Koszorúzás Nógrád megyében

4 hét ago
Koszorúzás Nógrád megyében Koszorúzás Nógrád megyében

 

Az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény (EOGY) igaz­ga­tó­ja, Lack­ner Pál és az evan­gé­li­kus mú­ze­um, könyv­tár és le­vél­tár egy-egy mun­ka­tár­sa 2022. ok­tó­ber 20-án Nóg­rád me­gyé­ben tett kör­utat a helyi neves evan­gé­li­kus in­téz­mé­nyi elő­dök­re em­lé­kez­ve.

Útja során a négy­fős evan­gé­li­kus kül­dött­ség meg­ko­szo­rúz­ta Ócsai Ba­logh Péter, va­la­mint báró Pod­ma­nicz­ky Géza és fe­le­sé­ge, De­gen­feld-Sc­hom­burg Berta gróf­nő sír­em­lé­két, majd Pulsz­ky Fe­renc szé­csé­nyi em­lék­táb­lá­ja alatt is ko­szo­rút he­lyez­tek el. A szé­csé­nyi te­me­tő­ben meg­lá­to­gat­ták to­váb­bá Si­mon­ides János evan­gé­li­kus lel­kész sír­ját is, ahol korán el­hunyt gyer­me­ke­i­vel együtt nyug­szik.

Pulsz­ky Fe­renc (1814–1897) Eper­je­sen, jó­mó­dú köz­ne­me­si csa­lád­ban szü­le­tett. Ma­gyar po­li­ti­kus, ré­gész és mű­gyűj­tő, emel­lett mű­vé­szet­tör­té­nész, az MTA tagja, sza­bad­kő­mű­ves (a to­ri­nói Dante Alig­hi­e­ri Pá­holy, majd a Szent Ist­ván Pá­holy örö­kös tisz­te­let­be­li fő­mes­te­re), a du­a­liz­mus kul­túr­pá­pá­ja és a Nem­ze­ti Mú­ze­um igaz­ga­tó­ja volt ne­gyed­szá­za­don át. Na­gyon ko­moly ré­gé­sze­ti és tör­té­net­tu­do­má­nyi mű­ve­ket írt a Kár­pát-me­den­cei Ma­gyar­or­szág ős­ko­rá­tól a kelta sír­mel­lék­le­te­ken át a hon­fog­la­lás ko­rá­ig, át­te­kin­tő képet nyújt­va a ma­gyar ar­cheo­ló­gia ko­ra­be­li ál­la­po­tá­ról is.

Pulsz­ky Eper­je­sen és Mis­kol­con vé­gez­te is­ko­lá­it, majd jogi dip­lo­mát szer­zett a pesti egye­te­men, és jog­gya­kor­nok lett a po­zso­nyi or­szág­gyű­lé­sen. Be­utaz­ta a for­ron­gó Eu­ró­pát, majd ál­lam­tit­ká­ri ki­ne­ve­zés­ben ré­sze­sült, ame­lyet her­ceg Es­ter­há­zy Pál, a ki­rály sze­mé­lye kö­rü­li mi­nisz­ter és a Habs­burg ural­ko­dó mel­lett tel­je­sí­tett, míg Kos­suth 1949-ben Ang­li­á­ba küld­te, hogy pró­bál­jon tá­mo­ga­tó­kat sze­rez­ni Lon­don­ban a sza­bad­ság­harc ügyé­nek és ké­sőbb az emig­rá­ci­ó­nak. (Ma már tud­juk, hogy a vik­to­ri­á­nus kori Ang­lia ve­ze­tő po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi kö­re­i­nek nem állt ér­de­ké­ben ön­ál­ló ma­gyar állam lét­re­jöt­te.) Kos­suth Lajos tö­rök­or­szá­gi tá­vo­zá­sa után el­kí­sér­te őt eu­ró­pai és ame­ri­kai kör­út­ja­i­ra. 1866-ban régi ba­rát­ja, Eöt­vös Jó­zsef köz­ben­já­rá­sá­ra am­nesz­ti­á­ban ré­sze­sült. Ma­gyar­or­szág­ra vissza­tér­ve ko­ráb­ban (1846) For­gách Pál­tól meg­vá­sá­rolt szé­csé­nyi bir­to­kán Si­mon­ides János oros­há­zi káp­lán, ta­ní­tó, evan­gé­li­kus lel­kész se­gít­sé­gé­vel hoz­zá­lá­tott az evan­gé­li­kus egy­há­zi élet meg­szer­ve­zé­sé­hez: anya­gi tá­mo­ga­tá­sa mel­lett fi­á­val és Si­mon­idesszel sze­mé­lye­sen járta be a város kör­nyé­ki te­le­pü­lé­se­ket, és össze­ír­ta az evan­gé­li­kus val­lá­sú hí­ve­ket. Ál­dá­sos szer­ve­ző­mun­ká­ja ered­mé­nye­ként a szé­csé­nyi gyü­le­ke­zet anya­egy­ház­zá lép elő. A gó­ti­kus fe­ren­ces ko­los­tor szom­széd­sá­gá­ban újon­nan, ek­lek­ti­kus stí­lus­ban meg­épült temp­lo­mot 1899. jú­li­us 2-án szen­tel­te fel Bal­tik Fri­gyes evan­gé­li­kus püs­pök. A temp­lom mellé pa­ró­kia is épült, amely­nek első lel­ké­sze Si­mon­ides János lett, aki­nek fe­ke­te már­vány­obe­liszk­je ma is lát­ha­tó a szé­csé­nyi te­me­tő­ben. Pulsz­ky Fe­renc tehát is­mert kul­tu­rá­lis és po­li­ti­kai mun­kás­sá­ga mel­lett az ön­ál­ló szé­csé­nyi evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet meg­szer­ve­ző­je volt. 1897. szep­tem­ber 9-én hunyt el Bu­da­pes­ten.

Lack­ner Pál és Ba­logh Krisz­ta könyv­tár­ve­ze­tő a ko­szo­rú­zást kö­ve­tő­en el­lá­to­ga­tott Sal­gó­tar­ján­ba, ahol meg­te­kin­tet­ték a Dor­nyay Béla Mú­ze­um evan­gé­li­kus gyűj­te­mé­nyét, és át­ad­ták az EOGY aján­dék­köny­ve­it Shah Gab­ri­el­la val­lás­tör­té­nész­nek, a mú­ze­um igaz­ga­tó­já­nak. A kö­ze­li Krak­kó­pusz­tán – a Pod­ma­nicz­kyak föld­jén –, a hegy­te­tőn fekvő régi te­me­tő­ben, gyö­nyö­rű őszi idő­ben, dám­szar­va­sok bő­gé­sé­től kí­sér­ve Ba­logh Krisz­ta könyv­tár­ve­ze­tő el­he­lyez­te a meg­em­lé­ke­zés ko­szo­rú­ját Pod­ma­nicz­ky Géza bá­ró­nak és fe­le­sé­gé­nek, De­gen­feld-Sc­hom­burg Berta gróf­nő­nek az év­szá­za­dos fák alat­ti csönd­ben álló sír­ján. Itt ta­lál­ha­tó még aszó­di báró Pod­ma­nicz­ky Andor (1799–1861) és fe­le­sé­ge, Lo­son­czy Gyür­ky Te­ré­zia (1813–1869) sír­em­lé­ke is.

Aszó­di báró Pod­ma­nicz­ky Géza (1839–1923) va­ló­sá­gos belső tit­kos ta­ná­csos, po­li­ti­kus, a Pest me­gyei ágos­tai hit­val­lá­sú evan­gé­li­kus es­pe­res­ség fel­ügye­lő­je, emel­lett a Sza­bad­el­vű Párt tagja és csil­la­gász is volt. Tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai mun­kás­sá­ga mel­lett 1885-ben bir­to­kán, Kis­kar­ta­lon mai vissza­te­kin­tés­sel is mo­dern, jól fel­sze­relt csil­lag­vizs­gá­lót épít­te­tett, ahol fe­le­sé­ge, a szin­tén csil­la­gász­ér­dek­lő­dé­sű De­gen­feld-Sc­hom­burg Berta Klára Ma­til­da gróf­nő 1885. au­gusz­tus 22-én a vi­lá­gon el­ső­ként fi­gyel­te meg az And­ro­mé­da-köd szu­per­nó­vá­ját.

Az első vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tő za­va­ros idő­szak rá­nyom­ta bé­lye­gét tu­do­má­nyos éle­tük­re is: 1919-ben az Aszó­don ál­lo­má­so­zó vö­rös­ka­to­nák, majd a meg­szál­ló román ki­rá­lyi had­se­reg csa­pa­tai ki­ra­bol­ták és meg­ron­gál­ták a csil­lag­vizs­gá­lót. A meg­ma­radt fel­sze­re­lést a há­zas­pár 1922-ben a Sváb­he­gyi Csil­lag­dá­nak ado­má­nyoz­ta je­len­tős könyv­tá­ruk csil­la­gá­sza­ti köny­ve­i­vel és fel­jegy­zé­se­ik­kel egye­tem­ben. A Pod­ma­nicz­ky–De­gen­feld-könyv­tár je­len­tős része 1929-ben az evan­gé­li­kus egy­ház tu­laj­do­ná­ba ke­rült, je­len­leg a bu­da­pes­ti, Üllői úti Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Könyv­tár­ban őrzik és mű­köd­te­tik. Aszó­di báró Pod­ma­nicz­ky Géza, az MTA tisz­te­let­be­li tagja 1923-ban hunyt el Kar­ta­lon, fe­le­sé­ge öt év múlva, 1928-ban kö­vet­te fér­jét a csil­la­gok közé.

Az EOGY kül­dött­sé­ge a nap fo­lya­mán meg­lá­to­gat­ta még a Fej­ér­kő vára alatt fekvő evan­gé­li­kus te­le­pü­lé­sen, Sám­son­há­zán az evan­gé­li­kus temp­lo­mot. A pa­ró­kia kö­zös­sé­gi ter­mé­ben Sztyéh­lik Csaba evan­gé­li­kus lel­kész se­gít­sé­gé­vel töb­bek kö­zött meg­te­kin­tet­ték Kos­suth­nak azt a le­ve­lét is, amely­ben az evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet fel­ké­ré­sé­re vá­la­szolt az emig­rá­ci­ó­ban élő kor­mány­zó.

Sám­son­há­za Árpád-kori te­le­pü­lés. Első evan­gé­li­kus temp­lo­ma az 1808. május 30-án tom­bo­ló tűz­vész­ben ham­vadt el a te­le­pü­lés­sel együtt: le­égett a temp­lom, a pa­ró­kia és az is­ko­la, még a ha­ran­gok is el­pusz­tul­tak, ezek­kel együtt pedig a korai kéz­zel írott anya­köny­vek és jegy­ző­köny­vek is, így csak az es­pe­res­sé­gi le­vél­tár­ban őr­zött fel­jegy­zé­sek alap­ján tud­ha­tó, hogy Sám­son­há­zán 1678-ban már ren­de­zett evan­gé­li­kus egy­há­zi élet folyt, így az it­te­ni egy­ház­köz­ség a leg­ré­geb­bi Nóg­rád me­gyei evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­tek közé tar­to­zik. A fa­lu­szé­li dom­bok­ra fel­fu­tó régi te­me­tő­ben a málló ho­mok­kő, a félig föld­be süllyedt és el­dőlt, be­te­me­tő­dött mohos sír­kö­vek mel­lett meg­ta­lál­ha­tók a ko­ráb­bi evan­gé­li­kus lel­ké­szek, es­pe­re­sek és püs­pö­kök sír­jai is. Mára rommá lett a régi püs­pö­ki lak.

A kis­bá­gyo­ni te­me­tő­ben az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Le­vél­tár (EOL) kép­vi­se­lő­je he­lye­zett el ko­szo­rút Ócsai Ba­logh Péter sír­ján, aki­nek sze­mé­lyé­ben egy­há­zi és po­li­ti­kai mun­kás­sá­ga mel­lett az evan­gé­li­kus egye­te­mes le­vél­tár lét­re­ho­zá­sá­nak szor­gal­ma­zó­ját tisz­tel­het­jük.

Ba­logh Péter mint dél-nóg­rá­di ne­mes­if­jú a kor szo­ká­sa sze­rint a kés­már­ki és po­zso­nyi neves, evan­gé­li­kus lí­ce­u­mok­ban ta­nult. Hu­szon­há­rom éves ko­rá­ban Nóg­rád vár­me­gye szol­ga­bí­ró­ja, ké­sőbb al­is­pán­ja lett. 1785-ben a ki­rá­lyi táb­lai ül­nö­ké­vé, ez­után két évre ud­va­ri ta­ná­csos­sá, majd a Hét­sze­mé­lyes Tábla bí­rá­já­vá, végül a ma­gyar ud­va­ri kan­cel­lá­ri­á­nál elő­adó­vá ne­vez­ték ki. Po­li­ti­kai és tár­sa­dal­mi in­dít­ta­tá­sa szem­ben állt II. Jó­zsef ab­szo­lu­tisz­ti­kus tö­rek­vé­se­i­vel, emi­att meg­fo­gal­maz­ta a filum succ­es­si­o­nis in­ter­rup­tum el­mé­le­tét, amely sze­rint a ko­ra­be­li ural­ko­dó tör­vény­te­len ural­má­val meg­sza­kadt a Habs­burg-ház trón­örö­kö­sö­dé­si joga. A Habs­bur­gok­tól való el­sza­ka­dás re­mé­nyé­ben a po­rosz ud­var­ral kap­cso­la­tot ke­re­ső ne­me­si cso­port egyik meg­ha­tá­ro­zó sze­mé­lyi­sé­ge, 1788-tól 1818-ban be­kö­vet­ke­zett ha­lá­lá­ig pedig az evan­gé­li­kus egye­te­mes egy­ház egy­há­zi és is­ko­lai fel­ügye­lő­je (mai ér­te­lem­ben véve or­szá­gos fel­ügye­lő) lett. Ócsai Ba­logh Péter ja­vas­la­tá­ra 1812-ben az egye­te­mes köz­gyű­lés el­ha­tá­roz­ta az evan­gé­li­kus egye­te­mes egy­há­zi le­vél­tár meg­ala­pí­tá­sát. 1789-ben az evan­gé­li­kus egy­há­zak fő­ins­pek­to­rá­vá ne­vez­ték ki. Az 1790–1791-es or­szág­gyű­lé­sen Nóg­rád vár­me­gye kö­ve­te­ként el­ső­sor­ban a pro­tes­táns, Habs­burg-el­le­nes köz­ne­mes­ség egyik szó­szó­ló­ja­ként lé­pett fel. A pro­tes­tán­sok val­lás­sza­bad­sá­ga ügyé­ben tar­tott be­szé­dei meg­ha­tá­ro­zók vol­tak a ka­to­li­kus Habs­burg-ház el­nyo­mó val­lás­po­li­ti­ká­já­val szem­ben. 1791-ben mint To­ron­tál vár­me­gyei, majd pedig 1802-ben mint Zó­lyom vár­me­gyei fő­is­pán anya­gi­lag is se­gí­tet­te a va­nyar­ci és a gal­ga­gu­tai evan­gé­li­kus temp­lo­mok épí­té­sét és a gyü­le­ke­ze­tek hit­éle­té­nek meg­erő­sö­dé­sét. 1818-ban halt meg Kis­bá­gyon­ban, te­me­té­sén a kor­szak evan­gé­li­kus gon­dol­ko­dói a ma­gyar mel­lett tót nyel­ven is meg­em­lé­kez­tek mun­kás­sá­gá­ról. Latin nyel­vű kéz­ira­tai ma is fel­lel­he­tők az EOL vé­dett anya­gai közt.

 

 

 

 

 

eogy-admin 2022. 11. 04., p - 15:25
eogy-admin

Magyar Nyelv Napja ünnepéhez kapcsolódóan könyvbemutató

4 hét ago

A Magyar Nyelv Napja ünnepéhez kapcsolódóan könyvbemutató beszélgetésre hívjuk Önöket 2022. november 11-én, pénteken, 15.00 órára.

Két, a közelmúltban megjelent kötetet ajánlunk a közönség figyelmébe, melynek szerzői, Dr. Barna Tamás és Ötvös Nagy Ferenc, a Ráday Múzeum munkatársai:

Barna Tamás - Tóth László (2021): Ásványok a Bibliában. A mélységektől a magasságokig. Magánkiadás.

„A Szerzők hívő ásványgyűjtőként fogtak a kihívást jelentő különleges feladathoz, amelynek célja a Bibliában említett hat fém, huszonkét drágakő és további hat különböző ásvány bemutatása volt. A könyvben látható gyönyörű fotókon és ásványtani tulajdonságokon kívül megismerhetjük az adott elemre vonatkozó, rövid magyarázatokkal kiegészített, jellemző bibliai idézeteket, majd elmerülhetünk az adott ásvánnyal kapcsolatos kultúrtörténeti ismeretekben.”

Ötvös Nagy Ferenc (2022): Ónedények restaurálása. Scolar Kiadó.

„…művével nem kíván mást a szerző, mint beavatni olvasóit a misztikummal övezett restaurátori tevékenység egyik szegmensébe, amelyről többnyire hiányosak vagy tévesek az elképzelések. Reménytelen állapotúnak tűnő kannák, tányérok, tálak, liturgikus eszközök újjászületésének lehetünk tanúi a fázisfotókkal illusztrált folyamatok részletes leírása során. Ötvös Nagy Ferenc nem tankönyvvel kínál meg bennünket. Szándéka szerint inkább egy kevéssé ismert hivatás 'titkainak' feltárására törekszik” – írja összefoglaló ajánlásában Zoltán Tamás ötvösművész, restaurátor.

Mindkét kötet megvásárolható a Ráday Múzeum recepcióján, nyitvatartási időben.

A könyvbemutató közönségtalálkozón megismerkedhetnek az új kötetekkel és szerzőikkel, feltehetik kérdéseiket is, valamint lehetőség lesz dedikálásra is.

Nagy Gusztáv

Kunstausstellung über Franz von Assisi im Stift St. Florian

4 hét 1 nap ago

Am 08. November 2022 eröffnen Kammersänger Herbert Lippert und Dr. Ferdinand Reisinger CanReg. ihre gemeinsame Kunstausstellung im Altomontesaal des Augustiner Chorherrenstiftes St. Florian. Unter dem Titel „IL CANTICO DI FRATE SOLE!“ präsentieren die beiden ihre Kunstwerke zum Sonnengesang des hl. Franziskus von Assisi, musikalisch eingebunden in einen dafür komponierten Liederzyklus von Rainer Bischof.

A Barberinik és Európa – Könyvbemutató a Központi Szemináriumban

1 hónap ago
A Barberinik és Európa – Könyvbemutató a Központi Szemináriumban Szerző Kanász Viktor Kanász Viktor 2022. 10. 31., h - 16:40 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

A számos helyen felfedezhető, három méhhel díszített Barberini-címer a mai napig hirdeti az egykori itáliai család hajdani erejét, vagyonát és befolyását. Mindez elsősorban Maffeo Barberini, azaz VIII. Orbán pápa (1623–1644) révén oly mértékben fonódott össze Rómával, valamint a Szentszékkel, hogy a család a 17. században az európai nagypolitika élvonalába is bekerült. A família különleges történetének Európához – és azon belül Magyarországhoz is – fűződő viszonyát járta körbe egy, 2021 decemberében a római Istituto Nazionale di Studi Romaniban tartott nemzetközi konferencia. Az ott elhangzó előadások tanulmánykötet formájában is megjelentek „I Barberini e l’Europa” (A Barberinik és Európa) címmel Viterbóban, az Acta Barberiniana sorozatban, Tusor Péter és Alessandro Boccolini szerkesztésében, az Edizioni Sette Città gondozásában. A kötet bemutatójára pedig 2022. szeptember 22-én a budapesti Központi Szeminárium falai között került sor.

Külső link A Barberinik és Európa – Könyvbemutató a Központi Szemináriumban Kulcsszavak kora újkor
Kanász Viktor

XXIV. Győri és X. Kisalföldi Levéltári Nap - Beszámoló

1 hónap ago

Idén október 13-án rendezték a XXIV. Győri és X. Kisalföldi Levéltári Napot. A helyszínt ezúttal a Brenner János Hittudományi Főiskola biztosította, ahol az érdeklődők három szekcióban tíz előadást hallhattak. A főiskola dísztermében összegyűlteket először Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Veres András megyéspüspök köszöntötte, aki külön örömét fejezte ki, hogy ezúttal a felújított szemináriumi épület adhat otthont ennek a városi viszonylatban is patinás szakmai eseménynek. Üdvözölte továbbá megyéspüspök úr a példás intézményközi összefogást, amelynek eredményeképp a levéltári nap évtizedek óta fóruma mind a levéltárosoknak, mind a professzionális levéltári kutatásokat végző történészeknek. Ezután Dr. Pergel Elza Győr város alpolgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a múlt ismerete minden nemzedéknek kiemelten fontos feladata, és így van ez most is, a nemzetközileg is viharos, ingatag időkben.

Az első szekciót Nemes Gábor a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője, az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitotta A mosoni tizedkés jegyzéke 1516-ból című előadásával. Az előadó részletesen elemezte az unikális jegyzék tartalmát, amely mind a székeskáptalan mindennapi működésére, mind pedig a káptalan egyik jelentős bevételének számító tizedekre, azok összegeire és mennyiségeire is fényt vetett. Ezután a Győri Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, Bagi Zoltán Péter tartott előadást Költségcsökkentés a győri végvidéken címmel. Bagi előadásában bemutatta a tizenötéves háború előtti Habsburg-fenntartású végvárrendszer strukturális problémáit és állapotát, valamint a győri főkapitányok személyét. A szekciót Nemesné Matus Zsanett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese zárta Levéltári kiadványok bemutatása című előadásával.

A késő középkort és kora újkort elhagyva a második szekciót Oross András bécsi levéltári delegátus kezdte Ismeretlen lapok Győr 18. század eleji történetéből a tanácsülési jegyzőkönyvek alapján című előadásával. Oross eddig ismeretlen adalékokkal szolgált a város és döntéshozatali fórumának napi működéséhez. Ezt követően – témájában ugyanennél a századnál maradva – Horváth József a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér igazgatóhelyettese lépett a pulpitusra. Előadásában számba vette a II. József király által feloszlatott szerzetesrendek tagjainak feloszlatás utáni sorsát. Tette mindezt az Egyházmegyei Levéltárban őrzött hagyatéki iratok segítségével. Dominkovitsné Szakács Anita a Magyar Nemzeti Levéltár soproni főlevéltárosának előadásával folytatódott a szekció, aki a Sopron megyei Hegykő utolsó földbirtokosának, Széchenyi Bálintnak (1893–1954) kalandos életét mutatta be. Innentől a konferencia összes többi előadása 20. századi témát dolgozott fel. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának segédlevéltárosa, Áldozóné Tatai Zsuzsanna, valamint igazgatója Dancsecz Mónika közös előadásukban Polniczky Lipót főispán nemrég levéltárba került iratanyagáról értekeztek.

A második és egyben utolsó szünet után, a harmadik szekcióra három előadás maradt hátra a napi szakmai penzumból. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának három munkatársa Győr-Moson-Sopron megye 1960-as, 1980-as és 1990-es éveinek egy-egy meghatározó eseménysorozatát dolgozta fel. E szekcióban elsőként Pusztai Ferenc segédlevéltáros Fehér Lajos kormányfő-helyettes részvételét és annak körülményeit mutatta be az 1962-es Győr-Sopron megyei pártaktíva értekezleten. Beregszászi Balázs segédlevéltáros Mosonmagyaróvárnak a szocializmus korában kivitelezett városközpontjával foglalkozott. Míg utolsó előadóként Áldozó István igazgatóhelyettes a megyei levéltárban őrzött Bős-Nagymaros vízlépcső építési tervei alapján bemutatta a terv élővilágra és környezetre feltételezhetően gyakorolt káros hatásait.

A huszonnegyedszer megrendezett városi és tizedjére csatlakozó megyei levéltáros és történész mustra kiválóan alkalmas fórumot biztosított idén is arra, hogy az egy közösségben dolgozók és az érdeklődők képet alkothassanak egymás kutatásairól, azok irányáról, aktuális problémáiról és kérdéseiről.

 

Oláh P. Róbert

(Fotó: Horváth Gábor)

Beszámoló még itt tekinthető meg.

gylrtar

A kecskeméti és nagykanizsai piarista iskolai anyakönyvek az interneten

1 hónap 1 hét ago
A kecskeméti és nagykanizsai piarista iskolai anyakönyvek az interneten szerkeszto 2022. 10. 21.

A mai naptól új tartalmakkal bővült levéltárunk e-kutatási szolgáltatása. A kecskeméti gimnázium anyakönyvei ezentúl a kezdetektől egészen az 1948. évi államosításig kutathatók (néhány kisebb hiánnyal, amelyeket hamarosan pótolunk). Teljessé vált az érettségi anyakönyvek sorozata is, az első érettségitől, 1863-tól kezdve egészen 1948-ig. Ugyancsak hozzáféhetővé váltak a nagyakanizsai gimnáziumnak a rendi levéltárban őrzött anyakönyvei, amelyek az 1926–1945. közötti időszakra vonatkoznak.

szerkeszto