(Jeremiás 17,14–27) A próféta a NYUGALOM NAPJÁNAK MEGSZENTELÉSÉRE hívja fel népe figyelmét. – 1. Isten népe ezzel láthatóan is fejezze ki szövetségi hűségét Urához (19–20). Az Úr pedig gazdagon megjutalmazza azokat, akik megtartják parancsait 25–26). De ha Isten népe, őseikhez hasonlóan nem engedelmeskedik parancsainak, az ítélet tüze emészti meg őket (27).
Ezúton tájékoztatjuk kutatóinkat és minden kedves érdeklődőt, hogy az év végi ünnepek idején levéltárunkban a kutató- és ügyfélszolgálat két héten át, 2018. december 20-tól 2019. január 2-ig szünetel. Regisztrált E-kutatóink számára az internetes kutatás ebben az időszakban is lehetséges, de új regisztrációkat december 20-át követően legközelebb csak az újévben, január 2-án fogadunk. Advent napjaira tartalmas felkészülést, azt követően pedig áldott ünnepeket, boldog karácsonyt és eredményes új esztendőt kívánunk!
Elkészült levéltárismertető füzetünk aktualizált, olasz nyelvű kiadása: L’Archivio Arcidiocesano di Kalocsa (AAK) – guida all’archivio [PDF]. A honlapunkon, pdf formátumban terjesztett kiadványv hiánypótló, mivel olasz nyelvű ismertető eddig még nem jelent meg levéltárunk állományáról és tevékenységéről. 2018-ban összesen négy idegen nyelven, angolul, németül, horvátul és olaszul jelent meg levéltárismertetőnk, célunk az volt, hogy a tartalom minél szélesebb körben, a történeti egyházmegye nemzetiségeinek nyelvein, ill. a világegyház kommunikációjában is elérhető-használható legyen.
Korábbi híradásaink a témával kapcsolatban:
Elkészült levéltárismertetőnk horvát nyelvű kiadása (2018.08.28.)
Elkészült levéltárismertetőnk német nyelvű kiadása (2018.04.24.)
Elkészült levéltárismertetőnk angol nyelvű kiadása (2018.03.14.)
Megjelent levéltárismertető füzetünk újabb kiadása (2016.11.18.)
Am Abend des Nikolaustages 2018 eröffnete P. Gustav Schörghofer SJ die neueste Kunstinstallation in der Wiener Jesuitenkirche. Es handelt sich um den leuchtenden Schriftzug „in light of light“, der von der Künstlerin Brigitte Kowanz gestaltet wurde.
Zum Kulturtag im Rahmen der Herbsttagung der Orden am 28. November 2018 fanden sich 60 interessierte Ordensleute, darunter erfreulicherweise auch zahlreiche Obere, und ihre Mitarbeiterinnen und Mitarbeiter ein, um einen Rückblick auf das Europäische Kulturerbejahr 2018 zu werfen. Gemäß dem Motto des Ordenstages „Prophetische Präsenzen“ wurde nach der Präsenz der Orden in Europa gefragt und danach, welche Bedeutung ihre Kultur und Geschichte in der europäischen Gesellschaft heute haben.
Kategorien: TermineRückblickPresentation in the Hungarian Academy of Sciences of the latest research of the Fraknói Research Group about the Formularium of the Esztergom's archdiocese. — Róma után Budapesten is sor került a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport Formularium Ecclesiae Strigoniensis című kötetének bemutatójára. A prezentációt 2018. december 13-án délután öt órakor a Magyar Tudományos Akadémia második emeleti Kistermében tartották. Az új kötet a Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum sorozatának negyedik köteteként látott napvilágot.
Az egybegyűlteket Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője köszöntötte. Kiemelte a kötet megszületéséhez vezető kutatási projekt mintaszerűségét. Hangsúlyozta, hogy a munka kereteit az Erdő Péter bíboros által 1999-ben alapított PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport biztosította, melynek része a Fraknói Kutatócsoport. Reményét fejezte ki, hogy 20 év tudományos eredményei nyomán lehetőve válik az Egyháztörténeti Intézet megalapítása a katolikus egyetemen.
Elsőként Solymosi László méltatta az elkészült kötetet. Bemutatását azzal a visszaemlékezéssel kezdte, amikor 2012-ben Szovák Kornél egy párizsi nemzetközi konferencián az esztergomi formuláriumról beszélt, s örömmel üdvözölte, hogy e formuláskönyvet immár kiadva mindenki olvashatja. Ez után tért rá a 7. századtól terjedő formuláskönyvek – azaz mintakönyvek – ismertetésére, s emelte a ki a magyar kutatástörténetből a 18. századi Kovachich Márton György, valamint a 20. században élt Bónis György munkásságát. Utóbbi művei közül a posztumusz megjelent Szentszéki regeszták című gyűjteményt emelte ki, mely számos tartalmi összefoglalót tartalmaz az Esztergomi Formuláskönyvekből is. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a most bemutatott csaknem 1000 oldalas forráskiadvány a formuláskönyv két szöveghagyományát egyaránt tartalmazza, s röviden kitért így a Beneéthy Máté- és a Nyási Demeter-féle kódexek egymáshoz való viszonyára, történetére, őrzési helyére is. A korábban (1512 előtt) keletkezett kódex Beneéthy Máté munkája, aki a 16. század elején az esztergomi olasz vikáriusok hivatalában volt jegyző. Nyási Demeter vikárius idején (1521 körül) keletkezett másik kódex szerzőjének kilétéről nem tudunk. Beneéthy Máté személyét nem nagyon ismerjük, Nyási Demeterről annál több információval rendelkezünk, Solymosi méltatásában két misealapítvánnyal kapcsolatos adatot említett. A kötet tartalmával kapcsolatban felsorolt több formuláskönyvben előforduló tematikát, majd azt emelte ki, hogy nem csak az esztergomi egyházmegye területéről, hanem minden Esztergom lelki joghatósága alá tartozó területről és intézményről szóló ügyet találhatunk a kötetben. Néhány példát vonultatott fel a kötetben szereplő iratok sokszínűségének szemléltetésére (visitatio, ügyvédvallás, adómentesség, török fogságból való kiváltásra gyűjtésre felszólítás). Egy-egy mondatban utalt a három bevezető tanulmányra, melyben Erdő Péter a Nyási-kódex és az egyházi bíráskodás viszonyát, Szovák Kornél magyarországi formuláskönyvek kialakulásának gyakorlatát és virágkorát, Sarbak Gábor pedig a két kódex kodikológiai leírását végzi el. A jövőről szólva kiemelte, hogy a szerzők által vállalt kommentárkötet mellett nagyon hasznos lenne a fennmaradt vikáriusi oklevelek vizsgálata, a jegyzők összegyűjtése, valamint a további formuláskönyvek kiadása. Végezetül két észrevételt fogalmazott meg: felhívta a figyelmet a városok belső írásbelisége kutatásának, valamint a „Szapolyai-féle” formuláskönyv vizsgálatának fontosságára egyaránt.
C. Tóth Norbert méltatása elején kijelentette: a kiadott forrás véleménye szerint sokkal több, mint formuláskönyv, hiszen nem csak a szentszéki bíráskodáshoz kapcsolódó iratok vannak benne, hanem például esztergomi káptalani oklevelek, vagy Bakóc Tamás által kiadott oklevelek, valamint Túronyi Mihály milkói püspök magánlevéltárának egyes darabjai is. Továbbá kiemelte, bár a formuláskönyv keletkezési idejét jól ismerjük, korábban kiadott okleveleket is tartalmaz. Ezen általános információk után néhány fontos oklevéllel, oklevélcsoporttal szemléltette, hogy milyen értékes források, adatok találhatók a formuláskönyvben. Elsőként azt a kilenc darab oklevélből álló csoportot emelte ki, mely Erdődi István nyitrai püspök – Bakóc Tamás unokaöccse – nevében kelt, mint esztergomi vikárius. István nevű vikáriusról korábban nem tudott a magyar középkorkutatás, a formuláskönyvben szereplő oklevelek datálása alapján 1504–1505 fordulóján Erdődi István, mint Tamás vikárius – aki Bónis szerint ebben az időben beteg volt – helyettese működött. Kiemelte, milyen fontos és részletes adatokat találhatunk a városi polgárságra vonatkozóan. Több káptalani javadalomba való kinevezés megerősítése segítségével sikerült pontosabban datálni az egyes javadalomviselések idejét (Szatmári György esztergomi éneklőkanonok, Tusai Péter tornai főesperes, Csobándi László szepesi éneklőkanonok). Zárásként kiemelte, a kötet összeállítása hatalmas munka volt, de még nagyobb munka vár a kötetben található adatok feldolgozására, elemzésére vállalkozó kutatók számára.
Ezt követően Erdő Péter bíboros szólt pár szót a kötet kánonjogi vonatkozásairól. Rövid felszólalásában arra kereste a választ, hogy mi indokolhatta a belső használatra készült egyházjogi formuláskönyv két változatban való elkészítését. Kitért az egyházi bíróságok szerkezetének régiónként eltérő változásaira, s arra, hogy az Észak- és Nyugat-Európában a 12. század végétől elterjedő officiális bíróságokkal ellentétben Magyarországon maguk a vikáriusok töltötték be azokat a feladatokat is, amelyek máshol az officiális feladatkörébe tartoztak – ezzel Magyarország a mediterrán típusú berendezkedéshez tartozott. Kánonjogról szólva kiemelte a formuláskönyv okleveleinek többször előforduló kánonjogi szerzőkre való utalását, melyek beazonosítása rávilágít az okleveleket fogalmazók pontos jogi ismereteire, műveltségeire – melyeket a bíboros úr feltevése szerint néhány esetben már ősnyomtatvány formájában ismertek. Szólt továbbá a kánonjogi források meghatározásának módszertani kihívásairól, időközben tett újabb szövegazonosításairól.
Végül a kötet másik szerkesztője, Szovák Kornél ismertette a munka menetét és volumenét. Felszólalásában elsőként egy újabb példával szemléltette a heterogén anyag izgalmas adatait. Példája Tolnai Máté, pannonhalmi apát erkölcsi bizonyítványa volt, melyet az esztergomi káptalan állított ki megvédve az apátot a rendi reformmal egyet nem értők feljelentésétől. Itt Szovák kitért arra, hogy a formuláskönyv egyes bencés rendi reformmal foglalkozó darabjai a Pannonhalmi Rendtörténetben kiadva már ismertek voltak. Ezen túl két kérdésről beszélt: a 16. század eleji Magyarország forráshelyzetéről, illetve az ekkor a vikáriusi bíróság irodájában használt latin nyelv volumenéről és eredetéről. Előbbi kapcsán Engel Pál tézise szerint abból indult ki, hogy a keletkezett iratanyag 2 %-a maradt meg. A formuláskönyv alapján azonban úgy gondolja, ezt módosítani kell, a keletkezett anyag személyes jellege miatt az is elképzelhető, hogy a keletkezett anyagnak csak 0,5–1 % maradt fenn. A latin nyelvezettel kapcsolatban kiderült, hogy egy rendkívüli módon stilizált, retorikai elemekkel díszített nyelvet használtak, amely a késő antikvitás nyelvezete.
Tusor Péter – csatlakozva Erdő Péterhez és Szovák Kornélhoz – köszönetet mondott a szerzőknek, s mindenkinek, aki részt vett a kötet megjelenésében. Végül elmondta, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a Gondolat Kiadónál megjelent kötet második kiadására jövőre sor fog kerülni. A kötet bevezető tanulmánya és mutatója pedig az interneten, a Kutatócsoport honlapján is elérhető.
A bemutatott kötet adatai: Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Collectanea Studiorum et Textuum vol. I/4), edendo operi praefuerunt Petrus card. Erdő, Cornelius Szovák, Petrus Tusor, Budapest 2018 (lxxxiv + 880 pp., 8 facsim.)
Am 29.11.2018 wurde die Oberin Gleixner-Bibliothek in den Räumlichkeiten der Fachbereichsbibliothek Theologie der Universitätsbibliothek Wien eröffnet. Oberin Prof. Dr. h.c. Christine Gleixner CFB (1926-2015) setzte sich über viele Jahrzehnte für die Verständigung zwischen den christlichen Kirchen ein und wurde deshalb als „Mutter der Ökumene“ bezeichnet. Christine Gleixner, geboren am 22. Juni 1926, trat 1949 in die Ordensgemeinschaft der „Frauen von Bethanien“ in Bloemendaal (Niederlande) ein.
Kategorien: RückblickBibliothekenNachlässeGute Kunst wird nie langweilig – im Gegenteil: Sie erschließt sich umso tiefer, je länger man sie betrachtet. Wie man dabei vorgeht, erklärt Sr. Mag. Ruth Pucher in drei Führungen. Ab Februar gibt es deshalb an drei Terminen die Möglichkeit, Kunstwerke in Klöstern gemeinsam zu betrachten und „lesen“ zu lernen.
In der aktuellen Ausgabe des „Göttweiger“ (2,2018) stellt sich das neue Team vor, das die Stiftssammlungen betreut. Seit Anfang 2018 hat Mag. Bernhard Rameder die Leitung über die umfangreichen Stiftssammlungen übernommen. Diese umfasst die Graphische Sammlung, das Musikarchiv, die Bibliothek (30.000 Bände), die Handschriften- und Inkunabelsammlung, die Münzsammlung und die Gemälde- und Skulpturensammlung. Er. folgt dem 2017 verstorbenen P. Gregor Lechner im Amt des Kustos nach. Unterstützt wird er von Mag. Dr.
Kategorien: PersonalnachrichtenAus Archiven, Bibliotheken und SammlungenAusstellungenMusikarchiveSammlungenAmint beszámoltunk a somogyi hírről a nágocsi Árvácska Anya- és Csecsemőotthonban november 30-án tűz ütött ki. Közel két hét telt el, de folyamatos az érdeklődés, hogy mi történt azóta. Nagy Csaba esperes urat kerestük fel, hogy adjon tájékoztatást olvasóinknak.
Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a könyvtár és a levéltár 2018. december 21-től (péntektől) 2019. január 7-ig (hétfőig) zárva lesz.
Az ünnepi nyitva tartás a Kapcsolat Nyitva tartás menüje alatt is olvasható.
Jojo Moyes Álmok nyomában egy "gyengeséggel és érzelmekkel teli, lenyűgöző történet". Viet Thanh Nguyen A szimpatizáns c. Pulitzer-díjas könyve erőteljes, elgondolkodtató, lenyűgöző alkotás. A Napok romjai, vagy Az eltemetett óriás szerzőjétől, Kazuo Ishigurotól két korai regény is olvasható könyvtárunkban: A lebegő világ művésze és A dombok halvány képe. Francis S. Collins Isten ábécéje. Egy tudós érvei a hit mellett egy nagyon érdekes könyv, amely a hit és a tudomány között fennálló ellentétet kívánja megcáfolni.
Kiszely János (1885–1938) ceglédi kántortanító harmóniumát ( A. W. Karn & Co., Woodstock, Kanada) és fényképét unokája, Pálfiné Bányai Katalin ajándékozta az Evangélikus Országos Gyűjteménynek.
A hangszert a teljes restaurálása után a Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár előterében helyeztük el, és 2018… ››
2018. december 7-én, több mint kétszáz érdeklődő előtt került sor a két kötetes Nagy keceli képeskönyv bemutatójára a Keceli Városi Múzeum pincehelyiségében. A kiadvány egyik kötete a Kecel anno (Kecel XX. századi története képekben), a másik kötet címe: Kecel és Imrehegy katolikus öröksége. Utóbbi lektorálásában, ill. a kötet bemutatásában levéltárunk munkatársai, Lakatos Adél és Lakatos Andor is részt vettek. A könyv tartalomjegyzékét, első 11 oldalát pdf formában tesszük elérhetővé honlapunkon.
Hírek:A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény és a Magyar Napló Kiadó tisztelettel meghívja Önt a Magyarország Piarista Múltjából és a Magyar Domonkos Rendtörténet című kiadványsorozatok újabb köteteinek bemutatójára
2018. december 17-én, hétfőn délután 5 órára a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Dísztermébe (1052 Budapest, Piarista köz 1. II. emelet)
Köszöntő: Koltai András levéltárvezető (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)
Kozicz János: A kecskeméti piarista plébánia hetven éve (1948–2018)
Bemutatja: Görbe László plébános (Kecskemét, Szentháromság piarista plébánia)
Implom Lajos: Adatok a Szent Domonkos-rend magyarországi rendtartományának történetéhez
Bemutatja: Szovák Kornél kutatócsoport-vezető (MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport)
Bőle Kornél: Utaim. Egy domonkos szerzetes visszaemlékezései (1887–1944)
Bemutatja: Soós Viktor Attila történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága)
Az Árpád-házi Szent Margitról nevezett domonkos nővérek 150 éve (1868–2018)
Bemutatja: Koltai András levéltárvezető (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)
Zárszó: Zágorhidi Czigány Balázs gyűjteményvezető (Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény)
A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény és a Magyar Napló Kiadó tisztelettel meghívja Önt a Magyarország Piarista Múltjából és a Magyar Domonkos Rendtörténet című kiadványsorozatok újabb köteteinek bemutatójára
2018. december 17-én, hétfőn délután 5 órára a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Dísztermébe (1052 Budapest, Piarista köz 1. II. emelet)
Köszöntő: Koltai András levéltárvezető (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)
Kozicz János: A kecskeméti piarista plébánia hetven éve (1948–2018)
Bemutatja: Görbe László plébános (Kecskemét, Szentháromság piarista plébánia)
Implom Lajos: Adatok a Szent Domonkos-rend magyarországi rendtartományának történetéhez
Bemutatja: Szovák Kornél kutatócsoport-vezető (MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport)
Bőle Kornél: Utaim. Egy domonkos szerzetes visszaemlékezései (1887–1944)
Bemutatja: Soós Viktor Attila történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága)
Az Árpád-házi Szent Margitról nevezett domonkos nővérek 150 éve (1868–2018)
Bemutatja: Koltai András levéltárvezető (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)
Zárszó: Zágorhidi Czigány Balázs gyűjteményvezető (Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény)
A sáregresiek testvér-gyülekezeti kapcsolatai igen aktívak. Tavaly látogatták meg Kárpátaljáról a badalóiak, most pedig a wermelskircheniekhez mehettek az egresi fiatalok.
