Hírolvasó

Wir trauern um Heike Endermann (1965 – 2021)

Gymnasialbibliotheken und -archive -

„Rastatter Runde“ in der Historischen Bibliothek der Stadt Rastatt im Oktober 2018 mit Heike Endermann (2. v. r).

Im Frühjahr 2018 traf ich Heike Endermann zum ersten Mal. In der Historischen Bibliothek der Stadt Rastatt im Ludwig-Wilhelm-Gymnasium, die sie leitete, wurde die Idee konkret, ein „Netzwerk Historische Schulbibliotheken” zu gründen, das dann im Herbst in einer ersten Rastatter Runde installiert wurde.  Sie hat sich weiter mit Beiträgen für diese Runde und fürs Blog bibliotheca.gym engagiert. Um so bestürzender ist die kürzliche Nachricht aus Rastatt gewesen, dass Heike Endermann  verstorben ist.

Heike Endermann, geboren am 16. März 1965 in Jena, studierte zwischen 1989 und 1995 an der Friedrich-Schiller-Universität Jena klassische Philologie, daran anschließend von 1998 bis 2002 die lateinische Philologie des Mittelalters und der Neuzeit. Im Jahr 2000 wurde sie von der Humboldt-Universität Berlin als Wissenschaftliche Bibliothekarin graduiert. 2001 und 2002 wirkte sie als wissenschaftliche Mitarbeiterin  im Rahmen des Editionsvorhaben „Landesgeschichtsschreibung und  Landesbewusstsein in Thüringen im späten Mittelalter“ des Lehrstuhls für Mittelalterliche Geschichte/Thüringische Landesgeschichte am Historisches Institut der Friedrich-Schiller-Universität Jena.  2002 war sie am Handschriftenprojekt der DFG „Beschreibung von Handschriftenfragmenten des Schlossmuseums Sondershausen“ in Jena beteiligt.  Seit 1.  Oktober 2002 war als sie wissenschaftliche Mitarbeiterin am Lehrstuhl für Mittel- und Neulateinische Philologie im Institut für Klassische Altertumswissenschaften der Martin-Luther-Universität Halle tätig. 

Ab 2007 war ihr die Historische Bibliothek der Stadt Rastatt im Ludwig-Wilhelm-Gymnasium anvertraut, zunächst als Mitarbeiterin des Leiters Hans Heid, nach dessen Pensionierung 2013 betreute sie die ca. 80.000 Bände umfassenden Bibliotheksbestände bis zu ihrem  Tod allein. Arne Pfirrmann, Bürgermeister der Stadt Rastatt, würdigte Heike Endermanns Verdienste um die Bibliothek in einem Nachruf so:

„Mit großer Fachkompetenz und beispielhaften persönlichen Einsatz hat sie dei Historische Bibliothek einem breiten Publikum geöffnet. Die von ihr betreuten Ausstellungen, Vorträge und Rundgänge fanden eine grße Beachtung und viel Zuspruch im Kulturkalender der Barockstadt.”

So zeichnete Heike Endermann verantwortlich für zahlreiche Sonderausstellungen in Rastatt, wie unter anderem die Begleitausstellung mit Vortragsreihe zum Lutherjahr 2017 unter dem Titel „Das bewegte 16. Jahrhundert und seine Folgen“. Regelmäßige Veranstaltungen in der Bibliothek, wie zum Beispiel turnusmäßige Angebote an die Rastatter Bürger, nach der Arbeit in die Bibliothek zu kommen, wo man dann alte Drucke und sogar Handschriften aus der Nähe betrachten konnte, und Führungen durch den Bestand wurden Teil des festen Kulturangebots der Stadt. Breitere Kreise des Publikums erreichte sie überdies durch eine Artikelserie im Badischen Tagblatt, in der sie seit 2014 in mehr als zwei Dutzend Folgen die „Schätze der Historischen Bibliothek“ veranschaulichte. Dem wissenschaftlichen Publikum stellte sie 2019 die Historische Bibliothek in Hiram Kümpers an der Universität Mannheim erscheinenden Periodikum  „Zeitarbeit“ vor.

Am 15. März 2021 ist Heike Endermann gestorben, einen Tag vor ihrem Geburtstag, an dem sie 56 Jahre alt geworden wäre. Über ihre vielen Verdienste hinaus, um die sie nie viel Aufhebens machte, behalten ihre Kollegen und ihre Freunde sie  als eine besondere und liebenswürdige Persönlichkeit in Erinnerung. Heike Endermann war ein feiner Mensch mit Herz und Humor, wir vermissen sie sehr.

Mit Karzer und Bibliothek – 600 Jahre Petrinum in Recklinghausen

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Das Gymnasium Petrinum in Recklinghausen wird in diesem Jahr 600 Jahre alt. Eine Publikation zeigt die Schulgeschichte in 100 Objekten. Dazu gibt es einen etwa 12-minütigen Film, der ab ca. min. 6:50 zu den seltenen Flurwaschbecken, in den erhaltenen Karzer und in die historische Lehrerbibliothek führt, und zwar mit dem kundigen Lotsen Marco Zerwas, Lehrer, promovierter Historiker und Bibliothekar der Anstalt.

Facsimilia Gyöngyösiana 1664, 1667

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Facsimilia Gyöngyösiana 1664, 1667

A  kora újkori katolikus barokk művelődés kiemelkedő alakjának, Gyöngyösy Istvánnak jelen ismeretek szerint legkorábbi autográf levelei és pecsétjei.

 

Tusor Péter 2021. 03. 27., szo - 09:46 FACSIMILIA GYÖNGYÖSIANA 1664, 1667

A  kora újkori katolikus barokk művelődés kiemelkedő alakjának, Gyöngyösi Istvánnak jelen ismeretek szerint legkorábbi autográf levelei és pecsétjei.

1. Bécs, 1664. január 21. Lelőhelye: MNL-OL Nádasdy cs. lt. (P 507)

2. Sztrecsény, 1667. július 27. Lelőhelye: MNL-OL Petrőczy cs. lt. (E 189)

Szakirodalom: "Sieur Secretaire du Palatin d'Hongrois". A magyar Ovidius szerepe, helye a murányi udvarban, és a rendi szervezkedésben, MKsz, 2021, 2. sz.



















Szerverfrissítés: 117 ezer képfelvétel plébániáink építéssel-felszereléssel kapcsolatos forrásairól (2021.03.26.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2021. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének délutánján 117 ezer képfelvétellel bővítettük E-kutatás, Matricula-Historia-online szolgáltatásunk anyagát, a jelentős mennyiségű képanyag a plébániák (templomok, plébánia-épületek, kápolnák, temetők, kálváriák, útszéli keresztek stb.) építési-felújítási munkáihoz, valamint azok felszereléséhez (harangok, orgonák, oltárok, képek, szobrok, liturgikus tárgyak-öltözetek stb.) kapcsolódik, elsősorban az 1867-1945 közötti időszakból. Bízunk benne, hogy a közzé tett forrásanyag hatékonyan segíti, és tovább ösztönzi majd az egyre népszerűbb helytörténeti kutatásokat.

A kulturális örökségünk fontos részét jelentő, épített- és tárgyi egyházi emlékekkel kapcsolatos helytörténeti- és művészettörténeti kutatások legtöbbször a különféle épületek, építmények létrehozására és felújítására, ill. azok felszerelésére-berendezésére vonatkoznak (pl. tervek, árajánlatok, megrendelések, vásárlások, leltárak stb.) Hasonló iratokban gazdagnak mondható az Érseki Hivatal plébániai iratállománya (KFL.I.1.b.), melynek elérhetőségét a források válogatásával és digitalizálásával igyekszünk javítani. A feldolgozó munka részeként, folyamatosan készül az „építés-felszerelés” elnevezésű kutatási segédletünk, mely Excel-tábla formájában tartalmazza a feltárt iratok jellemző adatait (jelzet, tételszám, dátum, irat jellegének meghatározása, említett tervező, kivitelező, művész nevek felsorolásával). Az elmúlt években több mint 110 iratsorozatról készült hasonló leírás (a jegyzék jelenleg közel 9 ezer leírási tételt tartalmaz), a források digitalizálása is folyamatosan haladt, és terveink szerint a jövőben is folytatódik a munka (néhány kivételtől eltekintve alfabetikus rendben, az ábécé K utáni részével).
Az említett Excel-tábla kutatási segédletként honlapunkon is elérhető-letölthető a következő néven:
KFL-I-1-b_Epites-felszereles-segedlet_web.xlsx
A jegyzékben szereplő jelzetet, tételszámokat a képek elnevezései is tartalmazzák, a leírás és a források tartalma így könnyen kapcsolható, összevethető.
A képanyag a következő útvonalon érhető el a Matricula-Historia-online tartalmában:
Plébánia neve/ Kotet_Volumen/ Epites-felszereles_Constructio-renovatio-supellex/
A jelenlegi alkalommal feltöltött települések/plébániák sora a következő:
Ada, Adorján, Andrásfalva, Apatin, Apatin-Szt-Sziv, Bács, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsod, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bácsjózseffalva, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentgyörgy, Bácsszentiván, Bácsszőllős, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bácsújlak, Baja-Belváros, Baja-Kórház, Baja-Rétipuszta, Baja-Szent-Antal, Baja-Szent-István, Baja-Szent-János, Baja-Szent-József, Baja-Szent-Szív, Bajmok, Bajsa, Bátmonostor, Bátya, Bereg, Bezdán, Bócsa-Szent-Imre, Bogyán, Bogyiszló, Boróc, Borota, Csantavér, Császartöltés, Csátalja, Csávoly, Csengőd, Cservenka, Csikéria, Csonoplya, Csúrog, Dávod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Dunacséb, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Fajsz, Felsőhegy, Felsőszentiván, Foktő, Gádor, Gara, Géderlak, Gombos, Gunaraspuszta, Hajós, Hercegszántó, Hódság, Homokmégy, Horgos, Horgos-Királyhalom, Jánoshalma, Kalocsa-Belváros, Kalocsa-Rokkanttelep, Kalocsa-Szt-Imre, Kalocsa-Szt-Péter, Kalocsa-Vegyes, Katymár, Kecel, Kelebia, Kéleshalom, Kerény, Kevi, Kishegyes, Kiskőrös, Kisszállás, Körtes, Kucora, Kunbaja, Mozsor, Öregcsertő, Palona, Rém, Sajkásgyörgye, Sajkáslak, Szabadka-Szt-György, Szabadka-Szt-Péter, Szabadka-Szt-Rókus, Szabadka-Szt-Teréz (feudális kori iratanyag is), Szabadka-vegyes, Szilágyi, Tiszakálmánfalva, Újvidek-Belváros, Wekerlefalva, Zombor (feudális kori iratanyag is), Zsablya.

A feltöltött 111 iratsorozat képállománya 109 plébániához kapcsolódik, és két esetben, Szabadkán és Zomborban tartalmaz a jelzett 1867-1945 közötti időszaknál korábbi, feudális kori forrásokat.
A feltöltött képfelvételek száma 117.192
E-kutatás szolgáltatásunkban összesen 1.771.638 képfelvétel érhető el.
Eredményes böngészést, jó kutatást kívánunk!

Hírek: 

E-kutatóink figyelmébe: e-mail címek használata belépéskor (2021.03.25.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

E-kutatóink munkáját érintő technikai változás honlapunkon, hogy a jövőben a kutatói belépés során, azonosítás céljából e-mail cím és jelszó megadását kérjük felhasználóinktól. A korábban használt felhasználónevek kivezetése folyamatos, régebben regisztrált kutatóink esetében még működnek, vagyis a bejelentkezés egyelőre még a felhasználónevekkel is lehetséges, de arra kérjük kutatóinkat, szokjanak át az e-mail cím használatára a felhasználónevet helyettesítve. Ezzel elkerülhetővé válnak azok a technikai problémák, melyeket a közelmúltban az ékezetes karaktereket vagy szóközöket tartalmazó felhasználónevek okoztak a rendszerben, a képmegjelenítés és képletöltés működése megbízhatóbbá válik.
Szintén a rendszer biztonságát szolgálja az automatikus kiléptetés/időkorlát, mellyel kapcsolatban kutatóink megértését kérjük. Korábban sokan bejelentkezve maradtak a honlapon vagy a böngészőben megjegyzett útvonalak segítségével, bejelentkezés nélkül tértek vissza hozzánk, ami szintén elakadásokhoz, bizonyos funkciók üzemzavarához vezetett. Jelenleg a belépéstől számított három óra (180 perc) után kutatóink figyelmeztető üzenetet kapnak egy felugró ablakban azzal a kérdéssel, hogy folytatni kívánják-e a munkát. A kérdésre negyed órán belül kell válaszolni, utána automatikusan bontja a kapcsolatot, vagyis "kijelentkeztet" a rendszer. A félbehagyott munkák, otthagyott számítógépek esetében ez kellemetlen lehet, és sajnos előfordulhat az is, hogy több nyitott ablaknál nem a legfelső, éppen látható rétegben jelenik meg a felugró ablak a kérdéssel. Ennek szintjét nem könnyű valamennyi böngésző szoftver számára kiszámítható módon, ugyanolyan megjelenéssel programozni-biztosítani. Ezért kérjük kutatóinkat, legyenek szívesek az említett három órás szakaszokat figyelemmel követni, s azok leteltekor a hosszabbításra is ügyelni (esetleg megkeresve a kérdést, a felugró ablakot az éppen használatos rétegek-felületek között). Az esetleges kellemetlenségek miatt elnézést kérünk, a technikai megoldást a jövőben még finomítani-pontosítani szeretnénk, rendszergazdánk keresi az ezzel kapcsolatos lehetőségeket.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára