Hírolvasó

Az egyház hajója

Evangélikus Országos Levéltár -

Az egyház hajója

Az alábbi kis ismertetőt azért állítottuk össze, hogy az evangélikus egyház szervezetéről némi ismertetőt nyújtson. Milyen hazai szintjei vannak? Milyen nemzetközi szervezetei? Hány magyar evangélikus püspök van ma és hány volt száz évvel ezelőtt? Milyen kérdések merültek fel, ha a püspök meglátogatott egy vidéki gyülekezetet? Milyen juttatásokat kapott egy lelkész száz-kétszáz évvel ezelőtt? Kik az egyház világi tisztviselői? Hány nyelvű volt a magyarországi evangélikusság a történelmi időkben és ez milyen következményekkel járt? Ki tervezte a Luther-rózsát, az evangélikusok kedvelt szimbólumát? Aki végigrágja magát bemutatónkon, talán több kérdés fogalmazódik meg benne, mint amennyire választ nyer, de remélhetőleg hasznosnak (de legalább érdekesnek) fogja találni a leírtakat. 

eol-admin 2021. 08. 31., k - 23:44

Köztünk éltek, haltak – Az evangélikus egyház a Kádár-korszakban

Evangélikus Országos Levéltár -

Köztünk éltek, haltak – Az evangélikus egyház a Kádár-korszakban

Milyen egy egyház sorsa, ha rajta kívül álló erők ellenőrzik? Mit tehet egy püspök, ha csak állami támogatással foglalhatta el hivatalát? Mit jelentsen az a lelkész, aki nem akar senkit sem besúgni? Hogyan álltak ki a fótiak a lelkészválasztás szabadsága mellett? Mi jelentett apró sikereket az evangélikus egyház számára a Kádár-korban?

Megannyi olyan kérdés, amellyel keveset tudunk foglalkozni. A Kádár-kor kezd a múlt homályába veszni, ahogy egyre többen lesznek, akiknek már semmi emlékük nincs róla, de a történelem tananyagnak annyira a végén helyezkedik el, hogy már nincs idő belemenni a részletekbe. Reméljük, hogy interaktív bemutatónk és benne a fóti lelkészválasztási ügyről készített kisfilmünk közelebb tudja hozni e korszakot az érdeklődők számára.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 22:13

"A nemzetközi helyzet fokozódik" – A magyar evangélikus egyház külkapcsolatai 1958 után

Evangélikus Országos Levéltár -

"A nemzetközi helyzet fokozódik" – A magyar evangélikus egyház külkapcsolatai 1958 után

A hidegháború éveiben három olyan terep volt, amely lehetőséget kínált arra, hogy az eltérő ideológiai helyzetben lévő államok a nyilvánosság árgus szemei elől viszonylag rejtett módon egyeztetni tudjanak: a sport, a temetések és a nemzetközi egyházi összejövetelek. A Magyarországi Evangélikus Egyház a Kádár-korban demográfiai súlyát (létszámát) meghaladó módon vett részt a protestáns világszervezetek munkájában, és arra a diplomáciai bravúrra is képes volt, hogy kisebbségben lévő, alig fél millió lutheránust számláló tagegyházként sikeresen megrendezze a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) 1984. évi nagygyűlését, ahol Káldy Zoltán püspököt a világszövetség elnökévé is választották.

Vajon milyen út vezetett el idáig? Az LVSZ-szel való viszony mindig ilyen harmonikus volt? Mi is az az LVSZ? Mi motiválta Káldy püspököt, hogy jelöltesse magát? Hogyan hatott ki az egyházak együttműködésére a politika? Bízunk benne, hogy interaktív bemutatónk megtekintése után az érdeklődők ezekre a kérdésekre is megtalálják a választ. De szeretnénk előre szólni: a budapesti nagygyűlést, annak rejtett kulisszáival együtt ezúttal nem lehetett fél óránál rövidebb filmben összefoglalni.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 20:07

Egy püspök élete: Ordass Lajos (1901–1978)

Evangélikus Országos Levéltár -

Egy püspök élete: Ordass Lajos (1901–1978)

Ordass Lajos evangélikus püspök nevét saját egyházán belül viszonylag jól ismerik, azon kívül viszont csak kevesen, pedig sokak számára szolgálhat példaként istenszeretete, egyházához, barátaihoz és az igazsághoz való ragaszkodása, megalkuvásokat nem ismerő jelleme. Mindezek együtt elegendő erőt adtak számára, hogy koncepciós pere, fegyházbüntetése és félreállítása után elvállalja, hogy az 1956-os forradalom biztosította kedvezőbb légkörben új lendületet adjon a hazai evangélikusság számára.

Milyen körülmények vezettek ide? Honnan jött Ordass? Milyen szórakozásai voltak gyermekkorában? Milyen életpályát futott be? Miért dolgoztak ki ellene 1948-ban koncepciós eljárást? Mi volt a vád? Hogy térhetett vissza? Hányszor volt püspök? Mindezekre és még számos más kérdésre is választ kaphat, aki megnézi interaktív bemutatónkat. Természetesen ezúttal is gazdag képanyaggal, korábban soha nem publikált felvételekkel és saját készítésű dokumentumfilmmel színesítettük az olvasnivalót.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 18:35

A fordulat – Az evangélikus egyház Magyarországon a II. világháború utáni években

Evangélikus Országos Levéltár -

A fordulat – Az evangélikus egyház Magyarországon a II. világháború utáni években

Ebben az interaktív összeállításban a Magyarországi Evangélikus Egyház II. világháborút követő éveit mutatjuk be. Hazánk történetében ekkoriban zajlott le a demokratikus átalakulás álcájába bújtatott, majd nyílt diktatúrává terebélyesedett kommunista hatalomátvétel. Rákositól, Gerőtől és társaiktól idegen volt a vallás, ők az egyházakban ideológiai ellenséget láttak, és ennek megfelelően viszonyultak hozzájuk. Vajon miként hatott ez ki az evangélikus egyházra? Interaktív bemutatónkban és a benne található dokumentumfilmben részletesen körüljárjuk az állam által diktált 1948. évi kényszeregyezményt, amelyre hivatkozva egészen a rendszerváltásig meghatározták az evangélikus egyház mozgásterét hazánkban.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 18:27

A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét Szerző Nemes Gábor Kanász Viktor 2021. 08. 29., v - 18:26 Hely Vasarnap.hu Indexkép Leírás

A pápa támogatott minket, és a Magyar Királyság is minden tőle telhetőt megtett, hogy az oszmán támadásnak ellenálljon. Az ellenfél azonban olyan túlerővel támadott, amellyel szemben bármelyik európai nagyhatalom hadserege elvérzett volna – mondta el a Vasárnapnak Nemes Gábor, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történésze.

Külső link A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét Kulcsszavak középkor Mohács

II. János Pál pápa első magyarországi látogatása

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

II. János Pál pápa első magyarországi látogatása Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 08. 24., k - 16:13 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

1988. augusztus 20-án Budapesten a Szent István bazilika előtti téren tartott szentmise végén Paskai László bíboros, esztergomi érsek bejelentette, hogy a Magyar Népköztársasággal egyetértésben meghívta Magyarországra II. János Pál pápát. Ez különösen azért volt jelentős, mivel Lengyelországon kívül a Keleti Blokkban ekkor még nem járt a pápa. A gazdaságilag roskadozó, erkölcsileg is megroppant magyar rendszernek pedig szándékában állhatott nemzetközi tekintélyének növelése. Jele volt továbbá a légkör enyhülésének, s egyben a változások irányát is mutatta. A pápa 1988. november 14-én elfogadta a meghívást, de ekkor még pontos dátumot nem jelölt meg, hogy mikor érkezik. Három évvel később, 1991. augusztus 16-án egy demokratikus, szabad országba látogatott el, ahol lelkiismereti- és vallásszabadság volt, szabadon működhettek a szerzetesrendek, újjáalakulhattak az egyházi szervezetek, egyesületek és vallásos világnézetet hirdető pártok, sőt, már az egyházi ingatlanok visszaadásáról is határozat született. Jelen cikkemben a harminc éves évforduló alkalmából a pápalátogatás előkészítését, főbb eseményeit és üzenetét tekintem át.

Külső link II. János Pál pápa első magyarországi látogatása Kulcsszavak XX. század

Operabemutató a Margit-szigeten

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A magyar domonkosok 800 éves jubileumának következő eseménye: szeptember 8-án, szerdán este a Margit-szigeten bemutatják Szokolay Sándor: Margit, a hazának szentelt áldozat című operáját.

Letölthető szórólap.

A bemutatóra a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény nagyobb számú tiszteletjegyet fog kapni, ami lehetővé teszi, hogy egy busznyi érdeklődővel megnézzük az előadást.

„Kulturelle Überlieferung kooperativ organisieren“

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Michael Knoche: Kulturelle Überlieferung kooperativ organisieren, in: Aus der Forschungs­bibliothek Krekelborn, 16. August 2021, URL:https://biblio.hypotheses.org/2613. Aufgerufen 16. August 2021

„Die deutschen wissenschaftlichen Bibliotheken sind dabei, ihre Bestände radikal umzuschichten. Bücher werden in großem Maße zugunsten von elektronischen Medien ausgetauscht.“[…] Die These sei, „dass es sich bei der kulturellen Überlieferung um keine konservative Tätigkeit, sondern um eine zukunftsgerichtete, gesellschaftlich notwendige Aufgabe handelt. Sie sei nur lösbar, wenn sie kooperativ und innovativ angegangen werde.“ […]  Überlieferung, so Knoche, sei „ein Thema, das nicht in fünf Jahren abzuhaken ist, sondern langen Atem und gute Steuerung braucht.“[…]

Beitragsbild

Wimborne Minster: the chained library. Foto: Chris Downer, 2013 (Quelle + Lizenz)

Festschriften des Christianeums von 1938 und 1988

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Königliches Academisches Gymnasium zu Altona. Kupferstich von Barbara Helena Oeding, 1744 (Archiv des Christianeums)

Bei digishelf sind die Digitalisate der Festschriften des Christianeums, Hamburg, gegründet 1738 in Altona als Academisches Gymnasium, aus den Jahren 1938 und 1988 abrufbar.  In lesbares Format bringt man die einzelnen .png-Bilder mit dem Schieberegler im Viewer rechts oben, herunterladen lassen sie sich in Briefmarkengröße. Ein Download als Pdf wird angeboten, scheint aber noch nicht eingerichtet, oder die Umwandlung der .png-Formate ins Druckformat ist für (m)einen Feldwaldwiesen-Laptop zu schwer.

200 Jahre Christianeum 1738–1938. Mit der Herausgabe beauftragt: Studienrat Heinz Schröder. Hanseatische Verlagsanstalt, Hamburg 1938   (Inhaltsverzeichnis)   

Die Festschrift von 1938 enthält  eine Darstellung zur Geschichte der alten Bibliothek (S. 121ff.)  sowie im Anhang die Aufstellung der bis dahin erschienenen „Schriften zur Geschichte des Christianeums“, beginnend 1744 (S.309f.). Ein bibliographisch wichtiges „Verzeichnis der wissenschaftlichen Abhandlungen, die in Verbindung mit Einladungsschriften, Jahresberichten und Festschriften des Christianeums seit 1828 erschienen sind“ (S. 307f.)  führt die bislang einmalige Edition 1898  einer Pergamenthandschrift  an, eines Niederdeutschen Gebetbuchs, abgefasst um 1500,  aus dem Bestand der Bibliothek des Christianeums. Statistiken, Verzeichnisse und Fotos stellen mit den Artikeln zur Schule eine exzellente Quelle zur Geschichte dieses Gymnasiums dar. — Neben dem Foto einer „Büste des Führers in der Aula des Christianeums“ , das ganzseitig im „Zum-Geleit“-Wort des Senators Karl Witt  abgebildet wurde,  gibt es in dem Band nur ganz wenige Verweise auf die „Bewegung Adolf Hitlers“ (S.35). Das Foto mit der Büste, die seit dem Zweiten Weltkrieg verschollen ist,  wurde im Digitalisat abgedeckt, die nebenstehende Seite mit großen Worten zur „nationalsozialistischen  Schulreform dieses Jahres“ fehlt .

• 250 Jahre Christianeum 1738–1988. Herausgegeben von Ulf Andersen im Namen des Vereins der Freunde des Christianeums. 4 Bände. ©Verein der Freunde des Christianums e. V., Clausen & Bosse, Leck 1988

Die Festschrift zum Jubiläumsjahr 1988, „250 Jahre Christianeum 1738-1988“,  erschien in insgesamt vier Bänden im Taschenbuchformat in einem Schuber. Drei Bände wurden digitalisiert:

Band 1: Festschrift. Herausgegeben von Ulf Andersen im Namen des Vereins der Freunde des Christianeums. Clausen & Bosse, Leck 1988 (Inhaltsverzeichnis)

Band 2: Kostbarkeiten der Bibliothek. Herausgegeben von Ulf Andersen im Namen des Vereins der Freunde des Christianeums. Clausen & Bosse, Leck 1988 (Inhaltsverzeichnis Seiten 5, 6)

Sonderband: Festwoche. Berichte – Fotos – Reden. Mitteilungsblatt des Vereins der Freunde des Christianeums in Verbindung mit der Vereinigung ehemaliger Christianeer.  Clausen & Bosse, Leck 1988 (Inhaltsverzeichnis)

Zum Jubiläum war im Schuber noch folgender Band (nicht digitalisiert) erschienen:

– Katalog: Des Königs Schule spricht Latein. Herausgegeben vom Altonaer Museum. Katalog zur Ausstellung. ©Altonaer Museum, Hamburg. Clausen & Bosse, Leck 1988

Eine ebenfalls im Schuber in einem passenden Passepartout mitgelieferte Kassette Musik am Christianeum ließ sich, wenn man wollte, nachträglich durch den Sonderband ersetzen.

***

Aus dem Bestand des Christianeums werden neben Druckwerken aus der historischen Bibliothek weitere Schularchivalien, wie z. B. alte Zeugnisbücher u.a., digitalisiert.  Auf der Homepage wird über das Projekt berichtet.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára