Hírolvasó

Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – † Csíky Balázs monográfiája

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – † Csíky Balázs monográfiája Szerző Sági György Kanász Viktor 2019. 04. 09., k - 13:45 Hely Újkor.hu Indexkép Leírás

2019. április 3-án 17 órától rendezték meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Mikszáth téri Sophianum épületében Csíky Balázs: „Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása című, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének együttműködésében posztumusz megjelenő monográfia szakmai prezentálását. Így a kötet egyszerre két sorozatnak is tagja, a Fraknói Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum és az MTA BTK TTI Magyar Történelmi Emlékek: Értekezések sorozatának. A szerző kutatásának főszereplőjeként meghatározott Serédi Jusztinián bencés kánonjogász bíboros 1927-től 1945-ben bekövetkezett haláláig állt a magyar katolikus egyház élén, mint Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek.

Külső link Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – † Csíky Balázs monográfiája Kulcsszavak XX. század

Keresztelő keddek - Kultúrtörténeti Szabadegyetem a Ráday Múzeumban

Ráday Múzeum Kecskemét -

Az előadásokról:

2019. április 9. kedd, 17 óra:
dr. FOGARASI Zsuzsa művészettörténész: A keresztelő készlet titkai

Ki és miért készíttetett egy különleges keresztelő készletet a kecskeméti gyülekezet számára 1785-ben? Hogyan kapcsolódik a készlet az akkori kecskeméti tudós lelkészhez, Göböl Gáspárhoz? Mi lett a műtárgy sorsa a későbbiekben?

2019. május 7. kedd, 17 óra:
FARAGÓNÉ BENCSIK Dóra református lelkész: Jegy és pecsét - Beszélgetés a keresztségről.

Mi a keresztség szimbolikája? Milyen vallástörténeti előképei vannak? Hogyan gyakorolták Jézus első tanítványai, az ősegyház? Van-e különbség a keresztyén felekezetek keresztségről szóló tanításában? Hogyan gyakorolják, mit vallanak a keresztségről a reformátusok?

2019. május 14. kedd, 17 óra:
ÖTVÖS NAGY Ferenc ötvös-restaurátor, muzeológus: A reformáció ötvösművészete - műhelytitkok: Így készült a keresztelő készlet…

A XVI. századi magyar reneszánsz művészetben kialakult stiláris hagyomány tovább folytatódott, s a legjellemzőbb vonásuk a reneszánsz tradícióihoz való ragaszkodás volt. A mesterek soha nem látott tökélyre fejlesztették a profán és a református vallási-ideológiai tényezőknek leginkább megfelelő, hivalkodástól mentes – dísztelenebb –, egyszerű, választékosan elegáns formai és stiláris megoldásokat, mely tárgyak anyagukban is változtak. Leginkább ezüstöt és az ónt, alkalmazták… Különösen érdekes lehet a hallgatóság számára a keresztelő készlet készítésének műhely titkai…

2019. május 28. kedd, 17 óra:
SÁRDI Margit irodalomtörténész, egyetemi tanár:

Tudományos? Fantasztikus? Göböl Gáspár és az Utazó lélek - A 18. századi elbeszélésektől napjaink sci-fi irodalmáig

Eine vergessene Anstalt

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Die deutschsprachige Wikipedia ist in vielen Artikelbereichen ein Schatzkästlein, zum Beispiel für den Erhalt längst vergessenen Wissens um unsere Bildungsgeschichte. So lernen wir in der Wikipedia das Gymnasium Marienwerder kennen, eine Anstalt, deren Geschichte bis ins Mittelalter zurückreicht: als Gründung einer Domschule um 1300 im Gebiet des Deutschen Ordens zwischen Weichsel und Memel.

Der ausführliche Artikelabschnitt zur Geschichte des später westpreußischen Gymnasiums bricht 1945 ab, Marienwerder gehörte nunmehr zu einem anderen Staat mit einer anderen Sprache und die Stadt hatte einen neuen Namen. Über den weiteren Weg der Schule sagt der Artikel nichts; nach einem Beleg von 1964 aus der Feder eines ehemaligen Schülers, der offenbar auch die Geschichte der Anstalt zusammengefasst hat, gab’s in den 1950er Jahren noch eine „Patenschaft“. Das Gymnasium hatte laut Artikel in der Wikipedia eine Bibliothek besessen. Eine Beschreibung im Fabian existiert nicht, das Schicksal der Sammlung ist unbekannt.

Gymnasium Marienwerde, ca. 1920er Jahre (Quelle + Lizenz)

Ein Schwarzweißfoto des Schulgebäudes „ca. 1920er Jahre“ mit Schillerbüste davor existiert.1 Woher aber stammt ohne  den archivischen Beleg einer Bibliothek und ohne schulische und amtliche Dokumente das Wissen über die jahrhundertealte historische Existenz einer solchen Anstalt? Der Wikipedia-Artikel gibt Antwort in der Angabe der Weblinks: einer Darstellung  der Schulgeschichte im „Programm Marienwerder Gymnasium“ von 1838, 1851 und 1862.

Schulprogramm Culm/Chelmnie, 1854. Bibliothek des Christianeums, Hamburg

Als Programme oder Schulprogramme werden die jährlichen Berichte der Gymnasien bezeichnet, die von ca. 1830 bis etwa 1920 zunächst in Preußen, später auch darüber hinaus angefertigt, abgeliefert und im gedruckten Austausch von hunderten von Gymnasien abonniert worden waren.  Erhaltene Sammlungen von Schulprogrammen2 umfassen um die 70 000 Jahreshefte, die spätestens nach dem Zweiten Weltkrieg vielerorts auch im Westen als Platzkiller  (eine komplette Sammlung benötigt mehr als 100 Regalmeter) entsorgt worden sind; der Wert der Schulprogramme wird seit etwa 20 Jahren zunehmend erkannt, erhaltene Sammlungen werden erfasst,3  geschützt  und digitalisiert4 – eine Voraussetzung, um die Gymnasialbibliotheken hinter den vor dreißig Jahren gehobenen eisernen Vorhängen überhaupt erst einmal einzusammeln zu können5 (weitere Forschungsaufgaben nicht ausgeschlossen).6 Für viele der 1945 hinter eisernen Vorhängen verschwundenen Bildungsanstalten und deren Bibliotheken sind diese Berichte heute die einzige verbliebene Quelle ihrer einstigen Existenz.

Gelegentlich sah man in vergangenen Jahren schon mal die eine oder andere Inkunabel, die den Stempel  einer Gymnasialbibliothek jenseits der Oder aufwies, im Angebot bei Ebay; heute werden solche Stempel im Angebot des Online-Handels vermieden oder erkennbar vorher entfernt. Vielleicht war und ist da auch gelegentlich etwas aus Kwidzyn dabei gewesen.

Anmerkungen Diesen Artikel zitieren: Felicitas Noeske, "Eine vergessene Anstalt," in bibliotheca.gym, 06/04/2019, https://histgymbib.hypotheses.org/7405.
  1. Aus dem Archiv Heimatkreis Marienwerder (Hanno Schacht), bei Wikimedia Commons
  2. Siehe dazu zum Beispiel in der Bibliothek des Christianeums in Hamburg
  3. Justus-Liebig-Universität Giessen Universitätsbibliothek: Schulprogramme
  4. ULB Düsseldorf, UB Giessen
  5. Siehe die dazu noch sehr zarte Liste der zerschlagenen und zerstörten Gymnasialbibliotheken bei bibliotheca.gym, die der Erweiterung harrt.
  6. Offenbar wusste man noch Ende des 19. Jahrhunderts ungleich mehr über die jahrhundertealte Geschichte der eigenen Bildungsanstalten und deren Bibliotheken als wir heute, wenn wir Schulpolitik mit Medien zu machen uns anschicken.

Die Hüterin der Schätze – Sr. Illuminata, die Provinzarchivarin der Kreuzschwestern

Referat für die Kulturgüter der Orden in Österreich -

In der aktuellen Ausgabe des Magazins der Kreuzschwestern (1/2019) findet sich ein schöner Beitrag über die „Hüterin der Schätze“, Sr. Illuminata Blümelhuber, Archivarin des Provinzarchivs der Kreuzschwestern in Wels. Sie kümmert sich dort darum, das Wirken ihres Ordens in Geschichte und Gegenwart für die Zukunft zu bewahren. Die Schätze des seit 2013 von Sr.

Kategorien: Nachrichten aus den OrdenAus Archiven, Bibliotheken und Sammlungen

Laborator Assiduus címmel jelent meg a 70 éves Zombori Istvánt köszöntő kötet (2019.04.04.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2019. április 4-én délután, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában köszöntötték tisztelői a 70 éves Zombori István történészt, nyugalmazott múzeumigazgatót, aki közel három évtizede szerkeszti a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) könyvsorozatát, s a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok c. folyóiratot. Az ünnepi alkalomra megjelent kötetben 40 történész tanulmánya olvasható, köztük Lakatos Andor levéltárvezető írása Kalocsa kora középkori „erőteréről”, egy 18. századi térkép kapcsán címmel. A tanulmány a KFL térképtárának egyik jeles darabja kapcsán készült, szövegét honlapunkon is elérhetővé tesszük, ill. az Olvasósarokban is elhelyezzük.
Ruttkay Mihály 1763-as térképéről, annak reprint kiadásáról további információk is találhatók honlapunkon.

 

Hírek: 

Hitre, tudásra

Szerzetesség a koraújkori Magyarországon -

A piaristák és a magyar művelődés: Kiállítási katalógus
[Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum, 2017. november 15.–2018. február 25.]
szerk. Koltai András, társszerk. Borbás Péter, Rákossy Anna, Szekér Barnabás
Budapest, 2017–2019 – 2 kötet, 544, 732 pp.

 

 

 

 


Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára