Hírolvasó

Sessel und Tisch abzugeben

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

-4 Stk. Sessel: Sitzhöhe ca. 40 cm, davon 2 Stk. mit Gesamthöhe 90 cm und Stk. mit Gesamthöhe 80 cm. Stoffbezug original, insgesamt guter Zustand.

-4 Stk. Sessel: Sitzhöhen nicht einheitlich, Stoffbezug und Polsterung nicht mehr original

-Tisch: Höhe 65 cm, Breite 60 cm, Länge 95 cm. Guter Zustand.

Standort: Wien

Kategorien: Schwarzes Brett

Archive stellen sich vor: Das Archiv des Schottenstifts

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Im geschäftigen Zentrum Wiens, in unmittelbarer Nähe zur Universität Wien und zu zahlreichen Banken, Geschäften und Ministerien stellt das Schottenstift mit seinen Innenhöfen eine grüne Oase der Ruhe dar. Es blickt auf eine lange Tradition zurück, steht seine Gründung doch in engem Zusammenhang mit der Erhebung Österreichs zum souveränen Herzogtum im Jahr 1156. Es ist deshalb nicht verwunderlich, dass die ältesten Stücke im Stiftsarchiv aus dem 12. Jahrhundert stammen.

Kategorien: Nachrichten aus den OrdenAus Archiven, Bibliotheken und Sammlungen

Szűz Mária tiszteletéről Kecelen - előadás (2019.05.28.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2019. május 28-án, az esti májusi litániát követően tartottak előadást levéltárunk munkatársai Mária-enciklopédia. Szűz Mária tiszteletével kapcsolatos örökségünk a 21. század elején címmel, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Keceli Csoportjának rendezvényén. A program részeként Szűz Mária tiszteletének kultúrtörténeti vonatkozásairól és az egyházmegye "Máriás emlékeiről" is hallhattak az érdeklődők. Az elhangzott előadások vetített vázlatát pdf formátumban tesszük elérhetővé honlapunkon.

Sensationeller Kartenfund aus dem Dominikanerkloster Retz

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Im Stadtmuseum Retz wurde eine Karte aus dem Jahr 1534 als erste Darstellung der „Königin Europa“ identifiziert. Die Karte ist ein kolorierter Holzschnitt und stammt ursprünglich aus dem Retzer Dominikanerkloster.
Der Bibliothekar und Archivar des Retzer Klosters, P. Ignaz Lamatsch (1797-1863), hat die Karte zusammen mit anderen Gegenständen im Jahr 1838 dem kurz zuvor gegründeten Stadtmuseum Retz geschenkt. Den europäischen Kontinent figural darzustellen leitet sich aus einer antiken Tradition ab, die in der Renaissance wieder aufgegriffen wurde.

Kategorien: Aus Archiven, Bibliotheken und SammlungenMuseumSammlungen

Kalocsai előadások a III. Scriptorium-konferencián (2019.05.27.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2019. május 22-23-án, az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjában rendezték a III. Scriptorium-konferenciát. A két napos program részeként két kalocsai vonatkozású előadás is elhangzott, Lakatos Adél Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltárát, Lakatos Andor pedig Haynald Lajos érsek 1846-os, nyugat-európai utazásának feljegyzéseit ismertette. A konferencia előadásainak anyagából szerkesztett tanulmánykötet várhatóan 2020-ban fog megjelenni.

Hírek: 

Tudomány és művészet egy kiemelkedő 19. századi főpap életében - publikáció (2019-05-24)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

A közelmúltban jelent meg Lakatos Andor levéltárvezető "Tudomány és művészet egy kiemelkedő 19. századi főpap életében. Haynald Lajos (1816-1891), a tudományok művésze és a művészetek tudósa" című tanulmánya a Tomori Pál Főiskola Tudományos Mozaik kiadványsorozatának 16. kötetében. A tanulmány szövegét és a kiadvány tartalomjegyzékét pdf formátumban honlapunkon, az Olvasósarokban is elhelyezzük.

Hírek: 

“Negozio del S.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632 (With Unpublished Vatican Documents)

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

“Negozio del S.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632 (With Unpublished Vatican Documents) Kanász Viktor 2019. 05. 23., cs - 21:55 CLASSIS II tom. 7 Rotraud Becker – Péter Tusor

“Negozio del S.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632 (With Unpublished Vatican Documents) (CVH II/7), written and edited by Rotraud Becker, Péter Tusor, Budapest–Rome 2019. pp. 482. + 3 suppl. (2x2 pictures, 4 facsimilia) Digital supplements:http://institutumfraknoi.hu/en/repositorium/pazman_rome_1632

 

A nemzetközi kooperációban készült kötet az egyetemes és magyar historiográfia régi adósságának tesz eleget. Pázmány Péter 1632. évi viharos római követjárása nemcsak a magyar történelem, különösen az egyház- és diplomáciatörténet fontos fejezete. Egyúttal a pápaságtörténet és a 400 éve zajló harmincéves háború kiemelt eseménye, melynek modern és alapos feldolgozását a korszak neves ismerője, Georg Lutz már évtizedekkel ezelőtt sürgette. A kutatás forrásbázisát Pázmány követségének 19. és 20. századi eleji kiadott iratai (főként Pázmány által írt, részben neki címzett dokumentumok), a pápai Államtitkárság és a bécsi nunciatúra Rotraud Becker által 2013-ban (NBDIV/5) publikált levelezése (Nuntiatur des Ciriaco Rocci. Ausserordentliche Nuntiatur des Girolamo Grimaldi, 1631–1633), illetve a jelen kötetben közreadásra kerülő államtitkársági jegyzőkönyvek (a pápai audienciákról, Pázmány tárgyalásairól Azzolini államtitkárral) és discorsók, továbbá az esztergomi prímási levéltárból feltárt kiegészítő anyag képezi.

 

A FŐBB EREDMÉNYEK PONTOKBA SZEDVE A KÖVETKEZŐK:

 

I. A bécsi nunciatúra és a pápai Államtitkárság levelezésének vizsgálata alapján. 1) VIII. Orbán és környezete az esztergomi érsek római küldetését nemcsak „nem kívánatosnak”, hanem kifejezett fenyegetésnek tartotta. A felszínen semleges, titokban franciabarát pápai politika elleni, Rómában Gaspare Borgia bíboros, spanyol követ által irányított spanyol fellépés részeként tekintettek rá. 2) Mivel a katolikus Habsburg udvarokhoz fűződő római viszonynak korrektnek kellett maradnia, nem vették figyelembe, hogy mind Borgia, mind Pázmány fellépése mögött uralkodói utasítás áll, és személyes ellenségként tekintettek rájuk. 3) A magyar bíborost titokban megfigyelték, küldetését kezdettől fogva ellehetetlenítették a Kúria részéről. Nem a császári kéréseket és azok elutasítását állították követsége középpontjába, hanem ceremoniális problémákat, mindenek előtt a magyar kardinális császári követi címének elismerését. 4) A sarokba szorított Pázmányt színleléssel vádolták a pápai udvarban, és az „Intermittere non possum…” kezdetű védekező iratával – melynek egykorú másolatai minden jelentősebb európai kézirattárban megtalálhatók –összefüggésben olyan légkört teremtettek, amely őt a nyíltan gyűlölt Borgiával állította egy sorba, és a Kúriát tüntette fel megtámadott félként. 5) A bíborosi méltóság és követi megbízatás összeférhetetlenségét Pázmány kapcsán elsősorban a spanyol követ Borgia ellenében hangoztatták. Bár bíborosok a későbbiekben is eláthattak követi feladatokat a pápai udvarban, a nem olasz bíborosok (cardinali nazionali) kinevezése Borgia és Pázmány „lázadását” követően erősen visszaszorult. 6) A botrányokkal teli Pázmány-afférral kapcsolatos nunciusi jelentésekből megállapítható, hogy a pápa jóindulatába és a Kúriából származó magyarázatokba vetett, már korábban is csekély európai bizalom tovább csökkent. Ezzel a bécsi nunciusok tekintélye és befolyása is csorbát szenvedett a bécsi udvarban. 7) Bécset nem tudta meggyőzni a Kúriának az a buzgalma sem, hogy a nunciatúrának adott részletes utasításokkal az eseményeknek azt a római verzióját terjessze el, amely szerint Pázmány helytelenül viselkedett, és ezért a Kúria alappal él heves panaszokkal vele kapcsolatban. Ezzel nemcsak a bíboros saját jelentései álltak szemben, hanem mások beszámolói is. 8) A császári udvarban nem sikerült az esztergomi érseket hitelteleníteni, pozícióit megingatni, sőt komolyan fontolóra vették visszaküldését az Örök Városba, amit a pápai diplomácia heves ellenállása végül megakadályozott. 9) A magyar egyház feje és a pápa közötti diplomáciai konfliktus a magyar egyház és a római Szentszék kapcsolatait is több évre feszültté tette.

 

II. A publikálásra kerülő államtitkársági jegyzőkönyvek, elemzések alapján

E most közlésre kerülő kötetben közzétett forrásszövegek olvasásra közben megelevenedik az olvasó előtt a történeti atmoszféra. A magyar bíboros római követségéből a pápai audienciákat és az Azzolinivel folytatott tárgyalásokat szinte valós időben lehet átélni 400 esztendő történeti távlatából.

1) Kimutatható válik Pázmány „lojalitásváltása”. Pázmány Péter VIII. Orbán kánoni tiltása és saját kezdeti fogadkozása ellenére végül mindent részletesen feltárt az 1632. április 6-ai pápai audiencián elhangzottakból a császári Titkos Tanácsnak előtt május végi zárójelentésében. Magyarország prímásának választania kellett kettős: bíborosi és császári titkos tanácsosi lojalitása között. E választás hosszas belső és külső küzdelem után, csak a római követség legvégén, 1632. május második felében, szinte a legvégén történt meg. Ettől kezdve haláláig az esztergomi érsek a Barberini-ház kérlelhetetlen ellenfele, a bécsi udvar egyik „héjája” az itáliai, pápai politikában. Nemcsak a Barberinik tekintettek rá ellenségként, a viszony kölcsönös volt. 2) Az Azzolini államtitkárral folytatott tárgyalások jegyzőkönyveiből világosan kiderül, hogy maga Pázmány javasolta, sőt többször kérte: legalább az itáliai tizedeken alapuló részletfizetés terhére folyósítsanak előzetesen, egy összegben segélyt. Az így küldött 130 000 birodalmi tallér a legnagyobb egy összegben nyújtott segély volt, melyet császári követ – a római politikai célok ellenében – VIII. Orbántól szerezni tudott a harmincéves háború idején a Katolikus Liga céljaira. 3) A jegyzőkönyvek elemzésének fontos eredménye, hogy testközelből láthattuk: az egyébiránt kolerikus alkatú magyar főpap, bár hátrányosabb taktikai helyzetben volt, a kuriális prelátusokhoz hasonlóan valóban mesterien élt a diplomáciai színlelés eszköztárával. Nála ugyanakkor csak hetekkel később válik szét a nyilvános, illetve tárgyalási diskurzus és a Bécsbe írt jelentései hangneme, tartalma, míg az Államtitkárság levelezésében ez kezdettől nyomon követhető. 4.) A magyar és nemzetközi történetírás számára a purpura a pázmányi történeti identitás elválaszthatatlan összetevője. Ő maga kimutathatóan nem tulajdonított bíborosi méltóságának különösebb jelentőséget (szerinte „bíborosi kalapja nem való másra, minthogy sírja felé helyezzék”), ami személyisége belső világára, megmaradt szerzetesi lelkületére is némi rápillantást enged. 5) Fontos eredmény, hogy az aktákban feltűnik a pápai Államtanács, a Congregazione dello Stato, s hogy beleláthattunk a pápai döntéshozatal napi működésébe, az Államtitkárság előkészítő munkájába. A pápai külpolitika tényleges irányítója Lorenzo Azzolini, aki még beosztott tisztviselő, de tevékenysége, befolyása fontos lépés a bíboros államtitkári pozíció kiépülése felé. 6)Magyarország prímásának római szereplése messze túllépett a császár–pápa viszony keretein, és az európai diplomácia legmagasabb szintű koordinátáin mozgott. Nemcsak titokban egyeztetett Borgiával, a spanyol és az osztrák Habsburg követ közösen lépett fel a római diplomáciai kar előtt. A „Borgia-krízis” helyett ezentúl „Borgia–Pázmány -krízis”-ről lehet és kell beszélni a harmincéves háború legdrámaibb római diplomáciai eseményei kapcsán. 7) Pázmány 1632. április 12-ei utalása Azzolininek, hogy az Egyház szolgálatára évekre Rómába költözne, azt mutatja, hogy állandó római császári követségének, bíboros protektorátusának terve nem 1632. évi szereplése nyomán vetődött fel, ahogy eddig véltük, hanem épp ellenkezőleg: követjárása egy évek óta tervezett római diplomáciai szerepvállalás első (és mint már tudjuk, utolsó) epizódja volt. 8) Magyarország prímásának római követjárása a pápa svéd-ellenes ligába vonása terén egyértelmű és határozott kudarc. Mindazonáltal e fiaskó nem magyarázható kizárólagosan VIII. Orbán franciabarát politikájával, illetve nem értelmezhető pusztán Róma és Bécs kapcsolatai összefüggésében. A szöveg, amit Pázmány magával hozott Rómába, nemcsak a pápai, hanem – németalföldi kitételei miatt –  a madridi udvar számára is elfogadhatatlan volt. Esztergom érseke tehát egy olyan programot volt kénytelen képviselni Rómában, amelyet leírt formájában a spanyol monarchia sem vállalt fel. Az osztrák és spanyol Habsburgok közötti liga végül 1634-ben jött létre. 9) A kutatás utolsó, szenzációs eredménye: Pázmány római követjárásának legfontosabb dokumentumait közzé kívánta tenni nyomtatásban! A iratok megszólításait, záradékait kihúzta, címiratokkal látta el őket, helyenként kommentárokat is írt hozzájuk. A feliratozott szövegváltozatokból egy tisztázat is készült. Sajtó alá szerkesztette követsége legfontosabb iratait: összeállította a birodalmi helyzetet leginkább bemutató írásait, majd ezeket  ellenpontozta a követi címmel kapcsolatos meddő és elterelő vita dokumentumaival. A kézirat azonban végül nem került nyomdába, és a prímási levéltárban nyert elhelyezést. Egy ilyen pápaellenes bíborosi publicisztika nem érte volna el a megfelelő hatást, ezt végül maga Pázmány is beláthatta.

A „Pázmány–Borgia-affér” fordulópont a pápaság történetében, innentől datálható a korábbi nagyhatalmi szerep vesztfáliai békében megpecsételt megszűnése.

“… in Schularchiven schlummern stumme Zeugen”

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Archiv des Christianeums, Hamburg. Foto: Klaus Graf, 2011 (Quelle + Lizenz)

Das Stadtarchiv Kiel hat sich auf Schatzsuche begeben in die Schularchive der Stadt, so berichtet Thomas Eisenkrätzer in den Kieler Nachrichten von 19. Mai 2019: Schatzsuche in Kiels Schularchiven. 28 Archive von 61 wurden ausgewählt, um sie zu erfassen und öffentlich zugänglich zu machen. Auch, wenn das „nur″ einige von allen sind, so ist die Erfassung und Zugänglichmachung ein wichtiges  Signal – denn in der Regel werden Schularchivalien in ihrer Bedeutung für die Forschung unterschätzt und deshalb weitestgehend ignoriert.  So hat zum Beispiel Hamburg zwei alte Schulen, das Johanneum in Winterhude und das Christianeum in Altona, die beide ihre Archive nicht nur am Ort behalten durften, sondern auch längst selbst erschlossen haben und zugänglich halten.

Das war Bedingung.  Denn die beiden Anstalten wurden aufgrund ihrer historischen Bedeutung von der Verpflichtung durchs Hamburger Archivgesetz von 1991 zur Abgabe ihrer Archivalien ans Hamburger Staatsarchiv ausgenommen und dürfen als sogenannte Archiv-Schulen ihre Archive per Verwaltungsvereinbarung als Teil des Hamburger Staatsarchivs am angestammten Ort bewahren.

Das Archiv des Christianeums zum Beispiel (mit Dokumenten seit Anfang des 18. Jahrhunderts in ca. 800 Archivkartons) ist in einem Findbuch erfasst, das digital, als Pdf und gedruckt in der Schule und im Staatsarchiv vorliegt. Ob aber auch bekannt geworden ist, dass man’s anfragen kann? Fragen Sie nach!

Siehe auch:
• Archivalia: Stadtarchiv Kiel ließ nur für 28 von 61 Schul-“Archiven” Findmittel erstellen
• bibliotheca.gym: Gymnasialarchiv
• Homepage des Christianeums: Archiv des Christianeums
• bibliotheca.gym: Lesezeichen

Musikarchiv Stift Heiligenkreuz

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

Im klösterlichen Alltag spielt Musik eine beträchtliche Rolle. Es vergeht kein Tag, an dem wir hier im Kloster nicht mit Musik in Berührung kommen. Besonderes Augenmerk legen und legten die stiftlichen Musiker auf die musikalische Gestaltung der täglich gefeierten heiligen Messe. Gregorianischer Choral wechselt mit Volksgesang und mehrstimmigen Orchestermessen.

Kategorien: Nachrichten aus den OrdenAus Archiven, Bibliotheken und Sammlungen

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára