Hírolvasó

A Budapesten tartott II. Nemzetközi Piarista Nevelési Kongresszus (Coedupia) alkalmából a résztvevők 2025. március 11-én, kedden délután a budapesti Piarista Gimnáziumot látogatták meg, ahol kisebb csoportokban ismerkedhettek meg a magyar rendtartomány intézményeivel, így a központi gyűjteményekkel (könyvtárral és levéltárral) is.

Március 21-én, Szent Benedek ünnepén aláírták az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pannonhalmi Főapátság tudományos együttműködéséről szóló megállapodást. A Borhy László rektor és Hortobágyi T. Cirill főapát által jegyzett dokumentum alapján többek között lehetségessé válik a monostor 19. századi természettudományos gyűjteményének feldolgozása és publikálása, valamint együttműködés alakulhat ki a csillagászati kutatásban és a tanárképzésben.

Március 17. és 20. között a Pannonhalmi Főapátságban tartotta plenáris ülését az Osztrák Püspöki Konferencia. A tanácskozás fő témái között szerepelt az osztrák szinodális folyamat folytatása, továbbá a jelenlegi osztrák társadalmi és egyházi helyzet megvitatása. A püspökök megbeszélést folytattak Hortobágyi T. Cirill főapáttal, valamint találkoztak a magyarországi egyházi, társadalmi és kulturális élet képviselőivel.

A 24. Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Verseny döntőjét március 14-én rendezték a Főapátságban. A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság által szervezett vetélkedő témája idén Magyarország 1301 és 1526 közötti történelme volt. A rendezvényen Kárpát-medencei középiskolák hétszáz diákja vett részt. A döntőn a tíz legjobb eredményt elért csapat mérte össze tudását, közülük a miskolci Lévay József Református Gimnázium csapata lett az első.

Az országgyűlés az 1849-es tavaszi hadjárat következtében, április 14-én a debreceni református nagytemplomban kinyilvánította Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Egy hónap múlva Gyapay Dénes helyettes kormánybiztos a főapátság számára készített új pecsétnyomót adott át Rimely Mihály főapátnak. Erre az ún. „Kossuth-címert” vésték, a címerpajzsra a korona helyett babérkoszorút helyeztek – utalva a trónfosztásra és az államforma nyitott kérdésére. Körirata: Sz. Mártoni fő apátság pecsétje 1849.

2025. március 21-én (pénteken), délután 16 órai kezdettel két 2024-ben megjelent könyv bemutatására kerül sor, a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történetével kapcsolatban.
Helyszín: Astriceum Érseki Múzeum (6300 Kalocsa, Szentháromság tér 2-3.)
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek köszöntője után
A kalocsai érsekség évszázadai (CST I/4.) c. tanulmánykötetet (szerk. KANÁSZ VIKTOR – SÁGI GYÖRGY, Budapest 2024)
bemutatja: Dr. Jávor Miklós történész
A Kalocsai Főegyházmegye plébániáinak jelentése a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgikus reformok végrehajtásáról (1967) c. forráskiadványt (szerk. KISS GÁBOR – LAKATOS ANDOR, Kalocsa 2024)
bemutatja: Ft.Szakály József c. prépost, esperes-plébános, Topolya
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Könyvbemutató plakát letöltése pdf formátumban itt lehetséges.

Tudósítás a rendezvényről: Egyháztörténeti köteteket mutattak be Kalocsán (Magyar Kurír Katolikus Hírportál, 2025. március 25. (kedd)

Felvétel a rendezvényről: Könyvbemutató 2025. március 21-én (Astriceum Érseki Múzeum YouTube csatornáján)

• Publikáció
• Esemény

Születésének 200. évfordulója alkalmából cikk jelent meg a Bajai Honpolgár 2025. márciusi számában Latinovics Gábor (1825-1897) c. püspök, kanonok, néhai bajai plébánosról. Latinovics országgyűlési képviselőként közéleti szereplő is volt, Baján főként a kalocsai iskolanővérek bajai zárdai tanodája (ma Szent László ÁMK) egyik alapítójaként, szervezőjeként ismerik a nevét.
Latinovics Gábor (1825-1897) címzetes püspök, kalocsai kanonok életrajza (a Bajai Honpolgárban megjelent cikk szövege)
Latinovics Gábor (1825-1897) címzetes püspök, kalocsai kanonok életrajza (egy 2015-ös bajai konferenciára írt tanulmány szövege a KFL honlapján)

• Publikáció

A Veszprémi Érsekség és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 2025. március 24-én konferenciát rendez Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna emlékére a Veszprémi Érseki Főiskolán 14 órától kezdődően. A rendezvény fővédnöke Dr. Udvardy György érsek.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, az érdeklődők március 20-ig jelezhetik részvételüket az előbbi linken.

A konferencia programja a következő (letölthető PDF formátumban): :

• 13.30 Regisztráció
• 14.00 Köszöntők (Dr. Udvardy György érsek)

I. szekció

• 14.20. Szakács Péter atya plébános: Bódi Mária Magdolna, a hívő munkáslány
• 14.40 Csernai Balázs atya: Magdi és a Magvető
• 15.00 Nagy Veronika (Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény): Szakrális helyek Bódi Mária Magdolna életében
• 15.20 Varga Tibor László (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Szeletek Magdi életéből

15.40 Szünet

II. szekció

• 16.00 Gianone András (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium): Bódi Mária Magdolna és az Actio Catholica
• 16.20 Tengely Adrienn (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem): Bódi Mária Magdolna és A Dolgozó Nő
• 16.40 Horváth Gergely Krisztián (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet): Egy hadiüzem vidéki miliőben. Bódi Magdi személye Fűzfő és Litér társadalmában

17.00 Zárszó

17.15 Könyvbemutató: Érsekségi Ékességek II.

Március 7-én Asztrik főapát úr vezetésével bencések és világi kollégák (köztük levéltárunk munkatársai) meglátogatták az abasári Bolt-tetőn feltárt középkori épületmaradványokat. Az egykor Aba Sámuel királyunk temetkezési helyéül szolgáló bencés apátság romjait és a feltárás eredményeit régészek mutatták be számunkra: Feld István, Csornay Boldizsár, Ringer István és Horváth Ciprián.

"Egy katolikus főpapnak kijáró végtisztesség. Kunszt József kalocsai érsek halála, temetése és gyászszertartása a korabeli források tükrében" címmel jelent meg Kőfalviné Ónodi Márta írása a Múltbanéző 19. számában (Az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának elektronikus folyóiratában). A tanulmány a korabeli forrásokat idézve, részletesen mutatja be a Kunszt érsek halálához köthető eseményeket 1866 elején-tavaszán, melyek hangsúlyos szereplői voltak az érsek által Kalocsán letelepített szerzetesek, a jezsuiták és az iskolanővérek.
A szerző a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár főlevéltárosa, a Kiskunfélegyházi részleg vezetője. Itt őrzik a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata iratanyagának jelentős részét (mely a 20. század közepén, az államosítások és a szerzetesrendek feloszlatása alkalmával került közlevéltárba), de a nővérekkel kapcsolatban természetesen Kalocsán, a Főegyházmegyei Levéltárban és a Főszékesegyházi Könyvtárban is találhatók források. A több helyütt őrzött emlékek használatát, a szakmai együttműködést ma már jelentősen megkönnyítik a technikai lehetőségek. Dr. Kőfalviné Dr. Ónodi Márta rendszeres e-kutatónk, digitalizált változatban a távolból is hozzáfér forrásainkhoz, és rendszeresen segít nekünk, ha Kiskunfélegyházán őrzött anyagok használatára van szükségünk, a témában gyakran "közös kutatószolgálatot" valósítunk meg, amikor egy-egy érdeklődőt útbaigazítunk.

A szerzőnek két további tanulmánya is megjelent a Múltbanéző 19. századi számában, melyek online kutatási szolgáltatásunk használatával készültek, és az iskolanővérekhez is kapcsolódnak:
A kecskeméti Tassy család és és a Kiskunfélegyházi lányoktatás
Egy 1890-ben Kiskunfélegyházán megrendezni kívánt 25 éves osztálytalálkozó margójára

Egy korábbi kapcsolódó hír honlapunkon:
Hiánypótló mű jelent meg a Kalocsai Iskolanővérek történetéről (2023.05.11.)
 

• Publikáció