Hírolvasó

A Sectio II. története – II. rész

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

– jubileumi cikksorozat 4. rész

Koronkai Zoltán SJ

Szolgálatok Emigráns magyar közösségek lelkipásztori ellátása

A magyar jezsuiták jelentős része (például 1970-ben 30 jezsuita) az emigráns magyarság körében végzett lelkipásztori munkákat. Sorban vették át a plébániák vezetését Kanadában (Toronto – 1949, Courtland – 1950, Hamilton – 1951, London – 1960, Vancouver – 1964, Montreal – 1975) és az Egyesült Államokban (Yonkers – 1970, Chicago – 1987-1991). Érdemes kiemelni P. Jaschkó Balázst és P. Deák Ferencet, akik évtizedekig meghatározói voltak a kanadai magyar lelkipásztorkodásnak, valamint Feigl Rudolf testvért, aki a torontói fiatalok között végzett igen eredményes lelkipásztori munkát. Több helyen (Toronto, Hamilton, London, Yonkers) magyar iskolát is létesítettek, Montreálban pedig ifjúsági otthont is építtettek (1984).

Felkarolták a cserkészmozgalmat – amiben különösen P. Király István, majd P. Ádám János játszott jelentős szerepet. A cserkészet népszerűségét mutatja, hogy például 1975-ben a jubileumi cserkész nagytáborban közel ezer magyar fiatal vett részt. Magyar lelkészként működtek jezsuiták Ausztráliában (P. Varga Zoltán), Németországban (P. Gyurás István), Norvégiában (P. Terestyéni Ágoston), de lelkipásztorkodtak még Törökországban, Argentínában, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban és Svédországban is. Ezzel sok tapasztalatot szereztek az emigráns magyar közösségek pasztorációjában – részben ennek volt köszönhető, hogy II. János Pál pápa 1989-ben P. Miklósházy Attilát nevezte ki a külföldön élő magyarok püspökének.

Miklósházy Attila SJ

Muzslay István SJ

Az emigráns magyarság életében fontos szerepet játszott P. Muzslay István közgazdaságtan-professzor is, aki Leuvenben megalapította a Mindszenty Kollégiumot, mely az európai emigráns magyar értelmiség jelentős oktatási központjává vált.

Az emigráns magyarságot célozta meg A Szív folyóirat is, melyet Magyarországon 1951-ben betiltottak ugyan, de 1953 áprilisától újból megjelent a tengerentúlon. A szerkesztőség különböző észak-amerikai városokban (Hamilton, Montreal, New York, Torontó) működött.

Jellegzetes jezsuita szolgálat volt a lelkigyakorlatok és népmissziók tartása a szórványmagyarság körében, különösen Észak-Amerikában, de a kommunista Jugoszlávia magyarlakta területére is eljutottak (lásd P. Békési István és P. Bóday Jenő bácska-bánáti misszióját 1970-ben).

Oktatás-nevelés

A külföldi magyar jezsuiták jelentős része (33 fő) tudományos munkát végzett, egyetemi oktató volt, s többnyire filozófiát és teológiát tanítottak, tizenhárman pedig középiskolában oktattak. Néhány kiemelkedő név:

balról jobbra, fent: Alszeghy Zoltán SJ, Nemeshegyi Péter SJ
lent: Őrsy László SJ, Teres Ágoston SJ

P. Alszeghy Zoltán a római Gergely egyetem elismert dogmatikaprofesszora volt évtizedekig, számos könyv és tanulmány írása mellett nagy szerepet játszott VI. Pál pápa Evangelium nuntiandi enciklikájának megfogalmazásában és Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi beszédeinek előkészítésében.

P. Nemeshegyi Péter Japánban jelentős tudományos és lelkigyakorlatadó tevékenysége mellett a tokiói a Sophia jezsuita egyetem dékánja volt, és a pápai nemzetközi teológiai bizottság tagja lett (1969-1974).

P. Őrsy László a washingtoni Georgetown jezsuita egyetem népszerű és elismert jogprofesszora volt évtizedeken keresztül; talán az ő bibliográfiája a legvaskosabb a külföldön dolgozó magyar jezsuiták között.

P. Weissmahr Béla Münchenben lett szinte klasszikus a filozófiaoktatás terén.

P. Horváth Tibor, P. Somfai Béla, P. Miklósházy Attila Torontóban volt a teológia tanára.

P. Vass György, P. Morel Gyula Innsbruckban oktatott teológiát.

P. Szabó László Bejrutban öregbítették a magyar jezsuita teológiaprofesszorok jó hírét.

P. Hauser József biológus volt, Brazíliában vált a laposférgek nemzetközileg elismert kutatójává,

Nemesszeghy Ervin, kutatási területe az alacsonyhőmérsékletű fizika volt Londonban,

Terestyéni Ágoston csillagászként vált híressé.

P. Zrínyi József Washingtonban tanított közgazdaságtant, így ír erről egy levelében:

„Elég hamar hozzászoktam az itteni egyetemi élethez és az amerikai fiatalsághoz. Háromszor választottak meg a végzős diákok a »legjobb tanárnak«, s megkaptam a volt diákok aranyérmét. Nagy kitüntetés Washingtonban, a világ fővárosában élni és a város legjobb és az ország egyik leghíresebb egyetemén tanítani. Tizenkétezer diákunk van. Volt több híres tanítványom. Néhányra büszke is vagyok. Tanítottam Bill Clintont. Több diákom van amerikai külügyi szolgálatban az egész világon. Mind úgy emlékszik rám vissza mint magyar jezsuitára.”

balról jobbra: Lukács László SJ, Polgár László SJ, Szilas László SJ

Magyar jezsuita professzorai voltak a jezsuita rend későbbi generálisainak is: P. Szabó László tanította P. Hans Kolvenbachot, P. Nemeshegyi Péter P. Adolfo Nicolást. Rómában a jezsuita rendtörténeti kutatás oszlopává vált három magyar jezsuita, a „három László”: P. Lukács, P. Polgár és P. Szilas.

2020. szeptember – „[…] intézetünk megnyitása valóban legyen fáklyagyújtás egyházmegyénk számára” – Görögkatolikus papnevelő intézet és hittudományi főiskola alapítása 70 évvel ezelőtt

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

Hajdúdorog egyházmegyei körlevelek
VIII. szám. 1950. év
2784/1950. sz.

Egyházmegyei papnevelő intézet megnyitása

Nagyon tisztelendő Oltártestvérek!

Kedves Híveim!

Boldog örömmel közlöm mindnyájatokkal, hogy szeptember végén Nyíregyházán püspöki széklakomban Isten segítségével megnyitjuk az egyházmegyei papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát.

Régi óhaj válik valóra ezzel. Az Úr szolgálatára kiválasztott papnövendékeink neveltetése eddig is a legnagyobb gonddal történt. Jónevű intézetekben szívták magukba a szent tudományokat és a jámborság szellemét, s azokból az intézetekből az Úr eme szőlőskertjének, egyházmegyénknek buzgó munkásai s ősi szertartásunknak hűséges papjai kerültek ki. Bizonyos fokig azonban nélkülözte egyházmegyénk azt a jótékony hatást, melyet az egyes egyházmegyékre saját szemináriumaik, mint gyertyatartókra helyezett gyertyák sugározni szoktak.

Épen ezért most, amikor az egyházmegyei központban szerény keretek között – az I. és II. évfolyammal – megnyitjuk saját szemináriumunkat, alázattal imádkozom az Úrhoz, s ehhez kérem a ti buzgó imáitokat is: intézetünk megnyitása valóban legyen fáklyagyújtás egyházmegyénk számára. Legyen ez a papnevelő intézet magyar földön a görög szertartásnak tűzhelye. És legyen kohó, mely még bensőségesebben egybeolvasztja a püspök atyának s papjainak, kispapjainak és híveinek lelkét a hitben, szeretetben és egyházhűségben. Dáviddal, ki a jeruzsálemi templom építését előkészítette, mondhatom: „A munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készíttetik lakóhely” (1Krón 29,1).

Őhozzá esedezzünk hát, testvérek, Salamonnal: „Istenem, legyenek nyitva szemeid e házra éjjel-nappal, e házra, melyről mondottad: ott lesz az én nevem” (1Kir 8,29). Imádkozzatok velem együtt, hogy a kis mustármag földünkben meggyökerezzék, fává fejlődjék, és meghozza áldásának gyümölcseit, amikor Jézus Szentséges Szívének szándéka szerinti, népünket ismerő és érte dolgozó papokat nevel a magyar görögkatolikus népnek.

Tekintsétek hát, kedves híveim, mindnyájan magatokénak papnevelő intézetünket már most, annak megalapításánál is. Nehéz időben, egészen saját anyagi erőnkre hagyatva, a kezdet sok-sok nehézsége súlyosodik vállunkra. Atyai szeretettel kérlek benneteket: buzgó imáitokon kívül áldozatkész segítségtekkel is tegyétek lehetővé alapvető fontosságú intézményünk elindulását és fenntartását. Ennek módjára nézve lelkipásztoraitok fognak adni útbaigazítást.

Biztosak lehettek, amíg szemináriumunk fenn fog állni, nem szűnik meg a mindennapi könyörgés „ezen szent hajléknak boldog és örök emlékű alapítóiért és jótevőiért”.

Főpásztori áldásomat adom mindnyájatokra, s vagyok

Nyíregyházán, 1950. szeptember hó 15-én

Krisztusban szíves atyátok:
MIKLÓS
püspök

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára 1–1–b. 11. téka; 2784:1950]

Érték vagy sallang az emlékérem?

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

„Mennyivel hasznosabb emléke lett volna az érem költségén elősegített egészségügyi vagy természettudományi munka!” – írta Chyzer Kornél 1890-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseire készített emlékérmekről. A 19. századi magyar tudományos közélet eme intézményének jelentőségét és elismertségét azonban éppen az mutatja, hogy 1842 és 1886 között a rendező városok saját költségükön, esetleg gyűjtés révén emlékérmeket készíttettek a résztvevők számára, amelyek ma már magas művészi értékük miatt kuriózumnak számítanak.

Egyháztörténet Mohácstól Trianonig – A VI. Fraknói Nyári Akadémia

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Egyháztörténet Mohácstól Trianonig – A VI. Fraknói Nyári Akadémia Szerző Schvéd Brigitta Kanász Viktor 2020. 08. 22., szo - 11:44 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – immár hatodik alkalommal – megrendezte hagyományos nyári tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A járványügyi helyzetből adódóan szűkített programtervvel és Budapesthez közeli helyszínnel készültek a szervezők. Az első nap tudományos előadásaira és kerekasztal-beszélgetésére a budaörsi PostART kulturális és közösségi színtér tágas előadótermében került sor 2020. augusztus 7-én. A második napi (azaz augusztus 8-ai) múzeumlátogatás és kirándulás során pedig szintén budaörsi látnivalókat fedezhettek fel együtt a résztvevők.

Külső link Egyháztörténet Mohácstól Trianonig – A VI. Fraknói Nyári Akadémia Kulcsszavak kora újkor újkor XX. század Prohászka Ottokár Mindszenty

Piarok papíripara

Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára -

A „Piarok papíripara” című karikatúrapályázatunk keretében a piarista diákok a rend, illetve iskolájuk múltjához-jelenéhez vagy éppen a járványügyi helyzethez kötődő humoros illusztrációval, karikatúrával pályázhattak technikai megkötések nélkül. Köszönjük minden pályázó munkáját. A zsűrinek nehéz dolga volt a díjazottak körének, illetve a végső sorrendnek a megállapításában.

A díjazottak:

Barokk zene Győrből - Könyvbemutató és koncert 2020. szeptember 3.

Győri Egyházmegyei Levéltár -

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és a Győri Egyházmegyei Levéltár meghívja Önt

Barokk zene Győrből. Válogatás a székesegyház és a jezsuita kollégium 18. századi zenei anyagából c. kötet bemutatójára és koncertjére.

A zeneművek átiratát közreadja: Sylvia Leidemann, a Magyar Tudományos Akadémia külsős tagja, Domus Hungarica ösztöndíjas kutató.

A művet bemutatja Vavrinecz Veronika zenetörténész és Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Emlékház igazgatója.

 

A koncerten közreműködik:

Szoprán: Andrejszki Judit Barokk Hegedű I: Kuklik Gergő Barokk Hegedű II: Posvánecz Éva Barokk cselló: Máté Balázs Csembaló: Leidemann Sylvia

 

A felcsendülő művek:

Anonim: Aria de Sancto Aloysio, Johann Christoph Monn: Sinfonia à tre da camera, Ex D., Franz Novotny: Beatus Vir, Anonim: Offertoria pastoritia

 

A győri székesegyházban őrzött kottagyűjtemény az egyik lejelentőse hazai forrása a 18. századi, hazai zenetörténetnek. Közülük a legismertebbek a korszak jelentős zeneszerzőjének, Istvánffy Benedek székesegyházi karnagy a művei, amelyek nem csupán nyomtatásban jelentek meg, hanem időnként koncerten is felhangzanak. A kottaállományban azonban még sok más érték is rejlik. Jelen alkalommal pár olyan kompozíció hangzik el, amelyek szintén érdemesek a kiadásra és megszólaltatásra, mert jól megírt művek, és színes képet adnak a kor zenei életéről. A kották közreadója, Sylvia Leidemann magyar származására büszke argentin zenetörténész, aki évek óta gazdagítja kutatásaival a magyar zenei kultúrát. Éremei elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia külsős tagja lett, 2012 óta a Domus Hungarica (MTA határon túli osztály) támogatja munkáját.

 

A veszprémi püspökség a középkorban - konferencia 2020. aug. 27-én (2020.08.13.)

Veszprémi Érseki Levéltár -

A Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár tisztelettel meghívja Önöket A veszprémi püspökség a középkorban című egyháztörténeti konferenciára.
Helyszín: Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2.
Időpont: 2020. augusztus 27.
Regisztrálni ezen a linken lehetséges.
A rendezvény programja a plakáton olvasható.

A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel a rendezvényen való részvétel korlátozott és regisztrációhoz kötött.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára