
- a) akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták;
- b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
- c) aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont),
- d) akit jogerős bírói ítélettel eltiltottak valamely foglalkozástól, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig,
- e) akit jogerős bírói ítélettel eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
(11) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
- a) a megbízás időtartamának lejártával;
- b) visszahívással;
- c) lemondással;
- d) a vezető tisztségviselő halálával;
- e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
- f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(11) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
8.§. Az Ellenőrzőbizottság
(1) Az Ellenőrzőbizottság az egyesület felügyeleti szerve. Két tagból áll, akik nem lehetnek sem intézőbizottsági tagok, sem azok hozzátartozói, cselekvőképességüket a tevékenységük ellátásához szükséges körben nem korlátozták, és velük szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn (Alapszabály 7.§ [9]).
(2) A két tagot a Közgyűlés közvetlen jelölés után titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg négy évre. Feladatuk kötelező jelleggel a vagyonkezelés és a gazdasági ügyek ellenőrzése, erről a Közgyűlésnek beszámolni, emellett lehetőségük van az Egyesület és szervei működése egészének jogszabályok és alapszabály szerinti vizsgálata.
(3) Kettejük közül legalább az egyik személyesen köteles részt venni a gazdasági beszámolót tárgyaló közgyűlésen.
(4) Az Ellenőrzőbizottság eljárásrendjét maga alakítja ki. Kötelező vizsgálatát legkésőbb az esedékes közgyűlés előtt 5 nappal el kell végeznie.
9.§. A Jelölőbizottság és a tisztújítás folyamata
(1) Az Intézőbizottság közgyűlésen való négyévenkénti megválasztásának előkészítésére a ciklus utolsó előtti közgyűlésén Jelölőbizottságot hoz létre, illetve javasol. Ennek három tagját a Közgyűlés hagyja jóvá, a nagyobb egyházak levéltáraiban dolgozó egyesületi rendes tagok közül egy-egy főt (vö. 7.§ (2)). A Jelölőbizottság feladata a ciklus utolsó közgyűlésén a tisztújítási titkos szavazás levezetése, a szavazatok számlálása.
(2) Az Egyesület rendes tagjai választhatók az Intézőbizottságba, és csak ők jelölhetnek és szavazhatnak a tisztújításon.
(3) A Jelölőbizottság a jelölésekre a tisztújító közgyűlés előtti 7. napig fogad javaslatokat írásban. Ekkor a Jelölőbizottság szükség szerint pótjelölést írhat ki. A jelölés során minden egyesületi rendes tag legfeljebb négy főt javasolhat intézőbizottsági tagságra a rendes tagok közül, felekezettől és munkahelytől függetlenül.
(4) A tisztújító közgyűlésen szóban is lehet jelölést tenni a szavazás megkezdése előtt, ennek feltétele azonban, hogy legalább két tagtárs együttesen tegye meg a jelölést, és ehhez a jelölt előzetesen hozzájárulását adja.
(5) A tisztújító közgyűlésen az intézőbizottsági tagságra jelöltek mindannyian közös szavazócédulán szerepelnek. Minden rendes tag hét nevet jelölhet meg közülük. Azok a római katolikus, református, görögkatolikus, illetve evangélikus egyházhoz tartozó levéltárakban dolgozó jelöltek, akik ezeken a csoportokon belül a legtöbb szavazatot kapták, felekezetileg kiemelt tagok lesznek. A további legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek az Intézőbizottság rendes, illetve póttagjai. A jelöltek személyes jelenléte a szavazás során nem feltétlenül szükséges.
10.§. Ügyviteli rend
(1) Az ügyintézés az Intézőbizottság elnökének szolgálati helyén történik.
(2) Az ügyviteli rendet az Intézőbizottság határozza meg a mindenkori Közgyűlés jóváhagyásától függően. (7.§. (6)) Az Egyesület rendes kommunikációs csatornája elsődlegesen a tagság levelezőlistája, továbbá a melte.hu honlap, valamint esetleg közösségi média platformok.
(3) Az Intézőbizottságon belüli feladatmegosztásnak biztosítania kell az ügyek zavartalan vitelét. Az Intézőbizottság tagjai és a tisztségviselők egyetértésben, az egyházi levéltárügy érdekeinek megfelelően végezzék feladatukat.
(4) Az Egyesület régi iratait székhelyén őrzi, maradandó értékű iratait a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára vagy jogutódja veszi át a hatályos jogszabályok szerint. Az elnök és a gazdasági ügyintéző a folyó ügymenethez szükséges iratokat tartsa magánál.
11.§. Az egyesületi munka fenntartási költségei
(1) Az egyesületi munka költségeit az Egyesület
- a) a levéltárat fenntartó történelmi egyházak és vallási közösségek, valamint az általuk fenntartott levéltárak önkéntes hozzájárulásából,
- b) az Egyesület tagjainak közgyűlésen meghatározott tagdíjából,
- c) természetes és jogi személyek rendszeres vagy alkalmi támogatásából stb.
- d) valamint pályázatokon elnyert támogatásokból fedezi.
(2) Az Egyesület a rendelkezésére álló pénzügyi fedezetből a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés szerint gazdálkodik, mint önálló jogi személy.
(3) Az Egyesület a rendelkezésére álló pénzösszeget meghatározott Pénzintézetnél folyószámlán helyezi el. Az erről való felvételeket, kiutalásokat, átutalásokat az Intézőbizottság elnöke vagy az egyesület titkára és a gazdasági ügyintéző együttes aláírásával lehet eszközölni.
12.§. Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnését a Közgyűlés mondja ki, és a végelszámolásról is a Közgyűlés dönt annak figyelembevételével, hogy az egyesületi vagyon lehetőség szerint az egyesületi munkát fenntartó járulékkal segítő egyházi jogi személyek között, a hozzájárulás aránya szerint osztandó szét.
(2) Megszűnés esetén a rendelkezésre álló levéltári anyagot maradéktalanul a 10.§ (4) szerinti levéltárban kell elhelyezni és együtt tartani. A legfontosabb levéltári dokumentumokról – az érdekelt egyházak igénye szerint – levéltárukban történő elhelyezés céljára másolat készíthető. Amennyiben a megszűnt Egyesület pénzmaradványából erre nincs fedezet, akkor a másolatkészítés költségeit az igénylő egyház vagy intézmény fedezi.
13.§. Záró rendelkezések, az alapszabályzat hatályba lépése
(1) Az alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
(2) Jelen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület 2023. július 3. napján Kecskeméten megtartott Közgyűlése a 10–11/2023. számú Kgy. határozatában foglaltak szerint módosította és fogadta el. Jelen okirat az elfogadás napján lép hatályba.
Kecskemét, 2023. július 3.
