Hírolvasó

A Veszprémi Érsekség és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 2025. március 24-én konferenciát rendez Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna emlékére a Veszprémi Érseki Főiskolán 14 órától kezdődően. A rendezvény fővédnöke Dr. Udvardy György érsek.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, az érdeklődők március 20-ig jelezhetik részvételüket az előbbi linken.

A konferencia programja a következő (letölthető PDF formátumban): :

• 13.30 Regisztráció
• 14.00 Köszöntők (Dr. Udvardy György érsek)

I. szekció

• 14.20. Szakács Péter atya plébános: Bódi Mária Magdolna, a hívő munkáslány
• 14.40 Csernai Balázs atya: Magdi és a Magvető
• 15.00 Nagy Veronika (Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény): Szakrális helyek Bódi Mária Magdolna életében
• 15.20 Varga Tibor László (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Szeletek Magdi életéből

15.40 Szünet

II. szekció

• 16.00 Gianone András (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium): Bódi Mária Magdolna és az Actio Catholica
• 16.20 Tengely Adrienn (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem): Bódi Mária Magdolna és A Dolgozó Nő
• 16.40 Horváth Gergely Krisztián (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet): Egy hadiüzem vidéki miliőben. Bódi Magdi személye Fűzfő és Litér társadalmában

17.00 Zárszó

17.15 Könyvbemutató: Érsekségi Ékességek II.

Március 7-én Asztrik főapát úr vezetésével bencések és világi kollégák (köztük levéltárunk munkatársai) meglátogatták az abasári Bolt-tetőn feltárt középkori épületmaradványokat. Az egykor Aba Sámuel királyunk temetkezési helyéül szolgáló bencés apátság romjait és a feltárás eredményeit régészek mutatták be számunkra: Feld István, Csornay Boldizsár, Ringer István és Horváth Ciprián.

"Egy katolikus főpapnak kijáró végtisztesség. Kunszt József kalocsai érsek halála, temetése és gyászszertartása a korabeli források tükrében" címmel jelent meg Kőfalviné Ónodi Márta írása a Múltbanéző 19. számában (Az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának elektronikus folyóiratában). A tanulmány a korabeli forrásokat idézve, részletesen mutatja be a Kunszt érsek halálához köthető eseményeket 1866 elején-tavaszán, melyek hangsúlyos szereplői voltak az érsek által Kalocsán letelepített szerzetesek, a jezsuiták és az iskolanővérek.
A szerző a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár főlevéltárosa, a Kiskunfélegyházi részleg vezetője. Itt őrzik a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata iratanyagának jelentős részét (mely a 20. század közepén, az államosítások és a szerzetesrendek feloszlatása alkalmával került közlevéltárba), de a nővérekkel kapcsolatban természetesen Kalocsán, a Főegyházmegyei Levéltárban és a Főszékesegyházi Könyvtárban is találhatók források. A több helyütt őrzött emlékek használatát, a szakmai együttműködést ma már jelentősen megkönnyítik a technikai lehetőségek. Dr. Kőfalviné Dr. Ónodi Márta rendszeres e-kutatónk, digitalizált változatban a távolból is hozzáfér forrásainkhoz, és rendszeresen segít nekünk, ha Kiskunfélegyházán őrzött anyagok használatára van szükségünk, a témában gyakran "közös kutatószolgálatot" valósítunk meg, amikor egy-egy érdeklődőt útbaigazítunk.

A szerzőnek két további tanulmánya is megjelent a Múltbanéző 19. századi számában, melyek online kutatási szolgáltatásunk használatával készültek, és az iskolanővérekhez is kapcsolódnak:
A kecskeméti Tassy család és és a Kiskunfélegyházi lányoktatás
Egy 1890-ben Kiskunfélegyházán megrendezni kívánt 25 éves osztálytalálkozó margójára

Egy korábbi kapcsolódó hír honlapunkon:
Hiánypótló mű jelent meg a Kalocsai Iskolanővérek történetéről (2023.05.11.)
 

• Publikáció

A Királyok, szentek, monostorok címet viselő multidiszciplináris kutatási program keretében 2021–2023 között régészeti kutatás zajlott Tihanyban, Bakonybélben és Pannonhalmán. A munkálatok a szerzetesközösségek elöljáróinak támogatásával folytak.

 Hogyan lehetségesek régészeti munkák és történeti kutatások egy működő szakrális térben? Mit jelent a tudomány művelői és az aktív bencés közösség számára egy ilyen típusú tudományos együttműködés? Miként gondolkodhatunk a hely értékéről és jelentőségéről lokális és spirituális értelemben?

Within the framework of the multidisciplinary research programme entitled “Kings, Saints, Monasteries”, archaeological research was conducted in Tihany, Bakonybél and Pannonhalma between 2021 and 2023. The work was in progress under the auspices of the superiors of the monastic communities.

2025. március 1-jén megkezdődött levéltárunk e-kutatás szolgáltatásának költözése, ettől a naptól az új kutatói regisztrációk a matricula.hu oldalon (a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatás felületén) végezhetők el, az újabb kutatói-felhasználói fiókok itt fognak működni. (Segítség a matricula.hu használatához.)
Azok a kutatóink, akik 2025. március 1-ét megelőzően, a KFL honlapján regisztráltak, változatlanul az archivum.asztrik.hu webhelyen tudnak belépni-kutatni, de amint lejár felhasználói fiókjuk érvényessége, újabb időszakra már csak a matricula.hu felületén lehet majd regisztrálni.
A változás az e-kutatás szolgáltatás tartalmát, szerkezetét, használatának módját és lehetőségeit egyelőre nem érinti, pusztán annak környezete változik.
A matricula.hu felületén több egyházi levéltár online tartalomszolgáltatása is elérhető. Regisztrálni itt csak egyetlen alkalommal szükséges, ezt követően az egyes levéltárak szolgáltatásai a megfelelő előfizetésekkel érhetők el.
A matricula.hu használatához részletes tájékoztató anyagot is készítettünk, ez honlapunk Regisztráció, előfizetés, kutatás - gyakorlati tudnivalók c. oldalán található.
Kérjük e-kutatóink megértését és türelmét, bízunk benne, hogy a matricula.hu folyamatosan épülő, közös adatbázisai a jövőben jelentős módon segítik majd a tájékozódást, és így egyre hatékonyabbá válhat az egyházi levéltárak egy webhelyen történő kutatása.

• E-kutatás
• Technikai információ

Királyok, szentek, monostorok – Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében címmel kiállítás nyílt február 14-én Pannonhalmán. A tárlatot Várszegi Asztrik emeritus főapát köszöntője után Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg.

“Kings, Saints, Monasteries – Early Benedictine Universe in Hungary in the Light of the Latest Academic Research”; this is the title of the exhibition opened in Pannonhalma on 14 February. Following Archabbot Emeritus Várszegi Asztrik’s welcoming words, Balogh Balázs, the Director General of HUN-REN Research Centre for the Humanities gave an inaugural address.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetője február 6-án monostorunkba látogatott, ahol megbeszélést folytatott a főapátság vezetőivel. A program részeként megtekintette levéltárunkat és annak értékeit, különös tekintettel a gyógyászattal és a monostori kerttel kapcsolatos dokumentumokra.

On 6 February, Hankó Balázs, the head of the Ministry of Culture and Innovation, visited our monastery, where he had a talk with the superiors of the Archabbey. As a part of the programme, he visited our Archives and had a look at its treasures, especially at the documents related to medicine and the monastery’s garden.

Elkészült intézményünk 2024-es szakmai beszámolója, melynek szövegét honlapunkon is elérhetővé-letölthetővé tettük A Levéltár/ Tevékenység, feladatok/ Szakmai beszámolók oldalon, pdf formátumban. A beszámoló terjedelme 7 oldal, főbb pontjai a következők:

1.) Az állomány gyarapodása, mozgása, változásai
2.) Állományvédelem, restaurálás
3.) Feldolgozó munka (iratrendezés, segédletkészítés, digitalizálás)
4.) Kutató- és ügyfélszolgálat
5.) Szakmai kapcsolatok, publikációk, honlap
6.) A működés személyi- és tárgyi feltételei, pályázatok-támogatások

Az alábbiakban a Kutató- és ügyfélszolgálatra vonatkozó részt idézve adunk rövid tartalmi ízelítőt:

Jelenléti kutatás
Intézményünk munkanapokon (H-P) 8-16 óra között volt nyitva, és a teljes nyitvatartási időben, általában előzetesen egyeztetett időpontokban fogadtuk kutatóinkat. 2024-ben személyesen 17 kutató jött el Kalocsára, ők összesen 92 esetben keresték fel a levéltárat. A kutatási esetek 76%-a mindössze két kutatóhoz köthető, akik rendszeresen látogattak bennünket. Jelenléti kutatóink zöme (70%) viszont csak egy alkalommal jött el hozzánk. A helyi kutatás statisztikai visszaesése megítélésünk szerint nem pusztán a Covid következménye, de a járvány hatásai közül a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos igények növekedése-terjedése számunkra is jól érezhető. Jelenléti kutatóink munkája-viselkedése valójában az online kutatásokkal együtt értelmezhető. Általában jellemző, hogy a kutatók igyekeznek a levéltárban töltött időt minimalizálni, és inkább online szolgáltatásokkal, digitalizált másolatokkal élve otthonról, ill. távolról szeretnek dolgozni. A levéltárba csak azok járnak rendszeresen, akik témaválasztása jelentős mennyiségű, még nem digitalizált anyagot érint, s így az online kutatás az ő esetükben csak kiegészítő jellegű.

E-kutatás
Az interneten továbbra is kiemelkedő érdeklődést tapasztaltunk: e-kutatás szolgáltatásunkat 826 regisztrált kutató vette igénybe, ők összesen 11.252 alkalommal használták kutatás céljából honlapunkat, ez átlagosan, naponta 31 kutatói belépést jelentett. A látogatójegyek és az e-kutatási regisztrációk összesített száma 843, s a kutatási esetek összesített végeredménye 11.344.
A kutatói regisztráció-típusok megoszlása a következő: 90 napos hozzáférés 38%, 365 napos hozzáférés 31,5%, 15 napos hozzáférés 30,6%, külföldi, határon túli regisztráció 23%, ingyenes tudományos kutató/munkatárs hozzáférés 8,47%.
Az előző négy évhez hasonlóan 2024 végén is 10 nyílt kutatónappal ünnepeltünk, ezzel az ingyenes kutatási lehetőséggel 366-an éltek, vagyis továbbra is nagy az igény, hogy e-kutatóink rendszeresen visszatérjenek, néhány adatnak utána nézzenek, ill. az érdeklődők személyesen, közvetlenül tájékozódhassanak a gyarapodó digitális állományról és az új kutatási lehetőségekről. Az ünnepek idején összesen 456 e-kutatónk volt aktív, a 10 napos időszakban átlagosan naponta 127 kutatói belépés történt.
2024 augusztusában volt ötezer napos levéltárunk e-kutatás szolgáltatása, ebből az alkalomból is áttekintettük szerver-diagnosztikánk hosszú távú statisztikai adatait. Közel 14 év távlatában megállapítható volt, hogy e-kutatóink érdeklődése folyamatos, töretlen: virtuális kutatószobánkban naponta átlagosan 31,5 fő dolgozott, munkanaponként átlagosan két új regisztrációt aktiváltunk, és kutatóink nagy részével rendszeres volt a kapcsolatunk (egy-egy személy átlagosan 2-3 alkalommal regisztrált, általában több évben is dolgozott). A statisztikai számadatok mögé tekintve ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a folyamatos kutatói érdeklődés az elérhető digitális tartalmak és a szolgáltatás folyamatos fejlesztésére épül, azt mintegy feltételezi. Ezzel kapcsolatos tevékenységünk, a digitalizálás és az e-kutató szolgálat tehát továbbra is meghatározó, hangsúlyos marad levéltárunk életében.

Ügyfélszolgálat
Az év során 90 alkalommal végeztünk adatkeresést kutatóink-ügyfeleink számára, és több mint 44 szakmai partnerrel álltunk kapcsolatban (rendezvények, kiadványok, közös munkák, kutatások kapcsán). A kutató- és ügyfélszolgálat során 5.260 digitális képfájlt (jpg) és 114 pdf dokumentumot (436 oldal terjedelemben) adtunk át levéltári forrásainkról, és 18 anyakönyvi kivonatot készítettünk. Tájékoztató- és ügyfélszolgálati munkánk során, valamint szakmai- és hivatali kapcsolataink részeként összesen több mint 1.100 e-mail levelet küldtünk, három e-mail fiókunkból.

Térképrestaurálási programunk folytatásaként az NKA támogatásának köszönhetően két kéziratos térképünk újult meg. Az egyik egy 1778-ban Nagy- és Kisbaráti területén végzett birtokmegosztást rögzít, a másik pedig egy 1844-ben készült ravazdi határtérkép. A restaurálást az Ars Alba Restaurátor Bt. végezte, Szentendrén.