Hírolvasó

Zur Bibliothek der Hermann-Tast-Schule in Husum

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Die Hermann-Tast-Schule in Husum, Nordfriesland, verzeichnet das Jahr 1527 als ihr Gründungsjahr und als Gründer den Husumer Protestanten und Reformator Hermann Tast (1490—1551), dessen Namen die bis dahin als Gelehrtenschule Husum firmierende Anstalt 1914 bekam. Wie alle im Geist der Reformation gegründeten Schulen sah sich auch diese dem humanistischen Motto ad fontes verpflichtet, d. h. junge Bürger in die Lage zu versetzen, das Neue Testament und die Philosophen im griechischen Urtext zu lesen. Deshalb verfügte sie im Laufe ihrer Zeit über eine stattliche Bibliothek.

Julius Grelsdorf: Gelehrtenschule Husum (Zeichnung, 2. Hälfte 19. Jh.) Gelehrtenschule Husum, später Hermann-Tast-Schule, um 1900

Das erste Schulgebäude – vorher, so wird vermutet, sei im Privathaus unterrichtet worden – wurde 1586 gebaut. 1876 bekam die Schule ein neues Gebäude, das alte, das Theodor Storm noch besucht hatte, wurde abgerissen, nur die alte Steintafel mit der Inschrift Gelehrtenschule wurde weiter auch  im neuen Gebäude mitgeführt. 1974 zog die Schule in einen modernen Zweckbau um, das Gründerzeitgebäude wird heute als Luxushotel genutzt.1

Hermann Tast2 , Marienkirche Husum

Über die Geschichte der Schule und die ihrer insgesamt drei Gebäude informiert die Homepage der Schule zufriedenstellend.  Einen Abschnitt zur — so zumindest dem Fabian-Handbuch zu entnehmenden3: — bemerkenswerten historischen Bibliothek und ihrer Geschichte sucht man auf der Homepage vergebens. Bei genauerem Hinsehen findet man einen Abriss der Bibliotheksgeschichte auf einem Flyer des Fördervereins der Bibliothek, auf deren Seite verlinkt als Pdf.4

1763 wurde mit dem Aufbau einer Schulbibliothek begonnen, regelmäßige Legatgelder und Spenden von Husumer Bürgern vermehrten den Bestand. 1822 wurden um die 6000 Bände verzeichnet, Sammlungsschwerpunkte waren Klassische Philologie und Theologie. Ein erster Katalog wurde 1864 erstellt durch den von der dänischen Regierung bestallten Direktor Taaffe; dieser Katalog wurde erst im Jahr 2000 entdeckt. Ein systematischer Katalog 1902/1904 erfasste etwa 13.000 Bände in 20 Bestandsgruppen. Als die Bibliothek 1974 in ihr jetziges Schulgebäude umzog, war der Bestand auf 20.000 Bände angewachsen. Seit 2000 wird der Bibliotheksbestand digital erfasst und in einem Katalog auch im Internet zugänglich gemacht, dort ist z. B. auch eine erst im Zuge der digitalen Erfassung entdeckte Inkunabel von 1497, enthaltend zwei Schriften des Savonarola5, nachgewiesen.6

Literatur

P[eter] Friedrichsen: Ueber die Entstehung, allmählige Vermehrung und den jetzigen Zustand unserer Schulbibliothek. In: Husum. Gelehrtenschule. Schulprogramm Ostern 1822, S. 1-26

O[ttokar] Poeppel: Die Bibliothek der Hermann-Tast-Schule. In: Karl Ernst Laage und Volkmar Hand (Hrsg.): Gelehrtenschule 1527-1977.
Hermann-Tast-Schule. Zum 450jährigen Bestehen der Schule. Husum 1977, S. 32-36

Ferdinand Trömel: Das Buch- und Pressewesen im alten Husum. Mit einer Husum-Bibliographie. Husum 1975, S. 8-9, 19-21

Abbildungen

Beitragsbild: Hermann-Tast-Schule Husum, 2010 (Foto: Goegeo, Quelle + Lizenz); die beiden Schulgebäude: Storm-Archiv, Husum (Quelle);  Gemälde von Hermann Tast in der Marienkirche, Husum (Quelle + Lizenz).

Weblinks

Alwin Müller-Jerina: Bibliothek der Hermann-Tast-Schule (Stand:1994). In: Fabian-Handbuch der historischen Buchbestände. 2003 (online)

Homepage der Hermann-Tast-Schule, Husum

Wikipdia: Hermann-Tast-Schule

Anmerkungen
  1. Homepage der Schule: Schulgeschichte #Die Gebäude der HTS
  2. Homepage der Schule: Schulgeschichte#Wer war Hermann Tast?
  3. Fabian-Handbuch: Bibliothek der Hermann-Tast-Schule
  4. Homepage der Schule: Förderverein der Bibliothek, Pdf
  5. GW M40669 und M40675; die Bibliothek der HTS hält insgesamt laut Gesamtkatalog der Wiegendrucke sieben Inkunabeln. Siehe dazu auch bei bibliotheca.gym: Liste der Gymnasialbibliotheken mit Inkunabelbeständen
  6. Katalog der Hermann-Tast-Bibliothek online

Elkészült 2019-es konferenciáink közös tanulmánykötete (2020.10.05.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

Most megjelenő tanulmánykötetünk két részből áll: a kiadvány két, általunk szervezett, 2019-ben tartott konferencia tanulmányait tartalmazza. Az első, nagyobb blokk a Tanácsköztársaságnak a hazai római katolikus egyházmegyékre gyakorolt hatásást vizsgálja. A 1919-es kommün eseményeit az egyes egyházmegyékben bekövetkezett események szintjén („alulnézetből”) kevéssé vizsgálta eddig a történettudomány és az egyháztörténet-írás. A tanulmányokkal tehát szándékaink szerint azt a területet kívánjuk górcső alá vonni: hogyan befolyásolta a kommün a papság és a hívek életét, hogyan reagált az egyes egyházmegyék egyházkormányzata a Tanácsköztársaság által hozott rendelkezésekre, és több egyházmegye plébániáinak vonatkozásában a szerzők a historia domusokat, mint eddig kevéssé kutatott forrásokat is bevonták a történeti kutatásba.

A kötet második felének célja annak bemutatása, hogy az első világháborút és az azt követő zűrzavaros évek időszakától kezdődően hogyan bontakozott ki a trianoni Magyarországon, azon belül is a veszprémi egyházmegyében a katolikus reneszánsz. A korszakot egyetlen püspök: Rott Nándor időszaka öleli fel, aki 1917 első felében került a királynék városába, s az első bécsi döntést követő esztendő elején hunyt el. A tanulmányok szerzői azt járták körül írásaikkal, hogy miként helyezte Rott új alapra a püspöki uradalom működését az 1920-as évektől kezdődően, hogy aztán az egyházmegyék között szinte példátlan módon a veszprémi prosperáljon a második világégést megelőzően. A püspök időszakában zajlott le az 1917-es kánonjogi kódex rendelkezéseinek megfelelően az egyházközségek megalakulása, és ezáltal a hívek bevonása az egyházkormányzat helyi szintjébe. A püspök nevéhez fűződik az ún. „rétegpasztoráció” megvalósítása, aminek érdekében új plébániákat alapított a Balaton partján és az egyházmegye ipari körzeteiben. A jövedelmező gazdaság és a megélénkülő hitélet kapcsán számos új templom építésére is sor került, ezek közös jellemzőit építészmérnök tárja fel. Az egyházmegye irányításában pedig mind nagyobb szerephez jutottak azok a korábban külföldön, így Rómában vagy ausztriai egyetemeken hallgató papnövendékek, akik itt szerzett, más perspektívájú tapasztalataikkal az egyházkormányzat folytonosságát biztosították az 1940-es évek négy püspöke és a rezsimváltás időszakában.

Papok a lokális közösségekben

Pannonhalmi Főapátsági Levéltár -


Az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport és az ELTE BTK Folklore Tanszékének szervezésében 2020. október 1-jén és 2-án Papok a 18–20. századi lokális közösségekben címmel tudományos konferenciát rendeztek. Levéltárunk képviseletében Dénesi Tamás a 18. századi templompénztárak működéséről, hitelintézeti szerepéről tartott előadást.

Dóka Klára-díjban részesült Vajk Ádám

Győri Egyházmegyei Levéltár -

Vajk Ádám, a levétár vezetője 2020. szeptember 29-én Dóka Klára-díjban részesült. A Magyar Levéltárosok Egyesülete e rangos szakmai elismeréssel azokat a levéltári munkatársakat kívánja jutalmazni, akik a levéltárügy területén huzamosabb időn át kimagasló szakmai munkát, elismerést érdemlő tevékenységet végeztek. 

Gratulálunk az elismeréshez!

 

"Vajk Ádám a budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségi vizsga után 1994-ben a Pázmány Péter Katolikus egyetemen kezdte meg tanulmányait. 2002-ben végzett angol–történelem–mediavisztika szakon, közben 2000-ben a Győri Egyházmegyei Levéltárba került levéltárosi munkakörben. Több munkatársa mellett kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy az ezredfordulón még meglehetősen elhanyagolt állapotú és így a kutatásoktól gyakorlatilag csaknem teljesen elzárt intézmény néhány esztendő alatt teljesen megújulva nem csupán az egyházmegye, hanem az Észak-Nyugat-Dunántúl egyik mintaszerűen rendezett és feltárt levéltárává, mára pedig már elismert tudományos kutatóhelyévé vált. Az egyházmegye területén lévő plébániai és egyéb levéltári iratok folyamatos és szisztematikus begyűjtésében, az iratanyag rendezésében, a szükséges segédletek elkészítésében, az e-kutatás lehetőségének megteremtésében és folyamatos bővítésében, valamint egy új levéltári épületrész létrehozásában nagy szakértelemmel és szorgalommal vett részt. 2010-ben kinevezték a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatójává, és e funkciót ma is betölti. Részben neki köszönhető, hogy a Győri Egyházmegyei Levéltár kiemelkedő színvonalú kiadványsorozattal büszkélkedhet. Pályafutása kezdetétől rendszeresen kutatja a Győri Egyházmegye középkori történetét, és ennek eredményeként eddig több mint két tucat levéltári segédlet és adattár összeállítása, valamint forráspublikációk, tanulmányok és cikkek elkészítése fűződik nevéhez. Vajk Ádám fontos feladatának tekinti a helyben és a megyében működő levéltárak szoros szakmai együttműködésének előmozdítását. Sokat tesz a hazai levéltárakban dolgozó kollégák közötti szakmai és baráti kapcsolatok ápolásáért. 2017 óta az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ levéltári referense, 2018 óta pedig két hazai levéltáros szervezet – a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete és a Magyar Levéltár Vezetőinek Tanácsa – titkári teendőit is ellátja. Vajk Ádám két évtizedes, kimagasló levéltárszakmai tevékenységéért, a Győri Egyházmegyei Levéltár működésének újjászervezésében és modernizálásában, majd pedig irányításában végzett példás munkájáért, továbbá az intézményközi együttműködés kialakításában és fenntartásában vállalt meghatározó szerepéért veheti át a Dóka Klára-díjat."  Bővebben lásd itt.

 

2020. október – „Ezen hiteles másolat eredetije egy olajjal telt s légmentesen elzárt üvegedénybe foglalva az alapkőbe helyeztetett” – 125 éve történt a mai Szent Miklós-székesegyház alapkőletétele

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

1895!
A nyíregyházai görögkatolikus templom
OKMÁNYLEVELE

Ezen templom építtetett 1895. évben [MDCCCXCV] Vojtovics Bertalan és Barzó Mihály építőmesterek által. Műszaki vezető: Koczog László királyi mérnök. Az építési költség 37.000 Ft, azaz harminchétezer osztrák értékű forintra lett felszámítva, s ezen költség részint a hitközség, részint a város és egyesek adományaiból állíttatott elő. Az alapkő ünnepélyes letétele október 1-jén történt meg. A keresztanyai tisztséget viselte: Popp Györgyné szül. Kovács Katalin.

Ezen templom építésének idejében a római pápa: Őszentsége XIII. Leo; Magyarország apostoli királya: I. Ferenc József; Magyarország hercegprímása: Vaszary Kolos; Munkács egyházmegye püspöke: Firczák Gyula; Szabolcs vármegye főispánja: Kállay András; az alispáni szék üresedésben van; királyi törvényszéki elnök: Megyery Géza; királyi pénzügyigazgató: Popp György; királyi tanfelügyelő: Velkey Pál; állami anyakönyvi felügyelő: Dumbrava László; királyi ügyész: Lázár Kálmán; megyei főorvos: Jósa András; polgármester: Bencs László; városi főkapitány: Sztárek Ferencz. A Nyíregyházán élő különféle vallásfelekezetek lelkészei, ezek: görög szertartású katolikus lelkész s Szabolcs megyei főesperes: Fekete István, hívek segédlelkésze: Andrejczó József; római katolikus lelkész: Verzár István; ágostai evangélikus lelkészek: Bartholomaeidesz János és Farbaky József; evangélium szerint reformált lelkész: Lukács Ödön; izraelita főrabbi: Friedmann Károly; ajaki görög szertartású katolikus lelkész: Orosz Pál; nyíregyházai görögkatolikus éneklész-tanító: Sesztay János; tanítók: Egreczky Emil és Korpos Mihály. Egyházi és iskolai gondnokok: Sesztay Pál, Szilvási József, id. Pányiszkó Mihály, Ács István, Salamon János és Fazekas András. A templomépítő bizottság tagjai: Sesztay Pál, Kovács György, Szilvási József, Salamon János, id. Pányiszkó Mihály, Fazekas András, Ács István, Maleczky Emil, Dankó István, Béres Mihály, Fazekas Mihály, Tirpák Mihály, Kondás József, Soltész Elek, ifj. Pányiszkó Mihály, Salamon Mihály, Napkori Ferencz, Szegedy György, Hajdu Mihály és Orosz János.

Nyíregyháza rendezett tanáccsal bíró város, 27.014 lakost számlál, kik között a görögkatolikus egyháznak ez időben 3.405 lelke van. A lakosság nagyobb zöme ágostai evangélikus – általánosan minősítve: szorgalmas nép lakja Nyíregyházát –, s a mezőgazdaság virágzó helyzetben van.

E város Szabolcs vármegyének székhelye, a monumentális s egészen új keletűnek mondható középületeken kívül jól kiépítettnek s jelentékenynek állítható. Itt lakik a vármegyei közigazgatás tisztviselősége, van e városban királyi törvényszék, pénzügyigazgatóság, nagy dohánybeváltó, négyfelé ágazó vasúti központ, két rendbeli lovas katonaság, melyek közül a közös hadseregbeli lovasezred a városon kívül impozánsul kiépített, mintaszerű laktanyában van elhelyezve. E városnak kultúrintézetei is számottevők, van főgimnáziuma, a népnevelést elemileg több mint ötven tagból álló tantestület munkálja, van három lapja s két könyvnyomdája.

Országos jelentőségű ügyeknek jegyezhetők ez időkből: 1. Az állami hatalomnak szeparálása az egyháztól, melynek gyümölcsei: a polgári házasság és polgári anyakönyv éppen ezen év október 1-jén lépnek életbe. 2. A pénzalapnak megvalósítása forintegységről korona-, vagyis félforint egységre, a világforgalmi aranyvaluta szerint. 3. A szőlőterméseknek óriási mérvű visszaesése a filoxéra és a peronoszpóra, vagyis szőlőpenészgombák miatt.

Világszerű jelentőséggel bírnak: az államok nyakig fegyverzett állapota, mely a népeket roskadásig terhelő adókkal van kapcsolatban. De éppen eme nagymérvű fegyverzettség oka a hosszas békének, melyet a világ népei élveznek, mert egyik állam vagy fejedelem sem vállalkozik a felelősséget magára vállalni ama vértenger- és pusztulásért, mit a jelen idő egy háborúja roppant tökélyű fegyverekkel és nagy méretű hadseregekkel előállíthatna. Így aztán a költséges békesség is megtermi a népek előrehaladását, a népek versenyezni látszanak egymással a jobblét megteremtésében s új kincsforrások nyitásában. Így a villamosság számtalan nagybecsű alkalmazással bír, úgyszintén a gépek ezerágúlag szolgálnak az emberek kényelmére.

Azonban még ennek az éppen nem ideális békesség egének is van rettegett felhője és villáma, ez a már az egész világot átkaroló anarchizmus, szocializmus és nihilizmus.

NB.!

1.) Ezen hiteles másolat eredetije egy olajjal telt s légmentesen elzárt üvegedénybe foglalva az alapkőbe helyeztetett. Az alapkő pedig a templomnak kelet felé eső fala alatt, mégpedig a keleti oldalon fekvő torony szögletéből észak felé számítva hatméternyi távolságban – s a földszinttől lefelé számítva kétméternyi mélységben fekszik.

2.) A templom építésének idejében forgalomban volt s az alapkőbe helyezett pénznemek mellett található 1709. és 1772. években vert két darab Mária Terézia idejéből való pénznem a régi templom alapkövéből vétetett ki, s az új templom alapkövébe visszahelyeztetett.

Kelt Nyíregyházán, 1895. év október 1-jén

Írta: Andrejczó József görögkatolikus segédlelkész

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–20–c. 137–139. o. Nyomtatásban megjelent: Nyirán János – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna / „Leljék örömüket a hívek e templomban mindenkor, gyarapodjanak mennyei és földi javakkal”: Források a nyíregyházi Szent Miklós görögkatolikus székesegyház történetéhez. Nyíregyháza, 2017. 81–83. o.]

 

Múzeumpedagógiai ajánlatunk iskolás csoportok részére 2020. szeptembertől

Ráday Múzeum Kecskemét -

Kedves Pedagógusok! Tisztelt Érdeklődők!

A járványhelyzetre való tekintettel múzeumunk az egészségügyi előírásoknak megfelelő szabályok betartásával várja a diákcsoportokat. 

Reméljük, hogy találnak nálunk olyan programot, mellyel érdekesebbé tehetik az óvodai foglalkozásokat, iskolai órákat és szabadidős tevékenységeket tanítványaik, gyermekeik számára.

Szeretettel várjuk Önöket foglalkozásainkra!

Foglalkozástípusok Tárlatvezetés

A kiállítások bemutatása múzeumpedagógus vezetésével.

Interaktív múzeumpedagógiai foglalkozás

A múzeum kiállításaihoz kötődő, játékokkal, rejtvényekkel egybekötött foglalkozás 

Történelmi kalandjáték

Rejtvényeket, logikai játékokat tartalmazó kalandjáték beöltözött múzeumpedagógusok vezetésével. 

Kiállításaink A Dunamellék református egyházművészete

A kiállítás a Dunamellék református egyházművészetét tárja a látogató elé. A református egyház életét, jellegzetes tárgyait, a klenódiumokat, festett asztalos munkákat, egyháztörténeti emlékeket mutatja be az érdeklődőknek. Anyagában helyet kaptak az ötvösművészet remekei, az ónművesség, a kerámia- és textilművészet kiváló darabjai. A kiállítás tájékoztatást ad a református liturgia kialakulásáról, a templomok tipikus berendezési tárgyairól. 
 

A kulcsra zárt szoba titkai. Muraközy János élete és festészete

Az új állandó kiállítás a 19. század egy kevésbé ismert festője, a kismesterek közé sorolt Muraközy János (Kecskemét, 1824 - Kecskemét, 1892) festői életművének legismertebb darabjait, valamint életének tárgyi emlékeit mutatja be.
 

RE-formáció, Re-konstrukció

A kiállítás középpontjában egy, a Kecskeméti Református Egyházközségnek 1785-ben Nagybócsai Sárközy János és felesége, Guty Mária által adományozott különleges keresztelő készlet áll. Kalandos történetét és újra alkotását tárja fel a kiállítás a bemutatott tárgyak, interaktív eszközök és dokumentumok segítségével.
 

Fuxreiter Ásványgyűjtemény: A Természet harmadik országa

Fuxreiter András védett ásványgyűjteménye várja az őslénytani leletek, kőzetek, ásványok iránt érdeklődőket. A Föld öt kontinenséről származó ásványok mellett ősmaradványok: dinoszaurusz lábnyom, mamutcsontok, borostyánba zárványosodott rovarok is szerepelnek a gyűjteményben. Külön gyűjteményrészben kaptak helyet a bibliai ásványok és a meteoritokkal kapcsolat bemutató is.

Barokk csendéletek

A Ráday Múzeum 2019-ben két, nagy értékű barokk csendélet birtokosa lett. 

A kiváló művek alkotója a cseh Maximilian Pfeiler (1656–1722?). A két csendélet páros kép, azonos méretűek és tájképi környezet kép-színpadán ábrázolják a mintegy ottfelejtett piknik kellékeit: a kicsattanó színű gyümölcsöket. A festő munkái Európa jelentős gyűjteményeiben (Prága, München, Moszkva, Bamberg, Schwerin, Firenze) láthatók, valamint az aukciókon komoly árakon kereskednek velük.

Maximilian Pfeiler a gyümölcs csendéletek festőjeként vált híressé a barokk korszakban. Nagyon jó ecsetű alkotó volt, sok szép munkája maradt fenn. Az utolsó munkái közé tartozik ez a két festmény.

A Biblia színei – Tablókiállítás - megtekinthető a múzeum udvarán

A kiállítás a 19. század végi, 20. század eleji művésztelepekhez kapcsolódó képzőművészek: Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Fényes Adolf, Koszta József valamint Barta Ernő festményeinek bemutatásával a Biblia népszerűsítésére tesz kísérletet. 
 

Bibliai történetek – Tablókiállítás Keresztes Dóra grafikáival - megtekinthető a múzeum udvarán

Keresztes Dóra grafikusművész a Kálvin Kiadó felkérésére illusztrálta a Bibliai történetek gyerekeknek című könyvet. A kiállítás a könyv képeiből mutat be egy válogatást a múzeum előtti téren. 

Múzeumpedagógiai foglalkozások

 

Általános múzeumi ismerete

k

Időutazók a múzeumban – Történelmi kalandjáték (8-12 éveseknek)
A kiállítóterekben a múzeum utazó lelkei különleges titkokról lebbentik fel az évszázados fátylakat. Ők a kiállítások, a város, a hely különböző korszakaiból ragadtak a jeles falak között, s alig várják, hogy egy órára újra testet ölthessenek, és megörvendeztessék a csoportokat történeteikkel, játékos kedvükkel. A látogatókat Szentpéteri Katalin úrhölgy fogadja 1750-ből és Veres Judit szobalány 1889-ből. A kalandjáték során különféle fejtörőket, találós kérdéseket, logikai feladatokat oldhatnak meg a résztvevők.

A Dunamellék református egyházművészete kiállításhoz

Múzeumi természetbúvár (8-12 éveseknek)  
Virágmotívumok, madáralakok és más állatok szerepe a kiállított tárgyakon. A tulipán, gránátalma és sok más pompás virág megjelenése a református templomi berendezési tárgyakon valamint a pelikán, galamb, hal szimbólumainak jelentése. Emellett kirakók és közösségi játékok várják a gyerekeket. 

Legyező és Biblia – A Ráday család élete (12-18 éveseknek)
Ismerkedés a 17-18. századi divattal és életmóddal. Milyen volt a Ráday család élete a péceli kastélyban? Miről szóltak levelezéseik, milyen tárgyakat gyűjtöttek, és milyen ruhában jártak? Forráselemzés, néhány fejtörő és sok érdekes anekdota visz közelebb a korszak megismeréséhez.
 

RE-formáció, Re-konstrukció kiállításhoz

Paróka és csatos cipő – Ismerkedés a lelkészi öltözék történetével és Göböl Gáspár lelkipásztor alakjával  (12-18 éveseknek) 
Ismerkedés a 18. századi rokokó életstílussal. Hogyan öltözködtek Kecskemét város polgárai a 18. században? Milyen módon alakult ki a lelkészi viselet az évszázadok során? Hogyan szabályozták a református lelkészek öltözetét a zsinati rendeletek és a felvilágosodás eszméi? Ismerd meg a ruházatok jelentését és a korabeli divatirányzatokat a kecskeméti lelkipásztor, Göböl Gáspár megjelenésén keresztül. 

A kulcsra zárt szoba titkai. Muraközy János élete és festészete című kiállításhoz

Egy festőművész szobájában (12-18 éveseknek) 
Betekintés a 19. századi polgári kultúrába valamint a biedermeier és romantika festészetébe. Hogyan képzeljük el egy 19. századi polgár otthonát? Milyen téma és stílus jellemezte a korszak festészetét? Muraközy János életútját végig követve a 19. század vizuális kultúrájának elemzése, rejtvényekkel és játékokkal fűszerezve.

 A Maximilian Pfeiler kiállításhoz

Beszédes csendélet (13-18 éveseknek) - A foglalkozás a barokk csendéletek szimbolikáját dolgozza fel interaktív módon, Maximilian Pfeiler festőművész két alkotása alapján.

A foglalkozásokra a leírásban megadott életkorú iskolás csoportok, osztályok jelentkezését várjuk. 

A járványügyi intézkedéseknek megfelelően maximum 24 fős csoportot tudunk fogadni, a foglalkozásokat csoportbontásban tartjuk meg. Egy térben maximum 8 fő tartózkodhat, ezért a csoport egy része az alkalom során megtekintheti a Fuxreiter Ásványgyűjteményt. 
24 főnél magasabb létszám esetén azt javasoljuk, hogy két csoportban látogassák múzeumunkat. Jelentkezés és előzetes egyeztetés minden esetben szükséges, legalább egy héttel a látogatás előtt. 

Kérjük látogatóinkat, hogy hozzanak magukkal maszkot, és a látogatás ideje alatt viseljék azt. Szükség esetén a múzeum pénztárában egyszer használatos maszkot is vásárolhatnak. Munkatársaink biztosítják vendégeink számára a kézfertőtlenítés lehetőségét.
Fokozott figyelmet fordítunk a tereink méretéhez engedélyezett egyidejűleg maximum 10 főnyi létszámra (melybe jelenlévő munkatársainkat is beletartoznak), a szellőztetésre és fertőtlenítésre. 
Kérjük, Önök is segítsék munkánkat, hangsúlyosan érvényesítve a régi “mindent a szemnek - semmit a kéznek” múzeumi szabályt.

A foglalkozás során alkalmanként fényképeket is készítünk, a szolgáltatás igénybevételével a résztvevők hozzájárulnak ahhoz, hogy a felvételeken szerepeljenek. A felvételeket a Ráday Múzeum kommunikációs anyagaiban, sajtómegjelenései során használja fel. A fényképek készítésekor tiszteletben tartjuk a 18 éven aluliak személyiségi jogait.
 

RÁDAY MÚZEUM
Kecskemét, Kálvin tér 1.
Tel: +36 76 486 226
Honlap: www.radaymuzeum.hu
www.facebook.com/radaymuzeum
E-mail: radaymuzeum.muzped [at] gmail.com
Nyitvatartás: Keddtől péntekig, 10.00-18.00 óráig. Hétvégén csak külön bejelentkezés alapján fogadjuk látogatóinkat. Hétfő szünnap. 

Munkatársaink:
Bencsik Orsolya radaymuzeum.bencsik [at] gmail.com
Sopronyi-Mikulás Kata radaymuzeum.muzped [at] gmail.com
 
Szolgáltatási díjak
Belépők: diák: 300 Ft/ fő felnőtt: 600 Ft/fő
Múzeumpedagógiai foglalkozások díja: belépőjegy+200 Ft/fő
Ládafia Utazó Múzeum: 200 Ft/fő
Tárlatvezetés előzetes egyeztetéssel, magyar nyelven: 3.000 Ft/tárlatvezetés
Fényképezéshez fotójegy 500 Ft-ért váltható a múzeumi recepción. 
20 fős diákcsoport létszáma felett egy pedagógus számára a belépés ingyenes. 20 fő alatti létszám esetén a pedagógusoknak belépti díjat kell fizetniük. 

Tárlatvezetések felnőtteknek

Ráday Múzeum Kecskemét -

A kiállítások bemutatása múzeumpedagógus vezetésével.

Kiállításaink:

  • A Dunamellék református egyházművészete
  • A kulcsra zárt szoba titkai – Muraközy János élete és festészete
  • RE-formáció, Re-konstrukció
  • Fuxreiter Ásványgyűjtemény: A Természet harmadik országa
  • Barokk csendéletek
  • Tablókiállítások: A Biblia színei és Bibliai történetek

A tárlatvezetések díja: előzetes egyeztetéssel, magyar nyelven: 3.000 Ft/tárlatvezetés.
Időtartam: Kb. 60 perc.

A járványügyi intézkedéseknek megfelelően maximum 24 fős csoportot tudunk fogadni, a foglalkozásokat csoportbontásban tartjuk meg. Egy térben maximum 8 fő tartózkodhat, ezért a csoport egy része az alkalom során megtekintheti a Fuxreiter Ásványgyűjteményt. 

24 főnél magasabb létszám esetén azt javasoljuk, hogy két csoportban látogassák múzeumunkat. Jelentkezés és előzetes egyeztetés minden esetben szükséges, legalább egy héttel a látogatás előtt. 

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára