A honlap megújítása a Nemzeti Együttműködési Alap (NEAO-KP-1-2021-2-1455) támogatásával valósult meg (2021/2022). Bővebben…
Ein Archiv zu betreuen und zu verwalten bedeutet nicht nur für die Erschließung der Bestände zu sorgen, sondern das Wissen auch nutzbar zu machen und der wissenschaftlichen Forschung zur Verfügung stellen zu können. Die Basis der archivischen Tätigkeit regelt die Archiv- und Benützungsordnung, welche ab sofort in aktualisierter Form als Handreichung zur Verfügung steht.
A Piarista: 300 éve Szegeden című jubileumi kötet bemutatóját és az erről szóló pódiumbeszélgetést a Dugonics Társaság elnöksége és a Szegedi Piarista Iskola 2022. október 14. (péntek) 17 órától tartja a szegedi Városháza Dísztermében.
Die österreichische Provinz der Jesuiten ist im April 2021 in die zentraleuropäische Provinz übergeführt worden. Daher beschlossen die österreichischen Jesuiten zum Abschluss dieser ein Buch über die Geschichte der österreichischen Provinz in Auftrag zu geben. Es war schnell klar, dass niemand besser für diese Aufgabe geeignet war als Pater Klaus Schatz SJ.
Mit fünf Interessenten für den Katalog der Ordensbibliotheken (kurz: KOBi) fand vom 29.-30. September 2022 die zweite Schulung in der Erzabtei St. Peter in Salzburg statt.
Különleges épület- és kiállítás bejárás a Ráday Múzeumnak otthont adó Református Ókollégiumban, a Hild József-Hofrichter József által tervezett klasszicista műemléképületben.
Google űrlap linkek a 2022. november 5-i, családoknak meghirdetett épület- és kiállításbejárásra való jelentkezéshez.
Im Zuge der Langen Nacht der Kirchen des ORF am 1. Oktober 2022 veranstalteten die Karmeliten in Linz die Finissage ihrer Jubiläumsausstellung in der Krypta der Klosterkirche in Linz.
Die weltkirche.tagung findet heuer nur en miniature statt: Am 28. Oktober 2022, 1500 bis 17.00 Uhr, erkunden Sr. Ruth Pucher MC und Sr. Anneliese Herzig MSsR in der Jesuitenkirche, warum "Gold: Faszination und Fluch" ist.
Több folyamat együttes hatása okozta Kanizsa középkori eredetű egyházi struktúrájának lassú hanyatlását. A történtek hátterében a veszprémi püspökség egyre rosszabb állapota – ne feledjük, maga a püspöki székhely is elveszett –, valamint az oszmán előretörést kísérő mérhetetlen pusztítás állhatott. A kanizsai főkapitányság is felhasználta az egyházi vagyont és az épületeket a védelem megszervezésére. Végül e folyamatokat erősítette a protestáns reformáció kanizsai megjelenése is. Mindezek hatására először a ferences kolostor néptelenedett el, majd valószínűleg az 1560-as évek végén a plébánia is megszűnt. A várban lévő kápolnát ekkor már raktárként használták, a Thury György sírját is rejtő Szent Bertalan-kápolna pedig katonai őrhely lett.
Külső link „Tudja ő szent atyasága, hogy nem vagyok én luther” Kulcsszavak középkor kora újkorVom 26.-30. September 2022 fand zum 15. Mal der Grundkurs des Verbandes Österreichischer Archivarinnen und Archivare (VÖA) für Beschäftigte in Archiven statt.
Bei Ordnungsarbeiten im Archivmagazin von Stift Admont, ist P. Maximilian Schiefermüller auf 1675 Fotoglasplatten gestoßen. Sie waren alle in Schachteln verpackt.
Lósy, Lippay, Szelepchény. Három mikrobiográfia a kora újkorból (Vatikáni kivizsgálási jegyzőkönyvek közlésével, 1625–1666) (CVH I/19), Budapest–Róma 2022. 436 p. + 4 műnyomó melléklet (3 kép, 1 térkép)
A kötet a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek Pázmány Péterével (1616–1637) megkezdett teljes szövegű közlését (CVH II/6) folytatja, de már csak a personalia-anyagot hozza. Ezúttal Pázmány három utóda: Lósy Imre (1637–1642), Lippay György (1642–1666) és Szelepchény Györgyre (1666–1685) vatikáni személyi anyagát tartalmazza. A választást az esztergomi érsekeknek a kora újkor folyamán a magyar egyház-, köz-, társadalom- és művelődéstörténetben játszott meghatározó szerepe indokolja. A Pázmány-processzus publikálásának paradigmájából kiindulva a vizsgálat azt mutatja be, hogy minél szélesebb forrásbázisra támaszkodva hazai (Kárpát-medencei) és bécsi, valamint az itáliai (vatikáni) történeti dokumentumok milyen irányból és milyen szinten teszik lehetővé egy főpapi életút megismerését. Másként fogalmazva: a vatikáni források, jelesül a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek milyen különleges, máshol fel nem lelhető információkat nyújtanak e célból. Mindezt pedig jelen munka nem összehasonlító elemzések, példák útján, hanem a teljes életutat biográfia-, pontosabban mikrobiográfiaszerűen, kritikai, kiváltképpen forráskritikai igénnyel áttekintve szemlélteti.
A kötetbeni meghatározás szerint a „mikrobiográfia” tanulmányformában megírt biográfia, amely olyan történelmi szereplőről veszi tárgyát, akinek életpályája – történeti szerepe, jelentősége és fennmaradt iratanyaga okán – (nagy)monografikus formában dolgozható és dolgozandó fel távlatosan. A már lehetőleg teljes forrásanyag (jelen esetben 34 itthoni, felvidéki s erdélyi, horvát, cseh, osztrák olasz és vatikáni lelőhely összesen 95 állaga), illetve szakirodalom (mintegy 420 tételes könyvészet) számbavételével és áttekintésével ugyanakkor csupán a curriculum, illetve az egyházkormányzati és -politikai szempontjából fontosabb/érdekesebb adatok, problémák tisztázására és a lényeges kérdések összegző, helyenként jelzésszerű megválaszolására kerül sor benne.
A kutatás fontos tézise, hogy Lósy, Lippay György, Szelepchény bár címerében még nincs ott a világi rangelsőségüket, feudális autonómiájukat jelképező hercegi korona, törekvéseikben, igényeikben, egyházi és politikai tényleges praxisukban viszont már igen. Sőt a Pázmány-i törekvéseken nyugvó valós hatalmuk és tényleges befolyásuk az országos politikára jóval nagyobb, mint utódaikét a következő három évszázadból.
Péter Tusor: Microbiographical Studies of Archbishops of Esztergom from the 17th Century (Imre Lósy, György Lippay, György Szelepchény). Budapest–Rome 2022. (CVH Separatum ex class. II, tom. 19.)
